Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

u 2 1988. október 27., csütörtök Kohl elutazott Moszkvából Helmut Kohl nyugatné­met kancellár szovjetunió­beli látogatása hivatalos ré­szének befejeztével szerdán este Moszkvából elutaztak a (kancellár kíséretéhez tar­tozó nyugatnémet miniszte­rek. Hans-Dietrich Gen­schert, Rupert Scholzot és a küldöttséghez tartozó többi minisztert Eduárd Sevard­nadze, Dmitrij Jazov és más szovjet hivatalos személyi­ségek búcsúztatták. Helmut Kohl a csütörtö­ki napot Vlagyimirban és Szuzdalban tölti, majd az tervek szerint este utazik haza. Izraeli légitámadás 0 Kairó (MTI) Az izraeli légierő gépei szerdán több hullámban tá­madtak Libanonban tevő palesztin bázisokat, mene­külttáborokat, valamint a drúz hegyvidéket, legalább tucatnyi ember halálát, többször ennyi sebesülést okozva. Eközben a zsold­jukban álló „dél-libanoni hadsereg" Szidontól észak­keletre nagyszabású offen­zívát indított a libanoni bal­oldali erök ellen, miután nehézágyúkkal és harcko­csikkal hosszasan bombázta ezt a térséget. A libanoni terület elleni légitámadások pénteken kezdődtek, majd hétfőn folytatódtak, 13 ember éle­tét oltva ki. II KNDK bírálta hazánkat 0 Phenjan (MTI) A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság külügy­minisztériumának szóvi­vője szerdai sajtónyilatko­zatában bírálta a Magyar Népköztársaság és a Koreai Köztársaság közötti kap­csolatlétesítést, mivel ez független államként kezeli Dél-Koreát. Az állásfoglalás szerint ezáltal a KNDK és Budapest között „abnormá­lis helyzet" jött létre. En­nek „haladéktalan rendezé­sére" szólítja fel Magyaror­szágot, és a dél-koreai— magyar kapcsolatok elmé­lyülése esetére minden eb­ből eredő következményért Magyarországra hárítja a felelősséget. Bizottsági ülések a Parlamentben Szerdán a Parlamentben Szűrös Mátyás és Horn Pé­ter elnökletével együttes ülést tartott az Országgyűlés külügyi és kulturális bizott­sága. Az eseményen részt vett Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke is.' A törvényhozókat Radics Katalin, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának osztály­vezetője tájékoztatta a hazai nemzetiségpolitikai elvek gyakorlati megvalósulásáról. Utalt arra, hogy az 1960-as években a nemzetiségek gyors beolvadásának téves nézete volt az uralkodó. A rákövetkező évtized válto­zást hozott a szemléletmód­ban; a nemzetiségi kérdés mindinkább az állami, poli­tikai vezetés figyelmének homlokterébe került; megin­dult a nemzetiségek öntu­datosodása. Ez az erőteljessé váló folyamat a 80-as évekre már egy kifejezetten kisebb­ségvédő, aktiv nemzetiségi politikát „kényszeritett ki". Nagyjából ezzel párhuza­mosan fejlődött a cigányság megítélése is. A 60-as években szociálisan elmara­dott rétegnek tekintették, a 70-es években a Politikai Bizottság állásfoglalása et­nikai csoporttá nyilvánítot­ta a cigányságot; mára vi­szont uralkodó nézetté vált, hogy nincs szükség a nem­zetiség és etnikai csoport megkülönböztetésére. A folyamatok a számok tükrében: a Központi Sta­tisztikai Hivatal 1980-as fel­mérése szerint 47 ezer 800­an vallották magukat a kü­lönféle nemzetiségekhez tartozónak hazánkban, 84 ezer 500-an pedig nemzetisé­gi anyanyelvűeknek — ez a szám tiz évvel korábban még 103 ezer volt. E két csoportnál jóval nagyobb, 252 ezer a „nemzetiségi kul­túra ápolásában érdekeltek" száma, összességében tehát mintegy 300-330 ezerre tehe­tő a nemzetiségi léthez kötő­dő magyar állampolgárok aránya — a nemzetiségi szö­vetségek 400-450 ezerre be­csülik az általuk képviselt közösséget. A készülő nemzetiségi törvény irányelveit ismer­tetve Radics Katalin a töb­bi között elmondta: a nem­zetiségi jog alanyait „válla­Jás" nem pedig külső rnegitélés, illetve származás alapján határozzák meg. Jogszabályba kívánják fog­lalni, hogy a nemzetiségi szövetségek kezdeményez­hessék óvoda, iskola létesí­tését, illetve az oktatási tör­vény kisebb módosításával azok fenntartói is lehesse­nek. A tervek közé tarto­zik, hogy a magyar felső­oktatási intézményekben lehessen nemzetiségi nyel­ven is felvételi vizsgát ten­ni ; a nemzetiségi szövetsé­gek kapjanak felhatalma­zást eljárni a nemzetiségi jogok megsértőivel szem­ben; a nemzetiségeknek biz­tosítsanak szélesebb jogkört anyanemzetükkel való kap­csolattartásukhoz. Emellett nemzetiségi konzultatív bi­zottság felállítását is tervbe vették. Az elhangzottakat élénk eszmecsere követte, amely­ben a képviselők számos kérdést tettek fel. » 'A kérdésekre válaszolva Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes elmond­ta, hogy ma már az oktatás minden fokán valamilyen módon lehetőség van a nem­zetiségi anyanyelvi képzés­re, illetve az anyanyelv ta­nulására. Ez alól a szak­munkásképzés egyelőre ki­vétel. Többen szorgalmazták a nemzetiségi nyelven való továbbtanulás lehetőségét is. Ez azonban egyelőre csak a nemzetiségi nyelvszako­kon megoldott. A nemzeti­ségi értelmiség más ágak­ban történő felkészítésére célszerűbb a külföldi okta­tás kínálta lehetőségeket kihasználni, hiszen ilyen sokrétű igények kielégíté­sére a magyar felsőoktatás képtelen berendezkedni. A fiatalok külföldi képzéséről egyébként a különféle kor­mányközi kulturális mun­katervek intézkednek. Ezek alapján megfelelően alakul a hallgatók kölcsönös cseré­je a környező országokkal. Románia az egyedüli kivé­tel, mert oda hazánk már hosszú évek óta nem küld­het magyarországi román nemzetiségű fiatalokat, még önköltséges alapon sem. Apró Antal (Csongrád me­gye) arra figyelmeztetett, hogy biztosítani kell az össz­hangot a készülő nemzetisé­gi törvény és a megújuló alkotmány között. A „súlyo­sabb" kérdéseket az alap­törvénynek kell megfogal­maznia. * A fiatalok szociális hely­zetét, elsősorban lakáshoz jutásuk lehetőségeit vitatta meg az Országgyűlés ifjú­sági és sportbizottsága szer­dán a Parlamentben, Géczi István elnökletével tartott ülésén. Az Országos Tervhivatal, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint az Állami Ifjúsági és Sporthivatal együttes tájé­koztatója leszögezi: az ön­erőből otthonteremtésre kényszerülő fiatalok lakás­hoz jutási esélyei mindin­kább romlanak. Egyes tevé­kenységi csoportokban nehe­zül az ifjúsági korosztályok foglalkoztatási lehetősége, ezért erősödik a fiatal mun­kanélküli réteg kialakulásá­nak esélye. Szóbeli kiegészítőjében Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyette­se hangsúlyozta: a gazdaság várható teljesítményét fi­gyelembe véve, jövőre az életszínvonal átfogó javítá­sa nem tűzhető ki célul; ám a fogyasztás további csök­kenése a szakértői számítá­sok szerint elkerülhető. Az ifjúsági korosztályok helyzetét befolyásoló főbb folyamatokat áttekintve ki­emelte: a születések szama várhatóan 125—126 ezer kö­rül alakul. Az óvodai ellá­tás iránti igényeket teljes­körűen ki tudják elégíteni, az általános iskolákban mintegy 60 ezerrel csökken a tanulók száma, s így a felső tagozaton is mérsékel­hető lesz a zsúfoltság. A 95—96 százalékos továbbta­nulási arányt feltételezve középfokon 30—40 ezerrel nő a diákok száma Jövőre a különböző iskolatípusok­ban 146 ezren végeznek. To­vább nehezül a szakképzet­lenek elhelyezkedése, külö­nösen a' válságágazatokban tudnak majd kevés munka­lehetőséget kínálni a fiata­loknak. A kormány megkülönböz­tetett figyelmet fordít a fel­sőoktatás feltételeinek javí­tására: a költségvetési tá­mogatás összege 50 száza­zalékkal nő ezen a terüle­ten, s a felsőoktatási fejlesz­tési alap négyszerese lesz az ideinek, meghaladja az 500 millió forintot. Az árszín­vonal-növekedés ellentéte­lezése érdekében tervezik a családi pótlék, az ösztöndí­jak, a nevelési segély eme­lését, a gyed és a gyes alsó határának növelését. A la­káshelyzetet körvonalazva kifejtette: jövőre kidolgoz­zák a távlati lakásfejlesztési koncepciót, s azt a Parla­ment elé terjesztik. Jelenleg 200 ezer lakás nélküli csa­lád él Magyarországon, s a lakáshoz jutás lehetőségei jövőre sem lesznek köny­nyebbek, A vitában többen felszó­laltak, köztük Bödőné Ró­zsa Edit (Csongrád megye) aggodalmának adott hangot, hogy a munkanélküliek nagy része a fiatalokból te­vődik össze az elkövetkező években. Indítványozta, hogy az egészségügyi és a szociális, illetve az építési és közlekedési bizottság is tűzze napirendre az ifjúság helyzetének vizsgálatát, és tavasszal a Parlament plé­numa is foglalkozzék a kér­déssel. ASTA-kongresszus Előkészület © Moszkva (MTI) Az eredeti program sze­rint haladnak az Energia elnevezésű szovjet univerzá­lis hordozórakéta-rendszer kísérleti felbocsátásának előkészületei A TASZSZ szovjet hírügynökség közlé­se szerint jelenleg a hor­dozórakéta és az általa majd Föld körüli pályára bocsátandó Burán űrhajó fedélzeti és más berendezé­seit ellenőrzik, és készülnek az üzemanyag feltöltésre Vidéki kiránduláson vet­tek részt szerdán az Ameri­kai Utazási Irodák Szövet­sége 58. Világkongresszusá­nak küldöttei. A nemzetközi eseményre akkreditált új­ságírók részére Horn Gyula külügyminisztériumi és And­rikó Miklós kereskedelmi ál­lamtitkár tartott tájékoztatót hazánk aktuális bel- és kül­politikai kérdéseiről, illetve idegenforgalmáról. Horn Gyula — a Parla­ment épületében tartott tá­jékoztatón — hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan változáson megy keresztül, amely áthatja a politikai élet valamennyi területét. Magyarországon általános az egyetértés abban, hogy a demokratikus szocializmust kívánjuk megvalósítani. Az ehhez vezető út még nem kitaposott, a módszerek egy­előre kiforratlanok, erről je­lenleg viták folynak orszá­gunkban. Magyarország fel kíván zárkózni a fej­lett európai demokráciákhoz. Ezt szolgálja egyebek között az új alkotmány előkészíté­se, vagy a társasági törvény közelmúltbeli elfogadása. Egy újságíró kérdése a többpártrendszer feltételeivel foglalkozott, s ezzel kapcso­latban Horn Gyula kifej­tette: Magyarországon az egyik legfontosabb feladat olyan demokratikus pluralis­ta rendszer megteremtése, amely biztosítja, hogy kife­jezésre jussanak a szocializ­mussal nem ellenséges kü­lönböző politikai nézetek, vé­lemények. Jelenleg nem le­het egyértelműen megfogal­mazni, hogy egy majdani demokratikus szocializmus­ban fennmarad-e az egy­pártrendszer. A többpárt­rendszer létrehozása napja­inkban nincs napirenden Magyarországon — mutatott rá. Horn Gyula részletesen foglalkozott a magyar kül­politikai gondolkodásmódot meghatározó tényezőkkel, az­zal, hogy tovább kívánjuk fokozni külső nyitottságun­kat. Ennek tükrében tett említést egyebek között ar­ról, hogy Magyarország egyezményt kötött az EGK­val, hivatalos viszonyt lé­tesített a Koreai Köztársa­sággal, s megélénkültek a magyar—izraeli kapcsola­tok is. Az államtitkár aláhúzta, hogy Magyarország nagyon érdekelt a hagyományos fegyverzet radikális csök­kentésében. Egy kérdés kap­csán rámutatott ugyanakkor arra, hogy a szovjet csapa­tok Magyarországról törté­nő kivonására csak olyan általános európai leszerelési folyamat keretén belül ke­rülhet sor, amely magá­ban foglalja az amerikai csapatok nyugat-európai tá­vozását is. Egy kérdésre vá­laszolva kijelentette, hogy a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok létszáma 1956-ban egy ideig növeke­dett, de azt követően nem módosult. Az államtitkár említést tett arról is, hogy jelenleg stí­lusváltás tapasztalható a szo­cialista országok egymás közti kapcsolataiban, a tár­gyalásokon nyíltan felvetik a fennálló problémákat. Tény, hogy gondok, időnként fe­szültségek terhelik a magyar —román viszonyt, bár eb­ben fontos előrelépést je­lent a közelmúltban tar­tott aradi csúcstalálkozó. En­nek legfőbb eredménye, hogy hosszú évek óta ismét a tárgyalások napirendjére került egy sor olyan prob­léma, amely megvitatása elől a román fél koráb­ban elzárkózott. Mi a viszony javításán mun­kálkodunk — hangsúlyozta. Egy kérdéssel kapcsolatban Horn Gyula megerősítette, hogy jelenleg is Magyaror­szág szófiai nagykövetségén tartózkodik az a tizenkét, magyar nemzetiségű román állampolgár, aki szeptember közeoén jelezte magyaror­szági letelepedési szándékát Horn Gyula és Andrikó Miklós tájékoztatója Az érintetteknek szinte ki­vétel nélkül rokonai, átte­lepült hozzátartozói élnek Magyarországon. A kérdést akár családegyesítési prob­lémának is lehet tekinteni. Horn Gyula tájékoztatást adott arról, hogy azóta több tárgyalási fordulót tartot­tak romániai illetékesekkel a szóban forgó csoport átte­lepülésének engedélyezésé­ről. Ezek a megbeszélések mindeddig nem vezettek eredményre a bolgár kor­mány — hangsúlyoz­ta Horn Gyula — a lehelő legnagyobb segítő­készséggel igyekszik elő­mozdítani az ügy lezárását. Magyar részről nem kíván­juk, hogy ez az eset prece­denst jelentsen, hiszen más módon kell orvosolni az át­települések, a családegyesí­tések problémáit. A ma­gyar kormány a helyzet megoldására törekszik, és kész azonnal megadni az át­települési engedélyt. Ehhez ugyanakkor szükséges a ro­"mán fél hozzájárulása is — szögezte le, kifejezve remé­nyét, hogy a román kor­mány emberiességi alapon beleegyezik az áttelepülésbe. Magyar részről addig is igyekeznek megfelelő feltéte­leket teremteni a nyolc fel­nőtt és négy gyermek szá­mára a szófiai magyar nagy­követségen. Horn Gyula rámutatott ar­ra, hogy Magyarország to­vábbra is elő kívánja moz­dítani a külföldi utazások könnyítését. A világútlevél bevezetése óta néhány szá­zan nem tértek vissza Ma­gyarországra. Ennek termé­szetesen nem lehet örülni, de emiatt nem korlátozhat­juk az állampolgárok kiuta­zását — mutatott rá vége­zetül. A külföldi újságírók ezt követően megtekintették a Parlament épületének leg­szebb termeit, majd a Nép­rajzi Múzeumban Andrikó Miklóssal találkoztak. A ke­reskedelmi államtitkár el­mondta: a magyar idegen­forgalmi szakma számára el­ismerést, de ugyanakkor szakmai megmérettetést is jelent, hogy az ASTA ezút­tal Budapestet választotta kongresszusa színhelyéül. Ez azért is nagyra értékelhe­tő, mert az Amerikai Uta­zási Irodák Szövetsége most először rendezte tanácskozá­sát szocialista országban. A magyar szervezők több mint egy éven át felelősségteljes előkészítő munkát végeztek, s úgy tűnik, sikerrel, mert eddig a küldöttek megelé­gedettségükről adtak szá­mot. Az államtitkár beszámolt arról, hogy az idegenforga­lom a magyar népgazdaság egyik fontos ágazatává vált az utóbbi években. Külföldi hitelek felhasználásával új szállodák épültek, korszerű­södtek a határátkelő helyek, elkészült egy űj repülőtér, uszodákat, sportpályákat, s más idegenforgalmi létesít­ményeket adtak át. Az ér­deklődés továbbra is növek­szik Magyarország iránt, így fontos, hogy további szállo­dák épüljenek. A gazdaság­irányítás fokozódó liberali­zálódása kedvező hely­zetet teremt a külföl­di tőke bevonására, ve­gyes vállalatok alapítására. Kérdésekre válaszolva az államtitkár elmondta, hogy a közelmúltban kezdődöttel egy magyar—finn gyógy­szálló építése, s csütörtökön teszik le a magyar—svájci együttműködéssel épülő Aquincum Szálloda alap­kövét. További 8-10 ve­gyes vállalati tárgyalás fo­lyik különböző partnerekkel. Célszerű, hogy az érdeklődő cégek közvetlenül fordulja­nak a magyar partnerválla­latokhoz, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal kész­séggel segít az ilyen jellegű üzletek lebonyolításában. A külföldi újságírók arról is érdeklődtek, hogy az ASTA­kongresszus megrendezése mennyire kifizetődő szá­munkra. A válasz: a nem­zetközi tanácskozás költsé­gei több összetevőből áll­nak, számos szponzor adta össze a rendezéshez szük­séges összeget. Ügy tűnik, hogy rövid távon nem szá­míthatunk pozitív szaldóra, de meggyőződéssel lehet ál­lítani, hogy a hasonló jel­legű rendezvények rendkívül jó befektetésnek bizonyul­nak, s a későbbiekben, ami­kor már érezteti hatását a közvetett és közvetlen pro­paganda, jelentősen fellen­dül a magyarországi ide­genforgalom. (MTI) Gyorslista Nyereményjegyzék az ok­tóber 25-én megtartott ok­tóberi • telelottó jutalom­sorsolásról, melyen az ok­tóberi telelottó szelvények és az október havi előfize­téses szelvények vettek részt. Az alábbiakban ismertet­jük a szegedi totó-lottó kör­zeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt szelvényeknek a számát és a nyereményt. 3 869 829 h 3 885 383 f 3 893 160 f 3 900 931 h 3 916 491 e 3 932 045 f 3 941 599 f 3 963 153 e 3 910 930 g 3 918 101 d 3 994 261 t 80 006 659 h 80 014 436 h 80 022 213 h 80 029 990 f 80 045 544 f 80 053 321 h 80 068 815 c 80 016 652 h 80 084 429 h 80 092 206 f 80 099 983 e 80 101 160 e 80 115 531 1 80 123 314 g 80 131 091 g 80 146 645 d 80 169 916 f 80 171153 f 80 185 530 g 80 193 301 g 80 208 861 e 80 216 638 h 80 224 415 h 80 232 192 h 80 255 523 e 80 263 300 h 80 211 011 h 80 218 854 h 80 294 408 f 80 302 185 h 80 309 962 g 80 311139 1 80 325 516 h 80 333 293 g 80 341 010 f 80 348 841 e 80 356 624 h 80 364 401 d 80 312 118 h 80 319 955 h 80 381132 h 80 411 063 h 80 418 840 d 80 449 948 h 80 465 502 g 80 413 219 f 80 481 056 1 80 496 610 g 80 504 381 d 80 512 164 g 80 519 941 h 80 521 118 f 80 535 495 e 80 543 212 e 80 551 049 h 80 558 826 1 80 514 380 e 80 582 151 d 80 589 934 g 80 591 111 e 81 453 181 e 81 460 958 d 81 468 135 f 81416 512 1 81 484 289 I 81 492 066 g 81 501 620 g 81 515 391 e 81 523 114 h 81 530 951 h 81 546 505 g 81 562 059 g A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: c: Trabant tip. személygépkocsira szóló utalvány, d: Szerencse utal­vány (30 000 Ft), e: Vásárlá­si utalvány (10 000 Ft), f: Vásárlási utalvány (9000 Ft), g: Vásárlási utalvány (7000 Ft), h: Vásárlási utal­vány (5000 Ft). A nyertes szelvényeket 1988. november 16-áig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a pos­ta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére. (1875 Budapest, V., Mün­nich Ferenc u 15) eljuttat­ni

Next

/
Oldalképek
Tartalom