Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

2 1988. november 2., szerda 2 Á Központi Bizottság állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról.) alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák. O

Az ifjúság sorsa a nemzet jövőjének kulcskérdése, meghatározó jelentőségű a szocializmus fejlődése szempontjából. Az ifjú korosztályok egy része az elmúlt 10 évben a gazdasági stagnálásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között váltak felnőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy Ifjúság pár ti politikát folytassunk, illetve hogy az ifjúság nagyobb arányban vegyen részt a politika alakításában. A fiatalok életkörülményeinek romlása, a Iperspektiva elhomályosulása, egy részük politikai radikalizmusának erősödése, kiútkeresési törekvései arra intenek, hogy nem szavakra, hanem tettekre, politikai nyitásra van szükség. O

A párt a változás, az átalakulás állapotában van. A párttagság egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Igényli a párt megújulását, tíe bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a pártpolitika alakításában, nem érezheti felelősnek magát az ekkor született hibás döntésekórt, és azok következményeiért. Emiatt nem vállalja a politikai folytonosság teljes továbbvitelét sem. A párt különböző szintű vezető testületei hozzákezdtek tevékenységük megújításához. A mai helyzet egyik jellemzője, hogy a régi irányítási-vezetési stílus már sok helyen meghaladott, az új elemek azonban most rendeződnek össze működőképes rendszerré. II. O

A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalásában, a szocializmus és a pórt megújításának igényében a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, valamint a felmerült új fejlemények indokolják: gyorsítsuk meg az országos pártértekezlet állásfoglalásának és a Központi Bizottság feladattervének valóra váltását O

A párt akcióképességének haladéktalan (hely reál 1 i tása meghatározó fontosságú. Ennek alapvető követelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem állandó és nem monolitikus egység, nem felülről elrendelt, hanem vitában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez. Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társadalomformáló erejének érvényesítéséhez szilárd, következetes politikai összefogásra van szükség. Ennek egyik alkotó eleme a politikai centrum továbberösödése, amely képes következetesen megvalósítani a pártértekezlet irányvonalát, fellép minden szélsőség ellen, s amelyet követ a párttagság többsége. Képes párbeszédre, alkotó együttműködésre a pártonkívüli, haladó szocialista, baloldali demokratikus, népi-nemzeti indíttatású erőkkel és az egyházakkal a kölcsönösen elfogadott elvek alapján. Az önállóság tiszteletben tartása mellett, a megújulás követelményeinek feladása nélkül a vezető párttestületek nyújtsanak elvi, politikai segítséget, orientációt a párts/.erveknek és az alapszervezeteknek a megújulás megkönnyítésére, és biztosítsák az ehhez szükséges tájékoztatást. A pártszerveződés új elveire és követelményeire való átállás során fokozatosan kerüljön előtérbe a lakóhelyen folytatott tevékenység. A párttagok vegyenek részt a különböző mozgalmakban, érdekképviseletekben és az új szerveződésekben, az élénkülő politikai közéletben, a társadalmi vitákban. Politikai munkájukhoz el. enged hetetlen, hogy a párt illetékes testületei a felmerült fontos politikai kérdésekben kialakítsák a képviselhető és képviselendő irányvonalat. A párt testű letek változó feladataihoz igazodó, hatékony, minőségileg megújuló pártapparátusra van zükség A testületek az ehhez szükséges átalakítást az év végéig fejezzék be. O

Az ország tényleges helyzetének értékelésében és a továbbfejlődés kiindulópontjainak meghatározásában a Központi Bizottság számít a párttagság véleményére és széles körben, a különböző formákat felhasználva, ak. tiv eszmecserét folytat. Ebben a párt különböző vezető testületei minden szinten vegyenek részt. E politikai mozgalmi tevékenység kapjon teljes nyilvánosságot A pártszervezetek rendezzenek a tagság összetartozását erősítő kommunista fórumokat, és ezeket használják fel a politikai közélet formálására. O

Az MSZMP olyan politikai erő, amely képes a nemzeti felemelkedés programját megalkotni és következetesen megvalósítani, képes a reformban érdekeltek összefogására, a szocialista haladás köré tömöríthető erők koalíciójának létrehozására. Ez a biztosíték a annak, hogy elzárjuk az utat az egyértelműen elvetett sztálini modell és a polgári rendszer alternatívája elöl. A kétfrontos harcnak a mai viszonyok között ez a célja és fő terepe. O

A Magyar Szocialista Munkáspárt vállalja az elmúlt négy évtized történelmi örökségét, amely a magyar népnek felemelkedést hozott. Megőrizve kívánja meghaladni azt. Ennek a politikának előremutató elemei: a két munkáspárt 1948-as, új minőséget ígérő egyesülési kongresszusa; az 1953—56 közötti éveknek a szocializmus megreformálását igénylő demokratikus törekvései. 1956 után az MSZMP nagy erőfeszítéseket tett a szocializmus addig kialakult rendszerének megváltoztatására. A hazai és a nemzetközi közvéleményben is elismert sikereket ért el az életviszonyok javításában, a demokratizmus kiszélesítésében, a szabadságjogok garantálásában, a humanizmus elveinek érvényesítésében és az 1966— 68-as reformtörekvésekben. Mindezt a történelmileg meghatározott külső és belső Teltételek közegében csak részlegesen tudta végrehajtani. A szocializmus korábban kialakult politikai rendszerének korlátain nem léptünk túl. A döntési mechanizmus, a politikai akaratképzés módja szembekerült a társadalmi-politikai fejlődés valódi szükségleteivel, igy a szocializmus fejlődését akadályozó tényezővé, súlyos hibák forrásává vált Ezért sem vállalható a szocializmus történelmileg túlhaladott modelljére jellemző gazdasági és politikai rendszer fenntartása. Változtatni kívánunk azon a szubjektív és konzervatív szemléleten és gyakorlaton, amely az elmúlt másfél évtized máig is ható hibáihoz vezetett. Nem lehet fenntartani a túlközpontosított döntési mechanizmust, nem lehet folytatni a szubjektív vezetői kiválasztást, és nem lehet nélkülözni a vezetői tevékenység társadalmi ellenőrzését. O

Az új nemzeti összefogás tartalmát, útjait, módjait tekintve számunkra egyedüli irányt mutató eszme a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés eszméje. Történelmi tapasztalataink és a megváltozott helyzetből adódó felismerések alapján ma a nemzeti öszszefogás alappilléreinek tekintjük: — az önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompolitikát; — a hatékony piacgazdaság megteremtését; — a modernizációra épülő határozottabb nyitást a világ felé; — a társadalmi önszerveződés jogának, mint a szocializmus új elemének érvényesítését a politikai pluralizmus viszonyai között; ennek keretében a szocialista társadalom új fejlődési útjának a magyar társadalom érdekeit érvényesítő, az összes haladó, baloldali, demokratikus, nemzeti törekvést kifejező erő együttműködésének a megvalósítását; — olyan szilárd alkotmányosság kiépítését és szavatolását, amely a biztonságos jogrendnek, a jogállamiságnak az alapja, és magában foglalja a demokratikus politikai rendszer működésének keretein belül a párt, a kormány, a, különböző érdekképviseletek, a társadalmi-politikai mozgalmak együttműködésének törvényes szabályozását; — a szocializmus megújítására törekvő valamennyi ideológiai áramlat együttes politikai programalkotó lehetőségeinek elismerését, beleértve a nem marxista világnézetű, így a vallásos emberek aktív közreműködési lehetőségét is a társadalmi gyakorlat alakításában. O

A munkásság érdekei jól érzékelhetően érvényesüljenek a politikai döntések meghozatalában és megvalósításában. Ezért alapvető politikai érdek, hogy a párt tényleges párbeszédet folytasson a munkássággal a gazdaság- és a szociálpolitika olyan kérdéseiről, amelyek közvetlenül érintik munka- és életfeltételeit, jövedelmi viszonyait, szociális biztonságát is. Támogatását kell kérnünk a jövedelmek olyan elosztásához, amely — a rövid távú érdekeken túlmutatóan — segíti a társadalmi és gazdasági modernizációt, a gyorsabb fejlődést, végső soron a munkásság boldogulását is. A mezőgazdasági dolgozók bizalmát és jövőjét csak az átalakulás követelményeit érvényesítő érdekeltségre épülő agrárpolitika biztosíthatja. Az értelmiség közreműködése nélkül a korszak nagy kihívásaira nem lehet választ adni. Ezért a hozzá való viszony nem taktikai, hanem stratégiai jelentőségű. Szükségesnek tartjuk létrehozni a politikai döntési folyamatba való aktív bekapcsolódásának, illetve saját kezdeményezéseinek feltételeit. Indokolt a szellemi munka nagyobb megbecsülése. amelyet ezért támogatunk. Az ifjúság elidegeníthetetlen ioga. hogy részt vegven a politikai rendszer demokratizálásában. saját szervezetein keresztül beleszóljon a politika formálásába, jövőjének alakításába. A politikai intézmények a generációk közötti párbeszéd, megegyezés és együttműködés szinterei is legyenek. O

Az MSZMP a társadalmi érdekkifejezés. önszerveződés és ellenőrzés pluralizmusának, a társadalom önszabályozásának úi útjait keresi. A jelenlegi politikai időszakban a nemzet előtt álló rendkívül nehéz feladatok megoldásához az erők összefogására és nem megosztottságra van szükség. A pártnak az az álláspontja. hogy vezető szerepét az egypártrendszer keretei között gyakorol ja. Természetesnek tartja, hogv az alkotmány előírásainak, a törvényességnek megfelelően különböző politikai szervezetek jönnek létre. A hozzájuk való viszonyt programjuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozza meg. A párt keresi az együttműködést. a politikai szövetséget, koalíciót azokkal az erőkkel, amelyek a szocializmus megújulásáért. a nemzet felemelkedéséért kívánnak színre lépni. Határozottan szembeszáll azonban minden olyan erővel, amelv a szocialista társadalmi rend. az alkotmányosság és szövetségi rendszerünk ellen lép fel. O

A nyilvánosságnak kitüntetett jelentősége van politikai rendszerünk megújításában és működtetésében. Az önálló tényezőként színre lépett sajtó megfelelően illeszkedjen a demokratizálási folyamatba. A politikai intézmények és az újságíró-társadalom között ió együttműködés, partneri viszony alakulion ki. Felgyorsítjuk a nyilvánosság korszerűsítésével foglalkozó állásfoglalás előkészítő munkáját. Következetesen érvényesíteni kell a lapalapítók és -fenntartók érdekeit. politikai és anvagi felelősségét. Ez különösen vonatkozik a kormány által felügyelt nagv hatású tömegkommunikációs eszközökre. A különböző alternatív nézeteknek csak a tényleges súlyuknak megfelelően adjanak teret. Éljenek jobban az e nézetekkel vitázó kritikai funkciójukkal, amihez mozgósítani kell az érdekelt területeken dolgozó kommunistákat. Nyíljon mód arra. hogy a különböző szerveződések a sajtótörvény alapján teremtsék meg saját nyilvánosságukat. Felgyorsítjuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait elemző munkabizottság tevékenységét. Az elemzés részletesen foglalkozzon a hibás döntésekért való felelősség tartalmi kérdéseivel. Készüljön világos helyzetértékelés a közvélemény számára a gazdaság állapotáról. ©

Gyorsítsuk meg az átfogó gazdasági reformfolyamatot. A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a szükséges külgazdasági nyitás megteremtéséhez, a társasági törvény érvényesítéséhez. a piaci feltételek kialakításához. a liberalizálás gyakorlati gazdasági és politikai sikere érdekében nagv döntési, cselekvési szabadságot kell hagyni a vállalatoknak. Konkrét iránymutató programokat, közgazdasági ösztönzőket kell kialakítani minden tulajdonforma. ígv a magántulajdon részére is. Következetesen kell előrehaladni a bérreform, a költségvetési reform és az árreform bevezetésében. t\ gazdasági érdekegyeztetési gyakorlat gyors kiépítésére kell törekedni. A gazdasági fejlődéshez az érintett rétegek számára egyértelmű érdekeltséget kell teremteni, hogv részt vállaljanak a gazdaság megújításában. Az intézkedések által sújtott. nehéz helyzetbe kerülő rétegek számára kezdjék meg a szociális háló kiépítését. Aktív képzési és foglalkoztatáspolitikára van szükség. amelynek célja a munkanélkülivé válás megelőzése. a munkanélküliség mértékének csökkentése és a munka nélkül maradó emberekről történő gondoskodás. O

A Központi Bizottság megállapította. hogv több olyan feszültség és probléma terheli a lakosságot. belpolitikai életünket, amelv részben megszüntethető. illetve a ma rendelkezésre álló eszközökkel is megoldható. Szükségesnek tartja, hogv az adórendszerből kiiktassák a termelést a teljesítményt fékező hatásokat. Az államigazgatásban, a gazdálkodásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. At kell tekinteni, hogv az állam, a párt és egvéb szervezetek mi Íven eszközöket, erőforrásokat szabadíthatnak fel más társadalmi célokra. O

Minden területen, pártállásra és beosztásra való tekintet nélkül, érvényt kell szerezni a törvényes és a morális követelménveknek. A párt határozottan fellép a korrupció felszámolásáért. és az abban vétkes tisztségviselők felelősségre vonásáért. A Központi Bizottság számot vetett a magyar társadalom mai helyzetének nehézségeivel. Felhívja a kommunistákat, a társadalom valamennyi, a nemzet jövője iránt elkötelezett haladó erejét, hogy munkálkodjon együtt a mai nehéz gazdasági helyzetből és ennek negatív társadalmi következményeiből való kilábalás lehetséges útjainak kialakításán. (MTI) A népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről O

Az MSZMP KB november 1—2-i ülésén megtárgyalta a népgazdaság 1988. évi fejlődéséről és az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság megállapította. hogv 1988-ban a gazdasági folyamatok alapvetően a stabilizációs programban kijelölt irányban alakultak, de nem mentesek az ellentmondásoktól. Az eddigi teljesítmények alapján úgv ítélhető meg hogv a stabilizációs program meghirdetése óta eltelt egv évben az alapvető gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A konvertibilis áruforgalomban a tervezett aktívum megvalósul. A fizetési mérleg hiánya — az emelkedő kamatok és a világútlevél bevezetésével összefvrgésben ugrásszerűen növekvő lakossági devizafelhasználás miatt — valamelyest meghaladja a tervezettet. A KGST-kapcsolatainkban mérséklődik • a fizetési mérleg aktívuma. A termelés növekedése eléri a tervezettet. A lakosság fogyasztása a számítottal összhangban csökken, a vállalati beruházások viszont növekednek. Mindezek kedvező alapot teremtenek a stabilizációs program folytatásához, kiteljesedéséhez. Ennek értékét növeli, hogy a gazdálkodó szervezetek ezeket a teljesítményeket gyökeresen megváltozott közgazdasági környezetben, az úi adórendszer bevezetése és számos egvéb szabályozó változás közepette érték el. A fő gazdasági mutatók kedvező alakulása mellett a gazdaságban számos olvan úi és örökölt tényező van ielen. amelv nehezíti a stabilizációt. Az adósságállomány magas, az adósságszolgálat súlvos terheket ró az országra. A minőségi változás. a gazdasági szerlkezet átalakulása nem kielégítő. A konvertibilis export növekedését a javuló teljesítmények mellett elsősorban a hagyományos termékeink iránti konjunkturális kereslet és kedvező áralakulás magva rázza. A belső pénzügyi egyensúlyt még nem sikerült helyreállítani. A népgazdaságban erős inflációs hatásolk érvényesülnek. A költségvetés túlköltekezik, a vállalati vásárlóerőt sem sikerült megfelelően szabályozni, s a keletkező jövedelmek aránva és megoszlása nem igazodik megfelelően a szerkezetátalakítás céljaihoz. Ezek gátolják a vállalatok hatékonyság szerinti differenciálódását. Egyre világosabban látható. hogv külső adósságunk tényleges terhei, a KGSTegyüttműködés beszűkülő lehetőségei, belső pénzügyi viszonyaink rendezetlensége a vártnál nehezebbé teszik a stabilizációs program megvalósítását. A kormányzatnak tovább kell folytatnia annak a gazdasági környezetnek a kialakítását. amelv teret nvit a hatékonyan gazdálkodóknak, ösztönzi a vállalkozást, szélesíti a piaci viszonyok hatókörét. s szűkíti a veszteségforrásokat. A vállalatok és a költségvetés kapcsolatainak törvényi szintű szabályozásával csökkenteni szükséges az eseti központi beavatko zások lehetőségét, s erősíteni kell a vállalkozók biztonságérzetét. A társasági törvény, az elfogadásra váró nyereségadó törvény várhatóan növeli a vállalkozási kedvet, elősegítheti a külföldi tőke beáramlását. O

A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogv korábbi állásfoglalásának megfelelően a tervező szervek a következő időszak fejlődési lehetőségeit két változatban vizsgálták, melyek a további évek gazdasági fejlődésének lehetséges útjait mutatják be. A változatok közötti lényegi eltérés elsősorban nem a iövő é"i fejlődés számszerű előirányzataiban. hanem a gazdaságpolitikai felfogásban és a gazdaságirányítási magatartásban van. A Központi Bizottság azt a változatot támogatja, amelv a nagyobb szerkezeti változást, a piaci viszonyok fejlesztését. a vállalkozói magatartás kibontakoztatását. a szocialista piacgazdaság kiépítését helvezi előtérbe. és az ezt szolgáló törekvéseknek ad elsőbbséget a gazdaságirányítási gyakorlatban. O

A Központi Bizottság; — Támogatja a külpiaci nyitás politikájának a megvalósítását, az exportképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, az importverseny erősítését az importgazdálkodás kötöttségeinek oldását. A külpiaci nyitás a kereskedelmi és fizetési mérlegben nem eredményezhet kezelhetetlen feszültségeket. — A kormányzat és a gazdálkodó szervezetek kiemel