Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

1989, ianuár 21., szombat 3 Szürkék és messiások Beszélgetés Király Zoltánnal — Zoli, alighanem mindkettőnk számára kellemetlen lenne, ha most egy hivatalos beszélgetés álcáját öltenénk Jel, elvégre kollégák vagyunk, ugyanakkor mégiscsak „hivatalosnak" kell lennem, hisz néhány dologban védened illene magad .,. — ...például miben? — A munkásőrség megitélesének dolgában, hisz kijelentéseid sokaknak fájnak. — Honnan tudod, hogy sokaknak? — Ezt tapasztalom, hallom, még olyanoktól is, akiknek nincs sok közük e fegyveres testülethez. — És a másik oldal hangja is olyan erős? — Kétségkívül. De nem a hangerő mérése az érdekes, hanem az, hogy a nagy zajértékű nyugdíjak kiegyenlítéséről van szó. — Erről a revolver ezé sről jut eszembe: hogyan éled át azt, hogy egyre erősödik néhány közegben a Király-ellenes hangulat? — A demokratikus átalakulást ellenzők között nem csupán Király-ellenesség tapasztalható. A Parlamentben például, Pozsgayt hallgatva többen azt mondták; „Ha igy beszél egy PB-tag, akkor kilépek a pártból." Szóval van hangulat, és rengeteg értetlenség. Elsősorban azok között, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mit is kellene csinálni. — Mit is kellene csinálni? — Jogállamot. — Tehát a politikát alá kell rendelni a jognak? Néhány területen igen. ban néhányan azt sem tud- hisz a parlamenti törvényalják, hogy mi ellen és miért tiltakoznak. Végül is mit állitasz? — Azt, hogyha a diktatórikus szocializmusnak búcsút akarunk inteni, akkor meg kell válnunk a munkásőrségtől is. Azért, mert ez a diktatórikus eszközök legkeményebbike, a párt fegyveres testülete, mely nem szolgál kifejezetten honvédelmi célokat. Egy jogállamban, egy jól kiépített igazságszolgáltatási mechanizmusban cs egy értékén mért belbiztonsági szervezetben egyszerűen nincs helye a munkásőrségnek. — És az eltűnt emberek felkutatása, a közrend biztosítása ... — ... és a költségvetésből finanszírozott egyéb tevékenység. Azért azt is jó volna egyszer fölmérni, hogy a termelésből kieső munkásőr mennyi hiányt produkál a vállalatánál. Ezzel együtt azi is meg kellene vizsgálni, hogy a közrend védelmére valóságosan hány emberre van szükség. Ha kell húszezer, akkor legyen ennyi hivatásos a munkásőrök közül, és dolgozzanak a közrendért — Ha a munkásőrök meghívnának egy eszmecserére, clmennél? — El, ha az nyilvános lenne, ha azon részt vennének a párt, az alternatív szervezetek képviselői, a sajtó éa minden olyan szerv, amely érdekelt az ügyben. Nem vagyok ugyanis híve a zártkörű kerekasztal-beszélgetéseknek, különösen nem ilyen kérdésben. Én a nézeteimet az országos nyilvánosság mérlegére lettem, tehát nem üzengettem és fenyegetőztem. Gondolataim megvitathatok, de csakis abban az esetben, ha visszacseréljük a fegyverek érveit az érvel: fegyverére. De az érvek súlyát is csak a nyilvánosság mérheti meg. — A lényeget elég sokan nem így élik meg, hanem azt mondják, hogy megtagadtad a múltadat, és ellene fordultál a párt fegyveres testületének. — Tisztán kell látni, hogy ez elvi kérdés. A demokratikus szocializmusban egyetlen politikai erőnek sem lehet fegyveres testülete, AZ, hogy a költségvetés terheit is csökkentené a munkásőrség felszámolása, lényegesen alacsonyabb szintű szempont ahhoz képest, hogy egy új társadalom önmaga jogbiztonságát hogyan képzeli el. — De te mégiscsak a költségvetés parlamenti vitáján vetted elő a munkásőrséget. — Mert a kormányzat mindig ezzel az revolverez. Azt „Uraim, ha önök így szavaznak, akkor nyolcmilliárd ugrik a kasszánkból." Ez költségvetési érv, függetlenül attól, hogy a gyermeknevelés költségeinek állami átvállalásáról vagy a zuhanó kotás is a jog képzetkörébe tartozik, s jó néhány régi politikai gyakorlatot kellene a törvények szellemével fölcserélni. — Az ideál ezek szerint az lenne, ha egyensúly alakulna ki a törvény és a politika világa között? egyedül voltam, de ma mái amolyan akciófrakciók alakulnak, és keressük egymást, közösen kérünk föl szakértőket. . — Grúsz és Pozsgay mögött „Az év reformere" versenyben a harmadik lettél, holott nem vagy politikus, csak egy egyszeri vidéki képviselő, egy körzeti stúdió szerkesztő-riportere, aki ráadásul fiatalember. Szerinted minek köszönhető ez? — A következetességnek. — Ennek hála szóba jött, hogy köztársasági elnök leszel, sokan a városi tanács leendő elnökét látják benned, mások számára egy jövőbeni kormány minisztere vagy, sőt olykor tárca nélküli miniszternek mondanak. Markó Ivánnak eszébe jutott, hogy a balettjében te mondhatnád az emberi jogok passzusait, mint hiteles ember; ma tudtad„meg, hogy az újságíró-szövetség valamely vezető posztjára jelölnek. Ez természetes? — Egyáltalán nem. Tipikus példája annak, hogy ez a zárt, egyneműségre berendezkedett társadalom vagy a szürkéket termelő kontra— Annál is inkább, mert SZ€iekciót vagv a messiása politika eddig befolyása csinálást ismeri. alatt tartotta a jogot, a demokrácia viszont azt tételezi föl, hogy törvényes keretek között folyik a politizálás. — Ennek a beszélgetésnek az az apropója, hogy egyik olvasónk, aki részt vett hétfői képviselői beszámolódon, levélben fordult a Délmagyarországhoz. Freiburger László három kérdésre vár választ. Először: Király akarsz lenni vagy ösztöndíjas? — Király Zoltán ösztöndíjas szeretnék lenni, hogy egy néhány hónapos tanulmányúton továbbképezzem magam újságíróként és képviselőként. Már fél éve nyilvánosságra hoztam, hogy Soros-ösztöndíjra pályáztam, és sokáig úgy túnt, hogy le is mondok a képviselői mandátumomról. Mivel az ösztöndíj feltételei, illetve lehetőségeim megváltoztak, maradok képviselő, de várhatóan két ülésszakon nem tudok részt venni. — Király akarsz lenni, vagy tanácselnök? — Király. — Király akarsz lenni, vagy köztársasági elnök? — Megint csak Király. — Gondolom eltűnődtél azon, hányféle értelmezése lesz angliai és amerikai utadnak: Király elmenekült, pihen a nehéz napokban, cserben hagyta hiveit, lenézi alsóvárosi választóit. Királyt elüldözték, megvásárolták ... — ... pedig csak arról van szó, hogy szeretnék tisztességesen megtanulni angolul, és minél többet okulni a kulturált parlamenti életből. — Amelyben? — Amelyben például, ha megbírálják a nyilvánosság előtt a tisztelt Ház szabályait rosszul alkalmazó fizetett alkalmazottat, akkor az nem személyében érzi magát sértettnek, hanem funkciójában megbíráltnak, s ennek megfelelően egy kiadós vita után nemhogy visszaköszön, hanem még együtt is ebédel a bírálójával. — Ha elmégy, legalább nyugalom lesz a Parlamentben. — Ezt sokan mondják. — Meg azt is, hogy vezét eszközzel nélkül marad a párton kíviimondják: li frakció. — Mindkettő túlzás. — De azért elég rendesen belekényszerültél ebbe a vezérszerepbe. Vagy nem? — Erre taksálnak, mert két és fél eve még valóban — A tömegtájékoztatás sem tud rajtad kívül mást kitalálni. — Mégha túlzás is ez, de a lényeget kifejezi, hisz a kollégáink sem mondhatták el nagyon sokáig a magukét, ezért velem „adatták el" sokszor a nézeteiket. Amik ráadásul egyáltalán nem újak, de évtizedekig közölhetetlenek voltak. — Jövőre pártkongresszus lesz. Fellebbezhetsz. — Én már megtettem a kizárásomkor. — Tehát vissza akarsz kerülni az MSZMP-be? — Nem erről van szó, hanem arról, hogy egy új vizsgálatnak ki kell derítenie: koncepciós eljárás áldozatai lettünk-e vagy sem? Ha igen, akkor azokat kell kizárni, akik a meghurcoltatásunkat végrehajtották. — Vagyis a KEB érinteti tagjait ki kell zárai? — Ez lenne a logikus. Hisz miért épp nekem kell velük egy fedél alatt lennem? Ez egy újabb elvi kérdés. — Amire azt fogják mondani, hogy Király feltételeket szab. — Ha ez feltétel, akkor vállalom. — Másfél éve a bölcsészkaron háromszáz egyetemis'ta előtt azt kérdeztem tőled: kommunistának tartod-e magad? Akkor igennel válaszoltál. Es most? — Mivel más is, aki a szocializmus ellen van minden cselekedetével, ezt mondja, én azt állítom magamról: reformkommunista vagyok. Ez a megkülönböztetés szükséges, mert én nem akarom fönntartani ezt a diktatórikus tákolmányt. Dtusztus Imre lennivalók a városi tanácsnál A városi párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta és elemezte a városi tanácsnál működő pártbizottság munkáját, s ez alapján a következőket állapította meg. Az elmúlt évben a város lakossága, közvéleménye részéről rendkívül megnőtt az érdeklődés a tanács hatósági munkája, a tanácsi testületek lakossági kapcsolatai, a gazdasági és társadalmi szervekkel fennálló viszonya iránt. Ezzel párhuzamosan nőtt a tanácsi dolgozókkal szembeni elvárás. Néhány területen (lakásgazdálkodás, kultúra, oktatás, egészségügy) a kiéleződő ellentmondásokra Az MSZMP Szeged Városi Végrehajtó Bizottságának állásfoglalása amely a 'korábbi évek politikai és tanácsi gyakorlatát lényegesen befolyásolni képes. Elfogadták a felsőbb irányítás tévedhetetlenséget, eleve kilátástalannak ítélték a jogszabályok bírálatát, kevés kezdeményezést tettek a bürokratikus elemek kiiktatására. Káderpolitikai munkájuk, gyengeségének és többen eltávoztak az apparátusból Az ismertté vált vezetői és dolgozói etikai kapcsolatban nem ttte'i eleget jelzési kötelezettsé geiknek. is betudható, hogy vezetők _ eddig ^ munkatársak nem képnem "taP^ztaít" élénkséggel zettségüknek megfelelő reagáltak a legkülönbö- munkaterületen dolgoztak, zőbb társadalmi rétegek, csoportok, szervezetek és személyek. A tanácsi munkával szembeni felfokozódott politikai és társadalmi reagálás új helyzetet teremtett. A városi part-vegrehajtóbizottság pozitívnak értékelte a tanácsi pártbizottságnak azon tevékenységét, amelynek eredmenyeként a kialakult nehéz helyzetben is biztosítani tudták a tanácsi munka folyamatosságát, az időszerű oroblémák operatív megfelelő komplex vezetői megoldását, sőt munkájúk követelményeknek a kátovabbi korszerűsítése ér- derek kiválasztásánál, az dekében is kezdeményező utánpótlás nevelésénél. meinek kiiktatása érdekében, a szolgáltató jellegű államigazgatási munka megszervezésében, a szervezeti és technikai korszerűsítés feltételeinek megteremtésében. Hisszük, hogy e feladatok megvalósításával, valamint az állampolgárokkal, a politikai, társadalmi szervekkel és gazdasági egységekkel kialakított jobb kapcsolatoklkai hozzájárulhatnak a tanáccsal szemben megingott bizalom helyreállításához. Erősíthetik a társadalmi öszszefogást városunk érdekében. A jüvó feladatai megkövetelik, hogy a tanácsi testület szélesebb társadalmi alapokra helyezve végezze munkáját. A városi párt-végrehujtóbizottság szorgalmazza, hogy mulasztásokkai többes jelöléssel, a jelölés széles körű nyilvánosságává! mielőbb kerüljön sor a városi tanács végrehajtó bizottságának és a tanácsA felsoroltak figyelem- , % megVáiasztására. E bevetelevel a városi partvégrehajtóbizottság a következő tennivalókat ajánlja a tanácsnál dolgozó kommunisták figyelmébe. A jövőben következetesebben szerezzenek érvényt a kor szellemének lépéseket tettek. Mindezek mellett a/városi párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a tanácsnál dolgozó pártkollektíva nem tudott olvan politikai erővé válni, tisztségekbe olyan tanácstagokat válasszanak, akik a szakmai munka koncepcionális irányítására alkalmasak, erkölcsileg, politikailag feddhetetlenek: akik garanciát jelentenek a tiszta közélet megteremtésére. Ezt az elvet az elkövetkezendő választások során is követendőnek ,, . , , . i . tekinti a városi part-végKapjon nagyobb, hangsúlyt rehajt6bizüttság. lava. a szakmai felkészültség, a es , . .. • , . i solja az ezzel összefüggő kreat.vitas, es legyen alap- jaj kéntóáek atgon. V-. tiutt muntr in I• k 1 követeimeny az erkölcsi tisztaság. lépjenek fel kezdeményezöen a tanácsi munka bürokratikus eledolását, kidolgozását. MSZMP Szeged Városi Végrehajtó Bizottsága Csak a belvárosiak érdeke ? Kábeltévé és városi tévé A városi televízió rendszeres heti műsoraival idestova beépült Szeged kommunikációs rendszerébe — jól tudja ezt minden polgár, aki az Északi városrész, Rókus vagy Makkoshoz tízezer lakásában lakik. Azok viszont, akik nem foghatják adásait, meglehetősen tanácstalanok, amikor Szeged idei költségvetésében a kábeltelevízió fejlesztésére szolgáló pénzösszeg sorsáról alkotnak véleményt. A kábeltévé és a városi televízió fogalma ugyanis sokakban összemosódik — pedig lényeges különbség van a kettő között. Nézzük az elsőt: mit takar a kábeltévé kifejezés! Különösen a Belvárosban lakók tudják, hogy Szegeden — mivel a város sík területen fekszik — rossz a televíziós vétel. A kisebb-nagyobb épületek árnyékolják egymást, és nincs lehetőség arra, hogy a zavaró hatásokat kiszűrjék. Illetve van egy — és ez a kábelrendszer. A postaépület tetején elhelyezett antenna jeleinek vezetékes továbbítása azt eredményezi, hogy a vételt többé semmi nem zavarja. Ráadásul, amikor újabb és újabb műholdak kerülnek az égre, az adásaik vételére alkalmas pais r Afészek az alapítványért Eddig 600 ezer forint gyűlt össze azon a különszámián, amelyre a fogyasztási szövetkezetek tagjai és alkalmazottai fizettek be összeget letéti jegyre váltják át, s igy az idén az legalább 18 százalékkal kamatozik. Az akcióhoz csatlakozva, számos vidéki összegeket „A rák ellen, az áfész-áruház és nagyobb emberért!" elnevezésű ala- bolt legforgalmasabb pontpítvány javára. A „Szövet- ján pénzgyűjtő perselyt hekezet" című hetilap szerkesztőségének múlt évi felhívására az áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek kollektívái, szocialista brigádok, ipari üzemek dolgozói, üzletek, áruházak alkalmazottai gyűjtenek pénzt, s fizetik be a Dorog és Vidéke Takarékszövetkezetnél kezelt számlára. A befolyt lyez el. A Budapesti Közlekedési Vállalat kiselejtezett autóbuszt bocsát a szövetkezetek gyűjtési akcióját lebonyolítók számára, ugyanakkor azt is felajánlották, hogy egy javitóműhelyi brigádjuk a buszt felújítja, mozgó rákszűrő állomás céljára alakítja át a járművet. (MTI) rabolaantennúkból csupán egyet kell fölszerelni, s a kábelrendszer közvetítésével máris több tízezer lakos élvezheti a külföldi adásokat. Így tehát nem kell mélyre nyúlni a zsebbe, hogy angol, francia vagy német nyelvű adók képe megjelenjen a televíziós készüléken. Amikor a szegedi Belváros „bekábelezését" szolgáló fejlesztéseket tervezik, akkor elsősorban az ott lakó 25-80 ezer embernek -— köztük sok nyugdíjasnak — a televíziózáshoz való elemi jogát, igényének kielégítését szolgálják. Ezen a környéken ugyanis elvétve akad nagyközösségi rendszer, s az egyéni antennákkal a magyar TV I és TV2 műsorán kívül alig-alig foghatnak más adókat. Az elkészült tervek alapján a szegedi kábelrendszer a város nagy részét behálózná a Marostöi városrésztől Tarjánig, Felsővárostól Újszegedig —, s ennek a tervnek 1989-ben a belvárosiak, a felsővárosiak és a rókusiak látnák hasznát. Ha viszont az ehhez csatlakozó lakossági hozzájárulás megfelelő arányú, akkor esetleg még Odesszába is „átmehetne a kábel" — rajta a két magyar műsor, Belgrád, Űjvidék, Zágráb adása, a Sky, a Super Chanel, a francia TV—-5 és a szovjet műhold programja. Ha a tanács a gazdálkodási terv tárgyalásakor elutasítja a tervezők elképzelését, sem a belvárosi fejlesztés, sem a program további része nem valósulhat meg ... Ennyit a kábeltévéről, s most lássuk, miért más a városi televízió! A kábelrendszer lehetséges 20 csatornájának csupán egyikén „sugároz" a Szegedi Városi Televízió stúdiója. Jelenleg heti egy órát. Azért nem többet, mert például élő sport-, színházi — vagy „tanácsülési" közvetítéseket csak akkor tűzhet műsorára, ha a kábelrendszer eléri a Szeged SCstadiont, a színházat, vagy a sportcsarnokot. És azért nem többet, mert a műsorkészítés fedezésére szolgáló reklámbevételeit csak akkor növelheti, ha a reklámozók tudják: közlendőjük a város nagyobbik részében is eljut a nézőkhöz. A VTV ugyanis már jelenleg is jelentős működési bevételt produkál. Tanácsi támogatása a város hasonló intézményeihez hasonlítva viszonylag csekély. Ebben az értelemben pedig a kábelrendszer bővítése nem csak az égi és földi televíziós adók elterjesztését szolgálja, hanem a város mindennapi életéről szóló tudósításoknak, ismeretterjesztő, kulturális programoknak, politikai-társadalmi fórumoknak a közreadását is. A város egészét behálózó kábelrendszer működtetését gazdaságilag mielőbb önállóvá kell szervezni, de ez csak akkor lehetséges, ha azok a fejlesztések, amelyek 1987—88-ban elkezdődtek, nem maradnak torzóként befejezetlenek, mint egy olyan híd, amely 2-szer 2 sáv szélességben lendül el az egyik partról, ám a túlsó partra egyelőre csak keskeny, gyalogpalló érkezik át. Miként azt a Népszabadság január 17-i számának olvasói is megtudhatták' valószínűleg kidobott pénznek bizonyultak a magánosok, kisközösségek eddig telepített műholdvevő antennái a szatelitek változásai miatt, s kevés hazánkban a 20 csatorna továbbítására alkalmas kábelrendszer. Nos, a szegedi éppen ilyen csatornaszámú, és parabolaantennái is gyorsan átállíthatok az új műholdakra. Azt pedig tudjuk: mind tömegesebb az igény a műholdadások vételére. Pavlovits Miklós a VTV vezetője