Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-14 / 246. szám

1988. október 15., szombat Kormányszóvivői tájékoztató Ezt követően kodifikációs kérdésekkel foglalkozott a Minisztertanács. Közös indoka volt e munkának az hogv — mint ismeretes — 3z Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt. A kormány a munka törvénvkönvv és annak végrehajtási rendelete, a polgári törvénvkönvv. a polgári eljárási szabályok. a büntető törvénvkönvv az állami pénzügyekről szóló törvény és az árszabályozásról szóló rendelet bizonyos részelőírásainak és rendelkezéscinek a társasági törvennvel való összehangolásara fogadott el módosító javaslatokat Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a munka törvénykönyvét es annak végrehajtási rendeletét érintő módosításokról taiékoztatta a sajtó képviselőit. Hangsúlyozta: a munka törvénykönyve módosításának egvik fontos célja, hogy összhangban legyen a gazdasági társaságokról szóló lörvénv szövegével, és ami talán ennél is fontosabb. szellemével. Azok a körülmények, lehetőségek. amelyek a gaziasági társaságok kapcsán 1489. január l-jétől kialakulnak, érintik a dolgozók munkaviszonyát. a munkáltatók kötelezettségeit. s érintenek nagyon sok olvan szaDálvozást. amely a munka törvénykönyve hatáskörébe tartozik. Ezek közül kiemelte a kollektív szerződéseket érintő változásokat, módosítási javaslatokat. Az első és lényeges változás — mondotta — hogv a kollektív .-.zerződés megkötésére valamennyi gazdálkodó szervezetnél legyen lehetőség. A módosítás kiterjed arra is. hogy a gazdálkodó szervezetek a kollektív szerződésben szabályozhassák mindazokat a kérdéseket, amelyek a munkáltató ós a munkavállaló között a munkaviszonyt érintően felmerülhetnek. Ül elem a szabályozásban, hogv 1989. január 1-iétől vezessék be a kollektív keretszerződés intézményét. Ennek lényege az. hogv nem egv. hanem több munkáltató és munkavállaló képviseletében kötnek bizonyos keretszerződést, amely mellett lehetőség van az egyes munkáltatókat érintő kollektív szerződések megkötésére is. A vétó-, azaz a kifogásolási jog kérdésével kapcsolatban elmondotta: a módosító javaslat szerint a vétójog abban az esetben léphet életbe, amikor munkaviszonyra vonatkozó érvényes megállapodások megsértéséről van szó, illetve, ha egyes intézkedések a dolgozok étet- is munkakörülményeit aránytalan mértékben sértik. A szakszervezeti bizalmiak egyetértési jogát érintő módosítást illetően a kormánynak nem sikerült megállapodnia a SZOT-ial. Egy korábban született határozat szerint a szakszervezeti bizalmi egyetértése szükséges az alapbér megállapításához. a jutalomhoz, a kitüntetéshez, a rendkívüli fizetett szabadsághoz Az ABMH azt javasolta a Minisztertanácsnak, hogy szűnjön meg ez az egyetértési jog, mert az sérti a munkáltató önállóságát. A kormány egyetértett ezzel az indítvánnyal, a SZOT azonban fenntartotta különvéleményét, ezért olyan, döntés született: a szakszervezetek szervezzenek társadalmi vitát november közepéig, s a végső szót a Parlament mondja ki ebben a kérdésben. A sztrájkjog törvényi szintű szabályozásával kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: a kormánynak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a rendezetlen kérdés mielőbb megoldódjék; a Magyar Népköztársaság ugyanis korábban kötelezettséget vállalt egy nemzetközi alapokmányban a sztrájkjog hazai szabályozására A főbb rendező el A Minisztertanács ülését követő tájékoztatót — Marosán György kormányszóvivő távollétében — Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap, a Minisztertanács lapjának főszerkesztője tartotta. Bevezető nyilatkozatában kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét első napirendi témaként tárgyalta a kormány, jelzi: igen fontosnak tartja ezt a sokáig sokak által mellékesnek tartott kérdést. Ami a napirendre tűzés konkrét okát illeti: a hetvenes években meglehetősen gyorsan, dinamikusan fejlődött a gyerekek turizmusa, a nyolcvanas években azonban megtorpanás, sőt visszaesés következett be. Több mint kétmillió általános és középiskolás gyerek szabadidejének hasznos eltöltéséről, egészségéről van szó, s a megtorpanás azt jelenti, hogy közülük másfél millió semmilyen formában sem részese az ifjúsági turizmus élményének. A kormány meghatározta és megfogalmazta a .fejlesztés feladatait. Központi támogatás növelésére a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség. Arra azonban van mód, hogy a rendelkezésre álló forrásokat koncentráltabban, célirányosabban, ésszerűbben használják fel. veket tekintve, a kormány azonos platformon van a Szakszervezetek Országos Tanácsával. A sztrájkjog szabályozásának tételes elemeit a Minisztertanács legközelebbi ülése elé terjesztik, és decemberben, a Munka törvénykönyve módosításakor, a Parlament elé viszik ezt a kérdést. Halmos Csaba kitért arra is: a kormányülésen a szakszervezet képviselője bejelentette, hogy az ő megítélésük szerint a sztrájkjogot nem a Munka törvénykönyvében, hanem a szakszervezeti törvényben kell szabályozni. A kormány ezt nem fogadta el — egyebek közt azzal az indokkal, hogy a szakszervezeti törvény megalkotása meg elég bizonytalan kérdés, ezért nem lehet ehhez kötni a sztrájkjog szabályozását. Döntés született arról is, hogy a társadalmi nyilvánosságot is be kell vonni a rendező elvek kialakításába. Ezt követően az államtitkár még több, a Munka törvénykönyvének módosításával kapcsolatos, kisebb jelentőségű kérdéssel foglalkozott, köztük a munkaügyi döntőbizottságok választásával, a munkanapok éves számának meghatározásával. Utóbbival kapcsolatban kiemelte: hatályon kívül helyezik azt a döntést, miszerint 255 munkanapnál egy évben nem lehet kevesebb. A Magyar Rádió munkatársa arról érdeklődött, hogy az egészségügyi dolgozók közül milyen csoportokat érint az október 1-jei hatályú béremelés, s a pedagógusok bérezésében milyen megoldást találnak a jelenlegi gondok áthidalására. Tudakozódott arról is: a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársai és szerkesztőségi alkalmazottai részesülnek-e a korábban bejelentett, 15 százalékos központi béremelésben. Válaszában Hámori Csaba kiemelte: a Tervgazdasági Bizottság szerdai ülésén hozott döntéseket a kormány megerősítette. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete együttesen határoz arról, hogy az idei — 50 millió forintos nagyságrendű — bérpolitikai intézkedés kiket és milyen mértékben érint. A minisztérium és a szakszervezet tájékoztatása szerint ez az egv évre vonatkozóan 300 millió forintos költségvetési kihatású intézkedés a betegellátás szempontjából meghatározó fontosságú diagnosztikai és terápiás egységekben a magosan kvalifikált szakember-utánpótlást szolgálja. A televíziónál, a rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkozhatott újságírók szintén központi béremelésben részesülnek, a megfelelő forrásról a költségvetés gondoskodik. A pedagógusoknál meglevő bérfeszültségek megoldására 270 millió forintra van szükség Ezt a javaslatot a pénzügyminiszter a Parlament elé terjeszti. s az Országgyűlés felhatalmazását kéri, hogy a költségvetésből ezt az összeget megkaphassák a peda gógusbérek bruttósítására. A Tervgazdasági Bizottság kötelezte a tanácsokat arra, hogy e döntés meghozataláig gondoskodjanak a megfelelő forrásokról. Ezek a bérpolitikai intézkedések október 1-jei hatállyal léptek életbe. A Népszava munkatársa megkérdezte: a kollektív szerződések, u sztrájkok, a béregyetértés ügyében a szakszervezetnek . milyen mozgástere tehet, a Parlamentben felléphet-e önálló véleménnyel, képviselhet-e önálló platformot. Hat mos Csaba elmondotta: a képviselők között sok a hivatásos szakszervezeti funkcionárius, tehát megvan a valóságos vita lehetősége és esélye az Országgyűlésben. Sem a kormánynak, sem a szakszervezetnek nincs pozícióelőnye ebben. a vitában. A Magyar Nemzet munkatársa megkérdezte: minek kell bekövetkeznie Magyarországon ahhoz, hogy olyan gazdasági, illetve politikai vezetők, akik súlydsan kompromittálták magukat az elmúlt időszakban, a megfelelő konzekvenciák levonása után eltávozzanak a közéletből. Válaszában Bajnok Zsolt kifejtette: fontos, hogy ne csak óhaj, hanem realitás legyen a közélet tisztasága. A kormányzati törekvéseknek egyik legfontosabb kritériuma, legfőbb erkölcsi feltétele, hogy ez a közéleti tisztaság az élet minden területén valóság legyen. Enélkül nincs biaalomépítés, nincs konszenzus. Csatlakozott a kérdező ki nem mondott véleményéhez, hogy amikor a kellő vizsgálat, a ténymegállapítás megtörtént. akkor semmilyen körülmények között nem maradhat el a konzekvenciák levonása, kiváltképp akkor nem, ha felelős beosztásban dolgozó közéleti személyiségről van szó A Magyar Hírlap munkatársának kérdésére: a jövőre tervezett vezetői érdekeltségi rendszer vajon figyelembe veszi-e azt, hogy az igazgatóknak a jövőben az érdekegyeztetésben fontos, és a korábbitól eltérő szerepet kell vállalniuk. Válaszában Halmos Csaba kiemelte: a változás lényege abban fogalmazható meg, hogy pontosabban kötődik közgazdasági kategóriákhoz a vezetés számára a felelősség és a távlati érdekeltség. A jövőben a vezetők prémiumánál megszűnik az egyedi mérlegelésen alapuló. úgynevezett céljutalom lehetősége, s az egyszemélyi felelős vezetés elve éppen abban jut kifejezésre, hogy az a vezető kap több prémiumot, aki a vállalati vagyont jelentős mértékben növeli. A Magyar Hírlap munkatársának kérdésére válaszolva Bajnok Zsolt kitért arra is, hogy a kormányzati munkával kapcsolatban az ülésen szóba került, a tájékoztatás kérdése. A bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer munkálatairól például a kormány a továbbiakban intézményesen, évente két alkalommal a szóvivő útján tájékoztatja a kövéleményt Grósz Károly fogadta Csiao Sít Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön délután a Központi Bizottság székházában fogadta Csiao Sit, a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és az általa vezetett küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Zhu Ankang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. A nap folyamán a kínai politikus találkozott Németh Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával és Fejti Györgygyei, a Központi Bizottság titkárával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága csütörtökön este díszvacsorát adott Csiao Si tiszteletére. A trolivezetők a magyart óhajtják... Üdvözlő táviratok Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepének 25. és a Jemeni Szocialista Párt megalakulásának 10. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Ali Szalem al-Beidnek, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkárának és Haidar Abu Bakr al-Attasznak, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnöksége elnökének. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ladislav Adamecnek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökévé történt kinevezése alkalmából. 1989-ben Szovjet—kínai csúcstalálkozó 0 Peking (Reuter) Kínai—szovjet csúcstalálkozó lesz jövőre. Ezt a legbefolyásosabb kínai vezető, Teng Hsziao-ping közölte csütörtökön Pekingben Mauno Koivisto finn államfővel, akivel egy órán át tárgyalt. Teng és Koivisto megbeszéléséről Kalevi Sorsa finn külügyminiszter, számolt be a kínai fővárosban az újságíróknak. Elmondta, hogy a találkozón a szovjet—kínai viszony állt a figyelem középpontjában. Ez volt az első hivatalos megerősítése annak, hogy legfelső szintű szovjet—kínai találkozót tartanak. Teng Hsziao-ping közölte a finn elnökkel, hogy Csien Csi-csen külügyminiszter még az idén Moszkvába látogat a csúcstalálkozó előkészítésére. Szegedi Móra Ferenc Mgtsz eladásra kínál húscsirkét 43- Ft/ kg egységáron. Érdeklődni: I. üzemegység (NÍVÓ Ktsz mögött) hétköznapokon 7—15 óráig, szombaton 8—12 óráig. Budapesten volt már a háború előtt is, Szegeden a tizedik életévében jár, Debrecenben 1985-ben indult — többségében ZIU—9-esekkel, újabban már Ikarus—Ganz kooperációban készült produktumokkal is. Ugye, tudja az olvasó, miről szól az előző mondat? Természetesen a trolibusz-közlekedésről, melynek üzemeltetési kérdéseiről és fejlesztési lehetőségeiről rendeztek tegnap szakmai konferenciát Szegeden, a technika házában. A Közlekedéstudományi Egyesületnek a városi közlekedéssel foglalkozó tagozata hívta meg a szakembereket, akik — érthetően — nem a vitathatatlan előnyöket sorolták, inkább gondjaikat, vették számba. Ami a járműveket illeti: a kocsivezetök óhaja — hogy a hazai kocsikra vezényeljék őket — jelzi: a szovjet járműveknél a magyar ipar jobbakat tudott előállítani. Ráadásul a ZIUK-k fődarabjainak cseréjére sokszor éveket kell várni, így a három, troliközlekedést fenntartó hazai vállalatot a kényszer az önellátásra (alkatrész- és célszerszámgyártásra, az elektromos szigetelés utólagos javítására) vitte rá. S ilyeténképpen a beszerzési ár az utólagos ráfordítások miatt már cseppett sem kedvező. A magyar trolikról jók a tapasztalatok, mind forgalmi, mind alkatrészellátási szempontból. Ez utóbbit egyébként segíti majd az a kft. is melyet a budapesti, debreceni és szegedi közlekedési vállalat, a Transelektro és a svájci Kummler—Matter AG hozott létre a közelmúltban, s amely nem csupán 18-féle felsővezeték-tartozékot gyárt majd — kielégítve a teljes hazai szükségletet —, hanem hálózattervezéssel és -szereléssel is foglalkozik majd közeli cégbejegyzése után. A szakmai kérdéseket ehelyütt most nem részletezve, két érdekességet érdemes még olvasóink figyelmébe ajánlani: a szakemberek szerint Budapesten található Közép-Európa legbonyolultabb felsövezeték-hálózata, Szeged, pedig az egyetlen hazai város, ahol az utasnak — minden eshetőségre készen — négyféle jegyet kell a zsebében tartania. Sokat mondanak e tények, nem csupán a troliüzemágról, hanem a városi tömegközlekedés hazai állapotáról is ... P. K. Magyar-román kapcsolatok Q Bukarest (MTI) Több mint 400 magyar szakember érkezik Romániába a Bukaresti Nemzetközi Vásár idején, október 22-éig. A gazdasági szakemberek a kiállító cégek, ipari és kereskedelmi vállalatok, központi szervek képviseletében folytatnak majd tárgyalásokat. Jelenlétükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy bővülhesen az együttműködés, a gazdálkodó egységek közötti kapcsolat — jelentette ki Győrfi Károly tanácsos, a bukaresti magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetője azon a magyar sajtótájékoztatón, amelyet a Hungexpo szervezett csütörtökön Bukarestben a nemzetközi vásáf alkalmából. A rendezvényen Györfi Károly elmondta: az utóbbi években a szocialista országok közül Romániával bővültek leggyorsabban kereskedelmi kapcsolataink. Az elmúlt évben a kétoldalú árucsere-forgalom értéke 618 millió rubel volt, 16 százalékkal több mint 1986ban. Az idei évre 655 millió rubeles az előirányzott forgalom. Érdeklődő kérdésekre válaszolva a sajtótájékoztatón közölték: a Dacia 1320-as típusú személygépkocsi Miskolcon történő összeszerelésére egy szándéknyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek alapján a tíz vállalat és két bank támogatását élvező miskolci gépkocsi társaság, mint konzorcium végezné el a kooperációs munkát, szerelné össze a Dacia-gépkocsikat. Ujabb részletes tárgyalás és megállapodás alapján mód nyílna arra, hogy véglegesítsék a tervet. A Zöldért V. szegedi kirendeltsége, Szeged, Dorozsmai út 41. alkalmaz: — karosszérialakatost, — zöldség-gyümölcs raktárost, — hútögépészeket, — „E" kategóriás gépkocsivezetőket, — telepi rakodókat, — szárítóüzemi nói segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a helyszínen a munkaügyi csoportnál. Telefon: 61-808. A LEGMAGASABB BELFÖLDI ÁRON MEGVÁSÁROLJUK ARANY, EZÜST ÉKSZEREIT, TÁRGYAIT. TÖRT ARANYÁT MEGVÁSÁROLJUK VAGY KÍVÁNSÁGÁRA ÚJ ÉKSZERRE CSERÉLJÜK. Nagy választékkal várjuk kedves vásárlóinkat a Szeged, Horváth Mihály u. 9. ós Kígyó u. 6. ez. alatti üzletekben. Nyitva: hétfő, kedd, szerda, péntek 8.30-15 óráig, szombaton 8—12 óráig. SZEGEDI ÉKSZERÉSZ ÉS KÖNNYŰFÉM KISSZÖVETKEZET