Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

1988. november 17., csütörtök Nagyobb lelt a diszkont Az eddiginél kétszer na­gyobb, 1200 négyzetméteres eladótérrel és megtöbbszörö­zött, 12 milliós árukészlettel újította fel szegedi Disz­kont Áruházát a Tisza Fü­szért. A Felső Tisza part 15 számú, korábban sóházként ismert raktárépület most Íz­lésesen berendezett, illetve kialakított belső egységekkel áLl a vásárlók rendelkezésé­re. Élelmiszer, háztartási, vegyi, festékáru, valamint vegyesipari részlege gazdag választékot sorakoztat fel. Nagy tételekben éppen úgy, mint kiskereskedelmi mére­tekben ki tudja elégíteni a vásárlók .igényeit. Túl eze­ken, lehetőséget biztosit a közületek számára történő beszerzésre is. Fő törekvé­sük azonban hogy olcsó ár­fekvésű cikkekkel álljanak a vásárlók rendelkezésére, és hogy szinte naponként je­lentkezzenek a kedvezmé­nyes árucikkek egész sorá­val. A családosok, a nyugdi­jasók, de ezzel együtt az igé­nyesek bevásárlási helyévé is kívánunk lenni. Országos KISZ-értekezlet Csongrád megye küldöttei „A változó társadalomban új kihívások között nekünk is változnunk kell! De ho­gyan? Milyen társadalmi változásokat akarunk? Mit tegyünk ennek érdekében? Mindehhez milyen szervezet­re van szükség? E kérdések­re az egész tagságnak kell kialakítania a választ" — ol­vasható á KISZ Központi Bizottság „KISZ+értekezletre készülünk!" című felhívásá­ban. E tanácskozás előké­születeiről már többször ir­tunk lapunkban, most pedig arról szólunk, hogy ebben az országos vitában kik képvi­selik Csongrád megyét. Íme a névsor: Kormányos Gábor, Tóth László, Katona Krisz­tina, Szilágyi A kos, Csányi Zoltán, Petróczi István, Szi­tás Ágoston, Pává Imre, Kukla Zoltán, Sándor Tünde, Gerendeli Éva, Bodó Zsolt, (Szeged) Benedek László (Szentes) Bucsányi László (Szegvár) Ambrus Katalin, Szikora Csaba (Hódmezővá­sárhely) Vallyon Zsolt, Ben­csik Edit (Csongrád) Goldis Tibor (Makó) Szilágyi József (Mindszent) Kurucsai István (Kistelek) Varga Tibor (Mó­rahalom). Egy kezdeményezés hátteréből Szombaton közöltünk egy felhívás tartalmú levelet, cs a leendő megyei pártbizott- szélgetések a megyei pártbizottság első titkárának erre adott válaszát, ság tagjait, aligha alakítha­Megyei |pártértekezlet előtt során, álljanak Pelerdi László: Makón Mivel a felhívásban foglaltak önmagukban nehezen értel­mezhetők, a dokumentum 19 aláírója közül akkor megkér­tti'-sk narma' '»/•<»; egy beszélgetés során ismertessék indí­tékaikat. háttérinformáriókkal nyújtsanak segítséget a fel­hívás értelmezéséhez. Három beszélgetőpartnerünket három városból kértük a részvételre. Hódmezővásárhelyről Szabó Istvánt, a Metripond pártbizottságának titkárát; Makóról Peterdi Lászlót, a Lenin Tsz párttitkárát; Szegedről pedig Kása Pétert. a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi F.gyelem pártbizottságának titkárát, akik mindhárman kül­döttként vesznek részt a megyei pártértekezleten. — Miért tartották szüksé- sabb közvetlen kapcsolatok gesnek egy ilyen dokumen­tum megfogalmazását? Szabó István: Valamennyi aláíró küldöttként vesz részt a megyei partértekezleten. Hogy miért éppen mi, 19­en írtuk alá? Ez a kör spon­tán alakult ki, lehettek vol­na éppen mások is az alá­írók. Mert hisz — azt hi­szem — minden küldöttben munkál a felelősségérzet, ami arra kötelez bennün­ket, hogy a legjobb tudá­sunk szerint készüljünk föl a kommunista mózgalom e fontos megyei eseményére, országos pártértekezletet kö­Sok küldöttel beszélgettünk vető megújulási folyamat a közös gondjainkról, próbál- megyehatáron „megállt", tuk átgondolni, mit várnak Például a megyei pártérte­tőlünk választóink. A levél kezlet megrendezésének gon­megfogalmazása előtt, leg- dolatától elzárkózó gyors utóbb november 7-én talál- nyilatkozat után. A vezetök­koztunk mi, 19-en, s úgy nek mindenképpen e folya­alakuljanak ki a megyében dolgozó pártszervezetek, alapszervezetek között. Ez a mostani fölhívás éppen ar­ra nyújt példát, hogy a je­lenlegi nehéz helyzetben a megye párttagsága kezdi a kapcsolatokat keresni egy­mással, a közös kibontako­zás érdekében. — önök a felhívás első pontjában a vezetők szemé­lyi hitelének kérdését vetik föl... Kása Péter: Alighanem sokan éreztük úgy, hogy az tó ki. Hisz, például a kül­döttek között alig van fia­ta", s azok is jobbára szege­diek. Ilyen szempontból is kellene gondolkodnunk. Szabó István: Vagy arról, hogy a jelenlegi végrehajtó bizottság tagjai szinte vala­mennyien szegediek ... — önök fölhívásukban a nyilvánosságra apellálnak. Miért? Szabó István: A helyes döntéshez elengedhetetlen, hogy a jelölteket ismerjék a küldöttek, és mindenekelőtt a párttagság. Hogy véle­ményt mondhassanak, amit szavazatukkal, véleményük­kel a küldötteknek képvisel­niük kell. Erre csakis a nyilvánosság biztosíthat le­hetőséget, hisz abszurdum, ha a szavazásnál csak a kül­döttek esetleges véleménye alakítja az eredményt. Kása Péter: Azt is szük­ségesnek tartanánk, hogy azok, akik abban a megtisz­ís ki programjukkal, elképze- találkoztak a küldöttek, s léseikkel a nyilvánosság elé, éppen a pártbizottság kez­hogy legyen mi mögé föl- deményezésére, egymás meg­sorakoznunk. ismerése, az álláspontok kö­— Mindez, bár néhány zelítése, egyeztetése érdeké­elemében szokatlan, aligha ben. idegen a párt politikájá­tól... Szabó István: Egyáltalán nem az, hiszen a megyei pártbizottság is szorgalmaz­za, hogy az egyes városok küldöttcsoportjai közösen készüljenek föl a pártérte­kezletre. Igaz, mi valamivel hamarabb próbáltunk kez­Kása Péter: Mindez nem új dolog, hiszen az orszá­gos pártértekezlet előtt is egyeztették elképzeléseiket a megyei küldöttcsoportok, mi pedig november elején csak elébe mentünk egy azóta működni kezdő megyei párt­bizottsági elképzelésnek. Szabó István: A lényeg deményezni, mint ahogyan alighanem az, hogy a kül­ez az elképzelés a maga „hi­vatalos" útján eljutott vol­na hozzánk. A lényeg az, hogy a küldöttek fölkészül­ten menjenek a pártértekez­letre, s a legfontosabb kér­désekben próbáljanak egy­séges álláspontra jutni. Kása Péter: Ez a legfon­tosabb, a lényegi, elvi plat­form, a pártértekezlet si­kere érdekében. Ezért is szükségesek ezek a találko­teltetésben részesülnek, hogy zások, amelyeken például titkárnak, első titkárnak je- személyi kérdésekről eddig lölik őket az előzetes be- szó sem esett. döttek az őket megválasztó párttagság véleményét kér­jék ki, és azt képviseljék fe­lelősséggel, ne maradjanak magukra saját véleményük­kel. Ezért fordultunk e fel­hívással a megye párttagsá­gához, és ehhez kérjük a je­lölés-előkészítő bizottság se­gítségét, egy előzetes, a párt­bizottsági tagokra és a tiszt­ségviselőkre vonatkozó je­lölőlista közzététele révén. — Köszönjük a beszélge­tést. éreztük, ha a szokásos mó­don letudjuk ezt a pártér­tekezleti részvételt, lehet, hogy nem jöhetünk el utá­na nyugodt lelkiismerettel. De a mostani vitában kiala­kított kollektíven megfogal­mazott véleményünkben sem vagyunk biztosak. Ezért is fogalmaztunk fölhívást a párttagsághoz, hogy vélemé­nyükkel segítsék a küldöttek munkáját: mit is képvisel­jünk voltaképpen? Kása Péler: A pártérte­kezlet közreadott dokumen­tuma minden küldött fele­lőségére apellál. Felelősséget érzünk a pártértekezlet si­keréért, ezért próbálunk meg tenni valamit. A párttagság és a lakosság sokat remél a megyei pártértekezleltől, ahová a küldöttek nem me­hetnek fölkészületlenül. Most végül is a küldöttek közöt­ti önszerveződés indult be, hogy egymás között is vé­leményt cserélve, felkészül­tebben képviselhessék vá­lasztóikat. Peterdi László: Már a „25-ök" emlékezetes, a me­gyei pártértekezlet összehí­vását sürgető levelének kap­csán úgy éreztem, hogy hosz­szú idő után kezd megszűn­ni a megye párttagságának városonkénti elszigeteltsége. És úgy vélem, nagy szük­ség van arra, hogy szóró­mat élére kellett volna áll­niuk kezdeményezőkészség­gel, vagy éppen az etikai problémák nyílt föltárásá­ban. Akkor a vezetés a helyzet magaslatán állhatott volna ... Szembenézni a tényekkel! A december 10-én sorra kellene megvalósítani, hogy végre a társadalmi kerülő megyei pártértekezlet közben az üzemekben, gyá- tek döntéseit. Sz. I. testüle­előtt az alapszervezetek rakban működő pártalap­kommunistái széles körben szervezetek se veszítsenek vitatják meg a pártbizott- erejükből. Sajnos, a lakóte­ság állásfoglalás-tervezetét, rületi pártmunkát továbbra Milyenre sikerült az előze- is elsősorban a nyugdijasok Szabó István: A nyilvá- tesen közreadott dokumen- vállalják. Életkoruknál fog­Mára Péter, a posta párt­bizottságának titkára sze­rint a tervezet egyes pont. jai alkalmasak a közvéle­mény manipulálására. Ez minden bizonnyal nem. p. nosságra hozott pártértekez- tum? Aligha kellene azt vár. va azonban, ők már kevés, szerkesztők, hanem a kozre­leti dokumentumban sze­repel, hogy csak erkölcsileg feddhetetlen, az adott funk­cióra szakmailag minden te­kintetben alkalmas jelöltek kerülhetnek vezető funkció­ba. Mi végül is ezt támogat­juk. Olyan emberekre van szükség, akik a párttagság abszolút bizalmát élvezhe­tik. Kása Péter: És nem is csak a szegedi értelmiségi körök szerint. Mert ezt a dokumentumot tudományos kutató éppúgy aláírta, mint vállalati dolgozó, makói épp­úgy, mint szentesi. Peterdi László: Úgy ér­nünk, hogy már most, a fel­készülési időszakában végle­ges, megmásíthatatlan gon­dolatokat. elemzéseket, el­képzeléseket adjon a terve­sé hajlamosak a megújulás­ra, az új mozgalmi módsze­rek befogadására. Körtvélyessy Péter, a Dé­lép vezérigazgatója a vitát működő informátorok hibá­ját Arról is szólt, hogy a politikai vezetők ma még megyénkben arctalanok, így nem képesek elfogadtatni zet. Hiszen végleges formát egy kérdéssel kiezdte: Szük- magukat a tagsággal, hiszen majd a pártértekezlet, a ,ség van-e a jövőben megyei küldöttek hozzászólásai ad­hatnak a dokumentumnak. A MÁV-igazgatóságon a közlekedési, a távközlési és az építőipari pártbizottságok küldöttei mondhatták el ja­vaslataikat, véleményüket a tervezettel kapcsolatban. Lovász Lázár vasútigazga­tó — a szerkesztőbizottság tagja — elsőként arról szólt. szervezetekre? Ha igen, mi legyen a megye szerepe? A pártértekezletnek ezt is át kell gondolni. A jövőben a megyei testületnek egyrészt jobban kell majd kötődnie a „nagy politikához", azaz a helyi érdekeket erőteljeseb­ben kell majd érvényesíte­nie, képviselnie. Másrészt, helyben elsősorban integrá­hogy a hagyományoktól el- ciós, jó politikai és gazda­térően, nem „leltárt" szeret, sági erőteret teremtő szere­zern, vezetőként olyan szak- yolna késziteni hanem ^ kell erősítenie, emberekre van szükség, akik . J„I,..L„„4,,„„V gyakorlati tapasztalataik Jg™ ^nTia T küldotte- A felszólalók kö. alapján ismerik a.minden- k't Izólt arról fs hoaTaz ZÜ1 1<>bber! ,s k,fogasoltak a nanok eondiait , ' . arro1 ' hogy az tervezetnek azt a megalla­napok gondjait. alternál.v szervezetek meg- pitósat, hogy megyénk ,inf_ Kasa Peter: Azt htszem, jelenesevei, egyre fontosab- Struktúrája átlagon felül veszelyes helyzetben van ba VaLt a lakóterület, part- fejlett». Nézzünk szembe a az ország, amely helyzetből munka. A jövőben, mivel hiteles emberi felelősségvál- ezek a szervezetek ezen a lalás nélkül nem juthatunk színtéren mozognak, jobban jelen kellene lenniük itt 'is a kommunistáknak. De ho­gyan? Hiszen mindezt úgy ki. S azt is érzem, hogy pél­dául arányos képviselet, csak a küldöttek közül választva Pironkodva ülök a hattyastelepi óvoda veze­tői szobájában. Ami ma­gától értetődő lett volna, ami természetes és evi­dens, sajnos nem követ­kezett be. Nem tudom, manapság mire van pénz, de az jól körvonalazódik, mire nincs. Sok ezer kö­zül ide tartozik az emlí­tett óvoda is (természete­sen sokszáz társával együtt). Nemrég arról szóltunk lapunk hasáb­ján, hogy a szegedi „petö­sök" további fejlődése ke­rült veszélybe. Az ók nem egyéb, mint pénzhiány. Ez ügyben szerkesztősé­günk több levelet kapott, sokan ajánlották fél segít­ségüket. Most kissé ami­att szégyenkezem, hogy az ilyesmit miért nem lehet megoldani közpénzből, miért kell „tarhálnunk" pénzt és szeretetet, ha egyszerű humán szolgál­tatásról van szó? Az oda­adást hogyan lehet meg­köszönni? Ülnek mellettem a Csongrád Megyei Gabooia­forgalmi és Malomipari Vállalat karbantartói. Ahogy végignézek az ar­cokon, érzem, nincs mit kérdezni. Olcsó szó, el­Amit a szív diktál... koptatott gesztusok, ezek­kel hozakodhatnék elő. Mellettem valaki egy könyvbe írja, mit végez­tek, mit csináltak: prics­csek, fokos székek, állít­hatós asztalok, emelkedős dobogók, zsámolyok... Az értéküket úgy 150 ezer fo­rintra saccolják. A kérdések erőltetettek lennének, beszéljenek a „gabonások"! Szolnoki László üzemvezető azzal kezdi, hogy két brigád — a Május l-esek és a Pető­íisek — képviselői van­nak jelen, plusz a Gera Sándor KlSZ-alapszerve­zet. — Utálom, hogy Szeged­ről mindig csak rosszat hallani. Mi ebben a vá­rosban próbáljuk magun­kat hasznossá tenni. Ott segítünk, ahol úgy érez­zük, égetően nagy szükség lehet rártk. Most itt meg­találtuk ezt a helyet. Mi az emberségre apellálunk. Ügy döntöttünk, me­nedzseljük az óvodát. Mint megtudtam, Szol­noki László járt Pesten, a Pető Intézetben, körülné­zett, mit tehetnének még a szegedi gyerekekért. Jó érzéssel vette tudomásul, hogy munkájuk iránt •megnőtt az érdeklődés. Az intézet is szívesen dolgoz­tatna velük. Esetleg kül­földi megrendelők is akadnának. Az sem titok, hogy az üzemvezető a Felkínálom klub egyik szegedi szervezője, így aztán nem csoda, ha az eredeti bútorokat prakti­kusabb formában készí­tették el. Ezt a budapesti­ek el is ismerték. — Kell néhány őrült ember — így folytatja Szolnoki László. — A „ga­bonások" között még min­dig akadnak olyanok, akik segíteni szeretnének. Nem az elismeréséért csi­náljuk. Nem jár ezért semmi, nem könyveljük el ezt sehová. Tudjuk, még legalább ötven kisgyerek vár arra, hogy bekerül­hessen a szegedi „pető­sök" közé. Mi a tárgyi fel­tételeket megteremtjük ehhez. Nem hagyjuk őket később sem magukra, ránk mindig számíthat­nak. Valaki oldalról meg­jegyzi, kézit csókolom, nem lehet erről beszélni miért csináljuk, ezt csak érezni lehet, belül vannak az indítékok! A vezető óvónő, Barna Lajosné abból a sok-sok szeretetből — ami nélkül nem lenne a hattyastelepi óvoda, az ami — még jut­tat az osztrák mozgássé­rült gyerekeknek is, aki­ket hamarosan vendégül látnak Szegeden. A ven­déglátó szerepét nem vé­letlenül kapta meg ez az óvoda! És akikről még eddig nem esett szó! A Tisza Volán taxijai hetente in­gyen viszik úszni a gye­rekeket, a Zákányszéki Egyetértés Szakszövetke­zet brigádjai ugyancsak felajánlottak a segítségü­ket, aztán szóba került még a seprűgyár, a bör­tönbútor, a gumigyár ... Kérem, amiről azt hit­tük, hogy csak elvétve, mutatóban fordul elő, az most újra megmutatta magát. A fentieket ki-ki nevezze annak, amit a szíve diktál... B. E. valódi tényekkel! — mond­ták. Útjaink, telefonhálóza­tunk, csatornáink, közleke­désünk, azaz infrastruktú­ránk elmaradott, továbbra is hátráltatja a gazdaságot, a kibontakozást. A tevés megállapítást jó lenne idő­ben korrigálni. A MÁV pártbizottságának titkára, Zákány István el­a párttagok sokszor nem is ismerik azt, akit megválasz­tanak. Éppen ezért, a mos­tani pártértekezlet előtt a jelölést előkészítő bizottság­nak körültekintően kell vé­geznie munkáját, s lehetőleg1 szelektálás nélkül továbbita. nia a lehetséges jelölteket. Lehetőséget kell adni arra, hogy a küldöttek helyben is tehessenek személyi javasla­tokat. A beidegződéseken, alapuló cselekvést ugyanis már nem szabad követni. A városi (pártértekezlet az, alapszervezetek tagjaiban, csalódást keltett, s ebből tanulni kellene. A tényekkel világosabban, őszintébben) kéli szembenéznünk, mint eddig. Mit vár a közvéle­mény? Nem állapot, hogy az országot egy elvált, kétgye­rekes családapa életszínvo­nalára süllyesztettek — ér­velnek sokan. A közvéle­mény ugyanis legalább 40 százalékosnak: érzi az élet­színvonal romlását, a hiva­talosan bevallott alig 20 szá­zalékkal szemben. Elsősor­ban ezekre az ellentmondá­mondta. hogy náluk a kom- sokra Var feleletet a megye munistákat elsősorban az párttagsága életszínvonal gyors romlása és saját jövőjük foglalkoz. tatja, és sokkal kevésbé az, hogy hogyan oldódnak majd meg a vitás személyi kérdé­sek. A társadalmi feszültsé­gek feloldásában azonban a megyei pártértekezlet nem felelhet meg az elvárások­nak'. Nagyobb őszinteség, nyíltabb tájékoztatás kelle­ne. hogy a megye lakói fel­készülhessenek arra, mi vár rájuk jövőre. Arról is többen szóltak, hogy vissza kell állitani a párt vezetői és a párttagok es uikossaga. Ezért is fontos, hogy a párt­értekezlet foglalkozzon or­szágos kérdések helyi vetü­leteivel is, és véleményét, javaslatait továbbítsa a Koz­ponti Bizottsághoz^ Az egy­séges testületi véleményt ugyanis nem lehet asztal alá söpörni. A vita minden részt­vevője egyöntetűen javasol­ta azt is, hogy a megyei, pártértekezlet vesse fel. az MSZMP szervezeti szabály­zata elavult, nem tartott lé. pest a korral, módosításra szorul. Laczkó György, a Délép közötti bizalmat. Erre is jó pártbizottságának titkára alkalom a megyei pártérte- szerint a vállalat párttagjai kezlet. Sajnálatos, fogai- elsősorban a párt vezető mazta meg Körtvélyessy Pé- szerepenek megerősítését, a ter, hogy a megyei vezetőket pártcgység helyreállítását nem a munkájuk színvonala várják a decemberi értekez­után, hanem különböző lettől. A helyes cselekvés, a „ügyeik" alapján ítéli meg kritikus szemlélet meghono­a közvélemény. Ez azért isi sítasának legjobb garanciája rossz, mert éppen a lényeg- a példa. Éppien ezért a párt­ról tereli el a párttagság értekezletnek jó p>éldával figyelmét. Arra is felhívták többen a figyelmet, hogy a jövőben a pártmunka szín. vonalát csak úgy lehet ja­vítani, ha az apparátusban profi politikusok hajtják kell elöljárnia a megye párttagsága előtt: hitet ten­ni a megújulás mellett, ki­nyilvánítani egy nyílt, tiszta "-ut.ikqi közélet megterorn. tésének szándékát K G I

Next

/
Oldalképek
Tartalom