Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 78. évfolyam, 215. szám 1988. szeptember 8., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ifjúság és szakszervezet Az utóbbi hónapok megélénkülő ifjúságpolitikai moz­gásai, az érdekképviseletre törő szervezetek számának gyarapodása nem veszi-e el a szakszervezetek kenyerét'.' Megtalálják-e helyüket, szerepüket a szakszervezetek ifjú­sági tagozatai? Ezekről kérdeztük Dávoti Istvánnét, a SZOT Ifjúsági Tanácsának titkárát: — Egyetértenek az Állami ,Ifjúsági és Sporthivatal ifjú­ságpolitikai javaslataival? — Voltaképpen igen. Sze­rintünk is színvonalasabb oktatásra. több lakásra munkahelyre, körültekintőbb ifjúságpolitikai munkára lenne szükség. Mindez nem vitatható, csak éppen egy­szerre megvalósíthatatlan. Főleg azért, mert a feladat­terv nem jelöli meg a lehet­séges anyagi forrásokat: és most nem is úi forrásokra, hanem a meglevő eszközök átcsoportosítására gondolok elsősorban. Nyilvánvaló, hogy a gondok egyidejű megoldására a kormánynak nincs pénze. Ezért rangsorol­ni kellene a feladatokat, ké­szüljön inkább egy rövidebb távú. de használható terv. Véleményünk szerint először az oktatás legkényesebb pontjaihoz kellene hozzá­nyúlni. tehát a középfokú szakemberképzéshez és az általános iskolai oktatáshoz. 1976 óta foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, azóta csak­nem megduplázódott azok­nak a fiataloknak az ará­nya. akik nem végziij el az altalános iskolát. A közép­fokú szakképzés gondjainak orvoslása pedig sokat segí­tene a foglalkoztatási problé­mák megoldásában is. Rész­eredmények. ígéretek van­nak. de az átfogó megoldást is hiányolom. — A munkanélküliség is egy. a lehetséges megoldások közül... — Három éve ijesztgetik a dolgozókat a munkanélküliséggel. Egyes területeken valóban óriási gondot okoz. de nem olvan mértékű, mint amilven bi­zonytalanságot. feszültséget kelt. főleg a fiatalokban. Ök tudnak ugyanis legkeveseb­bet szakmaiuk. munkahe­lyük jövőjéről. Ma már az állam nem tud olvan garan­ciát nyújtani, mint a hetve­nes években, amikor még le­hetségesnek tünt. hogy min­denki képzettségének meg­felelő álláshoz iusson. De bizalmi válságot sem enged­hetünk meg. Visszatérve az AlSH feladattervéhez: sok kérdésben további vizsgáló­dást ír elő. Ezt nem értem. A Társadalomtudományi In­tézetben évek óta folyik az ifjúságkutatás. Az ö eredmé­nyeik hová tűntek, ki hasz­nosítja őket? Azt sem értem, hová lett a kormány 1985. lunuári ifjúságpolitikai programja? Senki nem von­ta vissza, de mindenki hall-, gat felöle. Szóval az összhan­got és a folyamatosságot nem látom az ifjúságpolitikában. — Es a szakszervezeti munkában igen? — A szakszervezeti tagság egyharmada fiatal. Az ő ér­dekeiket csak a többi szak­szervezeti tagéval összhang­ban képviselhetjük. S ez nem is nehéz, hiszen a fia­talok gondjainak megoldása, terheik könnyítése közvetve más rétegeket, a szüleikét is érintik, és fordítva. Azt lát­juk azonban, hogv a készülő bérreform és lakáskoncep­ció egyszerűen ifiűságelle­nes: a megszerezhető jöve­delem nem ad lehetőséget az otthonteremtésre. Ezt a hely­zetet meg kell változtatni — Hogyan tud ehhez hoz­zájárulni a szakszervezet? — A szakszervezeti mun­ka átalakulása megkezdődött — a végeredményt majd meglátjuk. Mindenesetre az érdekképviseletre koncent­rálunk. Vannak munkálta­tók és vannak munkaválla­lók. Mi az utóbbiak szerve­zete vagyunk. Miért a szak­szervezetnek fái ion a feje a munkáltatók problémái mi­att? Természetesen nem kö­vetelhetünk lehetetlent, de föl kell számolni az eddigi gyakorlatot, hogv a szak­szervezet talál mentségeket, kibúvókat a vállalatok, ága­zatok számára. — Van-e érdekellentét a szakszervezeten belül az If­júsági Tanács és a szakszer­vezet többi része között? — Ütköznek az érdekek ez kétségtelen. Nemcsak a SZOT-ban. hanem az egyes munkahelyeken is. A nyolc­vanas évek eleiéig a fiatalok nem érzékelhették, hogv a szakszervezet az övék is: nemcsak ..gondoskodik", ha­nem a részvételükre is igénvt tart. Ezen próbált ->- úgv tű­nik. sikerrel — változtatni az Ifjúsági Tanács és az if­júsági tagozatok rendszere. De ezzel a felfogással nem könnyen barátkoztak meg az idősebb funkcionáriusok. Nem is szorgalmazták ¡min­denhol az úi tipusú ifjúsági munkát. — Hány ifjúsági tagozat működik? — A csaknem hét és fél ezer alapszervezet közül hat­ezer-kétszázban van ifjúsá­gi tagozat. Ezzel elégedettek lehetünk. — Úgy tűnik, a szakszer­vezetben az utóbbi időben megerősödött az a felfogás, hogy nem elég képviselni a dolgozókat, hanem lehetősé­get kell adni nekik az önálló ¡szerveződésre. Érvényesül ez az ifjúsági munkában is? — Azt ¡kell mondanom, hogy legtöbb helyen annvi joga van a tagozatnak, amennyit kiharcolt magá­nak. Tapasztalatainkból azt a következtetést vontuk le. hogy az egyre bővülő egész magyar ifjúságpolitika ér­dekérvényesítési rendszerét ki kell alakítani. Minél több­csatornás ez a rendszer, an­nál többet nyerhet vele a fiatalság. — Pontosabban? — Az előbb felsoroltam néhány jogosítványt. Ezek­nek nem tudunk automati­kusan érvényt szerezni. Hiá­ba van ugyanis például vé­leményezési joga egv tago­zatnak. ha az beleolvad a vállalati szakszervezeti bi­zottság álláspontiába. s az szb és a vállalatvezetés kompromisszumában eltűn­nek a fiatalok javaslatai. Az említett feladatterv készítése során, az 'előzetes egyeztetéseken például úev tűnt. hogyha a szakszervezet, a KISZ nem mutat együtt­működési készséget, akkor a tárcák egyszerűen nem vál­lalnak feladatot, s az egész feladatterv kútba esik. S hiába élünk véleményezési jogunkkal. javaslatainkkal, ha a kormány' azt mondia: nincs rá pénz. A miniszter­elnök nemrégiben arról be­szélt. hogv a jövő szakszer­vezetei az üzemi érdekvéde­lemre helyezzék a hangsúlyt. Ez rendben van. de félek at­tól. hogy elszigetelődnek egymástól. Számos feladat nem oldható meg a munka­helyeken. például a fiatalok gondjaiban is csak átfogó in­tézkedések hozhatnak gyö­keres változást, azt pedig csak összefogva érhetjük el. Ezek a kérdések azért is za­varnak engem, mert nem tu­dom. hogyan fogunk a fia­talok elé állni, ha nem tud­tuk érvényesíteni a feladat­tervre vonatkozó javaslatai­kat. Október közepére ter­vezzük a tagozatvezetők ta­nácskozását. Ez lenne a szakszervezet első országos ifjúsági konferenciája. Ak­kor akarunk szót váltani a fiatalságot érintő gondok megoldásáról, üibbek között ü tagozatok ügyéről. Megnö­vekedőn az önállóságunk, és élni is akarunk vele. mert úgy tűnik, a jelenlegi kilátá­sok nem mozgósítják a fia­talokat a társadalmi-gazda­sági kibontakozásért folyta­tott munkára. Rehák Aranka Leszállt az űrhajó Szerdán, moszkvai idő sze­rint 4 óra 50 perckor szeren­csésen földet ért a Szojuz TM—5 űrhajó, fedélzetén Vlagyimir Ljahov szovjet parancsnokkal és Abdul Ahad Momand afgán űrha­jóssal. Mindkettőjük közér­zete jó. A számítógépes ve­zérlőrendszer meghibásodása miatt egy nappal elhalasztott leszállás izgalmas pillanatait a földi irányítóközpontból közvetítette a szovjet televí­zió. A földet érés a kazahsz­táni Dzsezkazgantól 160 kilométerre délnyugatra, a szovjet űrhajók megszokott leszállási körzetében zökke­nőmentesen történt. Ezzel befejeződött a szovjet—afgán közös űrprogram. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta a vá­lasztási törvény módosításának tervezetét, és úgy határo­zott, hogy azt bocsássák társadalmi vitána. A Minisztertanács áttekintette a jamburgi együttmű­ködésből adódó feladatok végrehajtását, az eddigi szerve­zési, kivitelezési tapasztalatokat, és állást foglalt az 1989. évben esedékes tennivalók főbb célkitűzéseiről. A kormány megvitatta a környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszternek a bős—nagymarosi vízlépcső­rendszer megvalósításáról szóló, az Országgyűlés számára készített tájékoztatóját. Egyetértett azzal, hogy a tájékoz­tató jelentést a környezetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszter az Országgyűlésnek benyújtsa. A kormány megvitatta, és döntésre benyújtotta az Elnöki Tanácsnak az előterjesztést új községek alakítá­sára, továbbá, a közös tanácsból kiváló községekben ön­álló tanács szervezésére. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) Városias szolgáltatások Kisteleken Készül a címer Jó hír járja Kisteleket: hamarosan várossá nyilvá­nítják. Ezt Ott József ta­nácselnöktől tudtam meg. A most még városi jogú nagy­község megrendelte már a városi címert. Nem ezen hír okán kerestem az elnököt, ezt „csupán" megtudtam, ér­dekelt viszont, hogy milyen a lakossági szolgáltatás helyzete. Ma többek között erről is tárgyalnak a végre­hajtó bizottság ülésén. Ezt a témát legutóbb 9 éve vizs­gálta a testület. Különösebb gond nincs az áramszolgáltatással Kiste­leken, mégis úgy ítélik meg, szükséges egy új trafóállo­más beszerelése, mert viha­rok idején gyakoriak, a rö­videbb-hosszabb áramki­maradások. A következő évben a főutcán energiata­karékos közvilágítást ter­veznek kiépíteni. A vezetékes gázhálózat már elkészült. Jelenleg 2 ezer 93 lakásban-házban használják. Mostanság is fektetnek gázcsövet, de ez r Uj gépsor Makón, a Medicor Maros Bútoripari Részvénytársaság üzemében 60 millió forintos költséggel, új. olasz faanyag­megmunkáló gépeket helyeztek üzembe. A bútorlapok megmunkálására alkalmas, automatizált gépek lehetővé tettek az önálló, komplex bútorgyártás bevezetését. csak ott szükséges, ahol új házhelyeket, utcákat alakí­tanak ki. A vízellátásról szólva megállapítható, hogy akad gond különösen a nyári idő­szakban. Logikus, hogy a szárazság ellen locsolással védekeznek a gazdák. A megnövekvő vízfogyasztás okozza, hogy az emeletes házakban alig van víznyo­más. Jövőre új ivóvízkutat fúrnák, s ezzel megszűnik az említett gond. Szeretnénék a strandhoz fúrni egy meleg vizű kutat, amivel a fürdési idényt meg lehetne hosszabbítani. A 7 millió forintos beruhá­zás az iskolai testnevelést is jól segítené. Ez jelenleg csu­pán óhaj. A tanácsnak a VII. ötéves tervben erre nincs pénze, de elkészülhet­ne a kút ebben a ciklusban is, ha az intézmények és a lakosság összefognának. A nagyközségben jelenleg 8 km hosszú csatorna vezeti el a szennyvizet. Épül a tisz­títóberendezés, amely 1989 vegére készül el. Ezután majd lehet bővíteni a há­lózatot. öt km hosszú csa­torna építési terve már el­készült. Annak idején majd lakossági társulást szervez­nek. A hozzájárulás össze­gét 38 ezer forintra terve­zik, amit 10 év alatt kell le­törleszteni. Soknak tűnhet ez az összeg, ám tudni kell, hogy más helyeken ennél lényegesen többe kerül. A szemétszállítás megfele­lő. Konténerekkel és ku­kákkal összegyűjtött hul­ladékot valamennyi por­mentesített utcából elszál­lítják. Az elmúlt évtől gyorstisz­tító szalon üzemel. Ez a szolgáltatás is jól szolgálja a lakosság érdekeit. A postát kell még meg­említeni: az idén átadtak egy ezres kapacitású köz­pontot, ami jó telefonálási lehetőséget teremtett. Most még 440 állomást lehet erre kapcsolni, de a vonal kiépí­tésére a postának n:ncs pénze. Acs S. Sándor Együtt a Balaton-csoport Az emberiség számára rendelkezésre álló erőforrá­sok elemzésével foglalkozó nemzetközi kutatógárda, az 1982-ben alapított Balaton-csoport szerdán Csopakon megkezdte idei ülését. A résztvevők 12 országból érkeztek a tanácskozásra, amelyet hagyományosan minden évben a Balaton­parti településen tartanak. Jelen van az ülésen az ame­rikai Dennis Meadows pro­fesszor, „A növekedés ha­tárai" című nagy hírű ta­nulmány szerzője, aki az év­ről évre ismétlődő infor­mációcserét kezdeményezte. A csoport célja, hogy olyan, az egész emberiséget érin­tő kérdésekről, mint az energiaforrások, az élelmi­szer-ellátás, a környezetvé­delem stb. rendszeresen megvitassák a különböző or­szágokban és földrészeken a kutatások során összegyűj­tött tapasztalatokat. A Balaton-csoport idei ülésén elsősorban a mező­gazdasági termelés lehető­ségeivé foglalkoznak, kü­lönös tekintettel a harmadik világ sűrűn lakott országai­ra, amelyek ellátási gon­dokkal küszködnek. Szó lesz emellett a mezőgazdasági művelés környezetkímélő, vegyszermentes módszerei­ről, az energiaigények csök­kentéséről, és az ésszerű energiagazdálkodás új lehe­tőségeiről, valamint az ur­banizáció ártalmairól * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom