Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

1,1*190 V. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jp MAGYARORSZAG 79. évfolyam, 11. szám 1989. január 13., pcntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ílmi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Szeged újabb testvérvárosa lesz Darmstadt? A választás előtti utolsó vb-ülésről jelentjük Jelenlegi összetételében utoljára ülésezett tegnap a •városi tanacs végrehajtó bizottsága, hiszen egyebek közt a következő tanácsülés előkészítésével is foglalkozott, azon pedig vb-választás és tanácselnök-választás Is napirenden lesz. A január 27-én, pénteken reggel fél kilencre össze­hívott, nyilvános tanácsülés több napirendjét is elfogad­tak. A testület az idei gazdálkodási tervről és munkater­véről, valamint a Szegedi Népi Ellenőrzési Bizottság 1989­es munkaprogramjáról határoz majd. A tegnapi vb-ülésen a já­róbeteg-ellátás egy részterü­letét, a gyermekek egészség­ügyi gondozásának helyze­tét tekintették át. Megálla­pítva: Szegeden és vonzás­körzetében a szakmai szín­vonal magas, az ellátás pe­dig — noha jól szervezett — még tovább fejleszthető: egyebek között a főfoglalko­zású iskolaorvosuk hálóza­tának bővítésével, a kiszál­lásos délutáni és éjszakai ügyelet, feltételeinek megte­remtésével, a gyermekek gyógytornájának megszer­vezésével. A város peremén Történeti áttekintéssel kezdte mondandóját a terv­osztály vezetője, azt igazo­landó: a város szélső kerü­leteinek jelenlegi helyzete legalább fél évszázaddal ez­előttről öröklődik ugyan rank, de a főhatósági „su­gallatra" kierőszakolt lakó­telepi gyürü kiépítése vet­te el igazából a pénzt a körtöltésen kívüli, vagy azon éppen, hogy csak belüli te­rületek közmüveinek, in­tézményhálózatának kiépí­tésétől. Az igazából száz­ezerre „méretezett" város terebélyesedése tovább csök­kentette a felzárkózás esé­lyeit —, s így Szeged egy része inkább falusias, mint városias. A sok-sok év alatt felgyülemlett terheket, va­rosszéli gondokat még sem lehet egyszerűen lesöpörni a városfejlesztés (pénzügyi) tervezöásztaláról — azzal a felkiáltással, híjgy nincs ra fedezet. A lehetőségek esz­szerű és demokratikus fel­használásának kérdésében a vb-énél is nagyobb nyilvá­nosság előtt, a tanácsülésen kellene döntést hozni — hallottuk a tegnapi vitában, mely az előterjesztést, a pe­remkerületek fejlesztéséről szólót követte. E kérdéskör legutóbbi, öt évvel ezelőtti áttekintése óta számos területen lényeges es érdemi változások következ­tek be. Ezeket a tanácsi 'és önerös fejlesztéseket szám­ba véve, valamint a jelen­legi ellátási szinvonalat fel­mérve döntött úgy a végre­ható bizottság tegnap, hogy az idei esztendőre szánt (és az éves tanácsi tervben elő­irányzott fejlesztéseken túli) 30 millió forintot, az úgyne­vezett lakóterületi alapot nem osztja fel. Előbb vé­leményezteti a lakóterületi bizottságok vezetőivel az előzetes javaslatot, aztán pe­dig a tanácsülés elé terjesz­ti elfogadásra. (A tanács tagjai egyébként január 27­én még fel is, emelhetik az összeghatárt.) Az előterjesztés és a vita részleteibe most nem mé­lyedve el, egyetlen észreve­telt emelünk ki — ezt ugyan többen is megfogal­mazták. Arról az aggoda­lomról van szó, mely a köz­műépítésre felvehető hitel 19,5 százalékos kamatában látja a peremkerületi fej­lesztések nagyobb akadályát. Az önerös, lakossági fejlesz­tések reménytelenné válnak, ha ilyen mértékű terheket rak az állami költségvetés a közvagyont gyarapító állam­polgárokra. (Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy a lakossági hozzájárulásból épített közművek költsé­geinek egy része az adóból levonható. Ügy tervezzük, a jövő héten ennek módjáról részletes tájékoztatást ké­rünk és adunk.) Gazdálkodás 1989-ben Január 27-én terjesztik a tanács elé az idei 3 milli­árd 715 millió 503 ezer fo­rint végösszegű költségvetési és fejlesztési tervet, melyet előzetesen valamennyi ta­nácstag megismerhetett és véleményezhetett. Élt is le­hetőségével a tanácstagok többsége — a tanácsi bizott­ságok ülésein soha nem ta­pasztalt érdeklődéssel és fe­lelősséggel szedték elemeire a tervezetet, vitatták egyes tételeit, ajánlottak módosí­tásokat. Szóvá tették, hogy egyes tételek túlzottan som­másak, részletekre voltak kí­váncsiak. Hiányolták, hogy a tanács adósságairól nem informál a tervezet. Mások a döntési szabadság fokát kutatták a „pántlikázott" pénzek ürügyén, többen pe­dig egyes tételek jogosságát firtatták. A végrehajtó bi­zottság épp e vitasorozat ta­pasztalataiból kiindulva úgy határozott, hogy két kérdés­ben több variációt ajánl, és a tanácstagokra bízza a döntést. Az egyik, hogy a kábeltelevíziós rendszer bő­vítésére áldozzon-e a város az idén, s ha igen, meny­nyit; a másik pedig, hogy a településfejlesztési hozzájá­rulásról szóló tanácsrende­letet hatályon kívül helyez­zék-e vagy sem. Ha csak e két kérdésben kellene vé­leményt mondaniuk a ta­nácstagoknak január 27-én, akkor is elhúzódhat a vitá­juk. De, mert a gazdálko­dás más területei is szóba kerülnek nyilván, ráadásul vb- és elnökválasztás is lesz. egészen biztosra ve­hető, hogy hosszú munka­napjuk lesz a tanácstagok­nak két hét múlva! Alternatívok és testvérvárosok Két, elnökhelyettesi tájé­koztatóval ért véget a teg­napi vb-ülés. Müller József­né arról informálta a tes­tületet, hogy a Fiatal De­mokraták Szövetségének és a Szabad Demokraták Szö­vetségének regionális szer­vezetei levélben fordultak a végrehajtó bizottsághoz. Több információt, nagyobb nyilvánosságot igényelvén, azt kérik egyebek között, hogy a tanácsülések idejét, napirendjét jó elúre hirdes­sék meg (ez volt a gyakor­lat eddig is!), anyagait te­gyék hozzáférhetővé, illetve küldjék meg a levelet író szervezeteknek, valamint te­gyék lehetővé, hogy a szer­vezetek képviselői állandó meghívottként és tanácsko­zási joggal vehessenek részt a tanácsüléseken. A végrehajtó bizottság egyetértésével mígfogalma­zott válaszlevélből kitűnik; a nyilvánosság iránti igény elől a testület nem tér ki Például az előterjesztések írásos anyagai az ügyfél­szolgálati irodában és a feb­ruár elsejétől működő ifjú­sági irodában megtekinthe­tők lesznek. A tanácsülések egyébként is nyilvánosak, azokon tehát az alternatív szervezetek érdeklődő tag­jai is ott lehetnek — de nem tanácskozási joggal. Ha a tanács úgy dönt: meghí­vottként. (Ha csak nem ta­nácstagok ...) Ami a ta­nácsülések előtt pár nappal — a sajtó részvételével — rendezendő várospolit'kai fó­rumok iránti igényt illeti, a vb nem látja ezeknek aka­dályát. (Más kérdés, hogy a sajtószervezetek szive-joga eldönteni, hogy ezeken részt kívánnak-e venni...) A ta­nácsülés elé kerülő anyagok megküldéséről pedig az az álláspont alakult ki, hogy csak a hivatalosan bejegy­zett szervezetek kérését tel­jesítik. Más: egy újabb testvérvá­rosi kapcsolat lehetősége. Az NSZK-beli Darmstadt 180 ezres. felsőoktatásáról, élénk képzőművészeti és ze­nei életéről ismert város. Képviselői megkeresték a szegedieket, arról puhatolóz­ván: füzhetők-e szorosra az ismeretség szálai. Nos, az ér­deklődést levélváltás követ­te, s mostanra jutott el odá­ig a dolog, hogy a további lépésekhez a végrehajtó bi­zottság igenlése is kell. Ezt az első lépcsőben diákcseré­vel induló testvérvárosi kap­csolatteremtést a testület kí­vánatosnak tartja. Megin­dulhat hát az előkészítés. P. K. Jugoszlávia Új mozgalom Üj jugoszláv politikai mozgalom tartotta meg ala­pító kongresszusát Ljablja- j nában. A Szlovén Demox- | ratikus Ünió (SDU). Kupel elmondta, hogy az űj moz­galom a parlamenti demok­ráciáért és a szabad vá­lasztásokért fog küzdeni. m m ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatást ka­pott az űj alkotmány szabályozási koncepciójáról. A Minisztertanács ügy határozott, hogy felgyorsítja a belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgálatát. A kormány javasolta az Elnöki Tanácsnak egyes vá­rosok megyei várossá, es egyes nagykbaxegek várousá nyilvánítását. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg «az idegenforgalom helyzetéről es fejlesztésének főbb felada­tairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogo sza­bályozásának elveiről. Megújulást igényelnek a téeszgazdák TOT-sajtótájékoztató A szövetkezés alapelvei­ben hazánkban továbbra sincs lényeges változás. A szövetkezetek változatlanul az, állampolgárok önkéntes személyi és vagyoni közre­működésén alapuló, a kö­zös tulajdonra és az önkor­mányzatra épülő gazdasági, szociális, kulturális vállal­kozásai — jelentette ki a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának csütörtö­kön tartott sajtótájékozta­tóján Zsohár András főosz­tályvezető, aki a szövetke­zetpolitika megújításának időszerű kérdéseiről tájé­koztatta az újságírókat. Mint mondotta: a szövet­kezés elveinek újbóli tisztá­zása azért merült fel, mivel mostanában a közvélemény, a szövetkezeti tagság és gyakran a vezetők is bi­zonytalankodnak, hogy a je­lenlegi mezőgazdasági szö­vetkezeti forma továbbra is alkalmas-e. Nem látják tisz­tán, melyek a mozgalom megőrzendő értékei, illetve a megújulás útjából elhárí­tandó akadályok. A TOT-ban — az üzemek­ben, a vezetők körében és az érdekképviseleti szerve­zetekben a megújulásról ed­dig folytatott viták alapján, valamint számos tanul­mány tapasztalatainak összegezéseként — az a vé­lemény alakult ki, hogy a szövetkezeti reformra szükség van. A mozgalom megújulása azonban nem előzheti meg a társadalmi, gazdasági reformokat, és nem is maradhat el azoktól, csakis velük kölcsönhatás­ban mehet végbe. A szövetkezeti mozgalom­mal kapcsolatos elbizony­talanodást erősíti, hogy az új társaságok — részvény­társaságok, kft-k — műkö­dését ma már kevésbé sza­bályozzák bürokratikus előírások, mint a téeszekét. A tagság például tiltakozik az ellen, hogy a felhalmo­zott vagyonnal nem rendel­kezik olyan mértékben sem, mint más gazdálkodó szer­vezetek. A szövetkezetek jö­vedelmet aránytalanul nagy elvonások terhelik, így a kö­zösségeknek évek óta nincs lehetőségük a termelési esz­közök kívánt mértékű pót­lására, cseréjére. A szövetkezetek tagsága — még a fölszámolás alatt levő gazdaságoké is — el­utasítja a szövetkezés elvei­nek feladását: a tagok nem igénylik vissza a földet, nem kívánnak farmot berendez­ni, hanem a közös összefo­gáson alapuló vállalkozás­hoz akarnak elérhető áron több géphez, műszaki be­rendezéshez jutni. A szövet­kezetekben a tagság a gaz­dálkodás nagyobb egyéni ér­dekeltséget megteremtő for­máit kívánja alkalmazni. Ennek jelei korábban már mutatkoztak, amikor né­hány üzem az egyszerűbb szövetkezeti formára tért át. vagy például, amikor a ház­tájiban végzett tevokenysé­gét — a központi érdekkép­viseleti szervezet segítségé­vel — közös munkaként is­mertette el. Az átalakulási törvénytől, illetve a szövet­kezeti törvény módosításától azt várják, hogy a tulajdon­viszonyok reformjával te­remtődjék nagyobb érde­keltség, erősödjék az önkor­mányzat. A TOT főosztályvezetője részletesen szólt arról is, hogy az utóbbi időben bizo­nyos körökben megkérdője­lezik a szövetkezeti vezetés egy részének alkalmasságát. Ezzel kapcsolatban kifej­tette: 19Ü7 óta — a tsz-ek demokratikus fórumain zajló választások eredmé­nyeként — a szövetkezetek­ben több vezetőváltás volt, mint a népgazdasag bármely más szektorában. A vasasok tiltakoznak Milyen a Hévízi-tó? A vasasszakszervezet el­nöksége csütörtöki ülésén nyilatkozatot fogadott e" áz áremelésekkel kapcsolatban. A testület állásfoglalásaban a gyorsan súlyosbodó meg­élhetési gondok elviselhető­vé tételéhez intézkedéseket sürget. Olyan gazdaság- és szociálpolitika folytatását tartja szükségesnek, amely, legalább a minimális létbiz­tonságot garantálva, lehető­séget teremt a reálbércsök­kenés megállítására. Az ár­emelések a Vas-, Fém- és Villamosenergiapari Dolgo­zók Szakszervezetenek tag­sága körében nagy felhábo­rodást és elkeseredést vál­tottak ki, mert — vélemé­nyük szerint — a szakszerve­zetek és a kormány koráobi megállapodásaival ellenté­tes folyamat indult me:j. A vasasszakszervezet szerint a megállapodásban foglalt 11— 4 százalékos reálbér- és reáljövedelem-csökkenés az áremelések következtében már nem tartható. A Hévízi-tó állapotáról tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön Hévízen, az Ál­lami Gyógyfürdő Kórház­ban a Környezetvédelmi és Vizgazdá 1 kodási M i n iszíé­rium, illetve a tárca terü­leti hatóságainak képviselői, valamint a házigazda intéz­mény vezetői. A több inint háromórás konferencián az előadók felelevenítették és elemezték azokat az esemé­nyeket, okokat, amelyek a jelenlegi nagyon kritikus helyzethez vezettek. Az utóbbi kilnc hónapban ugyanis, mint elmondták, a bauxitbányászat vízkiemelé­se miatt a tó vízhozama egyszer sem érte el a Szo­ciális és Egészségügyi Mi­nisztérium által a gyógyá­szati hasznosíthatóság szem­pontjából még elfogadható­nak megjelölt, percenkénti 300 literes értéket. Kiadá­sul, és éppen emiatt romlott a tó vizének minősége is. Az erre vezető zömeben biológiai jelenségek vizsgá­lata megkezdődött. Bejelen­tették : ha a vizsgálat után nem lesz egyértelmű, hogy a hévízi tavat biológiai szempontból nem fenyegeti veszély, akkor a KVM olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek révén a romlást el lehet kerülni. Ebből a szempontból — hangsúlyoz­ták — már csak úgyneve­zett tavon kívüli megoldá­sok jöhetnek szóba, tehát olyanok, amelyeket már csak a bauxitbányászat régiói i­ban lehet és kell megtenni, Szakértők 'szerint h írom lehetőség van a gyógy tó egyelőre még nem vissza­fordíthatatlan károsodásá­nak megállítására, illetve eredeti, állapotának fokoza­tos visszaállítására: a ja­nuár 1-je óta érvényűén lévő percenkénti 220 köb­méternyi vízkiemelés to­vábbi csökkentése, az omi­nózus bányák 1993. decem­ber 31-re tervezett bezárá­sának jövö év végére lörié­nő előrehozása, és a víz­kiemelés azonnali megszün­tetése. Az utóbbi kétségte­lenül drasztikus és r.cm kis népgazdasági kárt cl.ozó lépés lenne, de — hangsú­lyozták az előadók — a hévízi tó jövője összena­sonlíthatatlanu! többet je­lent, fontosabb az ir.szig számára, ékért szükség ese­tén ettől sem szabad vissza­riadni. Érdekes módon ép­pen a helyi gyógy kórhi/. vezetői vélekednek ügy. hogy a kérdést nem úgy kel! felvetni: „Hévízi tó vagy bauxitbányászat?". Szerintük ugyanis Csabpusztán hama­rosan megnyithatnák a .t az* új bányát, amelyben v.z­kiemeiés nélkül termelhető" ki a bauxit. A jó ideje várt kormány­zati döntést még sürgetőbbé teszi, hogy ha az átlagosnál továbbra is kevesebb lesz a csapadék, akkor a tó im­már háromnegyed éve átla­gosan 292 liter perceikénti vízhozama sem tartható so­káig. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom