Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

2 1088. szeptember 19., hétfő Grósz Károly csapágygyári munkások között Pártértekezlelekröl jelentjük Az üzemlátogatás után a párt főtitkára a gyáregység ebédlőjében a szombat dél­utáni műszak képviselőivel találkozott. A csaknem egy­órás beszélgetésen a csap­ágygyár munkásai az ország problémáiról kérdezték, s mindennapi életük tapaszta­latairól tájékoztatták Grósz Károlyt. Pincse Ilona gép­munkás a fiatalok nehéz helyzetét, a pályakezdők la­káshoz jutásának reményte­lenségét tette szóvá. Mar­csek Mihály gépbeállitó ar­ról beszélt, hogy a személyi­jövedelemadó-rendszer miatt ma ugyanannyi túlóráért' kevesebb pénzt visz haza, mint tavaly, de a csapágy­gyárban legalább van lehe­tőség a túlmunkára. Azok vannak inkább bajban — mondotta —, .akiknek nincs ilyen lehetőségük. Kispál István művezető és Gellén Sándor gépbeállító némileg másként ítélték meg az adó­rendszert. Véleményük sze­rint olyan teljesitmény-visz­szafogó hatása van, amit a mai helyzetben nemigen en­gedhetne meg magának a népgazdaság. Somogyi Zsig­mond gépbeállító azt pana­szolta fel, hogy manapság már a béremeléstől is tarta­nak, mert előfordulhat, hogy az emelést követően a ma­gasabb adósáv miatt keve­sebb kerül a borítékba. Sze­mán Sándor a bős—nagy­marosi erőmű építése kap­csán elmondta, hogy nem ért egyet azokkal, akik nép­szavazást sürgetnek. Ha a szakemberek nem tudnak dűlőre jutni, miből gondol­ják, hogy az egyszerű embe­rek, akik nem ismerik a kö­rülményeket, jól fognak dönteni. Szóba hozták még a gyári dolgozók .a munka­erőhelyzetet, a személygép­kocsi-ellátás és -gyártás kérdéseit. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter­tanács elnöke — aki részt vett a Hajdú-Bihar me­gyei pártértekezleten — szombaton, az esti órákban látogatást tett a Magyar Gördülőcsapágy Müvek nagy­sorozat-gyáregységében. Á Fiák László vezérigazgató és Mihály János pártbizottsági titkár kíséretében ér­kező pártfőtitkár-minisztcrclnöknek Jánosi András gyáregységvezetö mutatta be az cvenlc 20 millió csap­ágyat előállító üzemrészt. Grósz Károly megtekintette a forgácsoló-, az edző- és a köszörüsrészlcgeket, majd a szerelőüzcmben emléksorokat irt be az Angéla Da­vis szocialista brigád naplójában. Grósz Károly a beszélge­tés során egyetértett azzal, hogy a lakáshelyzet valóban súlyos terheket ró a fiata­lokra, a kormányzat, mond­ta, dolgozik a gondok enyhí­tésén. A személyi jövede­lemadóval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kor­mány — ígérete szerint — megvizsgálja majd az adó­rendszer alkalmazásának egyéves tapasztalatait, s el­végzi a szükséges módosítá­sokat. A személyi jövede­lemadónak, az adósávoknak olyanoknak kell lenniük, amelyek munkára ösztönöz­nek, és nem teljesítményt csökkentenek. • A fiatalok kérdéseire válaszolva a mi­niszterelnök részletesen be­szélt a gazdaság helyzetéről, az infláció okairól, a kor­mány és a szakszervezetek kapcsolatáról, a munkaerő­helyzet várható alakulásáról. Ezzel kapcsolatban megje­gyezte, hogy az idén mind­össze kétszázan vették igénybe az elhelyezkedési támogatást. Több ezer üres munkahely van az ország­ban, a munkanélküliség je­lenleg csupán helyileg, és néhány szakmában tapasz­talható. Részletesen kifejtette a véleményét Grósz Károly a bős—nagymarosi erőmű kö­rül kialakult vitáról. Mint mondta, ez ma már nem környezetvédelmi vagy gaz­dasági, hanem politikai kér­dés: a vezetés hitelének alá­ásására használják fel. Ki­fejtette, hogy személy sze­rint nem támogatja a nép­szavazást. Egy 11 éve folyó beruházásról most megkér­dezni az állampolgárok véle­ményét nem lenne korrekt eljárás a vezetés részéről. Az erőmű építését az akkori Parlament megszavazta, ha a mostani Országgyűlés leál­lítaná, az beláthatatlan kö­vetkezményekkel és presz­tízsveszteséggel járna. Egy­részt elveszne, amit beru­háztunk, másrészt súlyos anyagi terheket jelentene a Csehszlovákiával és az oszt­rák cégekkel megkötött szerződések felbontása. Töb­be kerülne, mint még az egész hátralevő építkezés. — Nem tekintem kidobott pénznek a bős—nagymarosi beruházást — mondotta Grósz Károly —, jóllehet, ma nem indítanánk el, mert ez az összeg másra kellene. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az 1990­es évek közepére az ország­nak energiagondjai lehetnek. A Paksi Atomerőmű VI. blokkja — különféle terv­módosítások miatt — nem kezdi meg a termelést 1995­ben, így különösen szükség lesz a bős—nagymarosi erő­mű energiájára, s arra, hogy ezzel a beruházással egyide­jűleg kapcsolatot létes:the­tünk a nyugat-európai ener­giarendszerrel. Ha egy kor­mányzat felelősen gondolko­dik — mondotta végezetül a miniszterelnök —, akkor legalább hat-hét évre előre keli tekintenie, s ez \erre is vonatkozik. (MTI) Haiti A73.puccs ft Havanna (MTI) Kátonai puccs volt a hét végén Haitiban, és az első, nem végleges értékelések szerint ismét a Duvalier­diktatúrához szórásán kötő­dő erők szegezték meg a hatalmat. A puccs szombat délután, heves lövöldözés közben zaj­lott le. Az elnöki palotát megrohamozó csapatok le­tartóztatták, majd Santo Domingóha száműzték Hen­ri Namphy tábornokot, oki maga is puccsal ragadta el a hatalmat június közepén Leslie Manigat elnöktől. Az új haiti elnök Pros­per Avril tábornok, oki ál­lítólag a hadsereg tiszthe­lyettesi gárdáját mozgósítot­ta maga mellett. A puccs közvetlen kiváltó oka még magyarázatra vár. Haiti emigráns körök szerint Prosper Avril, Namphyhoz hasonlóan, ugyanahhoz a katonatiszti réteghez tar­tozik, amely a Duvalier-kor­szakban a diktatúra min­den előnyét élvezte, és érde­kei ennek a rendszernek a fenntartásához fűződnek. A karibi térség és egyben a világ egyik legszegényebb országának számító Haiti­ban tavaly ért véget a Du­valier család unalma. Ifjabb Duvalier 1987 februárjában elmenekült a nyomor ellen fellázadt tömegek elöl. Az ország történetében, e szombati volt a 73. puccs. Lemondott az izlandi kormány Cilleykjavik (AFP) A gazdasági nehézségek orvoslásának módozataival kapcsolatos nézeteltérések miatt összeomlott szomba­ton. az izlandi hárompárti koalíciós kormány A há­rom, jobbközép irányzatú pártot — a haladó pártot, a szociáldemok­rata pártot és a füg­getlenségi pártot — tömörí­tő koalíciós kormány szom­bati, rövid, de annál heve­sebb ülésen a kabinet szociáldemokrata és haladó párti tagjai bejelentették, hogy nem támogatják többé Thorstein Palsson kormány­főnek, a függetlenségi párt vezetőjének elképzeléseit, és követelték távozását. Az es­ti órákban Palsson benyúj­totta lemondását Vigdis Fin­bogadoltir asszonynak, a köztársasági elnöknek. Medgyessy Péter Belgrádban Belgrád (MTI) Medgyessy Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese rövid munkalátogatást tett Jugoszláviában. Találkozott Janez Zemljariccsal, a végrehajtó tanács (kormány) alelnökével, tárgyalt Egon Padovannal, a szövetségi kormány tagjaival, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság társelnökével és Kovács Oszkárral, a szövetségi kor­mány tagjával. Zágrábban Ivo Latinnal, a Horvát Szö­vetségi Köztársaság elnöksé­gének elnökével és Antun Miloviccsal, a köztársasági kormány elnökével folyta­tott megbeszéléseket. Medgyessy Pétert Belgrád­ban fogadta Branko Miku­lics, a szövetségi kormány elnöke. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú árucsere növelését segítő megoldások keresésé­ről, a termelési együttműkö­dések — a cukorrépa-feldol­gozás, a műtrágya-előállítás és a gépgyártás terén meg­valósított együttműködés — fejlesztéséről, a Jugoszláviá­nak nyújtott szolgáltatások, elsősorban a földgáz és a kőolaj tranzitszállításának bővítéséről, továbbá a spliti kikötő korszerűsítésében va­ló magyar közreműködés le­hetőségéről. Medgyessy Péter tájékoztatta tárgyalópartne­reit, hogy az idegenforgalom fejlesztése érdekében meg­szüntetjük a jugoszláv ál­lampolgárokra érvényes kö­telező dinárbeváltást, s a jövőben a Jugoszláviába utazó magyar állampolgá­roknak sem kell felmutatni­uk a 3000 forintnak megfe­lelő konvertibilis valutát. (Folytatás az 1. oldalról.) foglalta össze: veszélyben az egyetem: mi Íven párt le­gyünk: viszony az ifjúság­hoz és a KISZ-hez; eriékek és értékmentés: kérések a városi és megyei pártéi te­kezlethez, Aki pedig figyel­mesen végighallgatta a fel­szólalókat. csak egyetérthet ezzel, hiszen — ha különbö­ző mélységekig is —. de va­lamennyien e kérdésekei ve­tették fel újra és űira. Az egyetem lassan válságosnak nevezhető helyzetét például Kristó Gyula igy foglalta rö­viden össze: az a kérdés, meddig maradunk egyetem, hiszen ma inkább mar csak az itt fellelhető szellemi ka­pacitás miatt érdemeli ki a JATE ezt a rangot, ugyanis a rendelkezésre álló pénz­eszközök. a meglevő tárrvi feltételek nem iogositiak fei erre. Ez az a pont. am: után nincs folytatás — hallhat­tuk a keserű, de tenvekre alapozott mondatot, amelyet több hozzászóló is megerő­sített. De a szenvedélyes hangnem nemcsak az okta­tással. kutatással közvetle­nül összefüggő területek em­lítésekor határozta meg a hozzászólásokat. Szabó Im­re például a szakszervezeti mozgalom megújításáról, a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezetének létreho­zásáról szólva mondta el: alulról építkező, demokrati­kus szervezetet akarnak a JATE dolgozói, olvat. amelv nyilvános politizálás mellett a tudás anyagi és erküicsi felértékelődésének követel­ményét képviseli. Olvun szakszervezetet, amelv nem hatalmi szervezet, hanem az alsóbb szinteken megfogal­mazott kéréseket tária a kormány elé. S ha már az intézmény­rendszer változtatásával fog­lalkozó hozzászólást emlí­tettem. hadd szóliak anól is. hogv sokan vetették föl — a beszámoló túlságosan ta­nácstalan az ifjúság, a KISZ ügyeiben. Ezért ismétlődött több javaslatban is: ki kell dolgozni részleteiben. hoav kívánja a JATE nártb'zott­sága újra megnyerni a hall­gatóságot. s miiven együtt­működést tart elképzelhető­nek a KISZ-szel. valamint a most alakuló egvéb iftúsági csoportokkal. S hogv miért fordult el a hallgatósae ió része a politizálástól? Ncs válaszként érdemes idézni Tar Imre egy gondolatát: mert úgy érzik, hogv a mai társadalom ifjúság- és ér­telmiségellenes. A .".Miiven pártot aka­runk ?"-kérdésre pedig mar az első hozzászóló. Kocsondi András megfogalmazott egv többek által később !s tá­mogatott nézetet: a párt nem maradhat bürokratikus irá­nyító apparátus, hanem poli­tikai irányító szervezetté kell válnia. Létformáját te­kintve pedig legyen értelmi­ségi párt — idézte Grósz Károlv pártfőtitkár szjva.t —. olvan szervezet, amelv. gondolkodva, s nem frázisok ismételgetésével pióbalia megtalálni a leghelyesebb választ a lényegi problémák megoldására. A JATE-oárt­bizottság feladatát pedig itív jelölte meg; az egyelem fő gondjait foglalja össze, vagy­is a magvar felsőoktatás problémáinak megvitatása mellett döntse el. miiven fejlesztési iránvok mellett álljon ki a párttagság az egyetem falain belül. Kato­na Péter ezt a gondolatot igv foglalta össze: fő feladat, hogv legven a pártnak olvan álláspontja, amelvet lehet képviselni, mert ma számos országos kérdésben iiiKabü .1 tanácstalanság a jellemző. Simon Ferenc elmondta: el­képzelhetőnek tartia a pár­ton belüli rétegződést is. az érdekek szerinti csoportosu­lásokat. Hozzászólásában el­hangzott: nem . ió elvtársak­ra" van már szükség hanem a káderek kiválasztásánál a személyi kvalitás. oroDlária­megoldó képesség döntsön. A ..káderkérdés" több hoz­zászólás témáia volt az előbb idézett mellett is — különö­sen a megyei pártértekezlet kapcsán. A hozzászólások lé­nyege így foglalható össze: ne maradjanak vezető beosz­tásban azok. akik tisztesség­telen ügyletekbe keveredtek. mert csak a hatalmukkal visszaélő vezetők leva'tásá­val érhető el. hogv helyreál­lítsák a párt iránt megren­dült bizalmat. Hogv e bizalmi váiság az nemcsak a JATE-n vitaté­ma; bizonyította Sebe Jár.ós hozzászólása is. aki a me­gyei pártértekezlet összehí­vásának szükségességét ícv indokolta- jogosan rerdült meg ez a bizalom, hiszer. va­lóban tapasztalható a kor­rupció. összefonódás: Ü ve­zetők bizonyos körei olvan dolgokba keveredtek, ame­lyek ioggql háboritiák fel a tagságot. A testületek úi iá­választása tehát természetes és jogos követelés. Ugyanak­kor a pártértekezleten úira kell gondolni a különböző-' pártszervezetek egymáshoz való viszonyát, elérni azt. hogv döntéshozó joggal való­ban az arra hivatott terüle­tek rendelkezzenek, míg az apparátus ne egyének, ha­nem valóban a bizottságok apparátusa legyen. A pártélethez kapcsolódó hozzászólásokat Kristó Gvu­la egy mondatával zárom: a pártnak versenyhelyzetre kell vállalkoznia, a olaralizr mus álláspontját kell kép­viselnie. mert ez vezetnet ideológiánk kikristályosodá­sához. s az erkölcsi megtisz­tuláshoz. * A tanácskozás resztvevői első olvasásra észreveszik, hogv e tudósításban • nem térhettem iki minden gondo­latra. de gondolom beiáliák: a napilap korlátai bizenv terjedelmileg is erősek. Igv hadd záriam e sorokat a kró­nikás alapvető kötelességé­vel. a tényekkel: a JATE pártértekezlete a pártbizott­ság beszámolóiát elfogadta, s döntött személvi kérdé­sekben is. A pártbizottság titkára ismét Anderle /.dám lett. mig a városi Dártbi­zottságba — élve a közvet­len választás iogával — Kristó Gyulát delegálták. A JATE párttagságát mind a városi, mind a megyei cárt­értekezleten 5—5 küldött képviseli. B.Z. A középszerűség ellen — Deszken Az MSZMP Deszk Közsé­gi Bizottsága pénteken hívta össze pártértekezletét. ame­lyen részt vett és felszólalt Oláh. Miklós, a városi párt­bizottság titkára ¡s. Először az 1985. február 5-i pártér­tekezlet óta végzett munká­ról szóló beszámolót vitat­ták meg a résztvevők, az írásban előre megküldött dokumentumtervezethez Si­micz József, a bizottság tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. Többek között arról szólt, hogy a mai társadal­mi. politikai feszültségek kritikus elemzésére van szükség. Fontos feladat a nolitikai intézménvrenciszer megújítása, és a közvéle­mény bevonásával kell mi­nél hamarabb ¡kézzel fogha­tó eredményt felmutatni. A társadalmi közmegegyezés csak akkor valósulhat meg. ha a párt élére áll a meghir­detett reformoknak. El­mondta. hogv a küldöttérte­kezletet megelőzően a ko­rábbihoz képest sokkal élén­kebb politikai élet folvt a községben dolgozó alacszer­vezetekben. Az olykor heves vitákban azonban neml.ocv gyöngült volna, erősödölt a párt egysége. A pártértekezlet megálla­pította. hogv a községooliti­kai elképzelések közös gon­dolkodáson alapuló társa­dalmi összefogásra épültek. Az intézmények alapvető feladatuk mellett a szellemi tőke iobb kihasználását tűz­ték ki célul. A gazdasági egységekben már a korábbi években is — 1985-től — lé­nyeges változások töriéntek. A munkafegyelem eevre szi­lárdabb lett. és társadalmi összefogással. segí'séggel buszmegállókat létesítettek, járdák és utcák épüllek, a gázprogram folytatódik, az úi iskola és óvoda az okta­tás feltételeit is gyökeresen megváltoztatta. Javult a ta­nács munkája, gyorsabb az ügyintézés. A tanácskozáson véle­ményt nyilvánítók a párt­munka korszerűsítéséről, a pártfegvelemről is szóltak, és természetesen szóba Ue'-ül­tek a gondok is: az egészség­ügyiek és a pedagógusok alacsony jövedelme, a lakos­ság alapellátását biztosító bolthálózat üzemelési piob­iémái. a tenyérnyi, könyvtár tarthatatlan helvzete. Rusz Márk elmondta, hogv a szerb nemzetiség tói érzi magát. ..Mi együtt foivtatiuk a lenini nemzetiségi politi­kát. példát mutatva másod­nak." Kószó Aranka a Desz­ken működő intezménvek. gazdaságok segítségét kérte, hogv a 'községnek igazi könyvtára legyen, és hogv ezt még a mai napié nem si­került megvalósítani, ezért a korábbi tanácsi vezetést tel­te felelőssé. Bereznainé De­ák Judit, a Taurus deszki gyáregysége pártalapszerve­zetének küldötte a cvár munkáiéról beszélt. Szigorú munkakövetelménvek mel­lett a dolgozók áldozatválla­lásukkal. a nem is olvan korszerű gépekkel 1981 óta jelentős tőkés exportot állí­tanak elő. Fehérvári Gybrcyy­né pedagógus az értelmisé­giek szerepéről beszélt, szen­vedélyesen. Elmondta: mint­ha még ma is csak a közép­szerűségre lenne szükség. A tudás presztízse csökkent, és a nebulókat tanítók alacsony jövedelmük miatt kenviele­nek fizetésük kiegészítésé­ként szabad ideiük nagv ré­szében más. tanítással nem összefüggő munkát vállalni. A tanácskozás során el­hangzott véleményeket és javaslatokat Simicz JózseC foglalta össze, maid a kül­döttértekezlet szervezeti és személvi kérdésekben dön­tött. A korábbi, úgynevezett kétlépcsős" pártbizottságot — pártbizottság és végvehai­tó bizottság — megszüntetve 15 tagú pártbizottságot vá­lasztott meg titkos szavazás­sal. Az úi testületbe ót tagot a községi pártalapszerv íze­tek közvetlenül delegállak. A pártbizottság titkáíává is­mét Simicz Józsefet, társa­dalmi helyettessé Petn Ob­rádnét választották meg. Cz. J. , Hatalomátvétel Burmában Rangún (TASZSZ) A burmai hadsereg va­sárnap magához ragadta a hatalmat, hogy „elejét ve­gye az országban kialakult helyzet további romlásá­nak" — jelentette a rangu­ni rádió. A helyi idő sze­rint délután négy órakor beolvasott közlemény értel­mében Saw Maung védelmi miniszternek, a fegyveres erők főparancsnokának: ve­zetésével 19 tagú bizottság alakult a „törvényesség és a rend, a béke és a nyuga­lom helyreállítására". A bizottságban a hadsereg kü­lönböző haderőnemeinek parancsnokai, a katonai el­hárítás vezetője és a kato­nai körzetek parancsnokai kaptak hélyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom