Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

1988. augusztus 11., csütörtök 13 Az ördög jobb és bal keze Színes, szinkronizált olasz—NSZK film. Irta és rendezte: E. B. Clucher. Fényképezte: Aldo Giordani. Zene: Franco Micalizzi. Főbb szereplők: Bud Spencer, Terence Hill. Ezúttal — két kezet jelképeznek. Nem tudom, az idén már hányadik filmet látom, amelyben Bud Spencer (hol Terence Hill-lel, hol nélküle) szemlélhető, s bevallom férfiasan: fogalmam sincs, azt mondjam-é, hogy már a teljes fásultság közönyével pislogok a kifogyhatatlan fülesekre, és a két főhős ügyködéseire — avagy dühödten felkiáltsak, hogy az ég szerelmére, vajon filmforgalmazóink nem tudják elképzelni, hogy bizonyos idő után valamit még akkor is iszonyúan unni lehet., ha jóval szellemesebb, érdekfeszítőbb, eredetibb, fantáziadúsabb is, mint a szőrmék bumburnyák behízott, meg a markáns szépségű kék szeminek látványa? Mindegy: most (is) fivérek, hogy melyikőjük a jobb, és melyikőjük a bal kéz, azt meg ne is firtassuk : egyformán prdögi ügyességű és bugyutaságú mindkettő. Hogy a miliő megint vadnyugati, és a poénok váltig kőkorszakiak, azt is hagyjuk. Inkább vegyük számba azt a minimálist, ami üdítő újdonságnak nevezhető: a színen ugyanis fölvonulnak holmi telepesekként a jó jámbor mormonok, kiknek vallási közösségéről különösen tudni ' illik, hogy a tagoknak több feleségük lehet, miként a kékszakállú hercegnek. Igaz, némi nyomozás után megtudtam, ez a kedvezmény csak tengerentúli hitsorsosoknak jár, elég fura módon (na ja: Amerika!), ám azért két fölöttébb szemrevaló, potenciális ara is feltűnik. És mégis csak reményt keltő, hogy a mormon vallást nemrégiben már be is jegyezték Magyarországon az elfogadott egyházi közösségek családjába. Némi közmegegyezéssel hátha majd ők is fejlődnek ... Domonkos László A 26. szegedi nyári tárlat a Horváth Mihály utcai képtárban, szeptember 18-áig. Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 28áig. Kovács Éva kerámiái a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében. Németh Ernő fotókiállítása a sajtóház művészklubjában, augusztus 20áig. A magyar cserkészet története. Erzsébet királyné. Kiállítások a Fekete-házban (Somogyi u. 13.). . Téka könyvesbolt nyílt Carlos és Erzsébet Olasz vendégművészek a Verdi-operában A szabadtéri operabemutatóinak mindig is szűkre szabott a próbaidejük, s bár — általában — az alkotói gárdának az nem okoz különösebb gondot, annál inkább az újságíróknak: mikor lehet viszonylag zavartalan negyedórát szerezni abból a célból, hogy a közönségnek, még a premier előtt bemutathassuk a külföldi vendégművészeket? Hiszen próba délelőtt, délután, este... Nos, abban az esetben, ha olasz művészeket van szerencsénk , vendégként látni a dómszínpadon — ez nem probléma. Utánozhatatlan, kedves közvetlenséggel családias reggelizőasztalhoz invitálják az embert, s amíg az elmaradhatatlan lágytojást elfogyasztják, prospektusokkal látnak el, s mivel reggelire gyümölcs nincs a szegedi szállodában, az étkezés gyorsan befejeződik. Jöhet a társalgás. Elébb természetesen Gabriela Cegohával, aki gyönyörű, kosztümös, színes fotókat mutat magáról; mindketten nagyon sajnáljuk, hogy aligha tudunk — itt, most — olyan sajtóorgánumot találni, ahol a felvételek érvényesíthetők... A művésznő Romániában született, Észak-Moldáviában. Hegedülni és zongorázni tanult hatéves korától, az érettségivel együtt zenei képesítést is szerzett. Tanulmányait a bukaresti zeneakadémián folytatta, majd pedig Olaszországban, a velencei konzervatóriumban, és Stockholmban fejezte be. Pontosabban... lehet az énektanulást befejezni? Koronát tett inkább, első díjat nyert a Cristine Nilson nemzetközi énekversenyen. Az énekeskarrier Skandináviában kezdődött, a Stockholmi Operában, ahol a legnevesebb svéd énekesekkel lépett fel. Vagy mégis inkább Olaszországban? Ahova közben — 1974-ben — visszatért, és ismertté tette a nevét az itáliai koncertéletben. Űjra Skandinávia következett: a Toscában debütált, Koppenhágában, 1977-ben. Akkora sikerrel, hogy nem győzött eleget tenni a meghívásoknak. A pálya következő, meghatározó állomásai: Verdi müvében, az Attilában Svájcban énekelt, aztán Velencében, a Fenicében — Puccini „Manonjában". Ez a, velencei siker vezetett a Scalába: Placido Domingóval lépett fel a Manon LescauGabriela Cegolea ban, Georges Pretre vezényelte az előadást. S itt a kezdete az azóta is megszakítatlanul sikeres világkarriernek, hiszen a szopránénekesnőt a világ legnagyobb városaiban, a leghíresebb színházakba hívják, New Yorkba, San Franciscóba, Stuttgartba, Rómába, Berlinbe... Énekelt már Brazíliában, Hollandiában, Ausztráliában és persze a legnagyobb olasz színházakban. A repertoár impozáns, operafőszerepekkel, oratóriumok szoprán szólamaival. — Eddig körülbelül tízszer énekeltem Erzsébet királynét, New Yorkban és Olaszországban — mondja a művésznő. — Természetesen ekkora színpadon és ilyen nagyszámú közönség előtt még soha. Tudja, nekem minden szerepemben az a legfontosabb, hogy sikerül-e kapcsolatot teremtenem a hallggtókkal-nézőkkel. Ilyen szempontból mindegy, hogy pár százan, vagy több ezren ülnek a nézőtéren, mindegy, hogy melyik országban melyik színházban lépek fel... Csak az számít, hogy megér ezzem: a köszönség velem tart. — Számomra annak is jelentősége van, hogy kik a partnereim — veszi át a szót Marcello Giordani, a szegedi Don Carlos-bemutató címszereplője. — Szerencsém van, hogy itt, Szegeden először, • együtt énekelhetek Gabriella Cegoleával, mert ha minden reményeim szerint történik, és siker lesz, ezentúl talán többször partMarcello Giordani nerek lehetünk. Tudniillik mindkettőnk mestere Nino Carta úr, akit van szerencsém bemutatni... A népes reggelizőasztal szemközti oldalán meghajol Nino Carta, és rögtön megerősíti a mindiissze 25 esztendős tenorista szavait. — Természetesen mindkét művésznek évekkel előre megvan a programja. — mondja nem titkolt elégedettséggel. — Marcelo az idén októberben Tokióban énekel a Pillangókisasszonyban, novemberben Portlandban a Gyöngyhalászokban. Erre a portiandi Bizett-bemutatóra nagyon készülünk, mert rendkívüli kiugrási lehetőséget jelenthet Marcello számára. Jövőre, március—áprilisban a Bohémélet következik Pármában, majd az USA-ban ismét a Pillangókisasszony, 1990-ben pedig a Rigoletto Houstonban. A fiatal művész Spoletóban debütált a Mantuai herceg szerepében, két évvel ezelőtt; a Scalában pedig először a Franco Zeffirellirendezte, idei Bohéméletben énekelte Rodolfo szólamát. Carlos most kerül a repertoárba. — Nagyon jók a benyomásaim a szegedi együttesről, a karmesterről, Oberfrank Gézáról, a rendezőről, Ruszt Józsefről. A dóm csodálatos díszlet a szabadtéri operaelőadásokhoz. Bízom benne, hogy fontos, emlékezetes állomás lesz a pályámon a szegedi Don Carlos. Ügy legyen. Sulyok Erzsébet Az az újabb könyvesbolt, amely tegnap, szerdán dél\ előtt nyílt meg Szegeden, a Nagyáruház mellett kialakítandó Jókai utcai passzázsban, többet jelent annál, mint hogy újabb könyvárusító hellyel szaporodott az alföldi centrum. A Téka Könyvesbolt ugyanis, amely 120 négyzetméteren, 60 négyzetméteres eladótérrel, négy és fél millió forintos költséggel elkészülvén várja a vásárlóközönséget; az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat, valamint a Téka Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat első közös boltja. A két cég együttes törekvése — miként a megnyitón jelenlévő vezetők, Drucker Tibor, az Akadémiai igazgatója és Hazai György, a Téka főigazgatója elmondták —: méltó módon, közösen részt vállalni a tudományoskulturális múltjára oly büszke város mai művelődési életében. Az új bolt készletének kétharmadát az Akadémiai Kiadó könyvei jelentik, ám a mindenkori újdonságok éppúgy megtalálhatók lesznek itt, mint (már „profil" gyanánt is) különböző idegennyelvű és idegenforgalmi kiadványok, helytörténeti művek és tudományos munkák, szakkönyvek — nyilván és remélhetően a Szegeden dolgozó tudósok, egyetemifőiskolai tanárok alkotásai is... A Téka és az Akadémiai Kiadó tervei között szerepel az az elképzelés is, hogy az üzletben bizonyos, a könyvterjesztésen túlmutató közművelődési feladatok ellátására vállalkozzanak: ismert és pályájuk kezdetén álló alkotók bemutatását, különféle irodalmi programok megrendezését fontolgatják. A boltnak a könyvtárak ellátásában is úttörő szerepe lesz: az erre szakosodott budapesti Könyvértéka mellett ez az első magyar könyvesbolt, ahol a könyvtárak éves keretszerződésük tértiére közvetlenül vásárolhatnak majd könyveket. Minden remény megvan tehát arra — amint azt megnyitóbeszédében Müller József né, a városi tanács elnökhelyettese hangsúlyozta —, hogy Szeged kulturális életében a szerencsés adományok sorában foglal majd helyet a most megnyílt Téka könyvesbolt. D.L. Teljes kulturális nyitottság Tekintet Volt egyszer egy Világ és Nyelv című folyóirat, a Magyar Eszperantó Szövetség gondozta, és a posta terjesztette, ahogy illik. Azután megszűnt ez a lap, majd egy újabb született, több támogatóval, többek között a Badacsonyi Állami Gazdaság segedelmével. Ez a kulturális szemle, a Tekintet, most került először a kezembe, s nem csupán azért ajánlom az olvasó figyelmébe, mert sok benne a helyi érdekeltség, hanem azért is, mert szép és tartalmas folyóiratnak mutatkozik. Az idei második szám egyik szenzációs közlése idősebb Temesi Ferencnek a nevéhez fűződik: a jeles író édesapja Tömörkény Istvánnak László fiához írott tábori lapjaiból válogat. Szenti Tibor, a kitűnő vásárhelyi kutató első világháborús dokumentumokat publikál, természetesen a Viharsarok rebellis parasztvárosának történetéből. A Kritika rovatban olvashatjuk a szegedi egyetem oktatójának, Fried Istvánnak a dolgozatát, mely Poór Jánosnak a Kényszerpályák nemzedéke című könyvét mutatja be. Jobbágy Tihamér (a Tiszatáj jó tollú szerzője) Czakó Gábor és Banga Ferenc 77 magyar rémmese című közös alkotásáról értekezik. S hogy teljes legyen a helyi jelleg: a szegedi születésű Pintér Lajos versei zárják az ugyancsak szegedi ördögh Szilveszter által szerkesztett folyóirat legfrissebb számát. A kéthavonta megjelenő szemle teljes kulturális nyitottságról árulkodik: olvashatunk benne Gustav Mahlerről, a századelő feleségmozgalmáról, és az első világégés pokláról. D.I. Az új szegedi könyvesbolt — belülről Kóruskoncert a dómban Cincinnati májusi fesztiváljának kórusa venaegszerepeit kedden este a fogadalmi templomban. A jugosziavm, néról erre a fellépésre Szegedre érkezett együttes John Leman vezényletével,'a Szabadkai Szimfonikus Zenekar közreműködésével Rutter Glóriáját és Rossini Stabat Materét adta elő — nagy sikerrel )