Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
4 1988. december 24., szombat i MAGAZIN szilveszter '88 Zárszámadás 1986 decemberének elején azt mondta valaki a szerkesztőségben: a szilveszteri DM-magazinha valami mást kellene írnunk, mint a „hétköznapi" újságokba. I)c mi legyen az? — tettük fel a kérdést munkatársainknak, akik a maguk ízlése, stílusa, képi és nyelvi fantáziája szerint válaszoltak. Egy év műlva már kérni sem kellett, jöttek az írások, fotók — szinte a maguk lábán. Az idén a bevált összszerkesztőségi anyaggyűjtést felváltottuk egy más módszerrel — tekintessék ez a mi megújulásunknak! —, s csupán néhányan szövetkeztünk szilveszteri magazinírásra és -fotózásra. (A többiek az életünk más szféráiban vannak megújítással elfoglalva...) Egyikük azt ajánlotta vczérmotívumul: összegezzük 1988-heli élményeinket. Másik kollégánk azzal az ötlettel állt elő: előre nézzünk! Volt, aki összeállításunk címének a független Innen-onnan-t javasolta. Miniparlamentünk végül — hosszadalmas szavazási procedúra végén — tartózkodás nélkül — az egyes számű előterjesztést fogadta el. Tehát: Zárszámadás... AT. HÁZBÓL Föltették nekem a kérdést: mi i dühített engem leginkább ebben a szép esztendőben?... Már nyelvemen is volt a válasz, miszerint engem kivétel nélkül minden dühített, ami nem volt jó, ennélfogva legföljebb fokozati különbségekről szólhatunk — volt, aminagyon dühített, volt, anti még inkább, de csak egyvalami dühített fokozhatatlanul: a sajtóhiba intézménye. Tekintettel arra, hogy e termékből minden napra esik vagy száz — hiszen köztudott, Magyarországon sajtóhiba nélkül az 1781-ben megjelent Pester Intelligenzblatt in Frag-und Anzeigen, a magyarhoni első újság óta se lapot, se egyéb periodikát nem sikerült kiadni —, nos, tekintettel erre, adrenalinszintem folyamatosan az egeket csapkodta. Többféle megA gyöngyszem gondolásból nem térek ki arra, hogy a sajtóhibák általában mily összehangolt csapatmunka eredményeként születnek erre a világra, nem taglalom létrehozásuk bonyolult metodikáját — melyben legkevesebb szerepet sem játszik a nyomda ördöge, legföljebb a hely szelleme — mindazonáltal ismertetném hatkötetes sajtóhibagyűjteményem fő gyöngyszemét. Szóval, Deszken jártam, az ottani nemzetiségi tánckörról írtam korántsem színes riportot. „Fele magyar, fele szerb" — eredetileg ez lett volna az irat címe, utalva a tánckör nemzetiségi összetételére, de... Másnap reggel nyitom az újságot, s majd' hanyatt esek: „Fel magyar, fel szerb!" — olvasom az óriás betűs címet, elfehéredve... Lelki szemeimmel már magam előtt láttam a felhívást szó szerint vevő magyar és szerb tömegek hömpölygését, s napestig hallgathattam a jó kollégák meg nem szűnő célzásait arra, hogy — szebb időkben — ezért már jött is volna értem a meseautó. Nem tehettem egyebet, szolid szösszenetet fogalmaztam a másnapi számba, megjegyezve: jóllehet, nyelvünk valósággal hemzseg a nyílt „e" hangzóktól, s betűktől is — de talán mégsem a szóvégeken kellett volna elkezdeni számuk radikális csökkentését... A kis szösszenet tízsoros volt, s kinyomtatva minden sorára jutott egy-másfél hiba. FARKAS CSABA Márciusi ifjú (El)képzelt riport Sötétkamra „És kérem tisztelt képviselőtársaimat. hogy megértően, meleg kebelben dobogó még melegebb szívvel vitassák meg javaslatomat, hisz nemcsak alulról jövó, hanem alulra célzott kezdeményezésem a szebb, demokratikusabb Magyarországot szolgálhatná" — borult könnyes szemekkel egy Szabolcs-Szatmár megyei tceszelnök oly sok gazdasági szabályozót elviselt vállára a T. Ház újonnan választott tagja. Csiccsoli Sarolta, született Zalatnay Cini. Egy pillanatig még megfordult fejében. hogy mintegy politikai nyomatékként előkapja bal mellét (cél: konszenzus az.MSZMP-vel). majd a jobbot (hisz az sem kutya, aki alternatív). de rájött, van a T. Ház olyan érett, hogy ilyen. Olaszországból importált szónoki fogás nélkül is választói javára döntsön az ügyben — legyen-e magyar honban újfent nyilvánosház (értsd: kupi), vagy ne? A képviselők pedig éltek a bizalommal. és oly éretten bámulták a plafont, mint egy-egy pufókra hízott. hullni készülő szilva. Néhányan ugyan bánták, miért is nem a Reform című, tetőtől talpig független orgánumban fejtették ki eszméiket. de mindez cső után köpönyeg, akárcsak a lyukas óvszer. No de sebaj. A hangsúly most feküdjék a kupin. mert... „...mert ez valóban alulról jövő kezdeményezés, s mint tisztelt képviselőtársunk kifejtette: pénzbe nem kerül, de hoz az államháztartás oly nagyra sikeredett konyhájára" — indult néhány pillanat múlva önálló útjára a szemmel láthatóan támogató javaslat. ez idáig persze tiszta az ügy. de javaslom a pénzügyi szerveknek, hogy az elkapkodott döntés előtt vizsgálják meg. milyen arányban terhelje a ku.. izé szexuális szolgáltató kisiparosokat a forgalmi adó. Megítélésem szerint akár el is tekinthetnénk ettől, már amennyiben az ...izé ... szóval aktus egészségmegőrző cselekménynek minősül, netán tömegsportnak" — bátorkodott a második felszólaló csodálkozó tekintetet vetve néhány miniszter átlagosnál szürkébb arcszínére. „Úgy látom, máris rossz mederben folyik a vita" — csillogtatta szónoki képességeit valaki a hátsó sorokból. „Mert ez kérem, először is politikai kérdés, vagyis az vár eldöntésre, hogy ama bizonyos kupleráj idegen-e a szocializmustól?" „Hisz azt se tudjuk, mi a szocializmus?!" — vágta nyakon hirtelen a gondolatot egy illegális bekiabáló, ám mielőtt a vita elharapózott volna, a T. Ház rendkívül határozott elnöke megadta a szót a Hazafias Népfront képviselőjének. Véleményüket röviden így fogalmazta meg: össznépi vita kell kupleráj-ügyben, rágódjon e témán minden réteg, s bár a statisztikai szemlélet ellen hadakozunk, ez ügyben nem ártana szem előtt tartani a tényt, miszerint a közmegegyezés érdekében a munkásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség számarányának megfelelően járhasson a kupiba — már amennyiben lesz... A KISZ mind agilisabb küldötte arra hívta fel a figyelmet, hogy tekintettel a lakásvásárlás költségeinek emelkedésére, valamint a családalapítás szinte elviselhetetlen terheire, az ifjúság részletfizetési kedvezményt kér. Ezek után szinte természetes. hogy egy felhevült bekiabáló a kisnyugdíjasok térítésmentes kiszolgálásáért szállt síkra, már ami ugyebár a hetven éven felülieket illeti s egyben javaslom" — harsogta valaki, fittyet hányva a házszabályokra —, „hogy az elvi ellentétek kiküszöbölése végett 1 rögzítse az ágyakra, párnákra és lányokra vonatkozó törvényerejű rendelet: aki FIDESZ-taggal igen. az KISZ-taggal nem. mert csúcsszerveink még nem jutottak megegyezésre." „Itt egészen más szervek működését kell szabályozni" — igazította ki a nőszövetség küldötte eme lelkes felszólalót, s egyúttal a teljes és még inkább szocialista egyenjogúságra hivatkozva félénken, de mégiscsak feltette a kérdést: és a szűz lányok beavatásának állami szabályozása érdekében mit kiván tenni a T. Ház, no persze szem előtt tartva a magányos nyugdíjas asszonyok mindannapi gondjait is." „És iskolás csoportok kapjanak kedvezményt!" Meg a szocialista brigádok!" De gondoljunk a munkaidőalap védelmére is, így csakis reggel 9 után..." — csapkodták a T. Ház oly sok szép napot megélt kupoláját a vita hullámai, amikor... Amikor kollegám vigyorgó képe jelent meg üveges tekintetem mintegy fókuszában. „Már megint valami hülyeséget írsz?" — kérdezte. „Talán mese Mátyás királyról? Vagy ...?" — bizonytalanodott cl, s máris nyúlt a fotóapparátus után. mint ki jól tudja... Most mondjam neki, lázálom csupán, s egyelőre szó sincs ünnepi köszöntőről, koszorúzásról. átadásról és avatásról. Mondjam? „Adhatom a Bátyi elvtársat, de jobb lenne később. Ahogy elnézem a képét, valami fontos politikai anyagon dolgozik. Hát persze, hogy fontos... Szóval később" — hallom újra a tanult kolléga húgó hangját, de beletörődve sorsomba, nyúlok a telefon után: igen. itt... BÁTYI ZOLTÁN Egy értekezlet jegyzökönyve (Sz. Simon István rajza) Schmidt Andrea fotóriporterünk gyakran elvonul a szerkesztőség egy sötét zugába. Onnan, a sötétkamráhól bányászta elő az idei fotótermés néhány érdekes felvételét. Raktár Ha tudná a Jobb Kéz, mit csinál a bal!...