Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-08 / 215. szám

2 1988. üzcptcmber 8., csütörtök Grósz Károly üdvözlő levele az ENSZ emberi jogi központja konferenciájához Az ENSZ emberi jogi központja és a milánói egyetem együttműködésében, az olasz kormány támogatásával szeptember 7-étöl 9-éig Milánóban háromnapos nemzetközi konferenciát rendeznek; európai és észak-amerikai résztvevői az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának elfogadása 40. évfordulója alkalmából, az emberi jogok helyzetéről folytatnak megbeszéléseket. A konferencián hazánkat Kovács László külügyminiszter-helyettes képviseli. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke üdvözlő levelet intézett a konferencia résztvevőihez. A levél szövege a következő: Nagy örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya és közvéleménye nevében üdvözöljem az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 40. évfordulójáról való megemlékezés keretében zailó milánói tanácskozás résztvevőit, és biztosítsam önöket a munkájukat kísérő őszinte érdeklődésünkről és támogatásunkról. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának négy évtizeddel ezelőtti elfogadása kiemelkedő jelentőségű eseménye volt az ENSZ alapokmányában is meglogalmazott törekvésnek, hogy a világon mindenki számára biztosítsák az alapvető emberi és szabadságjogokat. Az azóta eltelt időszakban, különösen a legutóbbi években örvendetesen erősödött a világ népeinek. és államainak e nemes cél megvalósítását szolgáló együttműködése. Aggodalommal kell megállapítanunk ugyanakkor, hogy még napjainkban is gyakran lehetünk tanúi az emberi jogokat sértő lépéseknek, törekvéseknek, mind az egyes országokban, mind az államok közötti kapcsolatokban. A Magyar Népköztársaság teljes mértékben egyetért a Nyilatkozatlwn egyetemes érvénnyel megfogalmazott elvekkel, és a nemzete^ közösségének nagy többségével karöltve munkálkodik a dokumentumban foglaltak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényesítése érdekében. Ennek megfelelően elengedhetetlennek tartja a Nyilatkozat szellemében fogant konkrét nemzetközi egyezmények egyetemessé tételét, valamint a dokumentumban nem szabályozott olyan jogok kodifikálását, mint a népek önrendelkezési joga, a nemzeti kultúra megóvása, és a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak hatékony védelme. Fenti törekvéseitől vezettetve az elsők között csatlakozott Magyarország 1976-ban a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányához, illetve a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmányához. E dokumentumok azóta alkotmányos jogrendünk szerves részét képezik Korunk sajátossága, hogy a lendületesen kiteljesedő integrációs folyamatokkal párhuzamosan tovább erősödik az egyes nemzetek és nemzetiségek identitástudata. Elemi igényként jelentkezik a sokszínű kulturális és népi hagyományok megőrzése, közös szellemi és anyagi örökségeink, a történelmi emlékek védelme, az anyanyelv ápolásának és használatának maradéktalan biztosítása. Alapvető követelménnyé vált a diszkrimináció minden formájának megszüntetése, beleértve a nemzetek, nemzetiségek közötti megkülönböztetést is. Minden állam feladata továbbá az emberi kontaktusok bővítése, tartalmasabbá tétele, és az országhatárok elválasztó szerepének fokozatos felszámolása. , Az egyéni és kollektív emberi jogok gyakorlásának biztosítása alapvetően az adott ország ügye, és állampolgáraival szembeni kötelessége. Ennek gyakorlati érvényesítése azonban jelentősen befolyásolja a más államokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokat, egy-egy régió helyzetét, és közvetve a nemzetközi légkört. Ezért meggyőződésünk, hogy az emberi jogok nemzeti keretekben történő tiszteletben tartása és érvényesítése nem tekinthető csupán egy ország belügyének, hanem az előfeltétele az államok közötti harmónikus, zavartalan viszonynak. A Magyar Népköztársaság következetesen törekszik arra, hogy belső fejlődésének igényeihez igazodva, megfeleljen a kor nemzetközi elvárásainak, biztosítsa a nemzetközi jog alapján ráháruló kötelezettségek, valamint a belső jogi szabályozás és gyakorlat közötti teljes összhangot. A magyar kormány széles körű, alapvető társadalmi reformok bevezetésén munkálkodik. Ezek keretében tovább erősíti a demokrácia, a népképviselet intézményeit, kibontakoztatja az állampolgári önszerveződés fórumait. Alkotó szerepet kíván biztosítani a társadalmi érdekek sokrétűségén nyugvó pluralizmus érvényesülésének. Az emberi jogok kiteljesedése terén történő előrehaladást jelzik a külföldi utazások teljes liberalizálása, a gyülekezési és egyesülési szabadság maradéktalan érvényesülése, az alternatív katonai szolgálat lehetővé létele, és a nemzetiségi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében tett és tervezett lépések. A Magyar Népköztársaság a belső törvényhozásában és megújulásában kiemelkedő szerepet kíván biztosítani az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartását és érvényesítését szolgáló nemzetközi mechanizmusoknak, beleértve a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése hatékony ellenőrzését is. Kész elfogadni az emberi jogi bizottságnak a politikai és polgári jogok egyezségokmánya 41. cikkében meghatározott illetékességét, és csatlakozni az egyezségokmány fakultatív jegyzőkönyvéhez. Egyenrangú félként kíván részt venni az emberi jogi kérdésekben üs, az e területeket szabályozó normák megvalósítására, és végrehajtásuk ellenőrzésére irányuló közös, nemzetközi erőfeszítésekben. Kívánom a konferencia munkájában részt vevő szaktekintélyeknek, tudósoknak, kormányzati és közéleti személyiségeknek, hogy alkotó eszmecserével, az új gondolatok kölcsönös megismerésével, a párbeszéd és az együttműködés ösztönzésével érdemben járuljanak hozzá az emberi jogok ügvének előmozdításához, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatáról való méltó megemlékezéshez. Hz MSZMP főtitkára Berlinbe utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szeptember 8-án, csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra Berlinbe utazik, hogy eleget tegyen Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnöke meghívásának. ( Rádiótelex LÍBIAI FOGADÁS A Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirija Budapesti Népi Irodája az ország nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott a Duna Intercontinental Szállóban. A fogadáson megjelent Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Medve László szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkár, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos más személyisége. Ott volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET A ciprusi fővárosban szerdán megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezlete. A négynapos tanácskozást Georgiosz Vasziliu ciprusi elnök, valamint a mozgalom soros elnöke, Nathan Shamuyarira zimbabwei külügyminiszter nyitotta meg. SÁRON LENGYELORSZÁGBAN Magánlátogatáson Lengyelországban tartózkodik Ariel Sáron, az izraeli kormány Likud-párti ipari és kereskedelmi minisztere. Jerzy Úrban, a lengyel kormány szóvivője, turisztikai útnak minősítette Sáron látogatását. NEM UTAZNAK Holland parlamenti képviselők egy csoportja lemondta Romániába tervezett látogatását, mert a kijelölt küldöttség több tagja ellenzi az utat. A törvényhozás elnöke kedden jelentette be az október 3-tól 8-ig tervbe vett látogatás lemondását. A hattagú delegációból többen — kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt — bírálták Romániának a falvak ezreinek elpusztítását kilátásba helyező településrendezési elképzeléseit, és úgy ítélték meg, hogy a látogatást le kell venni a napirendről. Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón — mint két napirendi pont előterjesztője — részt vett Horváth István belügyminiszter. Marosán György kor-, mányszóvivő elöljáróban az ülésen szerzett benyomásairól, tapasztalatairól szólt. Mint elmondta: a tanácskozásból levonható egyik következtetése, hogy a vizsgált kérdésekben feltárultak a régi döntéshozatali rendszer hibái. Ezt a korábbi rendszert egyrészt nem a világos és egyértelmű döntések jellemezték, s a hatáskörök egymásba csúsztak, másrészt hiányos volt a tájékoztatás. Emiatt a felelősség általában megfoghatatlanná vált, a nyilvánosság kontrollja pedig nem érvényesült, s ennek következményeként a közvélemény sokszor kétkedve fogadta a hivatalosnak tekintett szakmai álláspontot. Éppen ezért a Minisztertanács ülésén is kifejezésre jutott, hogy nélkülözhetetlen a társadalmi nyilvánosság szélesítése, a korrekt és sokrétű tájékoztatás. A szóvivő ezt követően arról szólt, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról készült előterjesztés meghallgatását követően a kormány megkülönböztetett figyelemmel elemezte a beruházást, és körültekintő mérlegelés után alakítdlta ki álláspontját. A Minisztertanács megállapította: az összes körülményt és hatást figyelembe véve a jelenlegi helyzetben a vízlépcső megépítése a legjobb megoldás. Ezért szükségesnek tartja a megkötött szerződések szerint a mű megvalósítását. Az elvégzett gazdaságossági számítások, továbbá az aláírt szerződésekből adódó kötelezettségek ettől lényegileg eltérő alternatíva kialakítását nem teszik lehetővé. A kormány ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a folyamatosan összegyűlt tapasztalatok birtokában — ahol ez indokolt —, egyes részmegoldásokat módosítanak. A vízlépcsőrendszer megvalósítása során és üzemeltetésekor elsőbbséget kell biztosítani a környezetvédelmi szempontoknak. A kormány kötelezettséget vállal: a beruházás befejezéséig olyan monitorrendszert hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy a nem kívánt hatásokra képesek legyenek azonnal reagálni, keresi tehát azokat a módokat, hogy a beruházási célok alapvető módosítása nélkül a kockázati elemeket csökkenteni lehessen. A kormány felkérte a Magyar Tudományos Akadémia elnökét: hozzon létre ad hoc bizottságot, amely a kormány által rendelkezésre bocsátott anyagokat objektív szemmel értékeli, s ezt az elemzést a Minisztertanács nyilvánosságra hozza. A szóvivő a jamburgi együttműködésből adódó feladatok végrehajtásáról készült előterjesztés kapcsán emlékeztetett arra: az 1985 végén aláírt magyar—szovjet kormányközi egyezmény értelmében Magyarország évi kétmilliárd köbméter földgázt vásárol. A szállítás 1989-ben kezdődik, és 2008ig tart. Ez egy olyan koncessziós ügylet, amelyben a magyarok által végzett munka, és a beruházáshoz szállított magyar áruk a teljes gázszállítás értékének mintegy negyed részét fedezik, a többit hazánk éves áruszállítások keretében egyenlítik ki. A kormány tisztában van azzal, hogy mindez nagy teher a népgazdaságnak, de az egyezmény alapján évi gázszükségletünk 20 százaléka biztosított, s ez nélkülözhetetlen számunkra. Az előterjesztés szerint jelenleg folyik a kivitelezés legjelentősebb szakasza, a technológiai szerelés. Az építkezés helyszínén a magyar Vegyépszer Vállalat fővállalkozásában több mint ötezer szakember dolgozik. Munkájuk elismerést vált ki, ám a közvéleményben — főként a nehezebb gazdasági helyzet) hatására — bizonyos fokú ellenérzés tapasztalható a beruházás célját, eredményességét illetően. Ez utóbbival összefüggésben a szóvivő kijelentette: a nemzetközi tapasztalatok is egyértelműen azt bizonyítják, hogy az európai országok többsége hosszú távon igyekszik fedezni energiaszükségletét, s -a mi lehetőségeink közöl a döntés időpontjában ez a megoldás ítéltetett a legkedvezőbbnek. Mindezeket tekintve a kormány álláspontja az, hogy a beruházás hátralevő időszakában a legfontosabb feladat a gazdaságossági mutatók javítása. A Minisztertanács az igazságügy-miniszter előterjesztésében megtárgyalta azt a javaslatot, amely megszünteti az 1956. október 23-a és 1957. május 1-je között elítéltek joghátrányát, akik így útlevelet is kaphatnak. A kormány szerdai ülésén két változat közül döntött: az egyik a közkegyelem, a másik az egyéni kegyelem gyakorlását indítványozta. A testület a közkegyelem mellett foglalt állást, s az ezzel összefüggő törvényerejű rendeletre tett javaslatát az Elnöki Tanácshoz terjeszti. A szóvivő elmondta azt is, hogy a közkegyelem gyakorlásából csupán az igen súlyos bűncselekmények — hazaárulás, kémkedés, súlyos köztörvényes cselekmények — elkövetése miatt elítéltek zárhatók ki. A szóvivői értekezleten Marosán György visszatért több, korábban információk hiánya miatt csak érintőlegesen megválaszolt kérdésre. Ezek között bejelentette, hogy ha a Nyilvánosság Klub alakítására vonatkozó elképzeléseket a Minisztertanács Hivatalának elküldik, akkor a Hivatal a legrövidebb időn belül érdemben elbírálja azokat. Ha a Klub létrehozására irányuló igenyeket továbbra is fenntartják a szervezők — elsősorban újságírók —, akkor nem lesz probléma a felügyelettel sem, hiszen erről az államminiszter gondoskodik. A SZOT és a kormány vezetőinek találkozóiról szólva elmondta: most folynak a tárgyalások az ülésről szóló tájékoztatás módjáról, a legközelebbi, várhatóan még ebben a hónapban létrejövő találkozón a jelenlegi elképzelések szerint részt vesz a Népszava és a Magyar Hírlap — mint a két szerv hivatalos lapja —, valamint az MTI. A televízió és a rádió közvetítheti a két vitaindítót, a többi újságíró tájékoztatására az ülés végén sajtóértekezletet tartanak. A szóvivő ismertette a munkabeszüntetésekkel kapcsolatos kormányálláspontot. A kormány, miközben elismeri az elégedetlenség objektív alapját, elítéli, ha a problémákat csak felső szinten, és kizárólag a sztrájk fegyverével akarják megoldani. Ez utóbbi eszközhöz csak nagyon indokolt esetben szabad nyúlni, a konfliktusok feloldásában az érdekegyeztetés minden lehetőségét ki kell használni. A problémákat azon a szinten kell orvosolni, ahol keletkeztek, és ahol a megoldás eszközei is rendelkezésre állnak. A kormány elengedhetetlennek ítéli, hogy az érintettek — a szakszervezet, illetve a vállalati vezetők — mindent tegyenek meg e konfliktusok kiélezésének megakadályozására. Csak abban az esetben forduljanak a felső szervekhez segítségért, ha az egyeztetés minden lehetősége kimerült. Ujabb kérdésekre válaszolva Marosán György kijelentette: ha a Parlament megszavazza azt, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásával kapcsolatban népszavazás döntsön, akkor a kormány aláveti magát ennek a határozatnak. A Minisztertanács azonban úgy ítéli meg, hogy ebben a kérdésben nincs szükség népszavazásra. Az értekezleten végül eev kérdésre válaszolva Horváth István elmondta: a Romániából áttelepültek ügyében eddig követett gyakorlat bevált. de a tapasztalatok alapján bizonyos korrekciók is szükségesek. Többek között arra is szükség van. hogv a magyarországi ideiglenes tartózkodási engedélyek határideje hosszabb lejáratú legyen, és így csökkentse a Romániából Magyarországra került személyek, családok helyzetének bizonytalanságát. (MTI) Hasadás a kőolajvezetéken A Barátság II. kőolajvezeték Szabolcs-Szatmár megyei szakaszán, Nagyhalász-Homoktanya térségében .kedden délután hasadás keletkezett. A vezeték hibájára annak nyomán derült fény, hogy a fényeslitkei automata szivattyúállomáson nyomáscsökkenést észleltek. A riasztást köve'tően a hibaelhárító egységek: a Gáz- és Olajszállító Vállalat, a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság dolgozói, a MÉM Repülőgépes Szolgálat helikoptere, valamint a tűzoltóság hozzáláttak a hiba helyének félderítéséhez. Miután ez megtörtént, az éjszaka folyamán földmunkagépekkel elvégezték az előkészületi munkálatokat, hogy hozzáférjenek a meghasadt vezetékhez. Szerda délelőtt kiemelték a körülbelül nyolc méteres sérült csőszakaszt, majd megkezdték a távvezeték helyreállítását. A mintegy 250300 köbméternyi kiömlött olajat párnatartályokba szivattyúzták, s később viszszajuttatják a vezetékbe. Az üzemzavar lakott települést nem veszélyeztetett, s nem okozott vízszennyeződést a közelben húzódó 3as számú főcsatornán. A felszíni vizek és a talajvíz szennyeződése miatt azonban a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság harmadfokú védelmi készültséget rendelt el. A helyreállítási munkákat várhatóan szerda éjjel befejezik. Beiratkozás a TITnyelviskolába Tanított nyelvek: NÉMET, ANGOL, FRANCIA. SPANYOL, SZERBHORVÁT, OROSZ, OLASZ. Oktatás középiskolai tanulók és felnőttek részére. Beiratkozás: 1988. szeptember 12—16-áig, délután 3—6 óráig, a Tömörkény gimnáziumban (Tömörkény utca 1.). Felvilágosítás: TIT VÁROSI TITKÁRSÁG. TELEFON: 12-458. i