Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

4 1988. december 24., szombat i MAGAZIN szilveszter '88 Zárszámadás 1986 decemberének elején azt mondta valaki a szerkesztőség­ben: a szilveszteri DM-magazinha valami mást kellene írnunk, mint a „hétköznapi" újságokba. I)c mi legyen az? — tettük fel a kérdést munkatársainknak, akik a maguk ízlése, stílusa, képi és nyelvi fantáziája szerint válaszoltak. Egy év műlva már kérni sem kellett, jöttek az írások, fotók — szinte a maguk lábán. Az idén a bevált össz­szerkesztőségi anyaggyűjtést felváltottuk egy más módszerrel — tekintessék ez a mi megújulásunknak! —, s csupán néhányan szövet­keztünk szilveszteri magazinírásra és -fotózásra. (A többiek az életünk más szféráiban vannak megújítással elfoglalva...) Egyikük azt ajánlotta vczérmotívumul: összegezzük 1988-heli élményeinket. Másik kollégánk azzal az ötlettel állt elő: előre nézzünk! Volt, aki összeállításunk címének a független Innen-onnan-t javasolta. Mini­parlamentünk végül — hosszadalmas szavazási procedúra végén — tartózkodás nélkül — az egyes számű előterjesztést fogadta el. Tehát: Zárszámadás... AT. HÁZBÓL Föltették nekem a kérdést: mi i dühített engem leginkább ebben a szép esztendőben?... Már nyelve­men is volt a válasz, miszerint engem kivétel nélkül minden dü­hített, ami nem volt jó, ennélfogva legföljebb fokozati különbségek­ről szólhatunk — volt, aminagyon dühített, volt, anti még inkább, de csak egyvalami dühített fokozha­tatlanul: a sajtóhiba intézménye. Tekintettel arra, hogy e termékből minden napra esik vagy száz — hiszen köztudott, Magyarorszá­gon sajtóhiba nélkül az 1781-ben megjelent Pester Intelligenzblatt in Frag-und Anzeigen, a magyar­honi első újság óta se lapot, se egyéb periodikát nem sikerült ki­adni —, nos, tekintettel erre, adre­nalinszintem folyamatosan az ege­ket csapkodta. Többféle meg­A gyöngyszem gondolásból nem térek ki arra, hogy a sajtóhibák általában mily összehangolt csapatmunka ered­ményeként születnek erre a vi­lágra, nem taglalom létrehozásuk bonyolult metodikáját — melyben legkevesebb szerepet sem játszik a nyomda ördöge, legföljebb a hely szelleme — mindazonáltal ismer­tetném hatkötetes sajtóhibagyűjte­ményem fő gyöngyszemét. Szóval, Deszken jártam, az ot­tani nemzetiségi tánckörról írtam korántsem színes riportot. „Fele magyar, fele szerb" — eredetileg ez lett volna az irat címe, utalva a tánckör nemzetiségi összetételére, de... Másnap reggel nyitom az újságot, s majd' hanyatt esek: „Fel magyar, fel szerb!" — olvasom az óriás betűs címet, elfehéredve... Lelki szemeimmel már magam előtt láttam a felhívást szó szerint vevő magyar és szerb tömegek hömpölygését, s napestig hallgat­hattam a jó kollégák meg nem szűnő célzásait arra, hogy — szebb időkben — ezért már jött is volna értem a meseautó. Nem te­hettem egyebet, szolid szösszene­tet fogalmaztam a másnapi számba, megjegyezve: jóllehet, nyelvünk valósággal hemzseg a nyílt „e" hangzóktól, s betűktől is — de talán mégsem a szóvégeken kellett volna elkezdeni számuk ra­dikális csökkentését... A kis szösszenet tízsoros volt, s kinyomtatva minden sorára jutott egy-másfél hiba. FARKAS CSABA Márciusi ifjú (El)képzelt riport Sötétkamra „És kérem tisztelt képviselőtársa­imat. hogy megértően, meleg kebel­ben dobogó még melegebb szívvel vitassák meg javaslatomat, hisz nemcsak alulról jövó, hanem alulra célzott kezdeményezésem a szebb, demokratikusabb Magyarországot szolgálhatná" — borult könnyes sze­mekkel egy Szabolcs-Szatmár me­gyei tceszelnök oly sok gazdasági szabályozót elviselt vállára a T. Ház újonnan választott tagja. Csiccsoli Sarolta, született Zalatnay Cini. Egy pillanatig még megfordult fejé­ben. hogy mintegy politikai nyoma­tékként előkapja bal mellét (cél: konszenzus az.MSZMP-vel). majd a jobbot (hisz az sem kutya, aki alter­natív). de rájött, van a T. Ház olyan érett, hogy ilyen. Olaszországból importált szónoki fogás nélkül is választói javára döntsön az ügyben — legyen-e magyar honban újfent nyilvánosház (értsd: kupi), vagy ne? A képviselők pedig éltek a biza­lommal. és oly éretten bámulták a plafont, mint egy-egy pufókra hí­zott. hullni készülő szilva. Néhá­nyan ugyan bánták, miért is nem a Reform című, tetőtől talpig függet­len orgánumban fejtették ki eszméi­ket. de mindez cső után köpönyeg, akárcsak a lyukas óvszer. No de sebaj. A hangsúly most feküdjék a kupin. mert... „...mert ez valóban alulról jövő kezdeményezés, s mint tisztelt kép­viselőtársunk kifejtette: pénzbe nem kerül, de hoz az államháztartás oly nagyra sikeredett konyhájára" — indult néhány pillanat múlva önálló útjára a szemmel láthatóan támogató javaslat. ez idáig persze tiszta az ügy. de javaslom a pénzügyi szerveknek, hogy az elkapkodott döntés előtt vizsgálják meg. milyen arányban terhelje a ku.. izé szexuális szolgál­tató kisiparosokat a forgalmi adó. Megítélésem szerint akár el is te­kinthetnénk ettől, már amennyiben az ...izé ... szóval aktus egészség­megőrző cselekménynek minősül, netán tömegsportnak" — bátorko­dott a második felszólaló csodál­kozó tekintetet vetve néhány mi­niszter átlagosnál szürkébb arcszí­nére. „Úgy látom, máris rossz meder­ben folyik a vita" — csillogtatta szónoki képességeit valaki a hátsó sorokból. „Mert ez kérem, először is politikai kérdés, vagyis az vár eldön­tésre, hogy ama bizonyos kupleráj idegen-e a szocializmustól?" „Hisz azt se tudjuk, mi a szocializ­mus?!" — vágta nyakon hirtelen a gondolatot egy illegális bekiabáló, ám mielőtt a vita elharapózott volna, a T. Ház rendkívül határozott elnöke megadta a szót a Hazafias Népfront képviselőjének. Vélemé­nyüket röviden így fogalmazta meg: össznépi vita kell kupleráj-ügyben, rágódjon e témán minden réteg, s bár a statisztikai szemlélet ellen ha­dakozunk, ez ügyben nem ártana szem előtt tartani a tényt, miszerint a közmegegyezés érdekében a mun­kásosztály, a parasztság és a haladó értelmiség számarányának megfele­lően járhasson a kupiba — már amennyiben lesz... A KISZ mind agilisabb küldötte arra hívta fel a figyelmet, hogy te­kintettel a lakásvásárlás költségei­nek emelkedésére, valamint a csalá­dalapítás szinte elviselhetetlen ter­heire, az ifjúság részletfizetési ked­vezményt kér. Ezek után szinte ter­mészetes. hogy egy felhevült bekia­báló a kisnyugdíjasok térítésmentes kiszolgálásáért szállt síkra, már ami ugyebár a hetven éven felülieket illeti s egyben javaslom" — har­sogta valaki, fittyet hányva a házsza­bályokra —, „hogy az elvi ellentétek kiküszöbölése végett 1 rögzítse az ágyakra, párnákra és lányokra vo­natkozó törvényerejű rendelet: aki FIDESZ-taggal igen. az KISZ-tag­gal nem. mert csúcsszerveink még nem jutottak megegyezésre." „Itt egészen más szervek működé­sét kell szabályozni" — igazította ki a nőszövetség küldötte eme lelkes felszólalót, s egyúttal a teljes és még inkább szocialista egyenjogúságra hivatkozva félénken, de mégiscsak feltette a kérdést: és a szűz lányok beavatásának állami szabályozása érdekében mit kiván tenni a T. Ház, no persze szem előtt tartva a magá­nyos nyugdíjas asszonyok mindan­napi gondjait is." „És iskolás csoportok kapjanak kedvezményt!" Meg a szocialista brigádok!" De gondoljunk a munkaidőalap védelmére is, így csakis reggel 9 után..." — csapkod­ták a T. Ház oly sok szép napot megélt kupoláját a vita hullámai, amikor... Amikor kollegám vigyorgó képe jelent meg üveges tekintetem mint­egy fókuszában. „Már megint va­lami hülyeséget írsz?" — kérdezte. „Talán mese Mátyás királyról? Vagy ...?" — bizonytalanodott cl, s máris nyúlt a fotóapparátus után. mint ki jól tudja... Most mondjam neki, lázálom csupán, s egyelőre szó sincs ünnepi köszöntőről, koszorú­zásról. átadásról és avatásról. Mondjam? „Adhatom a Bátyi elvtársat, de jobb lenne később. Ahogy elnézem a képét, valami fontos politikai anyagon dolgozik. Hát persze, hogy fontos... Szóval később" — hallom újra a tanult kolléga húgó hangját, de beletörődve sorsomba, nyúlok a telefon után: igen. itt... BÁTYI ZOLTÁN Egy értekezlet jegyzökönyve (Sz. Simon István rajza) Schmidt Andrea fotóriporterünk gyakran elvonul a szerkesztőség egy sötét zugába. Onnan, a sötétkamráhól bányászta elő az idei fotótermés néhány érdekes felvételét. Raktár Ha tudná a Jobb Kéz, mit csinál a bal!...

Next

/
Oldalképek
Tartalom