Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

Atflgl&ö VILÁG U, EGYESÜLJETEK! 79. évfolyam, 10. szám 1989. január 12., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IIa\i előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Végül sor kerülhetett az egész törvényjavaslat feletti szavazásra, az addig elfogadott módosítások és részelemek figyelembevételével. Az Országgyűlés nz egyesülési jogrol szóló törvényt 6 ellenszavazattal, 24 tartózkodás mellett elfogadta. Egy fontos kérdésben lezárult tehát a vita: a törvény kimondja a pártalapítás jogát, de a részletes szabályozást, külön párttörvény feladatavá teszi. Ezt a törvényjavaslatot a kormánynak legkesőbb augusztus l-jén kell az Országgyűlés elé terjeszteni. Ülésezett a városi pártbizottság Újra összehívják a szegedi pártéríekezletet Döntés Papp Gyula fegyelmi ügyében Tegnap, szerdán délután a városi partsaékházban tartotta soros ülését a/. MSZMP Szeged Városi Bizottsága. A pártbizottság tagjait, valamint a Yneghivott vendégeket — közöttük Judik Istvánt, az MSZMP KB tagját és Vastagh Pált, a megyei pártbizottság eLsö titkárát — Olah Miklós, a városi pártbizottság titkára, a tanácskozás elnöke köszöntötte, majd a napi rendi pontoknak megfelelően Papp György terjesztett elő javaslatot a városi pártbizottság feladat, es hatáskörének, valamint működési' rendjének továbbfejlesztéséről. A szóbeli kiegészítést követően rövid vita alakult ki, amelyben a hozzászóló^ végül is azt javasolták. hogy a munkacsoport által készített javaslat további kiegészítésekre szorul. és elv háromtagú szerkesztőbizottságot bíztak meg azzal, hogy a még beérkező javaslatok, valamint a fnár elkészült alternatívák figyelembevételével a következő pártbizottsági ülésre dolgozzon ki egy új. a vita alapjául szolgáló tervezetet. Az első napirend vitáját követőe;n arról kellett döntenie a városi pártbizottságnak. milyen megoldást tart elfogadhatónak a megüresedett titkári funkció betöltésére. Mint köztudomású, Eraknőy Gábort a megyei pártertekezleten a megyei pártbizottság titkárává választották. A hozzászólások utón a testület úgy döntött, hogy az új titkár megválasztására - városi pártértekezlet (keretében kerüljön sor. Ezen a pártértekezleten a személyi kérdés eldöntése mellett vitassák meg a küldöttek a lakóterületi és munkahelvi pártalapszervezetek szerepéről. tevékenységéről,! feladatairól és a part választási rendjéről szóló' dokumentumot is, vagyis a pártértekezlet munkaértekezletként üljön össze. Ezen a pártértekezleten azok a küldöttek vesznok majd részt, akik október 8-án, az elmúlt pártérteke/leten js képviselték párttagságukat, természetesen abban az esetben, ha küldőiik mandátumukat megerősítik. A pártértekezlet pontos időpontjának kijelöléséről és munkarendjéről a szegedi párt-vb később dönt. Mint a pji'ttugtóg elölt köztudomású, a part szervezeti szabályzatának átdolgozására létrehozott munkabizottság a Kozuonti Bizottság' mtgbízásából elkészítette javaslatát a munkahelyi es lakóterületi partó alapszervezetek szerepéről, tev ékeny ségéröl, feladatairól. valamint a párt választási rendjenek átalakításáról. A vitaanyagot a párttagság rendelkezésén? txictótottók, E témát — mint az előzőekben irtuki — a városi pártértekezlet is megtárgyalja, de addig valamennyi pá rtsze rvezet be n vitákra kerül sor. ezek szervezési feladatairól is döntött tegnap a testület, majd ezt követően tájékoztató hangzott el a városi tanácsnál az elmúlt hónapokban kialakult helyzetről. Mint köztudomású, a szegedi tanács ma tanácselnök és teljes jogú végrehajtó bizottság nélkül végzi munkáját, .s ez a helyzet nagymértékben akadályozza az ügyek vitelét, a várói* szempontjából fontos döntések meghozatalát. A városi pártbizottság e helyzet mihamarabbi megváltoztatását szorgalmazza, s megbízta a szegedi pá r t- v eg reha j t ób i zoltsógot egy olyan állá.sfi glalás kidolgozásává!, amely segíti a megoldás, minél gyorsabb megvalósítását A tegnapi tanácskozáson! szó volt a .szegedi pártszékház. hasznosításának tehetőségeiről is. Kraknóy Gábor titkár elmondta: újszerű, politizálóház létrehozásul szorgalmazzák, amely nyilvános rendezvényeknek adna helyet és segítené a város párttagságának minél sokszínűbb. tartalmasabb informálódását Elk épzel h "tő, hogy hál'tón ágazati pártbizottság is a városi pártszékházba költözne, s emellett az épületet oktatási célokra is felhasználnák. Szerepelt még a javaslatok közt az: legyen a pártszékházban a politika iránt érdekliklök igényel kiéi égit > klubkönyvtúr. es művészeti 'kiállításokat is tartsanak. Végül a városi pártbizottság pártfegyelmi ügyben hozott döntést. Az MSZMP Szeged Városi Bizottságit l!)ö8. október 31-i ülésén a városi fegyelmi bizottságot bízta meg Papp Gyula, akkor tanácselnök ügyének kivizsgálásával. A tegnapi tanácskozáson a fegyelmi bizottság elterjesztését, valamint Papp Gyulát meghallgatva a testület többórás vita után úgy döntött, hogy a volt tanácselnököt kizárja a partból. A döntés részletes indoklását később közöljük lapunkban A határozat ellen egyébként, az. írásbeli indoklás kézhezvétele utón. Papo Gyula 3U napon belül fellebbezhet a megyei pártbizottsághoz. Váncsa Jenő hazaérkezett Szerdán hazaérkezett Iz- döttséggel hivatalos látoguraelből Váncsa Jenő mező- tást tett Izraelben. A magazdasági és élelmezésügyi gyar minisztert fogadta miniszter, aki Avraham Jichak Samir miniszterelnök Katz-Oz mezőgazdasági mi- és Dov Silanszki, az izraeli niszter meghívására, kii- parlament elnöke ü Fontos törvényeket fogadott el az Országgyűlés L a Parlament munkája Az Országgyűlés ülésszaka szerdán délelőtt 9 órakor folytatódott. Az ülésszak második munkanapját Stadinger István, a Uáz elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden késő estig ülésezett. Az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatok feletti együttes vita lezárult. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter foglalta össze a vitában elhangzottakat. Áz egyesülési törvényről Ezt követően a gyülekezési törvénytervezetről döntött a Parlament. Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy ehhez a törvénytervezethez „evesebb észrevétel érkezett. Ezeket megtárgyalta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is, s a miniszter válaszában egyben a bizottság álláspontját is képviselte. Válaszolt a miniszter a Balla Éva és képviselőtársai által benyújtott három javaslatra. Az egyik az volt, hogy a törvénytervezet második paragrafusa harmadÍK bekez.dése ne arra utaljon, hogy a gyülekezési jog korlátját az jelzi, ha valaki mások jogait és szabadságát sérti. Ehelyett a szabadság és más alapvető jogok védelmére vonatkozó . büntető jogszabályok jelentsenek csak korlátot. Az álláspontot két okból nem javasolta elfogadni a miniszter. Vin ugyanis olyan jog, amely nem büntető jogszabályban van biztosítva, mint például a pihenéshez való jog, de Kulcsár Kálmán — aki a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állásfoglalását is összegezte — elöljáróban hangsúlyozta: a kormány elfogadja Balla Eva és más képviselők módosító javaslatát a törvénytervezet 29. szakasza 1. bekezdeset illetően. Ebben arról van szó. hogy büntetőjogi tényállást állapítanak meg akkor, ha valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat szövegét úgy módosították: „aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbüntetéssel sújtható". A továbbiakban arról szóit, hogy a kormány nem tudja elfogadni Púja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a politikai párt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. Kulcsár Kálmán foglalkozott Tóth Károly képviselő. református püspök javaslatával is, miszerint külön védelmet biztosítsanak az egyházakkal kapcsolatos elnevezések használatánál. Ez az igény jogos — hangsúlyozta Kulcsár Kálmán —. s a törvén vtervezet megfelelő paragrafusa eleget is tesz ennek. A törvényjavaslat nem kezeli külön a sportegyesületeket, erre nem alkalmas a jogszabály. Géczi István képviselő ezzel kapcsolatos felvetésére a miniszter-válaszában elmondotta: hamarosan elkészül a sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását meghatározó minisztertanácsi rendelet. Emellett több, csak a sportegyesületeket érintő jogszabály megalkotására is szükség van. A kormány ezzel egyetért, s a jogalkotási munka hamarosan meg is kezdődik, ám a képviselő által kért határidőt nem tudják elfogadni. A továbbiakban • elmondotta, hogy az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres szervezetek létrehozásának lehetőségét. Am a vádásztársaság, a sportlövő klub nem tekinthető fegyveres szervezetnek. • Rájuk tehát nem vonatkozik az említett tilalom. Végül Kulcsár Kálmán arra kérte a képviselőket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot — a kormánynak azzal az igeretével együtt, hogy a pártról szóló törvényt ez év augusztus 1-jéig benyújtja az Országgyűlésnek — fogadják el. Ezután határozathozatal következett az egyeöülesi jogról szóló törvény ügyében. Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127es számú jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ezután paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Púja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdesét és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Púja Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. Így tehát összhangban az eredeti javaslattal — a törvény kimondja a pártalapítás jogát. (Eolytatas a 2. oldalon.) A gyülekezési törvényről ide tartozik a szabálysértés jogintézménye is. A tüntetésekről szólva felhívta a figyelmet a bizalom, a megegyezés fontosságára, Megerösitette: az intézkedő hatóságok társadalmi kontroll alatt állnak. A rendőrség döntései ell?n is bírósághoz lehet fordulni, szóba lehet azokat hozni a Parlamentben, kérdőre lehet vonni a belügyminisztert, interpellálni lehet hozzá. Mind a rendőrség képviselői, mind a tüntetésszervezök felelős emberek, és ez elegendő feltétel ahhoz, hogy ne kelljen külön szabályozni azt sem: a rendőrség, ha megtilt egy tüntetést, demonstrációt, akkor adnia kelljen ugyanabban az időpontban más helyet, vagy ugyanazon a helyen más időpontot. Kiemelte, hogy sok nyugat-európai ország hasonló törvényénél liberálisabb az a megfogalmazás, ami a jelenlegi javaslatban szerepel: a középületekben tartott rendezvények nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Azt javasolta, hogy válaszait követően az Országgyűlés a kormány eredeti előterjesztését fogadja el. Ezután az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat feletti határozathozatal következik. Elsőként a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelenlése ügyében, majd a „tízek" által beterjesztett javaslatra kívánt az elnök szavazást elrendelni. Egy képviselő azt indítványozta, hogy a jelentés hét pontjára, valamint a tizek javaslataira külön-külön szavazzanak Ezt* az indítványt az elnök az ügyrendnek megt