Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

2 1988. november 17., csütörtök Befejeződtek a magyarspanyol tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) ZÍVS Piac és Magyarország között aláírt egyezmény — mondotta Felipe González spanyol miniszterelnök. González utalt arra is, hogy személy szerint igen nagy érdeklődéssel tekint a közeljövőben esedékes magyarországi útja elé. Kifejezte reményét, hogy az egyelőre csekély volumenű gazdasági kapcsolatok a továbbiakban megerősödnek. Elmondotta, hogy a nyitás lépéseit most tesszük meg. A Magyarország és a Közös Piac közötti egyezmény is az együttműködés megsokszorozását célozza. Igaz, egy megállapodástól nem várhatók azonnal eredmények. Kettős feladatot kell elvégeznünk — mondotta: az egyik az állami hatóságok illetékességébe tartozik, vagyis fel kell tárnunk gazdaságaink egymást kiegészíteni képes elemeit, s így el. érhetjük, hogy fokozatosan növekedjék a kereskedelmünk. Másrészt, spanyol részről garantálni kell a megbízható gazdasági együttműködést a magyar nyitás által kínált lehetőségek kihasználásával. Az akadályok közül González az első helyre sorolta a valós helyzet, a játékszabályok ismertének a hiányát. — Magam például azt tervezem — mondotta —, hogy spanyol üzletemberek társaságában utazom Magyarországra és ily módon a helyzetfelmérés és a Ikapcsolatteremtés sokkal közvetlenebbül valósulhat meg. A sajtóértekezletet követően Grósz Károly a spanyol képviselőházat kereste fel.. Itt Félix Pons elnök adott, tájékoztatást a törvényhozók munkájáról. Szerdán I. János Károly spanyol uralkodó és Zsófia királyné ebéden látta vendégül a pártfőtitkár-miniszterelnököt. Délután Grósz Károly a parlamenti ellenzék képviselőivel találkozott. Előbb Antonio Hernandzz Manchával. a Spanyol Népi Szövetség elnevezésű, jobboldali párt elnökével folylV.tott megbeszélést. Ezt követően — szállásán — Julio Anguitával, a Spanyol Kom. munista Párt főtitkárával találkozott az MSZMP főtitkára. A partfőtitkár-miniszterelnök este nagykövetségünk épületében a madridi magyar kolónia tagjaival találkozott A szerdai program a Spanyol Magánbankok Szövetségének Grósz Károly tiszteletére adott vacsorájával ért véget. Várkonyi Péter latin-amerikai diplomatákat fogadott Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay és Venezuela misszióvezetőit, akik átadt&k a latin-amerikai nyolcak október 27. és 29. között Punta del Estén tartott csúcstalálkozójának zárónyilatkozatát. A szívélyes légkörű találkozón a magyar diplomá. cia vezetője nagy jelentőségűnek nevezte a csúcstalálkozó eredményeit, mint a latin-amerikai országok önálló egységes politikai BERECZ JA NOS SVÉDORSZÁGBA UTAZOTT Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Baloldali Párt'Kommunisták (VPK) meghívására szerdán Svédországba utazott. PALESZTIN ÁLLAM KIKIÁLTÁSA Szerda délutánig 19-re emelkedett azoknak az országoknak a száma, amelyek arculatának kialakítása felé tett újabb lépéseket. Kiemelte, hogy a latinamerikai államfők újabb találkozója fontos hozzájárulás nemcsak a térség országai közötti együttműködés elmélyiteséhez, hanem a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez is. Hazánk rokonszenvvel kiséri a térség országainak integrációs törekvéseit, és érdekelt a velük való kapcsolatok sokoldalú fejlesztésében — hangsúlyozta külügyminiszterünk. (MTI) Afganisztán Rakétatámadás -10 hatolt Pesavar (Reuter) Eddig ismeretlen típusú és számú, Afganisztánból kilőtt rakéta csapódott be szerdán a kelet-afganisztáni Kunar tartománnyal határos Laday Kaga nevű pakisztáni faluba. Tíz ember meghalt és tizenöt megsebesült — jelentették a pakisztáni kormány illetékesei. Hat külföldi újságíró sebesült meg szerdán az Afganisztán északkeleti részén levő Dzsalalábádban az ellenforradalmárok támadását követően — jelentette a kabuli rádió. A sebesülteket azonnal egy kabuli kórházba szállították. A rádió szerint a szovjet, indiai, francia és japán újságírók élete nincs veszélyben. Az afgán kormányerők több tartományban, így Héráiban, Paktiában, Badahsánban, Balhban, Zábulban, Nangarharban és Kandahárban harci sikereket arattak a lázadó fegyveres csoportok felett, az ellenforradalmárok közül 505-en vesztették életüket, 450-en pedig megsebesültek — jelentette a Bahtar hírügynökség. Üjabb részleteket közöltek a kabuli tájékoztatási eszközök a Dzsalalábádot Torkhammal (lényegében Afganisztánt Pakisztánnal) összekötő útvonal felszabadításáról. Az afgán reguláris alakulatok a múlt hét végén foglalták vissza ezt a kulcsfontosságú műutat, s a harcok során — mint az újabb jelentésekből kiderül — 140 ellenforradalmár halt meg, 150 pedig megsebesült. A kormányellenes fegyveresek egyik „szóvivője" Pakisztánban közölte, hogy a „felkelők" visszavonultak az afgán fővárost a Szovjetunióval összekötő országútról, amelynek egyes szakaszait egy héten keresztül tartották ellenőrzésük alatt. ( Rádiótelex bejelentették, hogy elismerik az újonnan kikiáltott független palesztin államot. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK PAKISZTÁNBAN Szerda este bezárták a szavazóhelyiségeket Pakisztánban. A választási bizottság titkárának közlése szerint a szavazás alapjában véve békésen és eröszakmentesen zajlott le, csupán néhány helyről jelentettek kisebb összetűzéseket a vetélkedő párto/k tagjai között. Az első becslések szerint a választók 50-60 százaléka élt szavazati jogával. THATCHER WASHINGTONBAN Margaret Thatcher brit kormányfő, alki kedden este érkezett Washingtonba, szerdán megkezdte rövid hivatalos látogatását, Ipar és egészségügy A Parlament ipari bizottsága Juhász Mihály elnökletével tartott szerdai ülésén a kormány stabilizációs gazdasági munkaprogramjának végrehajtásáról, a vállalkozási nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatról, továbbá az adó- és árrendszer-módosításnak, az iparban tapasztalt hatásairól tanácskozott. Az írásos jelentésekhez és előterjesztésekhez Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Mindenekelőtt elemezte az ország pénzügyi és hitelhelyzetét. Elmondta, hogy az idei bruttó adósságállomány 17 milliárd, a nettó pedig 10,4 milliárd dollár. Ez a nemzeti jövedelem 85 százalékának megfelelő összeg. A jövő évben hiteltörlesztésre kétmilliárdot, kamatfizetésre további egymilliárd dollárt kell fordítani, miközben a gazdaság 6,5 milliárd dollár exportbevétellel számol. Jelentős tehertételt jelent majd az importliberalizálással összefüggésben a tervezett 5,5 milliárd dollárnyi behozatal. Igy az országnak további jelentős hiteleket kell felvennie, az adósságállomány a 90-es évekre tovább nő. Ez egyébként az idén 500 millió dollárral emelkedett, s bár jövőre ennek felét tervezték, de a növekedés várhatóan hasonló lesz az ideihez. Ugyanakkor az előadó kedvezőnek értékelte az idei exporteredményeket: a külkereskedelmi egyenleg jelenleg több mint 250 millió dolláros aktívumot mulat, szemben a múlt évi 380 milliós passzívummal. Annak érdekében, hogy jövőre tovább javuljanak az eredmények, a belföldi fogyasztás újabb csökkentése szükséges, valamint a vállalati jövedelmek nagyobb elvonása, mert — mint mondta — a vállalati források az idén, mérséklődés helyett inkább emelkedtek. A tervhivatal elnökhelyettese szólt arról is, hogy várhatóan tovább szűkül a szocialista országokkal az árucsere lehetősége, annál is inkább, mivel partnereinkkel kiegyenlített áruszállításokra törekszünk, s a közelmúltban a szovjet külkereskedelmi cégek is visszamondták jelentős magyar exporttételeket. Ezért néhány helyen kapacitáskihasználatlansággal is számolni kell. Vlarga Béla pénzügyminiszter-helyettes mindezzel összhangban az eredetileg 50 százalékosra tervezett vállalkozási nyereségadót eleve 55 százalékosra javasolta a képviselőknek. Azt is kifejtette, hogy mivel számos adó megszűnik, összességében a központosított elvonások aránya így is mérséklődik. Ilyen adómérték mellett is indokoltnak tartotta az előterjesztés a válOrszágg/űlési bizottságok ülése A Domet Ecsetgyár jó kereseti lehetőséggel szalagfűrészeseket, valamint lakatost és műszerészt vesz fel, faipari gépek beállításához. Jelentkezés: Cserzy M, u. 35. munkaügyi osztály. AZ ORSZÁGOS SZAKIPARI VÁLLALAT szegedi kirendeltsége felvételt hirdet: hidegburkoló szakmában magas kereseti lehetőséggel, teljesítménybérezés alapján. Az érdeklődő, jelentkező szaktársakat a Komócsin tér 9. sz. alatti irodánkban várjuk. Lalati osztalékok fizetését az államkasszába. Kócza Imre (Heves megye) azzal kezdte felszólalását, hogy kár volt elhalasztani az adóról a döntést, •mert a pénzügyi kormányzat most már az eredeti kulcsot is meg kívánja emelni. Hosszasan fejtegette, hogy az erőteljes elvonások miatt, nem látható a gazdaság teljesítőképességének növekedése, ezért megkérdőjelezte a kormány munkájának hatékonyságát is; úgy fogalmazott: legszívesebben bizalmatlansági indítványt terjesztene elő a kormánynyal szemben, de erre a házszabályok nem adnak lehetőséget. Javasolta viszont, hogy a bizottság fejezze ki elégedetlenségét a Minisztertanács munkájával kapcsolatban. Kovács Károly (Budapest) arról szólt hogy nem látja a kormány munkájában a kibontakozást segítő elemeket. A tervezés változatlanul csak feltételezéseken alapszik. Hasonló nézeteket vallott Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye), amikor úgy fogalmazott, hogy az elmúlt egy év a közgazdászok elégedettségét igazolja. de ez távol áll a társadalom értékítéletétől. A gazdasági jelzések nagyon rossz képet mutatnak az ország helyzetéről — mint mondta —, „a kormáruv elnökét csődbiztosnak kellene kinevezni". A vitazáróban Harsányi Imre fontosnak nevezte, hogy az A variációval jelzett gazdaságpolitika a liberalizált importtal, az exportösztönzéssel hosszabb távna alapozhatja meg a kibontakozást; szemben a B variációval, nmelynek gazdaságpolitikáját jelenleg is folytatjuk * A kormány stabilizációs munkaprogramjának első évében várható gazdasági fejlődést, valamint az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokat tekintette át az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága szerdán a Parlamentben — Pesta László elnökletével — tartott ülésén. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese felvázolta a gazdaság mozgásterét befolyásoló tényezőket. Egyebek között kiemelte: az éves nemzeti jövedelem háromnegyed részéé kitevő adósságállomány, illetve az évente fizetendő egymilliárd dolláros kamatteher, és a kétmilliárd dolláros törlesztési kötelezettség korlátozza a gazdaság szerkezeti átalakításának lehetőségeit. Jövőre a gazdaság stabilizálása tűzhető ki célul, s több ponton megkezdődhet a kibontakozás. Az ideihez képest mérsékeltebb terheket rónak a lakosságra, a fogyasztás 1, a reálbér 5-6 százalékkal csökken 1989-ben. A szociális és egészségügyi ágazat forráslehetőségei nem adnak módot a szükségletek teljes kielégítéséhe/.. A dologi költségekhez 8 százalékos központi támogatást kapnak az egészségügyi intézmények, s központi forrásból 6 százalékos béremelésre nyílik lehetőség. Figyelembe véve, hogy a fogyasztói árszínvonal jövőre 12-15 százalékkal növekszik, a források reálértékének megtartása nem válik lehetségessé a szociális és egészségügyi ágazatban. A beruházásokra a Szociális és Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó intézmények 350 millió forinttal többet fordíthatnak, imint az idén A szociálpolitikai intézkedésekre 16 milliárd forint jut jövőre, ez az alapvető termékek körében 50-70 százalékos ellentételezésre ad lehetőséget. A tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket intéztek az Országos Tervhivatal elnökhelyetteséhez. Válaszában Cravero Róbert kifejtette: a Szakszervezetek Országos Tanácsa azt javasolja, hogy jövőre 8 milliárd forintot fordítsanak központi béremelésre. Ezzel szemben a kormáríy úgy ítéli meg, hogy erre a célra csak kétmilliárd forint vonható el a költségvetésből. A tanácsok működési költségeik átcsoportosításával fejlesztéseKet terveznek jövöre a kezelésükben lévő egészségügyi intézményeknél. A legfontosabb gazdaságpolitikai cél a gazdaság jövedelemtermelő képességének fokozása, a gazdasági szerkezet korszerűsítésével az exportstruktúra átrendezése. Azok a vállalatok, amelyek képesek lesznek az új követelményekihez való alkalmazkodásra, nagyobb mozgásteret kapnak a bérben, a behozatalban. Mivel a vállalati támogatások leépítése után a gazdálkodó egységek egy része működésképtelenné válik, a mainál nagyobb munkanélküliség alakulhat ki. A pályakezdők elhelyezkedési gondjainak orvoslására a foglalkoztatási alapból 700800 millió forintot fordítanak át- és továbbképzésre. A Honvédelmi Minisztérium költségvetése reálértékben 10 százalékkal csökken jövőre, a Belügyminisztériumé viszont 17 milliárd, forintról 23 milliárd forintra nő. A bruttó adósságállomány öszszege 1988-ban 17 milliárd dollár körül alakul, a követeléseink összege 6 milliárd dollár. A mai ismeretek szerint mintegy 400 millió dollár behajthatósága bizonytalan. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elmondotta: az egészségügyben dolgozók bérlemaradásának elkerülésére javasolják, hogy a 6 százalékos átlagos béremelés mellett 1989. január l-jétől összesen 2,5 milliárd forintot kapjon az egészségügy bérrendezésre. A vitában felszólalók közül Sinkovics Mátyás (Budapest) korábbi felszólalásaira emlékeztetve ismételten kérte, hogy az egészségügy jelentőségének megfelelő támogatást kapjon a központi forrásokból. Javasolta, hogy a Belügyminisztérium jövőre tervezett költségvetés növekményének egy részét csoportosítsák át az oktatás, a művelődés és az egészségügy területére. Nyomatékkal szólt az egészségügyi dolgozók tarthatatlan bérhelyzetéről, s hangsúlyozta: a gyógyító intézmények a dologi kiadásaikból nem tudnak a bérek / növelésére áldozni, mert már így is lehetetlenné válik egyes kórházi osztályok működése a pénzszűke miatt. Eke Károly (Csongrád megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi tőke beáramlását számos bürokratikus akadály nehezíti. Dobos Józsefné (Heves megye) felvetette, hol voltak a közgazdászok, a felelős vezetők akkor, amikor a rossz gazdaságpolitikai döntések megszülettek. A gazdaságot nehéz helyzetbe hozó, elhibázott lépésekért nyilvánosan még senki sem vállalta a felelősséget — mutatott rá a képviselő. Radnai Gábor (Budapest) a költségvetés tervezett korszerűsítésével kapcsolatban megjegyezte: máig sincs él• döntve, hogy a bérreformot mikor vezetik be. Egyetértett a közptonti támogatási rendszer fokozatos megszüntetésével, de hozzátette: kívánatos, hogy a béreket olyan mértékben emeljék, amennyire évről évre a lakosság terhei növekednek