Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

4 1988. november 17., csütörtök Magyar Nagy Lexikon Elkészült Ü Magyar Nagy Lexikon általános útmutatója, amely megszabja a címszavak kiválasztásának, az irodalmi, a tudományos, a művészeti alkotások, a személyek életrajza és munkássága ismertetésének elveit, a szócikkek felépítését, a besorolás, az illusztrálás módját. A lexikon szerkesztőbizottsága fíerend T. Iván elnökletével a napokban tartott ülésén elfogadta az útmutatót Megállapította: a címszógyüjtés ütemesen, az előirányzat szerint folyik. A címszavak zömét tartalmazó jegyzéket ez év végéig befejezik. Lehetséges, hogy a lexikon 16 kötete közül az első kettó 1992—93-ban megjelenik. Ez az információgyűjtemény általános közismereti lexikon lesz. Az emberiség egyetemes tudományos ismereteit, közös kulturális örökségét közvetíti majd az olvasókhoz. A modern információk tárháza kíván lenni, de mindenképpen megőrzi az átörökítésre érdemes történeti tapasztalatokat, a múlt időtálló értékeit. Közli azt is, ami a magyar társadalom számára fontos, s bemutatja a szomszédok, a közelebbi térségek történelmét, kulturális örökségét. Tájékoztat az utóbbi évtizedekben kialakult új országokról is. Bőven tartalmazza majd a természet* és a műszaki tudományos, az újabb keletű, vagy éppen átalakulóban levő társadalomtudományi ismereteket. A tudomány által vitatott kérdésekben az álláspontok ismertetésére szorítkozik. A szövegeket színes és fekete-fehér illusztrációk egészítik ki. Magyarországon a legutóbbi nagy lexikon, — a Révai Nagy Lexikona — a monarchia idején készült, húsz kötete közül tizennégy 1914 és 1916 között jelent meg. zárókötete is több mint hatvanéves. Természetes. hogy új társadalmi rendünk kialakulásának időszakában napirendre került egy újabb nagy lexikon létrehozásának igénye. Testvérháború Megrendítően lehangoló, ha két ember, ahelyett, hogy kezet fogna egymással, bíróság előtt mártogatja egymást. A fülemülepöröktől a tyúkpörökig ezer példát tudna szolgáltatni akármelyik ügyvédbojtár is. Még megrendítőbb és még lehangolóbb. ha két testvér hívogatja pörbe egymást. Testvéri összefogás, jóban-rosszban való kitartás, meleg kézfogás vagy családi ölelés helyett azt keresni, hogyan tekerhető a másik nyakára a paragrafus, a hétköznapi ember és az egészséges erkölcs előtt erősen tántorgó állapot. A hitvesi szerelemből fakadó válóperes átok. a másikat vagyonából kiforgató szándék, a legdrágább kincsnek, a gyereknek zsarolásra fordítása. a láthatástól való eltiltás fogható csak ehhez. Szeretnünk kellene egymást, és pörre megyünk! Amit testvéri puszival egy életre el tudnánk intézni. avval évekre szóló munkát adunk a törvényszéknek. Térjetek meg. emberek! Asotthalomról kaptam a hírt. hogy két féltestvér marja egymást. A bíróság sorra igazat ad az egyiknek, ennélfogva elmarasztalja a másikat, sót fokozatosan • pénzbüntetésre ítéli, de nem megy vele semmire. Még a büntetéspénzt se tudja behajtani rajta. Biztosan görcsöt kapna a tíz ujjam az írógép billentyűin, ha neveket is kellene írnom. Elnevezem inkább az egyiket Juliskának, a másikat Tecuskának. Lássuk tehát a históriát. Vissza kell kanyarodnunk legalább ötven évvel. Juliska a húgát cipelve átesett a küszöbön, de olyan szerencsétlenül. hogy eltörött mindkét lába. Tanyán az Isten is. az orvos is messze \;an. sokáig úgy voltak vele. majd meggyógyul. Nem akart gyógyulni. hetek múltán végre kórházba vitték. Rémüldöztek az orvosok, erőlködtek, ügyeskedtek, amíg végre olyan állapotba hozhatták, hogy be lehetett gipszelni. Eltelt egy hét, talán kettő is, és ahogy lenni szokott, irtózatosan viszketni kezdett a gipsz alatt mindkét láb. Jajgatott a gyerek miatta, szülei — oh. irgalom aty ja, ne hagyj el! — leverték róla a gipszet. A gyerek olyan, ha Krözus családjába született volna bele. akkor is nehezen viselné a tétlenséget, a szerencsétlen szegénység azonban követelte is. hogy tegyen-vegyen közben. Nem folytatom tovább. Juliska nyomorék lett. Édesanyja megözvegyült. újra férjhez ment. és mivel szegény családban a gyerekből van a legtöbb, újabb testvérei születtek. Jogilag nézve féltestvérek csak, hiszen csupán az anyjuk közös, de mi ne tegyünk ilyen különbséget közöttük. Szeretniük kellene egymást, nem gyűlölni. Vagy ha parancsszóra szeretni nem lehet. legalább tisztelni, ha azt se. legalább élni hagyni a másikat. Teca néni. mindkettejük édesanyja a nyolcvanas évek elejéig ott lakott Asotthalom tanyájában Juliskával, amíg aztán beköltözött a második házasság gyümölcséhez. Tecuskához. Szerette volna jogilag is megalapozottá tenni öregkori jövendőjét, tehát eltartási szerződést kötött leányával, fölajánlva odakint maradt lakóházát. Tehette, hiszen második férje jussán örökölte, csupán a haszonélvezeti jogot tartotta fönn magának élete végéig. Tecusék azt gondolták, akkor ér legtöbbet az a ház. ha eladják. Igen ám. de rosszhiszemű, jogcím nélküli lakóként benne lakik a szerencsétlen Könyvszemle A munkagazdaságtan időszerű kérdéseiről Timár János, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Munkagazdaságtani Tanszékének professzora „Idó és munkaidő" cimú könyvének ismertetése nem okoz különösebb gondot, hiszen erősen aktuális. s érdeklődésre talál minden mai munkahelyen. A munka foglalja el legtöbb időnket, a munka tehát: idó és pénz együttvéve. Nem véletlenül idézi a szerző Széchenyi Istvánt: „A pénz pótolható, míg az elfecsérelt idö örökre elveszett." A ma embere nemcsak a pénzzel tanul meg bánni: az időszámítással sem áll hadilábon. Nézzük meg a KSH adatait: az „önálló kisiparosok" száma jelentősen. 19S2 és 1986 között több mint ötezerrel nőtt. Ez azonban annak a következménye, hogy a statisztika a „kisiparosok" közé sorolja a személves teherfuvarozókat is, akiknek száma ezekben az években ugrásszerűen megnőtt, míg a valóban ipari munkát végző önálló kisiparosoké több mint hatezerrel csökkent. Ezek a tények azért kapnak különleges hangsúlyt a műben, mivel jól érzékeltetik, menynyire összetetté vált napjainkra a munkavégzés-pénz-idő problematikája. A könyv -az utolsó fejezetig állandóan alkalmaz összehasonlító mutatókat a Nyugaton munkálkodó munkások munkája és munkabére, sa Keleten, a szocialista országokban dolgozó munkások munkaideje és munkabére között, s be szeretné mutatni hazánk dolgozói előtt a munka, munkaidő és szabadidő közötti választási lehetőségeket. Bepillantást nyerhetünk a tőkés országok aktív keresőképes dolgozói, közöttük a nödolgozók részmunkaidős foglalkoztatásába is. Egyetlen táblázat: „A részmunkaidőben dolgozók megoszlása nemek és korcsoportok szerint" című alapján is kitűnik az az aránytalanság, melynek nyomán következtetni tudunk az adott állam gazdasági struktúrájára. Míg Angliában és Franciaországban a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya a 25—59 év között 80%: az USA-ban és Kanadában a 25—59 éves nők aránya már csak 50%, ezzel szemben megemelkedik a 15 — 24 éves nők munkáhaállásu (részmunkaidőben). A férfiaknál még szembetűnőbb az aránytalanság: Angliában és Franciaországban a férfi részmunkaidőben foglalkoztatottak száma kb. 60%. de ezek is 25—59 évesek vagy annál idősebbek. Az USA-ban és Kanadában ez az arány már a 15 — 24 éves korú férfiakra vonatkozik. Ezt elsősorban a munka mel letti továbbtanulás sajátos rendszere magyarázza. Amerikában már a középiskolák egy része sem ingyenes, a felsőfokú tanulmányok pedig még az állami egyetemeken is nagyon költségesek. Hazai viszonyaink között a részmunkaidőben foglalkoztatottak számára leginkább az egészségügy lenne a legfigyelemreméltóbb. A munkaerő gazdaságos kihasználása ma már a kormányzat és a tőkés vállalkozók kívánalma is. mert a gazdaság alkalmazkodóképessége dönti el, hogy a munka—ember viszonya mennyire teherbíró, az egyéni szabadság miképpen növelhető a munkaidő megválasztásában — a munka „humanizálásának" háttérbe szorulása nélkül. A megoldást tehát jól ismert irányokban kell keresnünk. FI kell terjeszteni azokat a részmunkaidős. rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyek megkönynyítik a gazdaságban és a háztartásban végzett munka időbeli egyeztetését. Timár János könyve — melyet jóízű rajzok, karikatúrák tesznek szemléletessé — minden aktív munkavégző és munkairányító számára tanulságos, színes, elgondolkodtató olvasmány. (Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1988.) Dér Endre testvér, Juliska. Arra való a bíróság, hogv füstölje ki belőle. Komplikált az ügy. mert Juliskának nyomorul tságában is született egy gyönyörű gyermeke. Asszonysorba pöndült, beteg lett. és ki vigyázna a betegre, ha nem tulajdon édesanyja. Néhány hétre beköltözött hozzá tehát a városba, ámde éppen közben vevő akadt a házra. Mire hazaért, le volt lakatolva. Fogta magát, leverte a lakatot, és visszahódította a „jussát". Gyerekkora óta abban a házban lakott, az elköltözésre a legkisebb lehetősége sincsen, szociális otthonba nem akar menni, anyjával akkor is együtt élt, amikor Tecuska már régen elköltözött; az ő naiv hite szerint, tőle azt a házat senki el nem veheti. Jogászi kezekből egy nagy paksaniéta iratot kaptam. Nem irigylem a bíróságot, de az ügyvédeket se. A középkorban a Pokol tornácát ilyen iratokkal tapétázták volna ki. Elmentem Ásotthalomra. beszéltem szomszédokkal is, és Juliskával is. Az egyik szomszéd — mostohasági szálon rokon is lehetne — a Pokol legborzasztóbb bugyrába küldené a szerencsétlen asszonyt, és ezt a véleményét hivatalos tanúként is kinyilvánította, a másik viszont az egészséges tanyai érzék szószólójaként mellette áll. Mocskos szája van ugyan, mondja róla, de aki gyerekkorától kezdve egyfolytában nyomorék, annak nem vethetjük a szemére. Teca nénit is fölkerestem Szegeden. Öreg már nagyon, nem volt szívem lelkiismeretre, a gyereken elkövetett bűnös mulasztásra emlékeztetni. Több fia-leánya van a két házasságból, előszámlálnia is nehéz, és mind meszszire él egymástól, de a legtermészetesebbnek t a rt ja, hogy az a ház Tecuskát illeti, az ő haszonélvezeti jogának fönntartásával. Természetesen lemondott erről a jogáról. amikor egyszer már eladták a házat, de mivel visszacsinálódott a dolog, továbbra is ragaszkodik hozzá. — Hová mehetne Juliska? — kérdezem tőle. — Az már az ő dolga! — Eleven embert nem lehet lapátra tenni. — Ez már megint nem az én gondom — feleli szegény. Annyira ismerem az egyre elvadulóbb tanyavilágot is, hogy nagyon meg se rendülök szavain. Annyira a jog zsákutcáit is. hogy tudomásul veszem, a kettő közül az egyiknek igazat kell adniok. Ha azonban az emberségnek is joga lenne nálunk, akkor azt ajánlanám Teca néninek és Tecuskának. hagyják meg egy szerencsétlen élet áraként holta napjáig leányuktestvérük kezén a házat, örökölni később is ráér majd Tecuska. A másik szomszédnak pedig azt ajánlanám, ne járjon elfogultan tanúskodni, mert lelki nyugalmát soha vissza nem kaphatja, aki két testvér közül akármelyiket „mostohasági jogon" békétlenségre biztatja. Pedig, ahogy elnéztem, neki is szüksége lenne egy kis nyugalomra. A testvérháborúban egy kiadós fegyverszünet is fölérne a békességgel. Horváth Dezső 1988. NOVEMBER 17. CSÜTÖRTÖK - NÉVNAP: HORTENZIA, GERGŐ A Nap kel 6 óra 52 perckor, és nyugszik 16 óra 07 perckor. A Hold kel 13 óra 09 perckor, és nyugszik 22 óra 43 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 70 cm (áradó) SZÁZHETVEN ÉVE születeti Vachott Sándor (1818-1861) koltó és íro. akadémikus, a Kisfaludy Társasag alapító lag|a. a reformkor harcosa 1848-ban Kossuth Lajos fiikára. emiatt elfogtak. de 1850-ben kiszabadult 1852-ben — forradalmi tevékenységgel vádolva. Sárosi Gyula re|tegetóse miatt - ismel elfogták A borionben megörüli Szabadulasa után Pesten, a Schwartzer-léle elmegyógyintézetben hall meg HETVENÉVES Czobel Anna (1918) filmoperatőr, érdemes művész. Főként képzőművészeti és más ismeretterjesztő filmeket forgat HATVANÉVES Arman (tel|es nevén Armand Femandez) (sz 1928) francia festő ós szobrász Különféle tárgyakat, sőt hulladékokat ágyaz be műanyagba, halmoz tol terplasztikáiba. és festi be őket erős színekkel ÖTVENÉVES Fener Tamás (sz 1938) Balázs Bela dijas lotómuvesz. a Film. Színház. Muzsika kepszerkesztoie, a Magyar Fotómuveszek Szövetségének főtitkára NEGYVENÉVES Erdélyi Sándor (sz 1948) Liszt-díjas balettmuvesz az Operaház magantancosa NAGYSZÍNHÁZ 7 órakor Mohács (Egressy 1 2 bérlet) KISSZINHAZ 7 órakor Találkozások tOalettesl több tételben Blaha 2 bérlet) MOZIK Vórós Csillag: deleldtt 10. délután fél 4, háromnegyed 6 es 8 órakor Az istenek fegyvere (szines hongkongi tilm. Itt. helyar'i Fáklya: tél 3 órakor A kis egyszarvú (színes iapán raiztilm Itt helyár1) háromnegyed 5 es 7 órakor Szerepcsere (színes amerikai lilm tll helyár!). Szabadság: 3 Orakor A kúszivu ember fiai l-ll rész (színes magyar film), negyed 6 és fél 8 órakor Plombum. avagy a veszélyes jalek (szines szovjet film) Filmtéka: tél 6 és lel 8 órakor a misének vége (színes olasz lilm), Kiskórössy hatászcsárda: (videomozi) délután 4 és este 8 órakor A leopárd (színes Irancia bűnügyi filmvígjáték) Kék Csillag presszó: este 11 órakor Szemel szemért (színes amerikai bűnügyi lilm) Éva presszó: este 8 órakor Mennykő ököl (hongkongi karatefilm) ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál ter 3 szám (13/57-es) Este 8 óratói reggel 7 óráig Csak surgós esetben1 BALESETI. SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedeti szemelyekel Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u 4 ) veszi lel. sebeszeti és felvételi ügyelete! a II kórház (Tolbuhin sgl 57 ) tart Gyermekserultek és gyermeksebészeti betegek ellatása a Gyermekklinika gyermeksebészeti bsztályán történik ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel lel 8 óráig, szombalon, vasarnap és munkaszüneti napokon reggel let 8 órától másnap reggel léi 8 óráig a Lenin krt 20 sz alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a surgos esetek orvosi ellátása GYERMEK FÜLL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig Újszegedi Gyermekkórház Szeged Odesszai krt 37 Telefon 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfdtöl péntekig 22 órától reggel 6 óráig szombaton reggel 7 órától hétfó reggel 7 óráig Szeged. Zöld S u 1 -3 Telefon 14-642 SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 óratol reggel 7 óráig Telefon 11-000 IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hetlón és csutödokön délután 3 órától 6 óráig hívható BUDAPESTI. 8 55 Tévétorna nyugdíjasoknak 9 00 Képuiság 9 05 Teledoktor Orvosi tanácsok tíz percben 9 15 A variete világa NDK tévéfilmsorozat 3. (ism ) 10 15 Képújság 16.55 Hírek 17 00 Hazai Tukbr Benne 17 25-17 50 Telesport 18 35 Reklám 19 05 Esti mese (FF) 19 15 Lottósorsolás 19 20 Tévétorna 19.25 Reklám 19 30 Hirado 20 10 Reklám 20 15 Szomszédok 41 20 45 Van ol perce? 20 50 Hirhátter 21 35 Reklám 21 40 Feiezetek az első világháborúból 13 rész(FF) 25 feiezet Háború a háború után 26 feiezet Véres évek öröksége Amerikai dokumentumfilm-sorozat 22 25 Hiradó 3. BUDAPEST 2. 16 40 Keouiság 16 45 Hírek szlovák nyelven A Szegedi Kdrzeti Stúdió műsora . 16 50 Verdi Olasz életraizi filmsorozat Nehéz évek (ism.) 18 10 A Pécsi Körzeti Stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja 18 40 Képuiság 18 45 Szinházieste Osztrovszkij Tehetsegek és tisztelők Komédia két részben Közben kb 21 15 Hiradó 2 kb 22.00 (Kerényi Jenő 80 születésnapiéra) Portréfilm (ism.) kb 22 25 Képújság BELGRÁDI. 8 30 Maiusi latókok (gyermekműsor) 10 30 Oktatomusor 11 05 Raizfilm 11 20 Amerika állatvilága 11 50 Raizfilm 11 55 Tevekomputer 16 50 Hiradó magyarul 18 00 Csaladi magazin 18 30 Tevékiállitás 18 40 Vetélkedő 19 15 Raizlilm 20 00 Politikai magazin 20 55 Komoly zene 2105 Szórakoztató zenésmusor 21 50 Híradó III. 22 10 Éjjel is. nappal is BELGRÁD 2. 15 25 Éjjel is. nappal is 17 30 Körzeti hiradó 18 00 Belgrádi műsor 19 30 Híradó 20 00 Viaszfigura (angol film) 21 30 Világszépe 22 30 Huszonnégy óra 22 35 Irodalmi műsor ÚJVIDÉK 16,50 Híradó magyarul 19 15 Raiztilm 20 00 Politikai magazin O 0 Rádió KOSSUTH 8 30 Behár György szerzeményeiből 9 15 Zenei re|tvenyek fiataloknak 9 30 Hirek 10 05 Diákiélóra 10 35 Operettnyilányok 11 05 Népdalok és balladak Török Erzsébet lelvételeiból 11 39 Hogyan veszel! Össze Ivan Ivanovics Ivan Nyikiloroviccsal 3 12 45 Válaszolunk hallgatóinknak 13 00 Klasszikusok delidoben 14 10 A magyar nyelv századai 14 25 Zenei Tukór 15 00 Zenés irodalmi magazin 16 05 Részletek a nemzetközi ifjúsági zenei verseny magyar résztvevőinek műsorából 16 20 Kétvégu zongora 17 00 Ralael Arié operaáriákat énekei 17 30 Északi nyelvterületi népművészek hangalbuma 18 00 Kritikusok lóruma 19 15 Lottósorsolás 19 23 Mi lesz veled, magyar ipar? 20 00 Chopin-Douglas A szillidekbalettszvit 20 30 Vilagablak 2100 Találkozásom a népzenével 22 00 Hírvilág 22 30 Régi hires énekesek műsorából 22 50 Mindennapi dogmáink 23.00 Esti muzsika PETŐFI 8 05 Tárogató muzsika 8 20 A Szabó cSalad - ism 8 50 Külpolitikai figyelő 9 05 Napközben 12 10 Fúvósindulók 12 25 Útikalauz üdülőknek 12 30 Nóták 13 05 Nosztalgiahullám 14 00 100 éves lenne Raymond Chandler 15 10 Operaslagerek 15 45 Törvénykönyv 16 00 Egy vaidasagi lalu álomlátása! 16 35 Bumm együttes 17 05 Diákradiósok műsora — Gyór 1730 Mint(a)lilm 18 30 Slágerlista 19 05 Operettkedvelóknek Suppe-est 20 00 A poptarisznya dalaiból 21 05 Kattogó Kabaré - 14 rész 22 05 Böngészde a zenei antikváriumban 23 10 A Cure együttes összes nagylemeze — X/3 rész 23 53 Boogie woogie — orgonán BARTÓK 9 08 Zenekari muzsika 10 29 A Budapesti Kamaraegyüttes latszik 11 10 Magyarán szólva — ism 11 25 lully Az urhalnam polgár — Balettkomedia 13 05 A boldogság neve Jonas Eliska Horelova regénye 13 54 Dalos mesek 14 14 Joan Grimalt zongorázik 14 51 Pophullám 16 00 Részlelek Goldmark operájából 17 00 Nyitnikék — Kisiskolások műsora 17 30 Mi újság a régi zene vtlagában 18 06 Strausz Kálmán vezényel 18 30 Román nyelvű nemzetiségi músor Szegedről 19 05 Diákiélóra 19.35 Willem Mengelberg kél nyitányt vezényel 20 00 Túzbenézó 20 30 Dávid Ojsztrah legszebb felveteleiból - 8 2108 Új Bach-kantáta lemezeinkből 21 51 Rádióhangversenyekről 22 21 Napiaink zeneje \