Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

88 1989. január 14., szombat 35 nappal a földrengés után Hat túlélőt találtak Leninakánban O Moszkva (MTI) Hat túlélőt találtak szer­dán a földrengés sújtotta Leninakánban. A 35 nap­pal ezelőtti földrengés hely­színéről a TASZSZ iroda először csak gyorshírt is­mertetett csütörtökön dél­után. Ebből az derült ki, hogy az életben maradottak férfiak, s egy kilencemele­tes épület romjai alatt akadtak rájuk a mentóosz­tagok. A szovjet hírügynökség munkatársainak sikerült megszólaltatniuk az egyik jereváni kórházban fekvő embereket. Egyikük, egy ötvenéves férfi elmondotta: akkor kö­vetkezett be a földrengés, amikor éppen a pincében volt öt szomszédjával együtt, akiket előzőleg megkért, hogy fölcipeljenek két hor­dót. Miközben a pincében ügyködtek, omlani kezdtek az épület falai. Egy pilla­natra az futott át agyukon, hogy háború tört ki. A romok fogságában re­kedtek közül az egyik em. bernek eltört a keze. Egyik társuk járatos volt az első­segélynyújtásban, és sebté­ben segíteni tudott rajta. Mint elmondták, éhségtől nem szenvedtek, mert a pincében sok konzervet, kompótot találtak, s ezek­kel takarékosan bántak. Semmi kétségük sem volt — mondották —, hogy előbb-utóbb kimenekítik őket... A jereváni kórház orvo­sai szerint állapotuk nem ad aggodalomra okot. Osztrák javaslat Gorbacsov Nobel-békedíjára C Bécs (MTI) Osztrák politikusok ja­vaslatot tettek Mihail Gor­bacsov Nobel-békedíjjal való kitüntetésére. Csütörtökön Freda Meiss­ner-Blau asszony, a zöld al­ternatíva párt (Ausztriai Egyesült Zöldek) egyik mértékadó személyisége, a párt parlamenti csoportjá­nak volt vezetője levélben küldte el a norvég Nobel-díj bizottságnak az általa kez­deményezett indítványt, s rajta kívül a levelet a párt 4 másik vezető politikusa — köztük a parlamenti frakció jelenlegi vezetője — is alá­irta. Az osztrák javaslat há­rom érdemet sorol fel, ame­lyek a szovjet vezetőt mél­tóvá teszik a jelentős nem­zetközi elismerésre. Rámu­tat, hogy Gorbacsov széles körű társadalmi reformokat indított el a demokratizmus és az emberi jogok jegyé­ben, amelyek lényegesen át­alakítják a szovjet nép éle­tét. Elsősorban neki köszön­hető a szovjet—amerikai ra­kétamegállapodás tető alá hozása, amely bebizonyítot­ta, hogy lehetséges a két nagyhatalom ellenőrzött le­szerelése. Végül nevéhez fű­ződik az az egyoldalú kez­deményezés, hogy a Szov­jetunió idén megkezdi ve­gyi fegyvereinek felszámo­lását, s ez is világszerte erő­síti a tartós békéhez fűzött reményeket — mondja az osztrák politikusok levele. Afganisztán Harcok, ellátási nehézségek D Moszkva (MTI) Afganisztán nyugati ré­szében levő Hérát városban felrobbant egy gépkocsiban elhelyezett pokolgép, 20 em­ber vesztette életét, illetve sebesült meg — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. Néhány nappal ezelőtt Hé­rát központi bazárjában már történt hasonló robba­nás, amelynek egy személy esett áldozatul, heten pedig megsérültek. A TASZSZ egyébként beszámolt arról, hogy a kormánycsapatok az ország három tartományá­ban csaptak össze a felkelő egységekkel. A Kabult és Hairatan határvárost — az Afganisztánt a Szovjetunió­val — összekötő főútvonalét ismét megnyitották a forga­lom előtt, miután azon né­hány napig lehetetlen volt közlekedni az erős havazás és a lázadók hadműveletei miatt. A fővárosban a hatóságok üggyel-bajjal képesek csak biztosítani a lakosság élel­miszer-ellátását. A kormány lisztet szállít a pékségekbe, hogy legyen elegendő ke­nyér, a halmozókkal szem­ben pedig büntetést helye­zett kilátásba. Lemondások napja Kormányszóvivői tájékoztató Z Belgrád (MTI) A Crna Gora-i Kommu­nista Szövetség Központi Bi­zottsága szerdán az éjszakai órákba nyúló ülésen egyhan­gú szavazással elfogadta nyolctagú elnökségének és hat végrehajtó titkárának kollektív lemopdását Egy­idejűleg úgy határozott, hogy ez év májusában meg­tartják a párt rendkívüli kongresszusát. A központi bizottság ezzel eleget tett a 36 órán át tar­tott titográdi tömegtüntetés 120 000 résztvevője követe­lésének. A súlyos Crna Go­ra-i gazdasági helyzetért, az életszínvonal ' drasztikus romlásáért, a válság elhúzó­dásáért a dolgozó tömegek, az egyetemisták és a lakos­ság más rétegei a legmaga­sabb szintű párt- és állami vezetőket tették felelőssé, s tavaly október után ezúttal ismét követelték a vezetés teljes megújítását. 1989. január ll-e a „le­mondások napjaként" kerül be a Crna Gora-i történe­lembe. Megvált ugyanis tisztségétől testületileg a köztársasági párt- és állami elnökség, a népfront, a szak-' szervezetek vezetősége, s az ifjúsági és a harcosszövet­ség kivételével az összes tár­sadalmi szervezet elnöksége. Távozott a képviselőház el­nöke. Lemondott magas posztjáról Veszelin Gyura­novics, a jugoszláv államel­nökség Crna Gora-i tagja, továbbá Vidoje Zsarkovics és Marko Orlandics, a JKSZ KB elnökségi tagja és Szlo­bodan Filipovics, a JKSZ KB elnökségének végrehajtó titkára. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Maro­sán György. Az MTI tudó­sítója emlékeztetett arra, hogy több megye szakszer­vezeti tanácsa tiltakozó le­velet juttatott el Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez az áremelésekkel kapcsolatban. Arról tudako­zódott, hogy mi a kormány véleménye az áremelés la­kossági visszhangjáról. A té­mához kapcsolódva a Nép­szava munkatársa megkér­dezte: késleltetik-e a to­vábbi ár- és díjemeléseket addig, amíg a béremelések ügyében is valamilyen lé­pést tudnak tenni a vállala­tok. Válaszában a szóvivő el­mondta: ezekkel a kérdé­sekkel a mostani ülésen nem foglalkozott bővebben a kor­mány, ezért csak a reflexió­it adhatja közre. Hangsú­lyozta: az országnak elfo­gadott népgazdasági terve, és törvényerőre emelt költ­ségvetése van. A terv és a költségvetés olyan egymás­hoz kapcsolódó rendszert al­kot, amely meghatározza az áremelések lehetséges mér­tékét is. A terv és a költ­ségvetés — mint ismeretes — 14-15 százalékos áreme­lést jelzett előre. Voltakép­pen a kormány szociálpoli­tikai intézkedései ehhez az áremelkedéshez kapcsolód­tak. Ebben a helyzetben a kormány csak egyetlen dol­got ígérhet, azt, hogy inf­lációt gerjesztő intézkedése­ket nem hoz. Azaz: a jöve­delemtulajdonosoknak nem teszik lehetővé, hogy tel­jesítménnyel nem megala­pozott jövedelemre tegyenek szert. A gazdaság minden résztvevőjének tisztában kell lennie azzal, hogy ha a kormány a tervbe vetteken túlmenő intézkedéseket hoz — béreket ad vagy támoga­tást növel —, ennek az lesz a következménye, hogy az egyensúly magasabb szinten áll helyre. A kormány ál­tal elhatározott további ár­és díjemelésekkel kapcsolat­ban megjegyezte: ezekről a kérdésekről a Miniszterta­nács mostani ülésén nem volt szó. A Magyar Hírlap munka­társa arról érdeklődött, hogy a kormány ülésén szü­letett-e valamiféle olyan döntés, amely az alkotmány­előkészítés eddig ismertetett menetében változást hoz­na. A Magyar Nemzet mun­katársa arról kérdezte a szóvivőt, hogy. az új alkot­mányban meghatározzák-e az MSZMP státusát, illetve, felveszik-e az alaptörvény­be a Hazafias Népfront kezdeményezését támogatva a Himnuszt. A kormányszóvivő ki­emelte: a mostani ülésen az alkotmány koncepciójáról folyt a vita. Ezt a terveze­tet társadalmi vitára bo­csátják, majd az átdolgozás után a Központi Bizottság és a társadalmi szervek elé terjesztik. Ezt követően a kormány ismét átdolgozza a koncepciót, és így kerül az Országgyűlés elé. Ennek megfelelően a mostani vita elvi jellegű volt. Nem ke­rült szóba az MSZMP stá­tusa sem, de az ezzel kap­csolatos eddigi álláspont az, ho^y az új alkotmányban nevesítve ne szerepeljen az MSZMP. Hasonlóképpen A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Marosán György bevezetőben elmondotta: a kor­mányülés mintegy folytatta a parlamenti programot, hiszen először Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tájékoztatta a Minisztertanácsot az üj alkotmány koncepciójáról. Ezt követően a kormány előterjesz­tést hallgatott meg a belkereskedelmi törvény módo­sításáról. Erre azért van elsősorban szükség, hogy a gazdasági társaságok másokkal azonos feltételeik kö­zött dolgozhassanak. A kormány arra készül, hogy a belátható jövőben a bel- ás a külkereskedelemre egyaránt hatályos, átfogó törvényjavaslatot terjesszen az Országgyűlés elé. Addig is a kereskedelmi minisz­ter az érintetett tárcákkal együttműködve a deregu­lációs program során átvizsgálja azokat a rendelke­zéseket, ameiyek akadályozzák a versenysemlegesség és a piaci esélyegyenlőség érvényesítését a kereske^ delmi tevékenységben. A kormány javasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy egyes városokat megyei várossá, egyes nagyközsége­ket pedig várossá nyilvánítson, összesen 41 nagyköz­ség nyújtotta be várossá nyilvánítási igényét. A kor­mány gondosan mérlegelte a kéréseket, figyelembe véve az egyes nagyközségek történelmi hagyomá­nyait, valamint a hosszú távú terület- és település­fejlesztés szempontjait, s úgy döntött, hogy vala­mennyi pályázó település várossá nyilvánítását ja­vasolni fogja az Elnöki Tanácsnak. A kormány elha­tározta: előterjesztéssel fordul az Elnöki Tanácshoz, hogy a minden szempontból eredményesen fejlődő Kecskemétet, Nyíregyházát és Székesfehérvárt nyil­vánítsa megyei várossá A javaslat benyújtása előtt a kormány kikéri az Országgyűlés illetékes bizottsá­gai elnökeinek véleményéi ÍSL Az idegenforgalom helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztéssel kapcsolatban a Mi­nisztertanács megállapította: tavniy jelentős változá­xsok következtek be a turistaforgalomban. Az új út­levéltörvény hatására egymillióról négymillióra emel­kedett a nyugatra kiutazók száma. Emiatt az idegen­forgalmi aktívum .százmillió dollárra csökkent annak ellenére, hogy a dollárbevételek emelkedtek. A gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályo­zására vonatkozó irányelveket megtárgyalva a kor­mány úgy döntött:, hogy ezeken a területeken a jogi rendezés új törvény megalkotását teszi szükségessé. A kormány megbízta a szociális és egészségügyi mi­nisztert, hogy ennek a jogszabálynak az előkészítését alapos helyzetelemzést követően kezdje meg — mon­dotta bevezető nyilatkozatában a szóvivő. nem volt szó a Himnuszról sem. A Veszprém Megyei Nap­ló munkatársának kérdései: a tervezett 250 millió dollá­ros hitelfelvételből jut-e a Balaton fejlesztésére, illetve, mi a célja az újabb pol-> gári fegyveres őrségek létre­hozásának. A Balaton tehermentesíté­se döntően azon múlik, hogy mind a hazai turizmus, mind pedig az idelátogató külföl­diek számára milyen üdülé­si és pihenési lehetőségeket lehet teremteni az ország más területein. A most el­készült értékelés szerint ta­valy a belföldi forgalom a Balatonon megközelítően azonos szinten maradt, a külföldiek közül a nyugati turisták száma némiképpen nőtt, a szocialista országok­ból érkező látogatók száma pedig jelentősen csökkent. Ez utóbbi tendencia ked­vezőtlen, mert jelentős áru­forgalmi kiesést okoz: Ami a balatoni minőségi turiz­must illeti, elmondható, hogy a forgalom növelése csak a szolgáltatások színvonalá­nak emelésével képzelhető el. Az ez évre tervezett fej­lesztési programok lényegé­ben nem érintik még a Ba­laton körzetét. Elsősorban a budapesti szállodák építé­sére, valamint a gyógy-ide­genforgalom fejlesztésére használják fel a rendelke­zésre álló forrásokat — mondotta Marosán György. Majd a második kérdésre válaszolva kifejtette: ösz­szesen hat ipari és energia • szolgáltató üzemben állíta­nak fel újabb polgári fegy­veres őrséget, így további 206 polgári fegyveres őr léo Fejlesztés világbanki hitelből A Magyar Nemzeti Bank tavaly a Világbanktól 50 millió dollár hitelt vett fel műszaki fejlesztési progra­mok megvalósítására. A to­vábbkölcsönző kereskedelmi és innovációs bankok 30 millió dollár sorsáról az el­múlt évben döntöttek. A fennmaradó összegre továb­bi pályázatot írtak ki a vállalatok számára, s a be­érkezett igények elbírálása most van folyamatban. A vállalatok múszaki fejlesz­tési programjait már vizs gálják az OMFB szakértői, a bankok pedig a pályázók pénzügyi helyzetét ellenőr­zik. szolgálatba. Mindez 32 mil­lió forintba, az éves fenn­tartás pedig több mint 30 millió forintba kterül. Eze­ket^a költségeket a vállala­tok fedezik. Az újabb pol­gári fegyveres őrségek léte­sítése teljes mértékben össz­hangban van az ipari objek­tumok szükségszerű védel­mével, és minden tekintet­ben egyezik az e területen kialakított nemzetközi nor­mákkal. A Magyar Rádió munka­társa az Erdélyből áttelepü­lők fogadása céljából fel­állítandó menekülttáborok­ról kérdezett. A szóvivő utalt arra, hogy a kormány mostani ülésén ez a téma nem szerepelt, ennek ellenére elmondotta: a kormány illetékes szer­veinél valóban felmerült az a javaslat, hogy a román— magyar határ közelében me­nekülttábort kell szervezni. Hangsúlyozta, hogy senki sem gondol valamiféle szö­gesdrótos kényszerlakhelyre, s éppen ezért helyesebb me­nekülttábor helyett befoga­dóállomásról beszélni. Eze­ken az állomásokon meg­felelő körülmények között lehetne foglalkozni az Er­délyből érkezettek ügyével, körülményeivel. Körültekin­tőbben lehetne elbírálni a tartózkodási kérelmeket, szervezettebben lehetne gondoskodni a menekültek későbbi elhelyezéséről, a munkaalkalmakról. A kormány áttekinti eze­ket a kérdéseket, és az Or­szággyűlés következő ülés­szakán részletes tájékozta­tást ad az erdélyi menekül­tekkel kapcsolatos hazai és esetleges nemzetközi lépé­sekről. A Dunántúli Napló mun­katársa a bevásárlóturiz­mussal kapcsolatos jelentős valutaveszteségre utalva megkérdezte: várható-e a kiutazások szigorítása? A Minisztertanács ülésén a kiutazások adminisztratív módon történő megszigorítá­sának kérdése nem vetődött fel — válaszolta a szóvivő. A Vasárnapi Hírek mun­katársa afelől tudakozódott: tervez-e olyan intézkedést a kormány, amelynek ered­ményeképp itthon is meg­vásárolhatók lennének azok az áruk, amelyekért jelen­leg Ausztriába utaznak az állampolgárok. A konvertibilis valutáért árusító üzletek számának je­lentős bővítése nem megol­dás — hangsúlyozta Maro­sán György. A dollárboltok korlátlan bővítése ugyanis kettős valutarendszer ki­alakításához vezethet. Vagy­is: a kapósabb cikkek las­san eltűnnének a forintért árusító üzletekből, és" csak dollárért lehetne ezekhez hozzájutni. A folyamat kö­vetkező állomása pedig. az volna, hogy a vállalatok egymás közötti kereskedel­mi kapcsolatában is a kon­vertibilis valuta venné át a forint szerepét. Végső so­ron tehát a forint kiszorul­na a piacról. Az igazi meg­go'dást a forint konvertibi­lissé tétele jelentené. Ez vi­szont egy hosszabb folya­matban, csak a gazdasági feltételek megteremtése út­ján válhat reálissá. A kon­vertibilitás elhamarkodott deklarálása a forint jelen­tős leértékelését eredmé­nyezheti, ez pedig az élet­színvonal további csökkené­sével jár. A rövidtávú cél inkább az, hogy a magyar turisták által Nyugaton ke­resett cikkeket a külföldivel hasonló áron, ám forintért is árusítsák Magyarorszá­gon. A választék bővítése érdekében a 350, jelenleg is működő dollárbolt mellett hamarosan még két, valutá­ért értékesítő áruház is megnyílik hazánkban. A várossá nyilvánítás kritériumairól a Magyar •Hírlap munkatársa tuda­kozódott, s e témához kap­csolódva a Magyar Televí­zió képviselője megkér­dezte: miért fontos, hogy még több városunk legyen? Magyarország városainak száma az ezredfordulóig je­lentősen növekedni fog, a településfejlesztési tervek szerint eléri a 180-at — mondotta Marosán György. A most pályázott nagyköz­ségek mindegyikénél indo­kolt volt a várossá alakítás, de ilyen lépésekre gyakran nem kerülhet sor, tehát to­vábbi pályázatra a közeljö­vőben, a középtávú tervben nem lesz lehetőség. Ami a megyei városi címre pályá­zó településeket illeti, ré­gen adták be kérvényüket, s mindegyiknél adottak vol­tak a feltételek. A kormány azonban hangsúlyozta, hogy központi segítségre, támo­gatásra nem számíthatnak. A Népszava munkatársa arra a kérdésre várt vá­laszt, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemről alkotan­dó törvényhez megfelelő npnTügyi háttér is kapcso­lódik-e. A kormányszóvivő vála­szában kiemelte: január 1­jétől kedvezőbbek az anya­gi feltételek ezen a terüle­ten. A központi költségvetés 150 millió forintot juttatott a nevelőszülői gondozási dí­jak emelésére. Ez a fejlesz­tési keret lehetővé teszi, hogy az 1973 óta változatlan összegű, átlagosan havi 640 forintos gondozási díjakat 2000 forintra emeljék. Ugyancsak január l-jétől 50 •millió forint áll rendelke­zésre a volt állami gondo­zottak önálló életkezdésénei; támogatására. E pluszforrás révén a volt állami gondo­zottak személyenként átla­gosan 10 ezer forinttal több támogatásban részesülhet­nek. A gyámügyi segélyke­ret 400 millió forinttal nö­vekedett. A gyermekvéde­lem területi szakembergár­dájának bővítésére 40 mil­lió forint áll rendelkezésre. Január l-jétől lehetőség nyílt arra, hogy az inté­zetben, csecsemőotthonban, nevelőotthonban elhelyezett gyermekek után is fizesse­nek családi pótlékot, ezt a gyermek- és ifjúságvédő in­tézeteknek folyósítják. (MTti

Next

/
Oldalképek
Tartalom