Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

4 1988. szeptember 10., szombat Reprezentatív fotóalbum A képzőművészet új kötetei Üi kötetekkel jelentkezett a napokban a Képzőművé­szeti Kiadó. Az antik építé­szet egyik ielas elméletiróiá­nak. Vitruviusnak Tíz könvv az építészetről című munká­ja most először látott ma­gyar nyelven teljes terjedel­mében napvilágot. Az írás alapvetően meghatározta az építészet történetének és el­méletének fejlődését, hiszen a De architectura szerzőie az elsők egyike volt. aki az ÓDÜ-" letet egyszerre látta és lát­tatta funkcionális és szellemi tárgyként, az adott korszak jellemző objektumaként. A kötet nem csupán az ókori művészet kedvelői, s az eu­rópai kultúra dokumentuma­it gvű.itők körében számíthat érdeklődésre, de kézikönyv­ként haszonnal forgathatják az építészettel foglalkozó szakemberek, egyetemi hall­gatók. A 300 oldalas kiad­ványban a pontos tájékozó­dást bő magvarázó jegyzetek segítik, s a szöveget kísérő ábrák jól illusztrálják a vit­ruviusi elveket. Pécs ókeresztény emlékeit ismerteti meg az olvasókkal a Sopianae című kötet. A II. század eleién létesült város lakói között a helvi illir-kel­ta. lakosság mellett beván­dorolt nyugat-pannóniai és itáliai népek is voltak: em­léküket sírépítmények, sír­kövek. feliratok és oltárkö­vek sora őrzi. A mintegy fél­száz színes és fekete-fehér képet tartalmazó könyv a város és település történeté­ről is gazdag áttekintést a-f — angol és német nvelvű összefoglalókkal. A Képzőművészeti Kiadó gondozásában 1986-ban ie­lent meg utoljára reprezen­tatív fotóalbum magyar, an­gol és német nyelven ha­zánkról. Az azóta hiánylistá­ra került kötet most a Kos­suth Nyomdával közös ki­adásban — mindhárom nyelven önálló kötetben — újra napvilágot látott. Szelé­nyi Károly több mint 200 színes fotóját tartalmazó al­bum képanyaga 9 tájegység­re tagolódik. Buda. a Duna­kanyar és Észak-Dunántúl képei után a Balatont és környékét, s a Dél-Dunántúlt idézik a fotók, maid az Al­föld. a Nyírség és Észak-Ma­gyarország jellegzetességei után ismét a főváros. Pest látnivalói következnek. A lencse elé kerülő táiban a fotográfus szerzőt elsősorban az ember és környezetének együttese és egymásra hatá­sa érdekli. utakon a Kincskereső E hónaptól a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondo­zásában jelenik meg a Kincskereső. Sziládi János igazgató el­mondta, hogy a Japot ko­rábban az úttörőszövetség folyóirataként a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat adta közre. A 15 évvel ez­előtt útjára indított lap to­vábbi megjelenése a jelen­legi gazdasági helyzetben kétségessé vált, ezért dön­tött úgy a kiadó, hogy vál­lalja az értékteremtő lap finanszírozását. A 10—14 éveseknek szóló kiadványt továbbra is támogatja a Magyar Üttörők Szövetsége, valamint a Művelődési Mi­nisztérium, és a szegedi ta­nács. Grezsa Ferenc, a lap főszerkesztője azt hangsú­lyozta, hogy a folyóirat to­vábbra is műhelye marad a kortárs gyermek- és ifjúsá­gi irodalomnak, s közread gyermekírásokat is. Álma Mater Kör A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat 1988. január­jában, sajtótájékoztatón be­jelentette, hogy az év őszé­tói — a már meglevő új­ságíró, a konyvcsekkes rész­letvásárlási, a Helikon, Zrí­nyi és Műszaki Könyvklu­bok kedvezményei mellett új, széles réteget érintő vá­sárlási akciót indít. A vál­lalat szeptember l-jétől életre hívta az Alma Mater Kört, amelynek tagjai le­hetnek a vidéki városokban és településekben lévő könyvesboltok környékén el­helyezkedő oktatási intéz­mények, munkahelyek aktív pedagógusai, és tanulmá­Planétás szafári A Müveit Nép Könyvter­jesztő Vállalat és a Mező­gazdasági Könyvkiadó kö­zösen szeptembertől útjára indítja a már közismert, és a vásárló közönség által megkedvelt Planétás soro­zat új tagját, a Planétás szafárit. Ez a kiadvány — ha lehet — még színesebb, még látványosabb elődeinél. A havonta megjelenő kár­tyacsomagokat hazánk leg­jobb zoológusai és biológu­sai által készített fotókból válogatták össze. A csoma­gonként 24 kártyalapon Föl­dünk vadon élő állatvilágá­nak reprezentánsai láthatók természetes környezetük­ben, a korai lóktól a bogara­kon és hüllőkön keresztül, az emlősókig. A szemet gyönyörködtető, különleges fényképfelvéte­lek mellett a lapok hátolda­lán rövid, tudományos igé­nyű ismertető bemutatja az állatok élőhelyét, táplálko­zási szokásait, életmódjuk furcsaságait. A tanévkez­déssel közel egy időben megjelenő sorozatot esztéti­kai és tartalmi szempontból egyaránt alkalmasnak tart­juk pedagógusok és diákok számára, tanulmányaik bő­vítésére, a biológia, környe­zetismeret tantárgyak szem­léltetésére, emellett hasznos ismereteket ad a Földünk élővilága iránt érdeklődők számára is. Orosz nyelvfanfolyam A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Központi Gorkii Nyelviskolájának Csongrád megyei tagozata az 1988/89. tanévben orosz nyelvtanfo­lyamokat indít az alábbi for­mákban: turistautat előké­szítő tanfolyam kezdők és haladók részére: társalgási tanfolyam az általános és kö­zépiskolákban orosz nyelvet tanító tanárok részére: kö­zépiskolába előkészítő tanfo­lyam általános iskolai tanu­lók részére: orosz nyelvtanu­lást előkészítő tanfolyam az általános iskola 1—3. osz­tályosai részére: felzárkóz­tató tanfolyam azoknak, akiknek nehézségei vannak a nyelvtanulás terén (általá­nos és középiskolások): klub jellegű társalgási tanfo­lyam az orosz nyelvet ked­velő tanulók részére: egye­temi-főiskolai felvételire előkészítő tanfolyam kandi­dátusi és állami nyelvvizsgá­ra előkészítő tanfolyam (kez­dő és haladó). A fentebb felsorolt típuso­kon kívül kívánság szerint cél jellegű tanfolyamok is in­dulnak. Elegendő legalább 12 fő esetén üzemeknél, vál­lalatoknál. iskoláknál és in­tézményeknél kihelyezett csoportokban is indítható oktatás. Az egyes csoportokban he­ti 1x2 (részvételi díj havi 150 forint), és 2x2 (részvételi díi havi 300 forint) órásak a foglalkozások. A tanfolya­mok időtartama (fél év vagv egv év), a résztvevőktől függ. Jelentkezni lehet szeptem­ber 25-ig Szegeden Szögi Istvánnénál (Juhász Gvula Tanárképző Főiskola. Orosz Tanszék. Szeged Hámán Kató utca 25. Telefon: 10­122) nyaik idejére, a nappali ta­gozatos egyetemi és főisko­lai hallgatók. Az Alma Ma­ter Kör tagjai az intézmé­nyek által kiválasztott köny­vesboltban minden megjele­nő könyv egy-egy példányá­nak készpénzes vásárlása­kor 10 százalék kedvez­ményt kapnak. 1988. máju­sában a Művelt Nép mun­katársai megkeresték a vi­déki oktatási intézmények vezetőit, és tájékoztatták őket kedvezmények könyv­vásárlási akciójukról, bolt­hálózatuk elhelyezkedésé­ről. Ez ideig — területenként eltérő mértékben — a nyá­ri iskolai szünet és a sza­badságok ellenére, mintegy 20 százalékuk jelezte az Aima Mater Körbe történő belépési szándékát. Az ak­cióval • a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat cél­ja, hogy segítse az Alma Mater Kör tagjait abban, hogy a közismert jövedelmi változás ellenére is meg tudják vásárolni munká­jukhoz, tanulásukhoz, szak­irányú továbbképzésükhöz szükséges, kulturális igé­nyeiket kielégítő könyveket. Koldusbot? S zégyellnivaló, de én eleddig koldus­bottal csak a mesében találkoz­tam. Ilyesmi szövegösszefüggésben: a legkisebb fiú koldusbotra jutott, ami­kor jött a jó tündér, és hirtelen minden megváltozott. Mintha kihaltak volna a csodalények, a sorsfordító varázslók! Csörög a telefon, kétségbeesett női hang. Segítsünk, mert napok óta nem eszik. A gyámja ugyanis még nem adta oda neki a rokkantnyugdíját, nincs egy fillérje sem. Azon cseppet sem csodálko­zom, hogy havi négyezerből nem. tud ki­jönni, azon viszont annál inkább, miért nem viseli senki a gondját. Tehetetlen a szociálpolitikánk? Két lehetőség mutat­kozik; intézeti ellátást nyújt az állam, ami gesztusnak talán szép, de a lelket megnyomorítja, vagy marad a há­zi szociális gondozás. Ez a segítő rendszer vajon győzi-e a mind nagyobb számban rászorulók ellátását? Aligha. Ez a réteg, ha kicsi is, de kiszóródott azon a bizonyos szociálpolitikai biztonsági hálón. És nemcsak ők! Előttem egy levél, fel­adó: rókusi éhező nyugdíjascsoport. Sila­bizálom a szöveget. „Kis nyugdijasok va­gyunk Éhezünk. Ilyen nehezen tudnak intézkedni? Nézzenek körül, hány öreg lett öngyilkos!" Hányszor, hány fórumon mondtuk el, hogy meg kell őrizni, tartani a nyugdíjak reálértékét? Szó, szó ma­radt, mint már annyi más. Talán segít a társadalombiztosítás reformja, a rászo­rultsági alapon működő segélyezés. Bár a szociológusok sem hisznek a szegény­politikában, ehelyett a termelési, elosz­tási viszonyok megváltoztatását sürgetik. Óriási tartozásállományunk, az infláció egyébként is kizárná a szegénypolitika eredményességét. És az is elképzelhető, hogy miközben törődik a szegényekkel, elfelejtkezik magáról a jelenségről. Per­sze, az is kétségtelen, sokaknak azonnali segítségre volna szükségük. Azt hiszem, nem dicsekedhetünk külö­nösebben segélyezési rendszerünkkel sem. Köztudomású, hogy nem mindig azok kapják a segítséget, akik leginkább rá­szorulnak. A tapasztalat szerint azok, akik a leghangosabbak, akik járnak a hi­vatalok nyakára, kérvényeznek vég nél­kül. Ha valaki kevésbé rámenős és szívós, senki nem vesz tudomást a bajáról. Nyil­vántartjuk-e egyáltalán valahol a létmi­nimum alatt élőket, a halmozottan hát­rányos helyzetűeket? Vagy felbukkanásuk esetleges, véletlenszerű? Nemrég egy japán jogásszal hozott ösz­sze a sors. Elmondta, náluk két részből állnak a nyugdíjak. Mindenki számára biztosítják a létminimumhoz szükséges összeget. Ez természetesen mozgó érték, a gazdaság függvénye Majd ehhez jön a beosztástól, kvalifikációtól függő összeg, ez teszi ki a nyugdíj többi részét. E te­kintetben talán tanulhatnánk a japánok­tól. Annál is inkább, mert oly sokszor megfogalmazzuk óhajunkat, miszerint biztosítani kellene a minimális bérek megfelelő színvonalát. Gondolom, ehhez kapcsolódhatna az ár-, a térítési és az adópolitika. Azon persze cseppet sem csodálkozom, hogy mindenkit roppant érzékenyen érint a közpénzek felhasználása. Ezt közösen termeltük meg, ás cselekvésünket ma­napság már nemigen motiválja a szána­lom, a könyörületesség. Kevesen örülné­nek annak, hogy a mi zsebünkből ve­gyék ki a szegények megsegítéséhez szük­séges összegeket. Sokan a jobb helyzetűek közül veszítenének pozíciójukból. És itt újra eljutottunk az elosztás, az újrael­osztás reformjához. Az elszegényedés természetesen a csa­ládokat is érinti. Mind több olyan em­berrel találkoztam az utóbbi időben, aki azt mondta, már évek óta ki sem tud mozdulni a szabadsága idején a város­ból. Nincs pénze pihenésre, üdülésre. Lu­xus lett manapság a távol töltött vaká­ció. A két hét arra keli, hogy egy kis anyagi pluszhoz jusson a család. Min­denki maszekol; a tanár, a mérnök, a se­gédmunkás. Gondolom, nem kell különö­sebben magyarázni, mit jelent, milyen kö­vetkezményekkel jár ez a gyakorlat? De mit tegyen például az a család, ahol az anya munkaképtelen, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, és hét gyerme­ket nevel egyedül? Tegyük fel, minden hónapban kap négyezer forint nevelési segélyt, kétezer-nyolcszáz forint szociális segélyt. Egy főre 850 forint jut. A gyám­ügy kezdeményezte, vigyék a gyerekeket nevelőotthonba. A nő hallani sem akar róla. Egyik napról a másikra élnek. Ez a tény a gyerekeket többféleképpen érintheti. Bennük nem csupán a kielégít­hetetlen vágyak halmozódnak. hanem bizonyos hátránytudat is létrejön, ók tár­saikhoz képest kisebb értékűnek tűnhet­nek- És innen már csak egy lépés a de­viancia. A megbélyegzés ígv is, úgy is lét­rejön. Ha pedig a család éjt nappallá té­ve dolgozik, előbb-utóbb kiesik a segé­lyezettek sorából, épp a jövedelememel­kedés miatt. ÉSP máris belekerültünk a szegénységi csapdába. M it mond minderre a hátrányos hely­zetűnek (még) nem nevezhető ál­lampolgár? Huszadika után elfogy a pénze, kénytelen az olcsóbb élelmisze­reket vásárolni, nem szégyelli felvenni a bizományiban vett holmikat. Mit sem .ér­nek már a 30-40 százalékos árengedmé­nyek! Az adópolitika pedig végképp a kedvét szegi. Lehetetlen, hogy ez csupán egyéni probléma. Azt mondják, a gazda­ságot új növekedési pályára kell állítani, akkor majd szűnnek a negatívumok. Nem tagadom, türelmetlen vagyok. És mi lesz addig? Már kezdem sejteni, milyen is az a koldusbot. Aligha vonul be a tárgyi nép­rajzba, talán a szociálpolitika-történet tesz majd róla említést. És én tulajdon­képpen azon sem csodálkoznék, ha a mesékből ismert koldusaink egyik napról a másikra teljes valójukban megmutatnák másukat. Akad-e közöttük olyan, aki egy tízest, húszast nyom majd a markukba? Mint tudjuk, ez már tüneti kezelésnek sem jó! Bodzsár Erzsébet Fontos tudnivalók hadköteleseknek Hogyan utazhatnak külföldre? Az idén lépett hatályba a külföldre utazásról és az út­levélről szóló törvényerejű rendelet, mely nagyobb uta­zási szabadságot biztosított a magyar állampolgároknak. A törvényerejű rendelet felha­talmazta a Minisztertaná­csot és néhány minisztert, hogy a hatáskörükbe tarto­zó kérdésekben szabályozzák a végrehajtást. Felhatalma­zást kapott a honvédelmi miniszter is, hogy a hadkö­telesek külföldre utazásához feltételeket határozzon meg. E néhány, a napokban meg­jelent jogszabály módosítá­sáról tájékoztatjuk a hadkö­teleseket. A hadkötelesek a szemé­lyi adataikban és a személyi körülményeikben beállott változásokat kötelesek a kü­lön jogszabályban meghatá­rozott időben és helyen be­jelenteni. Így többek között kötelesek bejelenteni, ha megváltozik az állandó vagy ideiglenes lakásuk, a polgári szakképzettségük, a munka­helyük, a foglalkozásuk (be­osztásuk, munkakörük) és az iskolai végzettségük. A hadköteles köteles beje­lenteni továbbá az útlevelé­nek megszerzését, illetőleg érvényességi idejének meg­hosszabbítását, az érvényes­ségi idő lejártának időpont­ját, valamint az útlevél szá­mát, a 30 napnál hosszabb időtartamú külföldre távozá­sát és visszatérését. Továbbá Kazinczy-jutalom szegedieknek A népszerű Beszélni nehéz című rádióműsor hallgatói­nak és játékosainak tábora egyre nő. A Művelődési Mi­nisztérium az iskolákban működő nyelvművelő szak­körök közül Kazinczy-juta­lomban részesítette azokat a közösségeket, akik az elmúlt tanévben a legtöbbször ol­dották meg jól a műsorban elhangzó feladatokat. Most az ország általános és közép­iskolái közül 30 szakkör kap­ta meg a 10—10 ezer forintos jutalmat. A szegediek: Rad­nóti Miklós Gimnázium. Ba­lázs Béla Űttörőház és a Szirmai István Altalános Is­kola ének-zene tagozata. Szakkörvezetők: Márvánv Jánosné. Bagi Adámné és Birkás Tiborné az idegen nyelvismeret meg­szerzését (nyelvvizsga letéte­lét), valamint a katonai szol­gálatra való alkalmasságát, betegségét és sérülését. A sorkatonai szolgálatot nem teljesített sorköteles külföldre utazásához — a jö­vőben — akkor kell enge­dély, ha: munkavállalás cél­jából utazik külföldre, vagy a sorkatonai szolgálat meg­kezdésének várható időpont­járól értesítést kapott, illető­leg a behívóparancsot már megkapta. t A külföldre utazáshoz szükséges engedély iránti ké­relmet az utazás megkezdése előtt 30 nappal, illetőleg az utazás indokául szolgáló ese­ményt követően azonnal, az állandó lakóhely szerint ille­tékes hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnokság­hoz (továbbiakban: megyei parancsnokság) kell benyúj­tani. A külföldre utazáshoz szükséges engedély megtaga­dása ellen a határozat kéz­besítésétől számított 15 na­pon belül a Honvédelmi Mi­nisztériumhoz (Levélcím: Budapest, V., Pállfy György út 7—11. sz. Irányítószám: 1885) lehet fellebbezni. Az engedély nélküli külföldi utazás esetén a sorköteles — ha a honvédelmi törvény 37. § (5) bek. alapján „a sorka­tonai szolgálat alól magát jogellenesen kivonta,..." — 40. évének betöltéséig behív­ható sorkatonai szolgálatra. A külföldre távozást az utazás megkezdése előtt leg­alább 7 nappal, a külföldről visszaérkezést 3 napion belül köteles a hadköteles a me­gyei parancsnokságon, vagy az állandó lakóhely szerint illetékes tanács szakigazga­tási szervénél, esetleg a ta­nácsi ügyfélszolgálatnál be­jelenteni. A tartalékos tiszt külföld­re távozását és külföldről visszatérését köteles szemé­lyesen vagy írásban a me­gyei parancsnokságra beje­lenteni. Gyakori jelenség, hogy a hadköteles az engedély ké­rése és kézhezvétele után el­mulasztja külföldre utazását vagy visszaérkezését beje­lenteni. A bejelentési köte­lezettség teljesítésének helye az itt leírtak alapján bizto­sítja azt a lehetőséget, hogy emiatt nem mindenkor kell a megyeszékhelyre beutazni. Szabó Károly őrnagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom