Délmagyarország, 1989. január (79. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

8 1989. január 14., szombat Nyugaton tavasz — keleten tél Várható időjárás ma es­tig: A Dunántúl nagy ré­szén napközben továbbra is a napsütés lesz a jellemző, kissé megélénkül majd a nyugati, északnyugati szél. Másutt csak kevés helyen szúnik meg a köd, a köd­szitálás, eleinte még ónos szitálás is előfordul. A kö­dös tájakon hajnalban és délután is egyaránt 0 fok körül, másutt viszont haj­nalban —2 fok körül, kora délután 3 és 8 fok között alakul a hőmérséklet. Személyleírás mm Egy amerikai elmegy Manhattanban az in­geiért a kínai tisztítóba, és látja, hegy a cédulán kínai írásjelek vannak. — Ez a nevem? — kérdési érdeklődve. — Nem — vilassóija ÍM ót kiszolgáló kínai. — Azt jelenti: kis, kő­vér, kopasz férfi. SZABAS­VARRAS Az szmt központi könyv­tára szabás-varrás tanfolya­mot indít kezdők és haladók részére. A résztvevők Sin­ger gépeken tanulhatnak varrni. A tanfolyam kezdési időpontja: január 17., 16 óra, amelyre a könyvtárban lehet jelentkezni (Tolbuhin sgt. 14., telefon: 10-944). OSZTRÁK TUDÓSÍTÓ ERDÉLYBEN „Romániában nyomorú­ságos a gazdasági helyzet. Folytatódik a falurombolás, de üteme lelassult múlt év nyara óta, amikor a telepü­lésrendezési tervek ellen felélénkült a tiltakozás" — így foglalta össze közelmúlt­ban tett romániai látogatá­sának tapasztalatait az AFP tudósítójának Pius Stróbl, az osztrák „Zöld" párt főtit­kára. Stróbl egy osztrák zöld parlamenti képviselő és egy fotós társaságában de­cember 16—22. között Bu­karest környékén és Erdély­ben tett körutaáást gépko­csival. TÜNTETÉS TITOGRADBAN A titográdi „Dakics" épí­tőipari gépgyár másfél ezer dolgozója kedden reggel sztrájkba lépett, és tiltakozó menetben a Crna Gora-i köztársasági képviselőház­hoz vonult. Ütközben egye­temisták, középiskolások és a város lakóinak kisebb-na­gyobb csoportjai csatlakoz­tak hozzájuk. Így a délelőt­ti órákban, mintegy tízezer ember gyűlt össze az épület elótti téren. A tüntetők élet­körülményeik javítását és a köztársasági vezetők le­mondását követelték. Ti­tográdban tavaly október 8. és 9-én többtízezres ' tömeg tüntetett a Crna Gora-i sú­lyos gazdasági helyzetért, a válságért felelősnek vélt köztársasági párt-, állami és gazdasági vezetők ellen. Erős rendőralakulatok októ­ber 10-én reggel szétoszlat­ták a tüntetőket. Az esemé­nyek hatására október 26­án lemondott a Crna Gora-i kormány, és az új azóta sem alakult meg. Lakásbérlök figyelmébe A Szakszervezetek Csong­rád Megyei Tanácsa kezde­ményezi a tanácsi lakásban élők megyei egyesületének , megalakítását. Célja: a ta­nácsi lakásban élők érdekei­nek hatékonyabb feltárása és érvényesítése. Ma a bérlakásban élők nagy többsége kiszolgálta­tott helyzetben van a ta­náccsal és a különböző szol­gáltató vállalatokkal szem­ben. Így érdekeiket nem tudják megfelelően érvényre juttatni. A szakszervezetek megyei és városi szervezetei arra vállalkoznak, hogy kellő számú jelentkezés esetén az egyesület (egyesületek) meg­alakításában közreműköd­nek, és a működéshez helyi­séget biztosítanak. Az egye­sület alapszabályát a leendő tagok határozzák meg. Az érdeklődök a jelentkezései­ket az alábbi címekre jut­tassák el: Szegeden: Szakszervezetek Szeged Városi Bizottsága, Eszperantó utca 3—5. Hód­mezővásárhelyen: Jószai Sándorné, Vorosilov utca 18. 6800. Szentesen; Fábján Sándor, Kolozsvári utca 2. 6600. Csongrádon: Csobán Rókusné. Pf. 2. 6640. Ma­kón; Sipos Imre, Lenin tér 7. 6900. Mindszenten: Szé­csényi Józsefné. Postahiva­tal. 6630. Szegváron: Bihari Józsefné, Szakszervezetek Nagyközségi Tanácsa 6630. Pályázat A Csongrád Megyei Ta­nács V. B. ifjúsági és sport­osztálya pályázatot hirdet középiskolai információs diákkörök támogatására. Pályázni két kategóriában lehet: iskolaújság és iskola­rádió (televízió) indításának, működtetésének vagy tevé­kenységi köre bővítésének támogatására. Az elbírálás­nál előnyben részesülnek azok a diákkörök, amelyek a munkához saját anyagi, technikai bázissal — leg­alábbis részben — rendel­keznek. A pályázatnak tartalmaz­nia kell a diákkör fő cél­ját, tevékenységi körét, ter­vezett, vagy más gyakorolt munkájának bemutatását; a pályadíj fölhasználására vonatkozó elképzeléseket; a rendelkezésre álló anyagi, technikai bázis leírását. Az elnyerhető támogatá­sok összege kategóriánként: 1 díj 50 ezer Ft. II. díj 30 ezer Ft, III. díj 20 ezer Ft. A pályázatokat szakzsűri véleményezi és értékeli, a benyújtási határidő 1989. február 20. A pályázatokat a Csongrád Megyei Tanács V, B. ifjúsági és sportosz­tálya címére (6720 Szeged, Széchenyi tér 9.) kell kül­deni. A hévízi tó érdekében A Hévízi Nagyközségi Kö­zös Tanács Végrehajtó Bi­zottsága levelet írt a Mi­nisztertanácsnak. „Megengedhetetlennek és felelőtlennek tartjuk azt a halogató magatartást, me­lyet ebben az ügyben dön­tésre jogosult hatóságok ta­núsítanak. Felemeljük sza­vunkat Hévíz nagyközség lakossága és a környező te­lepülésekről itt munkát ta­láló emberek ezíeinek ér­dekében, tudva, hogy a hévízi tó sorsa nem a mi ügyünk csupán. A meleg vizű gyógytó egész Európá­ban egyedülálló természeti ritkaság, olyan nemzeti kin­csünk, amelynek óvása, vé­delme minden józanul gon­dolkodó, az ország jövőjéért felelősséget érző és vállaló honfitársunk kötelessége. Felháborít bennünket, hogy önző vállalati érdekek vagy kétes értékű pillanatnyi gaz­dasági előnyök alapján döntsenek sorsunkról. Tele­pülésünk és a tó léte egyet jelent. Nem remképektöl félünk, a tatai tó, a tapolcai tavasbarlang pusztulása in­tő példaként áll előttünk. A hévízi tó vízhozama nyolc egymást követő hónap alatt a kritikus 300 liter/secundum alatt maradt, és tudjuk, hogy Nyirádon ma már 21 Celsius-fokos karsztvizet hoznak felszínre a szivaty­tyúk, bizonyítva, hogy a meleg ág szívása js meg­kezdődött. Nincs tehát to­vább idő a döntesek elha­lasztására ..." Előre leszögezem (hangsúlyozom, aláhúzom stb.), még véletlenül sem akarok humorizálni azon a híren, amely hétfőn érte az országot: a lendkerekes gőzmozdony, valamint a műanyag vasúti sín kivételével, szinte minden, áruként funkcionáló termék ára kibontakozott korábbi ellenértékéből, vagyis... De ezt úgyis mindenki érti, no meg egyre jobban érzi, Mondom hát, humorról szó sem lehet, mert én is tudom, hogy a Lajtától keletre bizony szá­molatlanul él olyan, bérből, fizetés­ből (meg?)élő, aki hétfőtől csekk­töltögetések után (lásd: OTP) még 20 kiló színhűst sem tud megvenni egy havi nettójából, Hogy a tizenöt­húsz éve nyugdíjat élvező (?) réteg­ről most ne is beszéljek. Fent vázolt elmélkedésemből ki­indulva, csak a legkomolyabban kommentálhatom az áremelés utó­hatásait: a hivatalokban be-becsap­kodott ajtókat, a mit-bánom-én-ki­hallja-meg? káromkodásokat, vagy mondjuk a Szakszervezetek Csong­rád Megyei Tanácsának miniszter­elnökünkhöz írt levelét? S legalább ilyen komolyan olvastam lapunk­ban az e levél alatt mondatba sűrí­tett hírt: Szabolcs-Szatmár megyé­ben az áremelések miatt több tíz­ezer dolgozó tízperces munkabe* szüntetéssel tiltakozott hétfőn reg­gel. Tíz perc Tehát a komolyság szilárd tala­ján állva indult el bennem ama bi­zonyos vezérhangya is, lábujjtól —• miként illik — egészen a fejem búbjáig. S közben oly gyorsan meg­szültem a kérdést, mintha ettől re­mélném az adómentességet. A kér­dést: vajon milyen történelmi ha­gyományunknak köszönhető, hogy hazánkban épp Szabolcs-Szatmár megye érte el elsőként az oly so­kat irigyelt, idézett japán munka­morált. Merthogy elérték, ki vitat­hatná. Hisz elég kiszámolni: ők ezen a bizonyos hétfői napon, 8 órás munkaidőt alapul véve, 7 óra 50 percet dolgoztak. Szinte látom magam előtt több tucatnyi szegedi igazgató (művezető, csoportvezető stb.) átszellemült arcát, amikor a hírt olvasva arra gondol: hátha be­üt a mi vidékünkön is a felháboro­dás ily nemes formája, és dolgo­zóik csak tíz percet mulasztanak a hétköznapi megújulás során. És lá­tom azt a vezetőt, akitől néhány éve egy olasz szakember kérdezte a drága importgép beszerelése köz­ben: vajon milyen formáját válasz­tották a sztrájknak azok a hozzá beosztott segéderők, akik órákon át ügy tudják lóbálni a szerszámoslá­dát nagy hevülettől kidülledt sze­mekkel, mintha ama Katajev ne­vű, közkedvelt író épp róluk min­tázná Hajrá című, szocialista rea­lizmusát, s közben egy darab csavar sem találkozik az anyjával. S ha már van egy kérdés, miért ne születhetne még egy. No persze, ez is a legnagyobb komolyság elvé­ből kiindulva. Ez pedig így hang­zik: vajon miért a szabolcsiak vál­lalták a tíz perc kockázatát, s mi­ért nem jut végre olyan kiművelt emberfők eszébe a sztrájk, akik hi­vatásszerűen (vagy épp azzal visa­szaélve) árasztották el silányabb­nál is ellenitmondóbb szabályozók­kal az országot, hogy gazdaságunk jó kedvében is legföljebb gúzsba kötve táncolhasson, akik a legvál­lalkozóbb bátor eszme lángját is oly ügyesen takarékra zárják, akik álvitákon dolgozzák ki áleszméiket, akik a valóság, mint tény helyett, lázálmokból építgetik a jövőt, akik... No elég. Mert ez az a pillanat, amikor én is kiejtem kezemből a tollat. No nem az ideg, nem is a felháborodás, vagv a hátamon vé­gigcsordogáló izzadságcsepp miatt. Csupán rájöttem i tíz perc — ha nem js több — nekem is jár. Ezen­nel jelentem: 'élek jogommal. Bátyi Zoltán TANULMÁNYOZZÁK AZ ÓZONTAKARÖT Egy kísérleti léggömb fel­bocsátásával a hét élején Grönlandon megkezdődött a sarki területek feletti ózonréteg tanulmányozásá­ra irányuló nemzetközi tu­dományos kísérletsorozat. A helyi rádió Jelentése sze­rint a több mint 2 méter át­mérőjű léggömb 30 km ma­, gasra emelkedett. A követ­kező hónapok során 23 to­vábbi léggömb — amelyek mínusz 70 fok alatti hőmér­sékletnek is képesek ellen­állni — felbocsátását is ter­vezik. A magasban végzett mérések eredményeit . rádi­ón továbbítják a mérőállo­másokra, majd a Norvégia északi részén fekvő stavan­geri kutatóközpontba. DM Röviden r Értékmentés a temetőkben A szegedi városszépítők egyik csoportja Apró Ferenc veze­tésével arra vállalkozott, hogy folyamatosan felméri a te­metők pusztuló értekeit, s a rendelkezésre álló pénzből és vállalkozásból megmenti a város jeles személyiségeinek sírjait, fölújitva a pusztuló művészeti és ipari értékeket. Az első akcióban a Dugonics temető néhány sírját hozták rendbe a dr. Hága László szocialista brigád tagjai, többek között a képen látható Kónya-síremléket. A munkák foly­tatásához szükség lenne kőműves, kovács, műköves, asz­talos szakemberek segítségére. Talán akadnak e városban Karácsony után... VALLÁSTÖRTÉNETI SOROZAT lAz ifjúsági házban ma délután 5 órától A keresz­ténység kialakulása, az ős­ikeresztény gyülekezetek cirnű előadással folytatódik a vallástörténeti sorozat, uhoh Benyik György, a Hit­tudományi Főiskola tanára várja az érdeklődőket. KÖZÖNSÉG­TALÁLKOZÓ Holnap, csütörtökön 2 órakor a 'Paprikafeldcűgozó Vállalat klubjában (Szövet­kezett u. 23.) közönségtalál­kozót rendeznek. A vendég D. Nagy Lajos, a Bikini együttes énekese. A prog­ramban szerepe] az együt­tes koncertfelvétele videón. HALÁLOS TAVASZ Régi magyar filmek .video­sorozat ismétlésén a Ha­lálos "IYivasz című filmet tekinthetik meg az érdeklő­dök a Petőfi Sándor Műve­lődési Házban (Rákóczi u. 4.) ma délután 5 órai kez­dettel. ELŐFIZETÉSES EBÉDELTETÉS A SELLŐBEN A Sellő vendéglőben (Fel­ső Tisza part, Pille u.) meg­kezdik az előfizetéses ebé­deltetést. Heti 5 napra, na­pi 33,20 forintért lehet je­gyet váltani minden pénte­ken délután 13—15 óráig X KAKUKKHAL A kakukk arról nevezetes, hogy tojásait valamely más madárnak a fészkében kel­teti ki, s a fiókáit Is más madárral nevelteti fel. Egy japán kutató most hasonló viselkedést fedezett fel az afrikai Tanganyika-tóban élő Synodontis multipunc­tatus nevű halon. Ez az ik­ráját egy — a bölcsőszájű halak családjába tartozó — halnak a szájában kelteti ki. A „kakukkhalak" addig ma­radnak nevelőszülőjük szá­jában, amíg önállóvá nem válnak. DÉLMAGYARORSZÁG Fotóriporterünk, Schmidt Andrea, nem másutt, mint a Lenin körúton kapta lencsevégre a jobb sorsra érdemes, kidobott karácsonyják boldogtalan gyülekezetét — van közöttük lucfenyő is, erdei fenyő is ... Csak remélni tud­juk, hogy mielőbb elhordják őket az erre avatottak, mi­előtt még tovább halmozódnának, roppant előnytelenné alakítva a szép utcaképet... A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottságának napilapja Főszerkesztő: Sz. Simon István Főszerkesztő-helyettes: Szása) Ivlváli Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Kispál Antal — Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tunáeskőztársaság útja III. Sajtóház 6740. — lelefon: 24-63.1, — A lapot nyomja Szegedi Nyomda, Szeged. Bajcsy-Zsilinszky utca 28. 6720. Igazgató: Suranvi libor. — leijeszti a NIagvur Posta. Előfizethető a poslahóataloknal és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 101 forint. — ISSN 013J —025 x •é »

Next

/
Oldalképek
Tartalom