Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE SÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 264. szám 1988. november 4., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint A Központi Bizottság állásfoglalása i. O

Az 1988. május 20—22 ei országos pártértekezlet a gazdasági és politikai rendszerben átfogó változást, a szocializmus megújítását határozta el: a hatékonyan működő, a világgazdasághoz jól alkalmazkodó szocialista piacgazdaság feltételeinek a megteremtését, illetve a politikai intézményrendszer demokratikus átalakítását. Ehhez jobb személyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető testületeiben. Az elmúlt 5 hónapban a különböző szintű vezetőtestületek meghatározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A megyékben, a városokban kibővített pártbizottsági üléseken, másutt pártértekezleteken foglalkoztak a tennivalókkal. A megújulási folyamatban nagy jelentőségű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésekre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hozzájárul a pártszervezetek aktivitásának kibontakozásához. O

A Központi Bizottság kezdeményezésére az uiiami szervek széles körű társadalmi bázison, bizottsági rendszerben hozzákezdtek az átfogó gazdasági reform, illetve a gazdaságpolitikai fordulat kidolgozásához. Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt, folyamatban van a tulajdonviszonyok átalakulása, a költségvetési és a bérreform kidolgozása. A pártértekezlet állásfoglalása nyomán megindult a politikai intézményrendszer átfogó reformja. Meekezdődött az alkotmány felülvizsgálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészítéséhez kezdett hozzá. Napirenden van a gyülekezési és egyesülési törvény megalkotása, a választójogi törvény módosítása. Megindult a kormányzati döntési rendszer megújítása. A szakszervezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Megalakultak, vagy megalakulóban vannak különböző új társadalmi-politikai mozgalmak és egyesületek. Bővül a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére, ugyanakkor a nézetek polarizálódnak. ©

A párt- és állami vezetés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdenie a múltban elkövetett hibák következményeivel és a jelenlegi gondokkal. Az elmúlt másfél évtized be nem váltott ígéretei, a sokszor megalapozatlan előrejelzések, a XIII. kongresszuson elhatározott célok teljesithetetlensége növelik a bizalmatlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tájékoztatás, a túlságosan centralizált döntési rendszer, valamint az a hiedelem, hogy a párt. cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékoktól függ, mikor és milyen ütemben következik A belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányzati döntések korlátozott mozgástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helyzet kizárólag az érdekképviselet javításával gyorsan megváltoztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképviselet sem. O

A pártértekezlet óta végbement változások mellett is romlik a lakosság — és így a párttagság — hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett — egyébként eredményt hozó — intézkedések együtt járnak az életszínvonal érezhető további csökkenésével, az életkörülmények nehezebbé válásával. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazdaságpolitikából is eredő társadalmi-szociális feszültségek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények között él, így a nagycsaládosok, a nyugdíjasok es a pályakezdő fiatalok, az alacsony jövedelmű szakképzetlen dolgozók, az értelmiség jelentős resze. A pártértekezleten végbement személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette, hogy gyors ütemben lesz lehetséges a lakosság életkörülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hoszszabb távon érhető el fordulat. Ezért ma reálisan nem számolhatunk a meglevő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségevei. Ma az érdekérvényesítés színtere egyoldalúan az elosztási viszonyokra — a jövedelmekre, a juttatásokra — tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásának termelési háttere. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző rétegei által megfogalmazott — önmagukban jogos — igények rövid távon anyagi eszközök hiányában nem elégíthetők ki. Ezek teljesítésének fed tételei csak a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásával, a gazdasági reform következetes kibontakoztatásával a termelésben hozhatók létre. O

A társadalmi-politikai mozgalmak, egyesületek megjelenésével, az érdekképviseleti szervezetek tevékenységének megerősödésével a párt kiforratlan, de valóságos pluralista jellegű politikai viszonyok közé került. Erre a helyzetre sem a párt központi szervei, sem a párttagság nem voltak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testületeit a várakozó magatartás jellemezte. A párttagság jelentős része az új helyzetben magára hagyatottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társadalmi vitájában is megmutatkozott. A párttagság többsége világos eligazodást keres. Vannak, akik az új helyzet szokatlanságu miatt elbizonytalanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluralizmus új fejleményeiben a szocializmus alapértékeit látják veszélyben. Mások a végbement változásokat is kevésnek tartják, és a parttalan liberalizálás mellett lépnek fel. A társadalomban megjelentek különböző politikai törekvések. Közülük számosan a párthoz kőzet! eszméket képviselnek, mások a párttól függetlenek. Egy részük a szocializmussal szemben, a polgári demokrácia talaján áll. Mindez természetes következménye a pluralista viszonyok kiépülési folyamatának, egyúttal azonban azt igényli, hogy a párt világosan fogalmazza meg saját törekvéseit a demokratikus politikai rendszer kiépítésének irányairól és kereteiről. ©

A társadalmi nyilvánosság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött. Nagyobb lehetőség -nyílt arra, hogy a különböző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A sajtó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, változatosabb lett. Megnövekedett a lapalapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításában, erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritikai vélemények megnyilvánulási tehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyértelműen tisztázott, bizonytalanság mutatkozik a sajtópolitikában és a sajtóigazgatás szervezetében is. A közhangulat romlásának hatása tapasztalható az újságírók között is. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket igyekeznek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagyhatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéleményt, veszélyeztetik a re. formfolyamatot, mert növelik a megalapozatlan politi kai türelmetlenséget. O

Az elmúlt másfél év. tizedben jelentősen lazultak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkásosztály széles rétegeivel, igy mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytatni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerkezetváltás, a munkanélküliség, a szociálpolitika. Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés hídjait sem. A párt értelmiségpolitikájának gyengeségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól. A mezőgazdasági dolgo. zók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrárpolitika további (Folytatás a 2 oldalon) Grósz Károly Bécsben Megkezdődtek a magyar-osztrák tárgyalások Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön kora délelőtt Bécsbe érkezett háromnapos ausztriai hivatalos látogatásra, amelyre Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár hívta meg. A vendéget és kíséretének tagjait hozó különvonat 10 órakor futott be az osztrák főváros Déli pályaudvarára. Grósz Károly fogadtatására megjelent Franz Vranitzky, Róbert Gráf gazdasági miniszter és több más osztrák vezető személyiség. Ott volt Nagy János, hazánk nagykövete, aki Bécsben csatlakozott a küldöttséghez. A magyar vezetőt katonai tiszteletadással köszöntötték. Elhangzott a két nemzeti himnusz, majd Grósz Károly és Franz Vranitzky elvonult a felsorakozott katonai díszegység sorfala előtt. Nem sokkal a megérkezés után a szövetségi kancellári hivatalban megkezdődött Grósz Károly és Franz Vranitzky szűk körben tartott megbeszélése. Az eszmecsere végeztével a két politikus néhány percig a sajtó képviselőinek rendelkezésére állt, válaszolt az újságírók kérdéseire. Az osztrák televízió munkatársa arról érdeklődött, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem túl nagy vállalkozás-e a Bécs— Budapest világkiállítás. Grósz Károly kifejezte reményét, hogy — a realitások talaján maradva —elegendő anyagi erőt tudunk biztosítani erre a célra. Hozzátette: úgy tapasztalja, hogy egész Európában érdeklődés nyilvánul meg az iránt, hogy bekapcsolódjanak a program megvalósításában. Az osztrák kormányfő szerint a kiállítás célja elsősorban az, hogy ösztönzést adjon a két ország gazdaságának, s évtizedekre, vagy még hosszabb időszakra szóló létesítményekkel gazdagítsa mindkét országot. Az osztrák fél csak olyan üzletben ' vesz részt, amely gazdaságilag előnyös, de a világkiállítással kapcsolatban konkrét számításokat még nem végeztek. A Magyar Hírlap munkatársa arról érdeklődött Franz Vranitzkytól: milyen elképzelései vannak az utóbbi három évben 30 százalékkal mérséklődött kétoldalú kereskedelmi forgalom újbóli fellendítésére. A szövetségi kancellár új együttműködési formákban, közös fejlesztésekben, beruházásokban látja a megújulás lehetőségét, s hangsúlyozta, hogy ezekhez a személyes kapcsolatokon túl a vállalkozási módszerek fejlesztésére is szükség van. A szűkkörű megbeszélésről Kovács László külügyminiszter-helyettes tájékoztatta az újságírókat. Mint elmondta, a mostani magas szintű találkozó a tavaly elhatározott rendszeres kontaktusok sorába illeszkedik. Franz Vranitzky hangsúlyozta, hogy Magyarország iránt ma rendkívül nagy az érdeklődés a belpolitikai sajátosságok, az intenzív külpolitika és a magyar—osztrák kapcsolatok különleges jellege miatt. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről. Űgy fogalmazott: a reform végrehajtása lendületesen folyik, bár hazánkban vita van arról, hogy gyors, vagy esetleg lassú-e a fejlődés. A magyar miniszterelnök szerint: a szükségeshez képest lassú, a lehetőségekhez képest gyors. Beszélt az alternatív mozgalmakról és arról is, hogy Magyarországon vita van az egypártrendszerről és a többpártrendszerről. Kiemelte a magyar politikai rendszer stabilitását, azt, hogy az ország szocialista szövetségesei támogatják törekvéseinket, széles a nemzetközi szimpátia hazánk iránt. A magyar külpolitika fontos célja, hogy bővítse a kapcsolatokat a szocialista világrendszerrel, de nem mondhat le azokról a gazdaság fejlesztéséhez szükséges lehetőségekről, amelyeket u legfejlettebb ipari országokkal való együttműködés jelenthet, ezért fejleszti kapcsolatait a nyugati országokkal és a nyugat-európai integrációs intézményekkel. Az eszmecsere rendkívül nyílt, őszinte és baráti volt — fejezte be tájékoztatását Kovács László. Este díszvacsorát adott a magyar vendég tiszteletére az osztrák kancellár, amelyen a két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. November 7. alkalmából Ünnepségek, kitüntetések Tegnap, csütörtökön délután tartották meg a megyei pártbizottságon a november 7-ei ünnepséget. Az eseményen többek között megjelent Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára és Papdi József, a megyei tanács elnöke. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után N.oszek Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Vahl Rezsó, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy most azok előtt tisztelgünk, akik a lenini bolsevik párt veze. lésével megdöntötték a kizsákmányoló osztályok uralmát, életre hívták a világ első munkás-paraszt államát. Emlékezünk azokra a magyar internacionalistákra is, akik részt vettek a forradalom vívmányainak védelmében. Az elmúlt hét évtized nem volt mentes a buktatóktól, a tragédiáktól sem. A marxi—lenini eszmék vulgarizálása, a törvénytelenségek, a demokra. tikus normák durva megsértése, a személyi kultuszok. a dogmatizmus súlyos károkat okozott a szovjet népnek, a szocializmus ügyének. A történelemben 1917-ben új korszak kezdődött. Üj út nyílt meg az emberiség előtt, ami egy szabadabb, emberibb életet biztosító társadalom irányába mutat. A megemlékezést követően Szabó Sándor kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Csillagrendjét kapta Fontos Sándor festőművész, a szegedi pártbizottság volt tagja. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Tokaji István, a Derekegyházi Állami Gazdaság igazgatója. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát Bleier Katalin, a Szentesi Kontakta Alkatrészgyár meósa vette át. Ugyanezt a kitüntetést kapta Juhász Lászióné, a Szegedi Konzervgyár pártbizottságának titkára. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Bárányi László, a hódmezővásárhelyi Fórum ABC vezetője és Bodó Imre, a kisteleki nagyközségi pártbizottság politikai munkatársa. Az MSZBT országos elnöksége aranyküszorús jelvénnyel tüntette ki Sprok Istvánnét, a Szegedi Textilművek MSZBT-ügyvezető elnökségének tagját és Vargha Andrást, a csongrádi pártbizottság politikai munkatársát. Végül négyen vették át a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Az ünnepség az Internacionáléval fejeződött be. * Tegnap délután ünnepséget tartottak az szmtaszékházban is. A szovjet és a magyar himnuszt követően Horváth Károly, az szmt vezető titkára emlékezett meg az 1917-es októberi forradalomról. Arról is beszélt, hogy a szakszervezetekre jelenleg nagv nyomás nehezedik. A szakszervezet azt akarja. hogy a dolgozók jobban élhessenek, ezért vállalja a több munkát, az ütközést és a vitát is. Az ünnepi beszédet köve. töen kitüntetéseket adtak át. A Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát kanta Vőneki Mihály. A Kiváló Társadalmi Munkáéxt kitüntetést Magyar Zoltánné vette át. A Testnevelési és Sport Emlékplakett el Kenyeres Jenőnek és Szabó Gizellának adták át. Jutalmat kapott még 92 aktivista. A A