Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-12 / 295. szám

78. évfolyam, 295. szám 1988. december 12., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Szombaton reggel 8 órakor kezdte meg kétnapos munkáját a Csongrád megyei kommunisták küldötteinek értekezlete. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság elsó titkára köszöntötte a résztvevőket. Ismertette, hogy a megyei pártértekezlet kezdetén négyszázan vannak jelen szavazati joggal a teremben, a küldöltek és a pártbizottság tagjai közül. Javaslata alapján a pártértekezlet megválasztotta elnökségét. Az elnökségben helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Székely Sándor (Szeged), Dobai József (Hódmezővásárhely), Seres Gyula (Makó), Deli Pál (Szentes), Siha László (Csongrád), Pap István (Kistelek) és Ábrahám Vince (Mórahalom). A pártértekezlet levezető elnöki tisztségbe megválasztotta Koncz Jánost, Székely Sándort, Ábrahám Vincét és Deli Pált. Választott elnökként a továbbiakban Koncz János tett javaslatokat a pártértekezlet programjára, illetve munkarendjére. A pártértekezlet úgy döntött — a javaslatok alapján —, hogy elsőként megvitatja a megyei pártbizottság beszámolóját és feladattervét. Ehhez a napirendhez Szabó Sándor fűzött szóbeli kiegészítést. Ezt követően kerül sor a pártbizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására. A munkarenddel kapcsolatban úgy döntöttek, +iogy a vitát szombaton este 7 órakor lezárják Szabó Sándor szóbeli összefoglalójával. Vasárnap reggel, a szerkesztőbizottság munkájáról szóló beszámolót meghallgatva, döntenek á dokumentumok elfogadásáról, amely után elsőként az első titkár, azt követően a titkárok és a fegyelmi bizottság elnöke, utána pedig a pártbizottság tagjainak megválasztása következik. Annak érdekében, hogy minél több küldött kaphasson szót, a felszólalások időtartamát nyolc percben maximálták, egyúttal lehetőséget adva túra, hogy a vitában kialaküló vélemények egyperces hozzászólásokban hangot kaphassanak. Ezt követően választották meg a pártértekezlet bizottságait. A szavazatszámláló bizottságot Kotogány Mihály, a jelölőbizottságot Szilárd János, a szerkesztőbizottságot Koncz János, az operatív bizottságot Horváth Sándor, valamint a mandátumvizsgáló bizottságot Mészárosné Gyöngyösi Eva elnökletével. E döntések után Szabó Sándor mondotta el szóbeli kiegészítését az előterjesztett anyaggal kapcsolatban, majd Gyárfás Mihály, a fegyelmi bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket a Csongrád megyei pártfegyelmi helyzetről. Ezt követte a vita, amelyben harmincan kaptak szót. Számos küldött így is írásban adta le felszólalását. Vasárnap reggel Koncz János, a szerkesztőbizottság elnökeként, azt javasolta a pártértekezletnek, hogy — tekintettel a szerteágazó, sok kérdést új szempontból fölvető vitára — a pártértekezlet írásos dokumentumainak véglegesítését a küldöttek bízzák a megválasztandó pártbizottságra. A kérdésben kibontakozott vitában többek között Komócsin' Mihály még javaslatot tett arra, hogy az új pártbizottság küldjön ki bizottságot az elmúlt negyven év Csongrád megyei tapasztalatainak áttekintésére. Grósz Károly pedig támogatta a szerkesztőbizottság javaslatát, hogy az új pártbizottságot bízzák meg a dokumentumok szövegének véglegesítésére. E javaslatoknak helyt adva, a beszámolót három, a feladattervet pedig kiegészítéseivel együtt hét ellenszavazattal a pártértekezlet elfogadta. E pillanatig a pártértekezlet a nyilvánosság előtt végezte munkáját, a tévékamerák és a sajtó jelenlétében, számos érdeklődő pedig belső tévéláncon lehetett tanúja az eseményeknek. Ezután zárt ülésen terjesztette elö személyi javaslatait a jelölőbizottság, a vasárnap délutáni órákban pedig megválasztották a megyei pártbizottság első titkárát, titkárait, a fegyelmi bizottság elnökét és a pártbizottság tagjait Szabó Sándor szóbeli kiegészítője A megye párttagságát képviselő kommunisták mai tanácskozására sajátos politikai körülmények között kerül sor. Értekezletünket széles körű, felfokozott várakozás és figyelem kíséri. A politikai hangulat a megyében ellentmondásos, érezhetően ideges. Az emberek egyre türelmetlenebbek. A szenvedélyektől, az indulatoktól sem mentes légkörben felerősödött a vezetés bírálata. A megye párttagsága, a lakosság döntő többsége támogatja az országos pártértekezlet megújulási törekvéseit, és sürgeti azok gyakorlati megvalósítását. A megyei pártbizottság az országos pártértekezletet követően hozzálátott az állásfoglalás végrehajtásához, a politikai célok és feladatok megjelöléséhez, a személyi feltételek megteremtéséhez. Júniusban még úgy láttuk, Nagy László felvételei A szünetek is megbeszélésekre nyújtottak alkalmat hogy a megújulás politikai feltételei megyei pártértekezlet, összehívása nélkül is megteremthetők — mondotta. Majd így folytatta: Felelősség terhel bennünket, mert: az országos pártértekezletet követően a párttagság véleményének kikérése nélkül foglaltunk állásta megyei pártértekezlet kérdésében; a különböző, úgynevezett etikai ügyekben késedelmesen kezdeményeztük a teljes körű vizsgálatot, illetve felelősségre vonást; nem határoltuk el magunkat egyértelműen és határozottan a negatív jelenségektől, és ezzel módot adtunk alaptalan általánosításokra. A politikai feszültség feloldásának nem lehet módszere az igazságtalanság eltűrésé. A következményekért, a kialakult helyzetért vállalnunk kell és vállaljuk a felelősséget. önkritikusan elismerjük, hogy az első döntésnél tévedtünk. A pártnak Csongrád megyében is fordulatot kell végrehajtania saját tevékenységének nyilvánosságában, a pártsajtó munkájában. Tudjuk, nem könnyű az újságírók, a szerkesztők helyzete sem. És hozzátette' a Csongrád megyei pártsajtóban is erősíteni kell a vitakészséget, a problémák időbeni reális feltárását, és elveink határozottabb képviseletét. Vitázzon az eszméinktől idegen nézetek képviselőivel, írásaival. Ne adjon helyt eredményeinket lebecsülő, a hibákat eltúlzó cikkeknek. A nyitottabb politikai légkörben, amelynek kialakításában szerepe volt a helyi sajtónak is, kibontakozott megyénkben a visszásságokkal szembeni bátrabb fellépés. Tanulságként levonható, hogy a nyilvánosság és a tájékoztatás, a propaganda eszközeivel kíméletlenül le kell leplezni a konkrét éseteket. S megkövetelni, hogy a vezetők az élet minden szférájában tartsák be az erkölcsi normákat. Váljon nem csak a megyei, hanem a városi, és minden munkahelyi pártszerv kötelességévé saját hatáskörben a párt normái megsértése jelenségeinek vizsgálata, és a felelősségre vonás kezdeményezése. ^ A pártértekezlet feladata — mondotta —, hogy mu< tasson iraryt és adjon garanciát a megye párttagságának a következetes, a nyílt politika folytatására és határolja el a pártot az erkölcsileg elítélhető magatartásformáktól. A megyei pártértekezlet akkor tölti be szerepét, ha 'tevékenysége nem öncélú vitákban merül ki, hanem a tartalmi munkára irányul. El kell érnünk, hogy a párt a jövőben minden területen öntevékeny, nyitott, a vitára mindig kész legyen. Valóságos politizáló pártként vállalnunk kell az elvi, és ha szükséges, a személyi ütközéseket is. A véleménykülönbségek csak tisztázó vitákban csökkenhetnek, és csak így teremthető meg az összefogáshoz szükséges egységes akarat. Foglalkoztatja a párttagságot a sokféle önszerveződő csoport létrejötte, az a kérdés, hogy hogyan tudunk a sokféle szervezettel, csoporttal politizálni, együtt dolgozni. Pártunk — a politikai pluralizmus keretében — az egypártrendszer viszonyai között képzeli el a jövőbeni munkáját, nem kizárva jogilag a többpártrendszer létrejöttének lehetőségét sem. Programja és tevékenysége alapján minden olyan szervezettel, mozgalommal együttműködésre törekszünk, amellyel érdekegységre tudunk jutni. Szövetségesi kapcsolatot nem akarunk azokkal, akiknek céljai elfogadhatatlanok számunkra. Programunkhoz meg kell nyernünk minden párttagot, a dolgozó embereket, a nyugdíjasokat, az ifjúságot. Mindenkit, aki jó szándékkal, lelkiismeretét követve, becsületesen tenni akar itt a megyében az ország érdekében, a szülőföldje, otthona, családja boldogulásáért, jövőjéért. Ehhez nem szabad és nem is kell központi határozatokra várnunk, hanem a mindennapi munkában, a politikai légkört folyamatosan formálva, befolyásolva kell eljutnunk. A megújuláshoz nélkülözhetetlen az alkotómunka, a szellemi erő hasznosítása, a humán szféra új típusú tár. sadalmi megítélés*, kezelése. Az anyagi termelés korszerűsítése, végsősoron gazdasági továbbfejlődésünk megalapozása, ma már nem lehetséges a humán szféra társadalmi szerepének újraértékelése nélkül. A társadalmi-gazdasági kibontakozás fontos előfeltétele megyénkben is a szellemi kultúra és az anyagi termelés űj szövetségének megteremtése. Az értelmiségnek a történelmi változásokban mindig fontos szerepe volt, van és lesz. A megyei pártbizottság is többször hangsúlyozta, hogy társadalmunkban állandóan nő az értelmiség szerepe. Értelmiségpolitikánk gyakorlata napjainkban oda vezet, hogy e jelentős társadalmi réteg egyes szakmacsoportjai egymástól is elszakadva, orientáló stratégia híján, önállóan törekednek érdekeik képviseletére, helyzetük alakítására. Politikai munkánkban a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az a tény: Csongrád megye országosan is jelentős (Folytatás a 2 oldalon.) Grósz Károly beszéde — A megyei pártbizottság első titkára: > Vastagh Pál — Új titkárokat választottak Pillanatkép áz ülésteremből