Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

2 1989. február 18., szombat 2 Kaput nyitni Európára (Falytatás az 1 oldalról.) keletkező társadalmi feszült­eégek kritikus értékét. Ezután kifejtette; tudnunk kell, hogy a pénzügyi intéz­ményrendszer piacgazdasá­gokból jól ismert eszköz- és szervezeti rendszerének ki­építése önmagában nem ga­rantálja a gazdaság haté­kony működését. A bank­szakma presztízsének növe­léséhez véglegesen meg kell haladni néhány, az ötvenes években kialakult, és azóta klisévé merevedett ideológiai tabut is. Arról van szó, hogy a vállalkozás ne tartozzon többé az erkölcsileg gya­nús kategóriába, ellenke­zőleg: a vállalkozás szá. mítson erénynek. Rögtön hozzátennem, hogy nem a mai, kissé még zsibvásár­ra hasonlító formájában, hanem a holnap piaci kényszere által szabályo­zott alakjában. Fontos, hogy a gazdálko­dás, a vállalkozás társadal. mi felelősségét az jelentse, hogy az emberek szükségle­telt kielégítő javakat kell termelnie. A gazdálkodás tehát elsősorban ezen a pon­ton erkölcsi kérdés, és ha ezt az erkölcsi szabályt a gazdálkodás megszegi, akkor nemcsak veszteséges lesz, hanem erkölcstelennek is minősül. Meg kell Végre haladni azt a tételt — és ez már közvetlenül a bankszakmát érinti —, hogy a gazdálko­dók számára csak a munka erkölcsös, és a kereskedelem erkölcsileg veszélyes, a pénzkölcsönzés pedig kifeje­zetten tilos. Az ötvenes években az állam ugyanis ennek a felfogásnak a je­gyében óvta meg a gazdál­kodókat attól, hogy a ke­reskedelem és a pénzköl­csönzés bűnébe essenek. Ál­lami monopóliummá tette a kereskedelmet és a banki tevékenységet is. Ez nem­csak a gazdasági energiák képtelen gúzsbakötéséhez vezetett, hanem szemléleti­leg is az ősrégi etikai tanok szintjére történő visszaesést jelentett. A helyzet most már más. A kétszintű bank­rendszer, a vállalkozások újfajta szabályozásá már az európai kultúrfejlődés mér­céjén is mérhető szemlélet alapján történt. A régi ideológia maradványai azonban még nyomokban előfordulnak, és egy szociá­lis demagógia fegyvertárába illesztve még veszélyessé is válhatnak. A piacgazdaság teljes in­tézményrendszerének egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy a modern pénzügyi rend­szer korszerűen és magas színvonalon képzett szak­emberekre támaszkodjék. Egy deverzifikált bankrend­szerben mind a központi bankra, mind az üzleti ban­kokra a korábbinál összeha­sonlíthatatlanul nagyobb felelősség hárul a pénzügyi fegyelem, a pontos és gyors pénzügyi információs rend­szer kiépítése és a korszerű pénzügyi ellenőrzési mód­szerek meghonosítása terén. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy magas szinten és szeles körben el­sajátítsuk a modern pénz­ügyi technikát. Emiatt is alapvető fontosságú a szer­vezett, intézményesített bankárképzés megteremtése. Ezt a célt szolgálja a Nem­zetközi Bankárképző Intézet létrehozása A nemzetközi bankárkép­ző központ nemcsak a magyar felsőoktatás pénz­ügyi szakemberképzésére támaszkodik,, hanem a leg­jobb értelemben vett tu­dásimportőr: a világ él­vonalába tartozó pénzpia­cok tapasztalatait kívánja közvetíteni a hazai szak­emberek számára. Ehhez kiváló feltételeket teremt, hogy a bankárképző alapításában és munkájában frantia szakemberek köz­vetlenül is részt vállalnak. Várható, hogy ez az intéz­mény rövid időn belül a bankárképzés egyik kelet­európai centrumává fejlő­dik, s remélhető, hogy — céljainak megfelelően — né­hány év távlatában közép­európai központtá is válhat. A fejlett piacgazdaságokból merített pénzügytechnika­import serkentően hathat gazdaságunkra, és kisugárzik környezetünkre is. A fejlett, harmonizált pénzügyi rend­szer ugyanis nélkülözhetet­len infrastruktúráját képezi a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatoknak és a keleti országok egymás közötti gazdasági kapcsolatainak egyaránt. így fejezte be: Magyar­országon többnyire nagyobb szimpátiát táplálnak a kiutat radikálisan politikai megol­dásokkal kereső Kossuth, mint az Európához való fel­zárkózást a minőség, a ma­gos szintű szakmai tudás és kultúra irányában kereső Széchenyi iránt. Mi most nem elszakadni — főleg nem leszakadni — akarunk, hanem integrá­lódni a modern európai nemzetekhez; ehhez Szé­chenyi szellemére kell sokkal fogékonyabbnak lennünk. Ezt követően Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti nagykövete üdvö­zölte a résztvevőket, majd Bartha Ferenc álla\ntitkar, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke arról szólt, hogy a gazda­ság megújulási folyamatá­ban a pénzügyi rendszer kor­szerűsödésének rendkívül fontos szerep jut. Az MNB, mint a mostani vállalkozás egyik fő részvényese, egyút­tal a magas szintű bankszak­emberképzés megvalósításá­nak is kezdeményezője volt. A következő évek ugyanis kihívást jelentenek a szak­mának; nemcsak azért, mert a pénzügyi változások föl­gyorsultak, és a gazdasági folyamatok elörevitele érde­kében teljes egészében meg­újult bankrendszert ' kell működtetni, hanem azért is, mert a szükséges infrastruk­túra hiánya — mindenek­előtt az elektronika alkalma­zásának hiánya —, hátráltat­hatja a fejlődést. Azt is meg­említette, hogy azért esett a választás a francia módsze­rek átvételére, mert mosta­náig világszerte — így ná­lunk is — talán túlzottan nagy volt az angolszász befo­lyás a bankéletben, holott a franciák ma már az élme­zőnybe tartoznak, képzési rendszerük pedig nagy ha­gyományokkal rendelkezik. Az országban olyan piacgaz­daságot kell létrehozni — mondotta —, amelyben a pénz és a pénzügyi rendszer integráló szerepet tölt be, enélkül ugyanis nem való­sulhat meg a gazdaság mo­dernizációja. Silva Sagari, a Világbank képviselője előadásában ar­ról szólt, hogy a kilencvenes években, Nyugat-Európa egységes piaccá válásával, még hatékonyabb pénzpiac és bankszervezetek alakul­nak ki. Az ehhez való felzár­kózás jól képzett szakember­gárdát igényel, s ebben se­gít a bankárképző központ; ezért is támogatja a Világ­bank ezt a vállalkozást. Lenk Géza, a Magyar Bankszövetség elnökének fejtegetése szerint a két éve létrehozott új bankrendszer indulásakor már látszott, hogy hiányos a szakember­állomány. Kiemelte továbbá: a magyar bankrendszerben azért is fontos a magas szintű képzés, hogy a hiva­taljellegű szemléletet vég­re minden területen az üz­leti szellem váltsa fel. Jean Montgaillard, a fran­ciaországi nemzetközi bank­központ igazgatója az ott év­tizedek óta hagyományos képzési rendszer eredmé­nyeit ismertette, és kifejezte reményét, hogy a budapesti vállalkozással rendszeres kapcsolatot tarthatnak fenn. A francia és a magyar köz­pont ezentúl együttműködik a tananyag kialakításában, közösen tanulmányoznak egy-egy szakmai kérdést, a franciak pedig know­how-t adnak át képzési ta­pasztalataikból. Demján Sándor, a Magyar Hitelbank elnök-vezérigaz­gatója előadásában azt ele­mezte, hogy a magyar ban­kárképzés eszköze a gaz­daság fejlődésének. Fontos­nak tartotta, hogy a refor­mokat illetően az irányító szerveknél, a vállalatoknál és a bankoknál egységes szemlélet alakuljon ki. Az első tanfolyamok már a következő napokban kezdőd­nek, egyebek között a pénz­piac-tőkepiac kapcsolatáról, a váltókról, a lízingekről, a kisvállalkozások finanszíro­zásáról, a különféle monetá­ris szabályozásról. A hallga­tók sikeres vizsga után kö­zös magyar—francia okleve­let kapnak. (MTI) Ülésezett a megyei képviselőcsoport Napirendje szerint két té­mát tárgyalt a Csongrád me­gyei képviselőcsoport tegnap, pénteken délután a soros ülésén. Előbb Takács Imré­né, a képviselőcsoport veze­tője szólt ez évi feladataik­ról, s egyéb, a képviselőket közvetlenül érintő kérdések­ről. Az utóbbiak részletezé­se nem szokása a lapoknak, most mégis úgy véljük, talán nem érdemtelen beavatni az olvasót, milyen feltételek között is kénytelenek olykor dolgozni. Észrevételeik álta­lánosíthatók: a Parlament különféle szakbizottságaiban is tevékenykedő képviselő­ink a fővárosban és itt, a megyében egyaránt köteles­ségüknek érzik eleget tenni feladatuknak. Például a kü­lönféle meghívásokat teljesí­teni, a választópolgárokkal való találkozásokat, a köz­vetlen kapcsolatot életben tartani, egy-egy országos té­ma tárgyalásakor tájékozód­ni annak megyei sajátossá­gairól és még sorolhatnánk. Talán ebből is kitűnik, idő­szerű a képviselői jogosítvá­nyok, munkastílusuk meg­változtatása. Takácsné felolvasta Apró Antal képviselőtársuk leve­lét, melyben betegsége miatt kénytelen lemondani mandá­tumáról. (Erről a témáról la­punk külön tudósításban számol be.) Még decemberben tárgyal­tak képviselőink egészség­ügyi kérdéseket, nevezete­sen, hogy 1975 óta Csongrád­iján nincs megyei kórház, annak funkcióját a szegedi klinikák töltik be. Most az egészségügyi és szociális mi­niszterhez fordulnak levél­ben, hogy mielőbb megszü­lessék a már régen aktuális döntés. A képviselők ismere­te szerint a szentesi kórház­tól 1974+ben vonták meg a megyei jogot, azóta ugyan a kormánynak érvényes hatá­rozata született: jár a me­gyének a megyei kórházat megillető állami dotáció az illetékes tárcától, valójában a klinikák egy fillért sem kaptak. Karácsonyi Sándor professzor komikusnak és tarthatatlannak ítélte a je­lenlegi állapotot. Ennek meg­szüntetése érdekében szüle­tett az intézkedést sürgető levél. A képviselők megvitatták ez évi munkaprogramjukat is. Áprilisban a honvédelmi törvény módosításával és a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos új javaslatokkal foglalkoznak, májusban a vállalati törvény módosításá­ról tárgyalnak, a tervek sze­rint egész napos ülésen, Ma­kón és Szegváron. Júniusban a társadalombiztosítás kér­dései és az adórendszer ta­pasztalatai, fonákságai sze­repelnek napirendjükön, Hegoldódott a „szófiai tizenkettek" ügye Megoldódott a szófiai nagykövetségünkön tavaly szeptember 14-én menedé­ket kapott 12 erdélyi ma­gyar menekült ügye. Mint arról az utóbbi időben már a magyar tömegtájékozta­tásban is több szó esett, a „tizenkettek" közül ketten kovásznajak, ketten kolozs­váriak, a többiek egy Ko­lozsvár környéki kis falu lakói voltak, és a román tengerpartról Várnába tett egynapos társaskirándu­lásról szöktek meg. Azóta a magyar nagykövetségen tar­tózkodtak, s a közelmúltig nem volt jele a most bekö­vetkezett gyors megoldás­nak. Mint a BTA bolgár hír­ügynökség péntek este ki­adott rövid közleménye hangoztatja, „a bolgár fél számos lépést tett a Román Szocialista Köztársaság­nál és a Magyar Népköztár­saságnál azzal a céllal, hogy megoldást találjanak a kö­zöttük keletkezett problé­mára. Sajnos, ilyen megol­dást találni nem sikerült". „A Bolgár Népköztársa­ság kormánya, emberiességi meggondolástól vezérelve elfogadta a genfi székhelyű Nemzetközi Vöröskereszt­nek azt a javaslatát, hogy az említett személyek e szervezet dokumentumával Ausztriába utazzanak" — folytatódik a közlemény, majd nyilvánosságra hozza, hogy a csoport pénteken es­te az AUA osztrák légitár­saság gépién Bécsbe repült Sajtótájékoztató a Celladamról A Celladam-üggyel kap­csolatban a Szociális és Egészségügyi Minisztérium­ban pénteken sajtótájékoz­tatón ismertették az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet és az egészségügyi tárca ál­lásfoglalását. A bevezetőben Pál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója a helyzet általános értékeléseként el­mondotta, hogy a Celladam­ügy ma már nemcsak egy lehetséges gyógyszer ügye, hanem társadalmi korkép is. Mint mondotta, a helyzet kialakulásában az egészség­ügyi kormányzat elhárító magatartása is közrejátszott, ez alatt azt kell érteni, hogy hibás volt az a döntés, ami­kor egy ügyet deklarációval akartak elintézni. Elmondot­ta azt is, hogy az egyik ol­dalon az egyfajta tájékozta­tási dömping, míg a másik oldalon a hatóságok részéről a hallgatás — az emberek­ben vak bizalmat, az orvo­sokban pedig eleve elutasító szeptemberben a nyugdíj­rendszert revideálják, vala­mint a pártokról szóló tör­vényjavaslatot vitatják meg, novemberben népgazdasá­gunk tervezése foglalkoztat­ja őket, végül decemberben a tájékoztatás, a posta, a táv­közlés aktualitásai, valamint a vallás- és a lelkiismereti szabadság témakörei adnak munkát. Ezután a sztrájkról szóló .törvényjavaslatot vitatták meg Lörincz Györgynek, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képviselőjének segít­ségével, majd a készülő al­kotmány koncepciójáról ta­nácskoztak. E napirend elő­adója Kereszty Béla fő­ügyész és Kiss Barnabás egyetemi adjunktus volt. M. E. magatartást alakított ki. A jövőben szeretnének ebből a a társadalmi helyzetből — ahogy Pál Tamás fogalma­zott: hisztériából — kilépni, hogy a közhangulat ne aka­dályozza és ne befolyásolja a vizsgálatokat. A Cella­dammal kapcsolatosan el­mondta, hogy a cseppet ja­nuártói felvették a gyógyha­tású termékek listájára, feb­ruárban pedig Ikiadták a forgalombahozatali enge­délyt. Annyi bizonyos, hogy a szernek regeneráló hatása van, de rákellenessége még egyáltalán nem bizonyított. Pál Tamás azt is elmondta, hogy az egészségügyi tárca és a feltalálót is képviselő Biofarm Kft. kompromisszu­mos megállapodást kötött, amelynek alapján Kovács Adám megszünteti rendelő­jében az injekció beadását, s azok is, akik már eddig kapták a szert, ezentúl meg­határozott egészségügyi in­tézményekben ingyen meg­kapják Adóbevallás átvétele Az egyéni vállalkozók (kisiparos, magánkereske­dő, gazdálkodószervezet jogszabályban meghatározott részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magán­személy, virág- és dísznövénytermelő, kísérleti állat­tartással, díszállattartássol foglalkozó magánszemély) 1989. február 28-áig kötelesek vállalkozói és a magánszemélyek jövede­lemadó-bevallás benyújtására. A határidő betartása érdekében — a városokban és városi jogú nagyközségekben már korábban és je­lenleg is működő — ügyfélszolgálaton túl, segíteni szeretnénk tisztelt ügyfeleinknek azzal, hogy mind a vállalkozói-, mind a személyijövedelemadó-bevallás átvételét az alábbi helyeken és időpontokban is biz­tosítjuk: Szeged, Debreceni utca 24/B, Kisosz-székház, feb­ruár 24-én 8—16 óráig, február 25-én 8—13 óráig. Szeged-Szőreg, Szerb utca 106, Virág-Dísznövény Áfész központi irodájának tanácskozóterme, febru­ár 22-én, 23-án, 24-én 8—15 óráig. Csongrád, Marx tér 5., Kiosz-alapszervezet helyi­sége. február 24-én 8—16 óráig. Hódmezővásárhely. Munkácsy Mihály utca 12., Kiosz-alapszervezet helyisége, február 24-én 8—16 óráié. Makó, József Attila utca 3., Kiosz-alapszervezet helyisége, február 24-én, 8—16 óráig. Szentes, Arany János utca 21/A, Kiosz-alapszer­vezet helyisége, február 22-én 8—16 óráig. Kistelek, Vasút utca 2., művelődési ház, február 25-én 8—12 óráig. Mórahalom, Fe'szabadulás utca 34., városi jogú nagyközségi tanács épülete, február 25-én 8—12 óráig. Egvben felhívjuk a figyelmet arra, hogy akik nem kívánják személyesen átadni bevallásukat, azok legkésőbb február 28-áig adják postára. Az adókü­lönbözetet szintén a fenti időpontig kell befizetni. Csongrád megyei adófelügyclőség (x) A buksi Magyar—Bolgár Barátság Mgtsz értékesítésre kínál ömlesztett és bálás BÚZASZALMÁT. Érltíkesítési jr megegyezés'szerint. Érdeklődni lehet: Bjkv Magyar — Bolgár Baralsag Mgtsz. 06-62/75-31 l-es telefonon Kórház-Rendelőintózet általános sebészeti osztálya kiemelt bérezéssel szakképzett ápolókat alkalmaz. Érdeklődni az intézet vezető főnővérénél. Tolbuhin sgt. 57. A Csongrád Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat PÁLYAZATOT HIRDET ÉPÍTÉSVEZETŐI munkakör betöltésére. A pályázat feltételei: felsőfokú építőipari végzett­ség, ötéves kivitelezői szakmai és legalább három­éves vezetői gyakorlat. Középfokú építőipari vég­zettség esetén 10 éves kivitelezői szakmai és leg­alább 3 éves vezetői gyakorlat. Legfeljebb 50 éves életkor. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi munkahelyeinek és munkakö­reinek felsorolását, bérigényét és az iskolai végzett­ségét igazoló okiratok másolatát. Bérezés: a kollektív szerződés szerint: alapbér + prémium. A kinevezés meghatározott időre szól: alkalmasság esetén meghosszabbítható. A munkavégzés helye: Hódmezővásárhely. A pályázatot 1989. február 28-áig juttassák el a vállalat személyzeti osztályvezetőjéhez (Ménesi Ernő, Hódmezővásárhely, Tanácsköztársaság tér 59. 6801, Pf.: 112), aki szükség esetén további információkat is ad. A borítékra írja rá: „ÉPÍTÉSVEZETŐ".

Next

/
Oldalképek
Tartalom