Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

2 1988. október 21., péntek Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács tec­nnpi. csütörtöki ülése méc az esti órákban is tar­tott. ezért Marosán Gvör"v kormányszóvivő csak a ta­nácskozás első napirendi pontjairól, az idei gazdasási és pénzüsvi terv értékelésé­ről és a jövő évi feladatokról tájékoztatta a sajtó képvise­lőit. Bevezető nyilatkozatában hangsúlyozta: a kormánv megítélése szerint a ielenlegi gazdasági folyamatok érté­kelésében. valamint a meg­oldásra váró feladatok ki je­lölésében a tervezéssel fog­lalkozó kormányzati szervek minden lényeges kérdésre ki­terjedő előkészítő munkát végeztek. Ez nem mond el­lent annak, hogv számos kér­désben még nincs végleges álláspont. Most azonban nem is ez volt a cél. hiszen az idei év értékelését és a jövő évi feladatokat a szakmai és a társadalmi testületek állás­foglalását követően a kor­mánv ismételten áttekinti, és ezután alakítia ki végső ál­láspontiát. maid terieszti a költségvetést az Országgyű­lés. elé. A gazdasági folyamatok' megítélését illetően kiemel­te: a magyar gazdaság moz­gástere igen szűk. Tovább erősödött a kormány meg­győződése atekintetben. hoev a gazdaság élénkítése és a kibontakozás megvalósítható. Erre alapot adnak az év fo­lyamán elért gazdasági és pénzügyi eredmények. A Mi­nisztertanács ennél is fonto­sabbnak ítéli, hogv a gazda­ság helyzetét meghatározó reálfolyamatok iavultak. és az eredményekre törekvő gazdasági szemlélet mind nagyobb teret nvert. A kor­mány az úgynevezett A és B variáns közül a társadalom­nak átmenetileg nagvobb megterhelést okozó és foko­zottabb erőfeszítést kívánó A változat mellett foglalt ál­lást. Ez azt jelenti, hogv a jövő évi terv nem számol számottevő gazdasági növe­kedéssel. a belföldi felhasz­nálás pedig tovább csökken. A lakosság életkörülményei­nek átfogó javítása nem tűz­hető ki célul. A Miniszterta­nács tisztában van azzal a körülménnyel, hogy a kiie­lölt feladatok több tekin'et­ben egves rétegek tűrökéDes­ségének határát súrolják. A ielenlegi helyzetből kiindul­va azonban csak ígv tartia lehetségesnek az előreléDést. A kormánv változatlanul ele­iét kívánja venni az inflá­ciós folyamatok felerősödé­sének. a nem kívánatos eaz­dasági jelenségek terjedésé­nek. Mindez azonban <-sak szigorú takarékossággal, a kiadások és a támogatások további csökkentésével való­sitható meg. Ezt követően Kemenes Er­nő országos tervhivatali ál­lamtitkár adott tájékoztatást a kormányülésen elhangzot­takról. Az 1988. évi gazda­sági fejlődésről szólva ki­emelte: ez az esztendő a kor­mány stabilizációs munka­programja megvalósításának első éve. s végső fokon ebben az évben dől el az a na<*v horderejű kérdés, hogv van-e esély ennek a programnak a megvalósítására. A stabilizá­ciós munkaprogram tulaj­donképpen a nemzetközi fi­zetési mérleg megbomlott egyensúlyának a javítását te­kinti fő feladatának, emel­lett próbálja a belső egyen­súlyi viszonyokat is konszo­lidálni. Alapvető kérdés a nem rubelelszámolású fizeté­si mérleg egyensúlyi nozí-ió­iának alakulása. A kormánv idei terve körülbelül 500 millió dollár folvó fizetési mérleghiányt prognosztizált. A mai ismereteink szerint — az előző év jóval nagvobb fi­zetésimérleg-hiányához ké­pest kisebb — körülbelül fiOO millió dollár lesz az idei. Ez­zel kapcsolatban a kereske­delmi áruforgalomban elért alapvető fordulatra hívta fel a figyelmet az államtitkár. Mint mondotta, az idei terv mintegy félmilliárd dolláros növekedést irányzott elő. s az első kilenc hónap ered­ménveként megállapítható: 600 millió dolláros szaldóia­vulás történt. Az'év hátrale­vő részében is olyan változá­sokra lehet számítani, ame­lyek egy ilyen teljesítmény­javulást éves szinten is va­lószínűsítenek. Leszögezhető tehát: ü külgazdasági egyen­súlyi pozíciónk tekintetében a kormánv stabilizációs mun­kaprogramiának megvalósí­tása eredményes és sikeres. Az államtitkár a további­akban szólt arról, hogv ru­belelszámolású kapcsolata­A VSZ KÜLÜGY­MINISZTEREINEK TANÁCSKOZÁSA Budapesten tartja soros ülését október 28—29-én a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottsága. BEFEJEZŐDÖTT A JKSZ KB ÜLESE Belgrádban szerdán éjfél­kor befejeződött a JKSZ KB újabb bővített ülése, amelyet néhány órával az előző, hétfőn kezdődött és három napon át tartott plá­numot követően tartottak meg. A hat tagköztársaság, a ikét autonóm tartomány kommunista szövetségeire, valamint a néphadsereg pártbizottságára most az a feladat vár, hogy november végéig eldöntsék, a JKSZ Központi Bizottságában le­vő képviselőik közül kiket hívnak vissza, s kiket de­legálnak helyükre. Egyide­jűleg le kell cserélniük saját vezető testületeik tagjainak egyharmadát is. KfNAI KATONAI DELEGÁCIÓ HAZÁNKBAN Jan Pej-ping vezérezredes, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg polit:kai főcsoport­főnöke, csütörtökön katonai delegáció élén hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba érkezett Fogadásán, a Fe rihegyi repülőtéren megje­lent Horváth István altá­bornagy, a Magyar Nép­hadsereg főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes és a tá­bornoki kar több tagja. BEFEJEZŐDÖTT A HADGYAKORLAT Véget ért a Magyar Nép­hadsereg alegységeinek, va­lamint a Szovjet' Hadsereg kijelölt törzseinek és csapa­tainak részvételével hazánk­ban megtartott közös had­gyakorlat. A katonai tevé­kenységben részt vevő ala­kulatok megkezdték vissza­térésüket helyőrségeikbe. LEMONDOTT A CHILEI KORMÁNY Lemondott a chilei kor­mány — jelentették be hi­vatalosan Santiago de Chilében csütörtökön. A kabinet lemondásával Au­gusto Pinochet tábornok módot kap a chilei kor­mány átszervezésére — mondják megfigyelők. RAKOWSKI MOSZKVÁBAN Baráti munkalátogatásra csütörtökön Moszkvába ér­kezett Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök. Az új lengyel kortmányfő e tisztségében először látogat el a szovjet fővárosba, s egyben ez az első külföldi útja hivatalba lépése óta inkban folyamatos aktívum­képződés .figyelhető meg. ezért ezen a téren a kor­mánv kényszerűen korlátozó politikát érvényesít. összességében 1988-at a magyar gazdaságpolitiká­ban sikeres évnek kell te­kinteni — hangsúlyozta Kemenes Ernő. Az infláci­ós ráta mértékét idén 16­17 százalék közöttire be­csülhetjük. A kormány fontosnak tartja, hogy a következő években, így már jövőre is mérséklőd­jék az infláció. A Magyar Rádió munka­társának kérdésére vála­szolva Madarasi Attila el­mondotta: a lakáskölcsö­nök kamatának visszame­nőleges emeléséről nem döntöttek a kormányülé­sen. Különböző változatok­ról folynak viták, azonban ezekről még korai beszél­ni. Marosán György hozzá­tette: az ülésen a többség a visszamenőleges hatályú kamatemelés ellen szólalt föl. A rádió munkatársa kérdést tett fel Nagy Imre temetésével kapcsolatban is, a kormányszóvivő ki­emelte: az igazságügy­miniszter tárgyal az érin­tettekkel, ez valószínűleg egy-két hónapot vesz igény­be. Ezután rögtön tájékoz­tatják a sajtót a fejlemé­nyekről. A Magyar Nemzet mun­katársa a bírósági ítélet nyomán kivégzettek elte­mettetésével kapcsolatban érdeklődött. A kormány­szóvivő elmondotta: a Mi­nisztertanács az elmúlt hé­ten tudomásul vette az igazságügy-miniszter je­lentését ezzel a témával kapcsolatban. Eszerint a büntetésvégrehajtás érte­síti a hozzátartozókat, hogy intézkedhetnek a kivégzett pitéitek eltemettetéséről. Ha erre a hozzátartozók nem reagálnak, vagy nincs, illetve nem kutatható fel az ügyben illetékes sze­mély, akkor az itéletvégre­hajtás gondoskodik a te­mettetésről. A holttestet ebben az esetben közteme­tőben. jelzett sírban helye­zik el. A társadalmi szerveze­ték is A variációt támo­gatták a kormány ülésén — válaszolta Kemenes Er­nő a (Népszava munkatár­sának kérdésére. — Ter­mészetesen hangot adtak az általuk képviselt sajá­tos érdekeknek is. A kor­mánynak az a feladata, hogy ezek között az érde­kek között egyensúlyt te­remtsen. Marosán György hozzátette: a gazdaságpoli­tikai irányvonalat tekintve konszenzus alakult • ki az ülésen, a szakszervezetek és a kormányszervek kö­zött azonban továbbra is viták vannak a reálbér­alakulását, az árak alaku­lását, s a szociálpolitika részletkérdéseit illetően. A mostani ülésen megállapo­dás történt arról, hogy jö­vőre az ideinél kisebb le­gyen az áremelés üteme. Tudósítás a megyei tanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) kást venni, de rövid időn belül a társadalom elszegé­nyedése miatt az otthorli tá­mogatás is megszűnik. Kérte, a helvi tanácsok az első la­kást szerző fiatal családok­nak nyújtsanak elsősorban támogatást. Felhívta a fievel­met a használatba vételi dí­jak alacsony árfolyamára s ezért várható a lakásmobili­tás csökkenése. Balogh. Gyu­la (az ÉVM főosztályvezető­helyettese) elismeréssel szólt a Csongrád megvei helyzet­ről. mert az itteni lakásfroní iobb. mint az országos átlag. Rámutatott arra. hogv a tár­sadalmi erőfeszítések ellené­re is az európai színvonal­tól elmaradtunk a lakáséra­tési kultúrában. Például Ausztriától egynegyed évszá­zadnyi különbség választ el Hangsúlyozta, az állami la­kások megvásárlásánál min­dig a helvi tanács mérlegel­jen. és határozza meg az el­adhatóság körét. Kifejezésre juttatta véleményét, misze­rint a ielenleei válságos helyzet csak akkor iavul. ha az embereknek annvi lesz a fizetésük, hogv átlagos telje­sítmény mellett mindenféle külön támogatás nélkül meg­vehetik a lakást. Hogv ezt mikor lehet elérni? Szerinte az ezredfordulóra. Perjési László (Szeged) nem tartotta szerencsésnek hogy ezt a témát az űi jog­szabályok megjelenése előtt tűzték napirendre. Kritizálta a jelentést, ami a régi taná­csi szemlélelet tükrözi és nem az érdemi változtaiáso­kat hangsúlyozza-. Őszintén beszélt arról, hogv a lakás­építés piaci viszonyainak megteremtése azt jelenti az állampolgárok egvre több pénzért juthatnak otthonhoz S ez nem nagyon iárható üt. Több javaslatot ismertetett a fiatalok gondjainak enyhíté­se érdekében. Felszólalásá­ban foglalkozott a szegedi ál­lami lakások visszavásárlá­sával. és véleménye szerint azért alakult ki iogos felhá­borodás. mert miután meg­vették a vezetők az állami lakásokat, utána felemelték az árakat másoknak. Bódl György (Zsombó) más föl­szólalóhoz hasonlóan elkép­zelhetetlennek tartia hogv bérreform nélkül kialakuljon a lakáspiac. Ha másként nem megy. vonják be a magántö­két a bérlakáséDÍtésbe. talán a ..háziurak" olcsóbban éoí­tenének. mint az állam. Til­takozott azon ötlet ellen amelyet a főhatóságtól már kiszivárogtattak, hogv a la­kásépítés kamatait visszame­nőleg felemelik. Ez a tranz­akció tovább növelné a ooll­tikai instabilitást. Kiss Ist­ván (Apátfalva) a bürokra­tikus szabályozás ellen emeli, szót. Bödőné Rózsa Edit (szegedi országgyűlési képvi­selő) pedig hangsúlyozta a tájékoztatóknak már bővi • ben vagyunk, ám annál job­ban hiányoznak a hathatós intézkedések. a cselekvő programok a lakáshiány megszüntetésére. Felvetette: az ÉVM mit tesz azért, hogv a kivitelezők között megin­duljon a verseny és ígv a minőség javuljon. Kemenes Béla (Szeged) ismertette a tanácsülés ügyrendié,, ugyanis több tanácstag szóvá tette, jó lenne ha a jövőben az ilyen vitán részt vennének a lakásra váró fiatalok is Az ügyrendre azért hívta fel a figyelmet, mert a tanácsülé­sek nyilvánosak bárki beül­het a terembe és elmondhat­ja véleményét olvan fentos kérdésben, mint a lakásgaz­dálkodás. A fogyasztói érdekvédelem vitájában szót kért Kemenes Béla. Kopasz Józsefné (a FOT megyei szervezetének képviseletében) Sebők János (Maroslele). Gilther László. az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség vezető­je. E napirend ismertetésére lapunkban még visszatérünk Az építők javasolják alakuljon szakszervezeti frakció Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak­szervezete csütörtökön tar­totta több mint 400 alap­szervezetének első országos SZB-titkári ' értekezletét, amely értékelte a bérreform­ról és a szakszervezeti moz­galom megújításáról rende­zett tagsági vitát. A tanács­kozáson részt vett Csikós Pál, a SZOT titkára is. A vita tapasztalatait So­mogyi Gyula, a szakszerve­zet főtitkára összegezte. Al­talános követelésként fogal­mazódott meg — mondotta — hogy ha már a személyi jövedelemadó-rendszerrel együtt nem valósulhatott meg, akkor legalább a jövő évben sor kerüljön a bérre­form első lépéseire. Ez nem igényel központi forrásokat, s a bevezetés nem szubjek­tív elhatározás kérdése, ha­nem objektív gazdasági kényszer, amelyet az eddigi reformpolitika folytatása indokol. Kontosnak tartják, hogy a bérmechainizmus nyilvános érdekegyeztetésen alapuljon, s hosszabb távon járuljon hozzá a reálbérek növekedéséhez és a kereseti aránytalanságok megszünte­téséhez. Időszerű, hogy a bérreformmal összefüggés­ben a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika újrafo­galmazása se maradjon el. Ugyanis a munkabérről tar­talmilag és tudatilag is le kell választani a rászorult­ság szerinti szociális eleme­ket. A vitában sokan úgy ítélték meg. hogy a bér nem szakadhat el a mindenkori árváltozásoktól, s ezért évente szükség lesz olyan szakszervezeti állásfoglalás­ra, amely meghatározza a minimális bérfejlesztés mér­tékét. Minden fórumon han­got kapott az a vélemény, hogy a főmunkaidőben elért kereset biztosítson tisztessé­ges megélhetést a dolgozók­nak és családjuknak, s így a mellékjövedelmek meg­szerzése ne legyen megélhe­tési kényszer. A szakszervezeti mozga­lom megújításáról is sok ja­vaslat hangzott el. Minde­nekelőtt a szakszervezet ér­dekvédelmi és érdekképvise­leti tevékenységének erősí­tését kívánják, s ebben ön­álló szakszervezeti vélemény kialakítását szorgalmazzák. Ezért szükségesnek tartják, hogy, rendezzék a szakszer­vezetek a párthoz és a kor­mányhoz fűződő viszonyát. Azt igénylik, hogy a párt vezető szeretjének elismerése mellett a szakszervezet ön­álló arculata az eddiginél markánsabban jusson kifeje­zésre. Ezért azt is időszerű­nek tartják, hogy az Ország­gyűlésben szakszervezeti frakció alakuljon és vegyen részt a törvényhozásban. Ugyancsak aktuális feladat­nak tekintik, hogy a szak­szervezet szervezeti felépíté­sében a szövetségi elvet jut­tassák érvényre t'g.v szak­mai tömörülés alkossa a szakszervezeti szövetséget, s ennek vezető testületeiben a különböző szakmák válasz­tott képviselői vegyenek részt. Az építők szakszervezetén belül már megalakult a ter­vezők és beruházók szakmai tagozata, s ezt követi majd a faipar, később pedig az üvegipari, a tégla- és cserép­ipari, s a közúti igazgatósági tagozat létrehozása. Az az igény tehjit, hogy a szakszer­vezeti mozgalom életét, szer­vezeti és működési rendjét áz eddiginél jobban a tagság érdekvédelmének szolgálatá­ba állítsák. Így többek kö­zött szükségesnek tartják, hogy a szakszervezet hatha­tósabban szorgalmazza új építőipari munkaalkalmak létesítését és a külföldi mun­kavállalás lehetőségeinek bővítését is. A tanácskozáson elhang­zott javaslatokat a szakszer­vezet központi vezetősége elé terjesztik, majd továbbít­ják, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának is. (MTI) Csehszlovákia AIDS-beteg elítélése £< Prága (MTI) A csehszlovák joggyakor­lat történetében először az AIDS-belegség terjesztéséért ítéltek el egy főiskolai hall­gatót Prágában. A fiatal homoszexuális férfi az or­vosok többszöri felszólítása ellenére megtagadta part­nerkapcsolataiban a megfe­lelő óvintézkedések betartá­sát. Rövid időn belül tizen­hat személlyel létesített kap­csolatot, kitéve őket annak a veszélynek, +ogy megkap­ják a halálos betegséget Vitasorozatot szervez a Veres Péter Társaság Paraszti jövendő címmel vitaülést és nagygyűlést, Falvaink sorsa elnevezés­sel pedig országos tanács­kozássorozatot szervez no­vemberben a Veres Péter Társaság — határozták el az egyesület választmányá­nak és elnökségének tagjai csütörtökön, a HNF Orszá­gos Tanácsának székházá­ban tartott közös ülésükön. A itársaság, amely nem­rég egyesületté alakult, egy •népi, nemzeti érdekből ki­induló, s azt szolgáló poli­tikai mozgalmat kíván új­raindítani — a valamikori Nemzeti Parasztpárt hagyo­mányait és Veres Péter szellemi örökségét haszno­sítva. A csütörtöki ülésen megállapították: az egyesü­let iránt — elsősorban vi­déken — rendkívül nagy az érdeklődés; sokan szeretné­nek belépni, erőteljes ütem­ben alakulnak a helyi cso­portok, szervezetek. A vá­lasztmány továbbra is vár­ja a jelentkezéseket, segéd­anyagokkal. szervezési út­mutatással is segít. Az elkövetkező hetekben megvitatják a parasztságot érintő legfontosabb kérdése, ket. Az első alkalommal Veres Péter Paraszti jöven­dő című írásából kiindulva rendeznek kétrészes vitát. November 9-én az MSZMP KB Politikai Főiskoláján parasztemberek — tsz-elnö­kök, gazdák — és a kér­déskör tudományos szakér­tői ülnek le kerekasztal-be­szélgetésre. Tanácskozásuk eredményeit és a Veres Pé­ter Társaság állásfoglalását a november 11-én a Kerté szeti Egyetem aulájában tartandó nagygyűlésen is­mertetik. Még novemberben Győr­Sopron, Somogy, Békés és Szabolcs-Szatmár megyében — a körnvező területeken élőket is bevonva — egy­egy tanácskozást szerveznek falvaink és mezővárosaink szellemi-gazdasági helyzeté­ről s jövőjükről, és Bács­Kiskun megyében a tanyák sorsáról. A választmányi ülés részt­vevői megvitatták a társa­ság ifjúsági szervezetének elképzeléseit, s azt, hogy mik legyenek a később, a fiatalok' bevonásával kiala­kítandó program eszmei tartópillérei, az ifjúsági szervezethez tartozás felté­telei (MTI) « *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom