Délmagyarország, 1988. december (78. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

1988. december 23., péntek i 3 Molnár György köszöntése Fél évszázada ismer­jük egymást, de csak négy éve tudom róla, hogy író. Akkor adta ki a Szépirodalmi Könyv­kiadó első — máig egyetlen — könyvét, életrajzi kisregényét, a Rác utcai vasárnapokat, amellyel faluja, Tisza­sziget belépett az iroda­lomba. A Délmagyaror­szágban és a Magyar Nemzetben láttam ugyan nevét, el is olvas­tam élétízú, kitűnően megirt tárcáit, elbeszé­léseit, de eszembe sem jutott, hogy azonosítsam azzal a Molnár Gyuszá­val, akivel együtt jár­tunk be Szegedre a Gö­csösön, a vedresházi vo­nat „diákszakaszában", s aki évekig szomszé­dom volt Szőregen, a Szegfű utcában. Régóta Öttömösön lakik, nyu­galmazott, érettségizett szövetkezeti gazda. Könyve óta figyelem munkásságát, tudom min dolgozik, kézirat­ban olvastam új regé­nyét, amely, remélem, hamarosan megjelenik a Magvető Könyvkiadó gondozásában. Ma hatvanéves. Első könyvét úgy méltattam, hogy nem ígéret, hanem érett teljesítmény. Egészséget és kedvet kí­vánunk folytatásához. Pcter László mi Mi volt, nem volt? Kenyér nem volt, szemét összetört üvegcserép. Üveg­igen — tavaly szilveszter- hegyek álltak utcahosszat, ikor. mely üvegek tartalma (ép Nem emlékszünk?... Hát korukban) jórészt pezsgő persze, hogy nem emlék- v°lt, illetve kirakatok csll­szünk; ama amnézia oka az lógtak — mögöttük. A le­— anno — éjfél utáni film- vegőben pezsgőszag szállt, szakadás, meg az ezt kö- néhány elkésett dudaszó, De az valamint azok, akiket úgy rémlik, fellett kidobni hajnali vető masnapossag tán még csak-csak mi volt — nem éjjjel, ha­nem a déli órákban? Nos, úgynevezett „kenyérgubanc" alakult ki, ami alatt az ér­tendő, hogy némely élelmi­szerboltokba (példának oká­ért, négykor a presszókból... Es persze, a fölkelő Nap, újév legelső hajnalán. Jelképnek is fölfogható, mi volt és mi nem volt ama tavalyi szilvesztertajt. érdekében jelöljük Olyan is lett az esztendő... meg a Makkosházi körút és Hogyha a mostani év fordu­az Ortutay utca sarkán le- lója — persze véletlenül — vő üzletet) a kenyérgyár — úgy alakulna, hogy szemét a szakaszokban történő sü- helyett kenyér lenne, rend­tss miatt — -nem szállított hívül örvendeznénk. Tán kenyeret, illetve mire szállí- még kedvező előjelnek is tott, az emberek már meg- hinnénk, ha lennének elő­vették másutt. Kenyér tehát nem volt, ellenben volt helyette más­nap csőstül szemét. Újév hajnalára virradón a Kárász utcán bokáig-térdig ért az jelek, hinni. és tudnánkl még Ezek hiján megelégednénk a puszta ténnyel is... F. Cs. Kell-e nekünk export? Januárban írtam egy cik- mivel annak deklarált célja ket „Nincsen rózsa adó nél- a hazai és exportra kerülő kül" címmel egy szőregi adó- élelmiszerek háztáji előálli­iórum kapcsán. Már az ele- tásának ösztönzése. (Érte­jén kiderült, nincs pardon, a virág- és dísznövényter­mesztés nem élvezi a mező­gazdaságra vonatkozó ked­vezményt, azt a bizonyos öt­lemszerűen a többit nem kí­vánja ösztönözni.) Emiatt több termelő jelezte, mivel legtöbbjük a főmunkaidőn túl foglalkozik dísznövény­százezer forintnyi bevételig termesztéssel, az összevont, szolgáló adómentességet. A progresszív adózás miatt termelő az első forint kéz- csökkenti vállalását, vagy hezvételével vállalkozóvá lép abba is hagyja. Tudathasa­elő. Igaz, hogy a vállalkozói dásos állapot, hogy ugyan­adót százezer forint jövede- akkor a költségvetés támo­lem után kell csak fizetni, de gatja az exportot. A hiba aki láthatóan nem éri ezt el, gyökere talán ott kereshető, annak is szigorú nyilvántar- hogy e szemlélet egy kalap tást kell vezetnie, könyvelni, alá veszi a „kisembereket" a elszámolni. A Virág és Disz- milliós tökét forgató nagy­növény Afész elnöke el- vállalkozó kertészekkel. Hol­mondta, mindent megtesz- ott itt nem szabadpiacra ke­nek, hogy ezt, a szerintük rülő vágott virágról van szó, termelési kedvet rontó hely- hanem kertészeti szaporító­zetet megváltoztassák. anyag exportcélú termelteté­A napokban felkerestem séröl. A külkereskedők ki­Nagy György László áfész- mutatása szerint ez 20—40 elnököt, hogy megkérdez- millió forintnyi dollárexpor­zem, mit tettek eddig a ma- tot érintő terület, s számítá­guk és tagjaik érdekében, suk szerint a termelói érdek­Válasz helyett egy testes ak- telenség a jövőben akár 10 taköteget tett elém, bon- millió forintnyi tőkés deviza­gésszem nyugodtan. Levelek bevétel-csökkenést is okoz­és válaszok szép sorban; a hat. Ugyanakkor az igények címzettek a Mezőgazdasági, eddig is meghaladták a ter­a Pénzügy-, a Kereskedelmi meiést. Minisztérium, külkereske- Talán nem kellene ennyi­delmi vállalatok, az MSZMP re ragaszkodni csak az, élel­KB gazdaságpolitikai osztá- miszerek kivételezettségé­lya, az APEH, a megyei adó- hez. Hisz épp az élelmisze­felügyelőség, a Hazafias reknek kínkeserves tisztessé­Népfront OT főtitkára. Az gesen fizető exportpiacot ta­eredmény igen sovány, az lálni, s ezek a termékek még idősek, alacsony iskolai vég- több támogatást is igényel­zettségüek, a 100 ezer forint nek. Amit megvenne a kül­jövedelem alattiak számára földi, hovatovább nem tud­némi adminisztratív kedvez- juk számára biztosítani. A mény. S egy Ígéret: a MÉM szőregiek ráadásul 1991-ig a tárcaközi egyeztetések al- hosszú távú szerződést kötöt­kalmával a tőkés exportra tek, még az adórendszer menő rózsatövek esetén tá- életbe lépése előtt. Ki fogja mogatja a személyi jövede- állni a meghiúsulás kötbé­lemadóban a kedvezményes rét? elbírálást. A mostani parla- Biztosan vannak, akik vi­menti ülésszakon nem került, tatják, de tény: a rózsalóter­szóba ez a téma, csak talál- mesztés is földművesség. gatni lehet, hogy a beígért. Ugyanúgy műtrágyázni, ka­jövö évi nagy adókarbantar- pálni, permetezni kell, mint­tás hoz-e változást. ha élelmiszert állítanának Országosan is igaz, hogy a elő. Csak egy a hiba; a rózsa rózsatő, a virághagyma, a nem ehető, legalábbis a tó­száraz virág biztos deviza- ve, mert bolgár rózsalekvár­forrás. Az előállítás, a tevé- ról már hallottam. Talán itt kenység jellegénél fogva lehetne találni valamilyen csak a kistermelői integráci- joghézagot. Azért szomorú ós hálózatban képzelhető el. lenne, ha csak eddig terjed­A személyi jövedelemadó- ne a józan ész logikája. A tét rendelet a virág- és disznó- nagy: elveszett dollárok, s vénytermesztést, a dísz- és behúzott kézifék a termelés­kísérleti állattenyésztést ki- ben. Így nehéz lesz a tempót vette a mezőgazdasági kis- tartani, termelés fogalomköréből, T. Sz. I. Tájékoztatás vállalkozóknak A hatályos jogszabályok szerint a Vállalkozók «—kis­iparosok, magánkereskedők, szerződéses üzemeltetők, va­lamint a gazdasági mun­kaközösségek és a polgári jogi társaságok tagjai — adózásuknál a vállalkozásba fektetett vagyonukból szár­mazó jövedelmet a takarék­betétek után fizetendő min­denkori legmagasabb kamat figyelembevételével számol­hatják el. A Pénzügyminisztérium tájékoztatja az érintett vál­lalkozókat, hogy jelenleg a takarékbetétek — takarék­betétkönyv, takarékbélyeg, takaréklevél — közül a ta­karéklevél kamata a leg­magasabb: 12,5 százalék. A takaréklevél további hoza­ma, a kamatprémium 4 szá­zalék. Mindezeket u rendelkezé­seket a magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény, illetve an­nak végrehajtására kiadott 38'1987. minisztertanácsi rendelet, a 16/1988. PM-ren­delet (a Magyar Közlöny 21. száma) tartalmazza. (MTI) Eskütétel Derzsj András közlekedési, hírközlési és építésügyi mi­niszter pénteken letette a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke előtt. Az eskütételnél jelen volt Grász Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. (MTI) C I * I * f f# oorskerdesunk: a /ovo G ondokkai, vitákkal, reményekkel és giáinak fölszabadítását, tudatos és kezde­csalódásokkal teli esztendőt ha- ményező hasznosítását. Az mindenképpen gyünk magunk mögött. E gondok, szűklátókörűségre vallana. ha ebben a fo­csalódások és viták eredményeként, egy lyamathan nem támaszkodnánk meghatá­lehetséges megújulás reményében, május- rozó módon a megye egyik legnagyobb és ban összeült az országos pártértekezlet, tán legkevésbé kihasznált, adottságára: a amelyen a tagság akarata történelmet szellemi alkotóerők tudományos műhe­formáló fordulatot hajtott végre. E váltó- lyekben rejlő kapacitására. És alighanem zások erjesztően hatottak Csongrád me- itt kell elmondanom, hogy minden prog­gyében is. A megye párttagsága, tartha- resszív erővel közösek céljaink, a radiká­tatlannak érezvén a kialakult távlat- és lis változások, a reformfolyamatok föl­bizalomvesztést, radikális változásokat gyorsítása és a visszarendeződés megaka­igényelt — helyben is. A megyei pártér- dályozása érdekében. tekezletre készülve és a pártértekezleten Alapvető érdekünk, hogy minden terü­is kinyilvánította: nem vállalja a mind leten visszaállítsuk az értékalkotó mun­élesebben fölvetődő politikai problémákat ka becsületet. Ezért mindenképpen tártio­megkerülő, azokkal szembe nem néző gatni szeretnénk a jabbító kezdeményezé­gyakorLatot, és kiállt a változtatások seket, függetlenül attól, hogy kitől szár­szükségessége mellett. Ennek eredménye- maznak. Közös érdekünk az is, hogy ne ként választották meg az új megyei párt- csökkenjen tovább a megyében élők elet­bizottságot, amely a többségi akarat je- színvonala, amihez viszont az eddigiek­gyében és arra támaszkodva, tiszta lappal nél sokkal inkább élnünk kell lehetösé­kezdheti meg az új esztendőben a mun- geinkkel. kát. Bízom abban, hogy a megújulás bi- Már említettem a szellemi műhelyekben zalmi tőkét is teremt az új testületnek a rejlő, sok tekintetben kihasználatlan le­megyében. hetőségeket, amelyek kiaknázásához nyil­Tudom, nem lasz könnyű megfelelnünk vűn a szükséges föltételeket is meg kell e bizalomnak Sok és súlyos, megoldat- teremteni De aligha lehet megfeledkezni lan probléma gyűlt össze az elmúlt évek- arról például, hogy a hagyományok, a ben. Gondjaink sokakban elbizonytalano- fölhalmozott tudás és tapasztalat révén dást, keserűséget szültek. Mindenképpen meghatározó lehet számunkra az élelmi­reménytkeltőnek tartom azonban, hogy a szer-gazdaság tudatos, lehetőleg világ­nehéz helyzet a többségben éppen tenni- színvonalú és a világpiacba integrálódó akarást, elszántságot váltott ki. Párttagok fejlesztése. Megújuló szerkezetben, haté­és pártonkívüliek szinte kivétel nélkül konyán és gazdaságosan termelő mezőgaz­sürgetik az érdemi megújulást, s az előre dasági és feldolgozóipari vertikumban, látható nehézségek ellenére is, készek Mondjuk, kis- és közepüzemek alapítása­cselekvően részt venni abban. Hisz mára Val, vagy vegyes vállalatok létrehozásá­alighonem széles körben tudatosodott, val. Alapvető érdekeink fűződnek a gép­vagy a kibontakozás, vagy a vegetálás út- ¡1)ar szerkezetének átalakításához is. Vál­ját választjuk. ialkozóbb szellemű, nagyobb piacismeret­Az előttünk álló föladatok tisztázó vi- fei rendelkező, „offenzívebb" magatartás tákat és ennek alapján megszülető cse- révén. Hisz lehetséges és szükséges föl­lekvő egységet követelnek meg. Csakis a tehetően, hogy bekapcsolódjunk a gép- és pártértekezlet paltformja határozhatja járműalkatrész-gyártás, az élelmiszer-gaz­meg a párttagság politikai cselekvésének dóság országos fejlesztési programjaiba, irányát. Elkerülhetetlen, hogy a tartalmi uietve például a bioipari berendezések és személyi megújulás eljusson egészen előállításába. A megfogalmazott célok ér­az alapszervezetekig. Aligha elégedhetünk dekében mindenképpen eredményesebben meg a helyi folyamatok, „elemezgetésé- kfcll menedzselnünk a megye lehetséges, vei", s hogy csak arra alapozzunk prog- korszerű gazdaságpolitikai törekvéseit, ramot. Mélyebben kell szembenéznünk a Az úi esztendő küszöbét átlépve, szám­valósággal. Vagyis elkerülhetetlen, hogy a kérdés foglalkoztat mindannyiun­Ic-hető legteljesebben föltárjuk a mai j^t. Reményeink megalapozásához azon­heiyzethez vezető okokat, hogy azok meg- Uin múltunkat is reálisan kell értékel­szüntetésével. immár valóban előre is lép- mink. Aligha oszthatók azok a vélemé­hessünk a helybenjárás helyett 3lyek, amelyek szerint a megyei pártérte­Az utóbbi évek egyik legfontosabb ta- kezlettel olvan, egészen új szakasz vette nulsága: ti nyilvánosság 21 pártmunku kezdetitt^ ¿irriely egyértelműen tiuriiilmüzzit: szerves részét kell hogy alkossa, például a kibontakozás garanciáit. Számot kell a vezetők és testületek munkájának de- vetnünk azzal, hogy az ehhez szükséges mokratikus kontrolljaként is. Ezért a jő- feltételek megteremtése rengeteg munkát, vőben nemcsak vállalnunk, hanem kezde- ki,2ÖS gondolkodást, egyének és közössé ­ményeznünk és aktívan segítenünk is kell gL>lt folyamatos megmérettetését igényli, a nyilvánosságot, a sajtó működését. Ami Mindehhez a párton belül, a párt mükö­pedig a vezetőket illeti: „kiválasztódás- désében olyan biztosítékokat kell megte­lemtenünk. amelyek révén a változtatás ra", nem pedig — szubjektív elemektől is függő — kiválasztásra van szükség. A mérce: a tudás, a teljesítmény, a tisztes­ség. A következetesség a testületi tudás­sal és szakértelemmel hitelesített igazság­igenye a jövőben nem pusztán szubjektív szándék marad. Mindent meg fogunk tenni a megye pártmozgalmának meg­újulása, u gazdasági, társadalmi realitá­hoz való ragaszkodás következetessége te- sokon alapuló politika kialakítása érde­gyen. A bátorság pedig a hibákkal szem- (.-¿ben. A megújuló nemzeti összefogás­benézni tudó és azokat kijavítani képes hcz £s a pártegységhez ez a folyamat ve­cselekvés bátorsága. A puszta tagadás zelhet el, az együvé tartozás, az egymás­helyett végre programokra van szüksé- rautaltság, az önállóság es felelősség je­günk. gyében. Szóval: a program igenye. Meggyőzode- A megyei pártértekezleten elhatúrozot­.sem, hogy csakis a kozos gondolkodás, a csakis így valósithatjuk meg, egy, pártszervezetekben folyo erdemi, aktív a felelős nemzethez méretezett politika politizálás eredményezhet valódi progra- jegyében. Éis ez nemcsak előrelépésünk rnokat, és teremthet igazi bizalmat a párt ¿¿loga, hanem minden bizonnyal alapföl­iránt. Elemi igény, hogy a párt bürokna- tétele az országban rólunk kialakult, tlzmustól mentes, eleven mozgalomkent kedvezőtlen kép és megítélés megváltoz­buntakoztassa ki az alapszervezetekben, tatásának is. Ami pedig mindannyiunk a közösségekben és az egyénekben rejlő £rcit.ke. A cselekvéshez megvan az erőnk, lehetőségeket. A társadalmi folyamatok, me!vet a tisztes, realitásokból építkező jelenségek megítélésében nem üres mora- összefogás megsokszorozhat, lizálásra van szükség, hanem annak egy­értelmű tudatosulására, hogy a közételi tLztaság politikai kérdés A párt normá­it egyszerre és egyformán kell érvényesí­teni a tagokkal, a szervezetekkel és a ve­zetőkkel szemben. B izonytalanságokkal és kockázatokkal terhes, de tán eppen ezért ember­hez szabott cs embert próbáló jö­vő elé nézünk. Olyan jövő elé, amely vagy értelmes cselekvésekben kovácsolja Ügy érzem, a megyei pártértekezlet sok össze e nemzetet a megújulás útján, vagv szempontból megteremtette az eredmé- Európa peremére sodorja. Bar Csongrád nyesebb munka feltételeit. Azt, hogy megye aligha leh"t meghatározó önma­mennyire tudunk élni a lehetőségekkel, a gában e folyamatban, nem mindegy, mi mindennapok fogják megmutatni. Tény, milyen irányban befolyásoljuk jövőnket, hoev a Dolitikai munka megélénkülésének közös sorsunkat. máris jól látható jelei vannak a társada- E gondolatok jegyében kívánok boldog, lom szinte minden rétegében. A pártérte- valóban boldog új évet — mindannyiunk­kezleten sokan megfogalmazták: a gazda- nak. ság és a politika egyidejűleg szükséges és VASTAGÍI PAL, összehangolt reformja nemcsak igényli, az MSZMP hanem szükségképpen föltételezi az egvé- Csongrád Meevei Bizottságának nek és közösségek alkotó erőinek, ener- első titkára Á kultúrtörténet kincsei Buday György adománya a múzeumnak A Csongrád megyei mű- Múzeumnak testvére szegedi zeumok igazgatósága a ma- kapcsolatainak iratanyagát, gyár kultúrtörténet fontos A múzeum vállalja, hogy dokumentumai birtokába ju- kiadja 1989-ben Buday tott azzal, hogy tegnap Sze- György költóportréit mappa geden aláirtak egy megálla- formájában, s állandó kiállí­podást. E szerint Buday tásához illusztrált kataló­György 1988. augusztus 19- gust készít. A múzeum meg­én kelt felhatalmazású alap- kezdi annak a gyűjtemény­jún a neves művész húga, nek feldolgozását és vúloga­Buday Margit főorvos átad- tását, mely a művész 1938 zését tartalmazza, s amelyet származó levetek majd Lengyel András iroda- ritkaságok tehát, lomtörténész gondozásában — 30 ív terjedelemben — ki is adnak. E ritka irodalmi gyűjte­— olyan amelyek­hez eddig a kutatók nem férhettek hozzá. (Az anyag egy — az élö személyekre vonatkozó — része továbbra is zárolt.) A "tegnap aláirt ményben vannak Radnóti- megállapodással a Buday­kéziratok, Illyés Gyulától, gyűjtemény es a hazai iro Németh Lászlótól, Erdei Fe- dalomtörténeti kutatás ku­renctöl, Szabó Zoltántól, lönleges kordokumentumok­ja a Szegedi Móra Ferenc előtti magyarországi levele- Szabó Páltól, Féja Gézától kai gyarapodik

Next

/
Oldalképek
Tartalom