Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

& Wb*> •f /V'X VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 246. szám 1988. október 14., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Bérlakás - piac A magyarországi lakásgaz­dálkodás ez idáig is tarka pa­lettája tehát egy ui. de so­kaknak vitatott színfolttal gazdagodott. Hogy a szocia­lista állam gondoskodik pol­gárainak otthonáról, nos. ez az idea régen megdőlt. Ka­zalnyi kormány- és egyéb rendelet bizonyítja, hocy az állami tulajdonban levő in­gatlanok elidegenítésével nem volt és nincs más céi. mint éppen az államra háru­ló terhek csökkentése. (A bérlakások kiárusításának kezdete tulajdonképp I9C9­re datálható.) Mint a városi tanács illetékesétől megtud­tam, Szegeden 1974-től ez év iúnius 31-ig 209 darab bérla­kást értékesítettek, tehát igen keveset. Most meg. bo­csánat a kifejezésért, mint­ha „megőrültek" volnn a bér­lők. A jelenleg felülvizsgálat alatt levő vételi kérelmek 1.11 épületet érintenek, amelyek­ben összesen 1622 lakás ta­lálható. A bérlakósok eladá­sának honi gyakorlata sze­rint az országos rendelet vé­teláraitól eltérhetnek a helyi tanácsok (szerencsere). A szűkebe pátriára vonatkozó előírásokat a tanácsi végre­hajtó bizottság jogosult ren­deletben meghatározni. Az intézkedések rendiéből, mi sem természetesebb, az kö­vetkezne. hogv a helyi viszo­nyokra. legjobb belátás sze­rint szabott tanácsrendelet kiadása után következhetne az adok-veszek (egyébként egyáltalán nem egyszerű el­járása). Szegeden ez sajnos, majdhogynem fordítva törté­nik. ugyanis a tanács vb épí­tési és közlekedés' osztálya tervezetében is olvasom — amelyet novemberben tárgyal­nak meg — Szegeden a hivatkozott országos jogsza­bályok végrehajtására, illet­ve a jogszabályok ailta le­hetőségek szabályozására ed­dig nem született tanácsren­delet. vagy tanácsi határo­zat..." Talán népképvisele­ti szervünk bizonytalankodá­sa az oka. az eddig már ér­tékesített bérlakások körül kerengő pletykáknak. hisz etikátlan ügyekre is derült fény. Tanácsunk eddig nem ha­tározott véglegesen az eset­leges elidegenítési tilalom alá eső lakásokról. (A mottóban szereplő példa is várhatóan a novemberi ülést követően érvényes.) Az első ti-vezelet társadalmi farumokon vitat­hatták meg — nem az egész lakosság — csak az érintett bérlök. merthogy az Összejö­veteleken túlnyomó többség­ben ők voltak jelen. Tapasz­talhatták az illetékesek, rendkívüli az érdeklődés, amely mostanra elégedetlen­séggel. olykor-olykor szenve­délyes fölháborodássul páro­sul: hisz az akkor elhang­zottak ma már csak részben igazak, mindamellett a laká­sok eladásával nem álltak le. Egy újabb minapi lakossági fórumon magam is tapasztal­hattam. a potenciális vevők mostanra végképp elvesztet­ték a céljukhoz vezető utat. mellékösvényeken barangol­nak. Alapvető tudnivalókban járatlanok, s minden tiszte­letem a meghívott illetékese­ké volt. ami u lövőt illeti, állták a sarat. A bériakások megvásárlásához szükséges Mottó: Végy Szegeden két-három szobás, össz­komfortos 60-65 négyzetméteres tanácsi bérlakást, amelyet 5-10 éven belül fölűjitottak. Egy ilyen otthon ma megér egymilliót. A benne lakó bérlő 975 forintot fizet a használatáért. Tegyük föl, megveszi. 324 ezer forintért övé a lakás. A következő számítás szerint: a forgalmi érték (1 millió) 80 százaléka képezi a vé­telárat (ez 540 ezer). Ha pénzes a bérlő, s egy összeg­ben fizet, 40 százalék kedvezményben részesül. így lesz az 1 millióból 324 ezer forint. Amennyiben rész­letekben törleszt, szerződéskötéskor a vételár 10 szá­zalékát (54 ezret) kell letennie, majd havi 1873 forin­tot (3 százalék a kamat). A törlesztés 786 ezer 660 forintot tesz ki, összesen 840 ezer 660 forint így az 1 milliós lakás. Szóval, mindenképpen megéri...? ügyintézés módiáról a ta­nácstól. az IKV-tól. az In­laktól lehet tájékoztatást kérni. Az említett, népfront által szervezett fórumon többen kifogásolták, csak küldözgetik őket érdemi se­gítség helyett, s olvkor inge­rültek. modortalanon az ügyintézők. Amikor pedig ki­derítik hányféle dokumen­tumot kell beszerezniük, mi­lyen feltételekkel, akkor iön az Inlak árszakértőié . hely­színelni". Szóvá teltek olvan esetet, amikor is a százez­rekről. ezrekről döntő must-, ra mintegy tíz pereg tariot^.' méltatlankodást keltve a la­kókban. Az ingatlankezelő vállalat olyan szakemberétől hallottam, akinek már úgy­szólván kisujjában van a szakma: a bérlakáseladás procedúrájának csan a tör­vényességi. tehát muszái­határideje tizenkét hónap. Ez az egv év a vevő szemé­ben holt idő. pedig nem az. Tanulság tehát egyrészt, a türelem lakást terem, más­részt az ügyintézés minden lépcsőiében, de különösen a személyes megbeszélésekkor a szakembereknek, az ügyin­tézőknek nemcsak szakmai hozzáértésüket kell bizonyí­tani. hanem az erényes em­beri tulajdonságokból is vizsgáznak. S ha utóbbiakkal az ügyfél elégedetlen, tollat ragad és Grósz Káról/lói ké­ri a segítséget... Várhatóan a novemberi tanácsi vb-ülésen végre dön­tenek a vitás kérdésekben. Nevezetesen, tilalom alá es­nek-e a történelmi Belváros — a Lenin körút páratlan házszámú oldala és a Tisza által határolt terület, vala­mint a Mérey. Mikszáth ut­ca. a Bartók és a Kálvin tér — ingatlanjai, s hogv ér­vényben marad-e a helvi im­már módosított á:. tervezet. amely az országos iogszabálv alapján megállapított vétel­arakhoz képest Szegeden egylakásos ingatlan esetén száz százalékkal, többlakásos esetén, felújítástól függően (öt éven belül) száz száza­lékkal. (öt-tíz éven belül) C0 százalékkal. (10—15 év in be­lül) 40 százalékkal meeemelt összegű lesz. Ahelyett, hopv e döntésre váró kérdéseket boncolgatnánk, most érde­mesebb talán szólni arról, hogy az állami bérlakúsok elidegenítése hogyan befo­lyásol ia az áhított lakásmo­bilizációt. Szegeden mintegy 22 ezer IKV-lukás található. Egy durva számítás szerint oár esztendőig évi ezer la­kás eladását alapul véve :>6 —50 millió forint bevétele lehet a tanácsnak. Ez az ösz­szeg talán fedezi úgy. ahogy eddig a felújítási költségeket, s talán csurran-cseppen va­lami szociálpolitikai célok­ra is. Hogy valójában mi lesz. az tényleg a jövő zenéje, egy reális gondolatmenet szerint viszont: a ma nyilvántartott mintegy ötezer igényjogosul­ton vajmi keveset segít, vár­hatóan a tanácsnak nem lesz sokkal több pénze annál, ami eddig volt. s az se biz­tos. jól iúrnak-e a bérlőkből avanzsált vevők. A tulajdo­nukba került házakat ugyan­is a pincétől a padlásig, tető­szerkezettől a homlokzatig vízvezetékrendszerl'íl a sze­mételhordásig nekik kell fönntartani. Viszont mégis­csak az övék lesz iutánvos áron. s ha kifizették a vé­telárat. csinálnak viie amit akarnak. Például az utódok örökölhetik. De eladhatták a klasszikus értelemben vett szabadforgalmi piacon — ió áron. Mag Edit Magyar-iraki tárgyalások Csütörtökön elutazott Bu­dapestről az iraki gazdasági küldöttség, amely Október 10. és 12. között részt vett a magyar—iraki gazdasági együttműködési állandó ve­gyes bizottság XI. üléssza­kán. A tárgyalásokat Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter és Szamai Madzsid Faradzs tervezési miniszter, a bizott­ság társelnökei vezették. Az iraki küldöttség veze­tőjét fogadta Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke. Az iraki miniszter találkozott Becfc Tamás kereskedelmi minisz­terrel is. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütör­töki ülésén megtárgyalta a polgári törvénykönyv, a bün­tető törvénykönyv, a polgári perrendtartásról szóló tör­vényt a munka törvenyköny­ve és végrehajtási rendelete, az állami pénzügvekrő' szóló törvény és a nem lakás cf'l­iára szolgáló épitrnenvek adójáról szóló törvényerejű rendelet, valamint az ársza­bályozásról szóló 1981-es mi­nisztertanácsi rendelet mó­dosítására vonatkozó előter­jesztéseket. A fenti törvények és tör­vényerejű rendelet változá­sait az 1989. ianuár 1-ién életbe lépő társasági törvény indokolja. Az úi rendelkezé­sek a társasági törvény al­kalmazásának iogi fe'tételeit teremtik meg. ezért a kor­mány úgy határozott hogv az erre vonatkozó módosító javaslatait még az 'dén a Parlament elé terjeszti. A kormánv elfogadta az ifjúsági turizmus helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, és úev ítéli meg. hogy bár jelenleg nincs mód a központi támo­gatások növelésére, a-: erő­források célirányosabb, ész­szerűbb felhasználásával ja­vulás érhető el. a hosszaob távú fejlesztésre pedig átfo­gó programot kell kidolgoz­ni. (A kormányszóvivői tájé­koztatót a 2. oldalon ismer­tetjük.) Mezőgazdasági munkák A tanácsi ipari vállalatok helyzete A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősé­ge csütörtökön ülést tartott, amelyen a tanácsi ipari vál­lalatok helyzetét vitatta meg. Mint elmondták, e terület a kevésbé automatizálható, zömében kézierőt igénylő szakmákat öleli fel, s a vál­lalatok eredmenyeit alapve­tően a munkaerő-ellátottság befolyásolja. A vitában többen kifejtet­ték, hogy nehezíti a .tanácsi ipari vállalatok helyzetét az anyag- és alkatrészellátás egyre romló színvonala. A szolgáltatást végző tanácsi vállalatok helyzete még a többinél is ellentmondáso sabb — mondták e terület képviselői. Az állami támo­gatások megszüntetésével az utóbbi egy évben a szolgál­tatások arai jelentősen emel­kedtek. A lakosság igénye jelentősen csökkent, így mostanra a szolgáltatások jövedelmezősége minimális. Az enyhe, napsütéses ok­tóber sokat segít, hogy az őszi betakarítást időben el­végezhessék a mezőgazda­ságban. A szüret teljes egé­szében kézi munkát igé­nyel, a burgonyaszedés he­lyenként ugyan gépesített, de mire megválogatják, tá­rolóba teszik a gumókat, jó párszor hozzá kell nyúlni, s nem mindegy, hogy ezt kel­lemes közérzettel, vagy va­cogva teszik. Ahol az aszály miatt nem §ült meg a fű­szerpaprika, a második sze­désre is széfjén bepirosod­tak a csövek, a priitaminból is kevesebb az értéktelenebb zöld és „kormos". A papri­kafélék termésátlagát nagy­ban befolyásolja, hogy az első jelentősebb fagy mikor jelentkezik. Az egy-két csa­padékos nap nem hátráltat­ja annyira a munkát, minit amekkora haszna van. jobb a talaj-előkészítés minősége, s az őszi vetésű kalászosok is szépen kikelnek, a zor­dabb téli időjárást megerő­södve várják. A kalászosokat kivéve az idén minden növény az át­lagosnál gyengébben fizet, az aszály letette névjegyét. Térségünkben kevés gazda­ság adottságai felelnek meg a kukoricatermesztésnek, a homokon csak saját felhasz­nálásra kisebb területeken próbálkoznak vele, az idén csekély eredménnyel. A kö­tött talajokon is hibádzik 1­2 tonna a jövedelmezőséget biztosi tó szinltből. Kivételt csak az öntözött területek jelentenek. S hogy ez orszá­gosan is így van. jelzik az emelkedő szabadpiaci árak. Az állattenyésztésben e költ­ségnövekedés jobbára jövő­re mutattkozik meg. efv fe­hérjetakarmány-áremelés­sel együtt ez akkora teher, amit a felvásárlási árak emelésével is nehéz lesz kompenzálni. A Forráskúti Haladás Tsz-ben 450 hektáron ter­melitek őszi burgonyát A magas vetőmag-, a növekvő növényvédőszer- és energia­árak, a jelentős közterhek az ajacsonyabb termésátlag­gal párosulva egy év alatt kétforintnvi költségnöveke­dést jelentenek kilónként. A mostani nagybani felvásár­lási árak nem tartalmaznak nyereséget. Azért döntöttek úgy. hogv tárolóba teszik a termés zömét, s később jobb Válogatás után a tárolóba ömlesztik a burgonyát Forrás­kúton pénzért értékesítik. A szer­ződésas partnereik, a hűtő­ipar, az Agroskála, s több Zöldért-vállalat. A megyei tanáccsal is kötöttek tárolá­si szerződést a zavartalan téli ellátás biztosítására A helyszínen egész évben ki­szolgálják a nagyobb téte­lekért jelentkezőket, általá­ban a piaci ár 80 százalékát kérik érte. A szőlő gyenge közepes termése kétezer tonnát jelent, az idén ezt sem volt könnyű eladni A pincegazdaság 'fajtától füg­gően 6—15 forintot ad ki­lónként, míg a Kiskunhala­si Állami „Gazdaság a riz­lingért és kövidinkáért egy­ségesen 9 forint 75 lillért. A későbbi fizetést, a váltcit itt is el kellett fogadni. A környezethez képest több volt a csapadék, így a nap­raforgó megadta a 2 tonnás átlagot, ami a homok vidé­ken elfogadható. A paradi­csom 16 tonnás hozama az utóbbi évek 'eggyengebb produktuma. A pritamin jobb üzletnek bizonyult, a zalai Zöldért hűtve, negye­delve 18 forintot fizet kiló­jáért. Az idei árvá'jtozások a ba­romfi- és hízómarhatartás­ban 40 százalékos jövede­lemcsökkenéssel jártak, ha ehhez hozzászámítjuk: a műtrágya-áremelést és a szigorúbb közgazdasági fel­tételeket, a tavalyival azo­nos termelést feltételezve 20 millió forinttal nőttek a költségek. A Pusztamérgesi Rizling Tsz borként értékesíti saját szőlőtermését, amely bizony az idén igen gyenge nektá­ronként két tonna A táro­lóterüket nem tudják telje­sen kihasználni, hisz a fel­vásárláshoz pénz kellene, s erre nem futja a gazdaság­nak. A bor értékesítési kilá­tásai sem nagyon ösztönöz­nek a költekezésre. Vagy váltóval fizetnek, vaev bér­feldolgozást. bértárolást, esetleg megbízásos borérté­kesítést vállalnak. Az au­gusztusi jégverés újabb gon­dokkal tetézte a meglevőket, •nemcsak a termés, az ül­tetvények is károsodtak. A szőlőből 32 hektárt és 20 hektár barackost kell emi­att selejtezni Ha ehhez nem kapnak pénz.ügyi könnyíté­seket, aligha tudják elke­rülni a veszteséget. A jég a dohányt is károsította, húsz százaléka maradt meg a le­veleknek. Az aszály hatását elég egy növénnyel érzékel­tetni, a napraforgó 7 má­zsát adott hektáronként, a homoki térség átlagának fe­lét sem éri el. A birkatartás, a háztáji csirkeneveles, a venthesko­ca-értékesités, a felvásárlás hoz némi nyereséget, de .a növénytermesztés gyengesé­geit nem képes ellensúlyoz­ni. Az ipurosmunkákkal, ke­reskedelemmel foglalkozó vállalkozási iroda az egyet­len jelentős nyereséget pro­dukáló ágazat, enélkül már a padlóra került volna a korábban szőlőtermelésre specializálódott gazdasag. Az ültetvényselejtezés váratlan kiadásait ez a „kívülről jött" segítség sem kepes fe­dezni. Küzdelme? zárszám­adásra készülhetnek a pusz­tamérgesiek. • T Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom