Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

12 1988. augusztus 31., szerda (Folytatás a 3. oldalról.) vezetek az indokoltnál kevesebb esetben kezdeményeztek személyi változásokat. A pártszervezetek jelentós hányadában változott a titkár személye, a vezetőség összetétele Az ifjúság körében nőtt az ideológiai, politikai kétkedés, elbizonytalanodás, perspektívavesztés. A feszültségek elsősorban azoknál okozhatnak nagy gondot, akik a pályakezdéshez, a családalapításhoz, az otthonteremtéshez kevés segítséget kapnak. Kialakult a fiataloknak egy, nem a saját munka alapján élő csoportja, melynek magatartása irritáló. Az ifjúság körében a pártszervezetek munkája nagyon kis hatásfokú, gyengült a párt szövetsége a fiatalokkal. A sokrétű feladatok megoldásához elégtelennek bizonyultak a KISZ módszerei és jogosítványai. Szegeden és környékén is csökkent az ifjúsági szövetség befolyása, szervezeti ereje és taglétszáma (20 ezerről 12 ezerre). A fiatalok nem érzik magukénak a szervezetet, bírálják működésének bürokratikus vonásait. A KISZ városi bizottságának számos kezdeményezése támogatta a tirsadalmi-gazdasági reform kibontakoztatását. Erejét jelentős mértékben lekötötte a városi rendezvények szervezése. Az elmúlt években kifejezettebbé váltak rétegpolitikai törekvései A városban a legtöbb KlSZ-szervezet az érdekképviseletre, az érdekvédelemre koncentrált, gyakran olyan problémák megoldását is magára vállalta, melyben csak jelző szerepe lehetett. Nehezítette a KISZ-munkát, hogy romlott a káderutánpótlás, kevesen végeznek szabadidejükben közéleti feladatokat. A KISZ tömegbefolyásának csökkenésében jelentős szerepet játszottak a pártirányítás hiányosságai is, melyben sok a formális vonás, módszerei elavultak, elvei és gyakorlata között nagyok az ellentmondások. A párt- és a KISZ-szervezetek munkakapcsolata esetleges, legtöbb esetben a vezetőkre korlátozódik. Az űj típusú, érdeklődés szerint szerveződő ifjúsági csoportok száma Szegeden alacsony. Működésük feltételei nem biztosítottak kellőéi.. Megítélésüket az elmúlt időszakban bizonytalanság, túlzott óvatosság, olykoi gyanakvás jellemezte. Az 1985-ös városi pártértekezlet állásfoglalásának meglelelöen, megalakult a Szegedi Szakszervezeti Bizottság, mely keresi helyét. A munkahelyi szakszervezetek nehezebb körülmények között dolgoznak. Módszereikben sok a bürokratikus vonás, csökkent tekintélyük, tömegbefolyásuk. Érdekképviseleti állásfoglalásaikban gyakran bátortalanok. A szakszervezeti mozgalom pártirányitásának gyakorlata nem alakult az igényeknek megfelelően Egyes területeken túlságosan operatív a beavatkozás. A szakszervezet nehezen reagált a korábbiaktól eltérő önszerveződési kezdeményezésekre, s ez Szegeden is feszültségeket okozott A Hazafias Népfront folytatta várospolitikai akcióit. Testületei és munkabizottságai a korábbinál több, a közvéleményt foglalkoztató kérdést tűztek napirendre, javaslataikkal, kezdeményezéseikkel nagyobb közéleti szerepet vállaltak. Igazodtak a lakóterületi politikai munka új követelményeihez. igyekeztek a lakosság véleményét megismerni és közvetíteni. A városi pártbizottság az állami, társadalmi és tömegszervezetekkel elvszerü. folyamatos munkakapcsolatra törekedett, tiszteletben tartotta önállóságukat. A tanácsi testületek munkája nyitottabbá vált, fórumaikon hangsúlyosabban fogalmazódtak meg a városfejlesztés és a működés problémái. Továbbra is korlátozottak a testületek döntési lehetőségei, a költségvetési bizonytalanságok miatt sok u kényszerű intézkedés. Az 1985-06 választások óta megélénkült o lakóterületi munka, többen vállalnak részt a várospolitika alakításában. Elsősorban a lakótelepeken erősödtek a kritikai észrevételek. A tanácstagi megbízatás a korábbinál több munkát, nagyobb felelősséget igényel. Létrejöttele és keresik működésük kereteit a lakóterületi bizottságok. Továbbra is egyenetlen színvonalú, bürokratikus e hatósági munka, sok esetben a megoldások nem egyeznek a lakosság igazságérzetével (például lakástámogatás elosztása, állami ingatlanok elidegenítése) A tanácsapparátus felépítését átalakították. Az osztályok együttműködése továbbra js hiányos, túlságosan érvényesül a reszortszemlélet. A politikai munkához szükséges pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Az új városi pártszékház átadása után a munkafeltételek lényegesen megjavultak. A körzeti, községi pártszervek működési feltételei — néhány kivétellel — megfelelőek. A tagdíjfizetési fegyelem megfeleÁz MSZMP Szeged Városi Bizottságának ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE a városi pártértekezletre lő. A tagdíjrendszer egyes elemeit a párttagság kifogásolja, mértékét magasnak, az adminisztrációt pelig túlzottnak tartja. E Az elmúlt években Szeged és környéke gazdasági helyzetének alakulását eredmények, bizonytalanság és útkeresés egyaránt jellemzi. Ennek oka, hogy a termelés feltételeiben (például munkaszervezés, szabályozórendszer, anyagellátás, szerződéses fegyelem, munkaerőhelyzet stb.) nem következett be a szükséges fordulat. Az 1988. évi változások sem indították el a várt folyamatokat. Az új adórendszer teljesítmény-visszatartást eredményezett Az irányítás változatlanul túlszabályozott, kevés a vállalati mozgástér. Szeged sajátos iparszerkezetét továbbra is a könnyű- és élelmiszeripar túlsúlya jellemzi, ahol a foglalkoztatottak több mint 50 százaléka dolgozik. A néhány évtizede meghonosodott olaj- és vegyipar az utóbbi időszakban dinamikusan fejlődött. A mezőgazdaság jól szolgálja a helyi lakossági igények kielégítését, sőt az országos ellátásban is — közösen az élelmiszeriparral — jelentős a szerepe. Igen értékes mozzanat a gazdálkodóegységek előrelépése az exporttevékenységben. Különösen gyors növekedés következett be a konvertibilis kivitelben. A város gazdaságában megvan a lehetőség az export további növelésére, ezt azonban akadályozza a külkereskedelmi vállalatok elégtelen aktivitása, a külkereskedelmi es piackutató munka gyengesége. Ezért megnő a szerepe a szegedi székhellyel megalakult kereskedőháznak, vámszabadterületnek, továbbá a gazdálkodóegységek önálló külkereskedelmének. A pénzügyi források szűkössége ellenére a fejlesztések, főként az élelmiszer- és vegyiparban, jelentősele (például világbanki hitelből megvalósult exportfejlesztés), mellyel bővült termékválasztékuk, tudatosabbá vált piacpolitikájuk. Az új vállalatvezetési formák előmozdítják a hatékonyabb vállalati gazdálkodást. szélesitik az üzemi demokráciát. Emellett azonban számos gond is akad (például nem tisztázott a vállalati tanácsok tagjainak felelőssége, nem erősödött a tulajdonosi szemlélet stb.). A város számos ipari egysége valamely nagyvállalat gyáraként működik Irányításukban változás, hoj*y néhányuk leányvállalattá alakult, mások önállósága jelentősen megnövekedett, a többi területen azonban továbbra is direkt irányítás érvényesül, ami ma már nem elfogadható. Gazdasági társaságok, közös vállalkozások, vegyes vállalatok alakítására erőteljes törekvések tapasztalhatók. Ez kedvező, mert növeli a gazdálkodás biztonságát és a termékválasztékot. A kisszövetkezetek tömeges megjelenése űj a város gazdaságában, tevékenységük egyre eredményesebb. Az elmúlt években a lakosság megélhetése rosszabbodott. A szinten tartáshoz, illetve a jelentős életszínvonal-csökkenés elkerüléséhez nagymértékű tűimunkára volt szükség. Az egyes keresők helyzetét differenciálta munkahelyük eredményessége. így az élelmiszer-ipari, a gépipari, a közlekedési, az ipari szövetkezeti egységek egy részénél évi 10 százalékot meghaladó volt a béremelkedés. de a könnyűipari vállalatoknál és az olajiparban a bérek az átlagos növekedést sem érték el. A városban úgynevezett válságágazatok nincsenek, ezért tömeges munkaerő-átcsoportosításra, -leépítésre nem volt eddig szükség. A létszámmozgások nem okoztak jelentős feszültségeket. Ma még a munkaerő-kereslet — ha csökkenő mértékben is — meghaladja a kínálatot. Mindezek ellenére már érzékelhető néhány kedvezőtlen tendencia: — egyre nagyobb az eltérés a vállalatok igénye és a munkát keresők képzettsége között. Keresettebbek a szakmunkások, ugyanakkor a kínálatot jórészt szakképzetlenek alkotják; — romlottak az első munkahelyet kereső, szakképzetlen fiatalok elhelyezkedési esélyei; — jelentős a foglalkoztatási igény a textiliparban, az egészségügyi intézményekben (középkáderek) és számos forgácsolószakmában; — nehezen indul a dolgozók szervezett vállalati átképzése, továbbképzése. A kereskedelemben bővülő hálózat szolgálja az ellátás javítását. A kiszolgálás minősége nem javult, a hiánycikkek köre nem 6zűkült. A fejlődő szolgáltatás sem tudja az igényeket kielégíteni Feszültséget okoz az áremelkedés, az akadozó anyagellátás, a lassú kiszolgálás, a gyenge minőség, a szervezetlenség stb. A város VII. ötéves terve 7 ezer 400 lakás felépítését tűzte ki. Ma már látható, hogy — ha nehezen is — csak mintegy 5 ezer 700 épül meg. A teljesítést nehezíti a tanácsi és lakossági pénzügyi források csökkenése, a lakásárak rohamos emelkedése stb. Gond. hogy számos tervezett fejlesztésről is (mint például Marx téri piaci rekonstrukció, trolibuszhálózat-fejlesztés stb.) le kell mondani, illetve későbbi időpontra kell halasztani. Ugyanakkor néhány jelentős létesítmény átadása megtörtént (színház, műjégpálya, 24 tantermes középiskola stb.J. Kedvező a víz- és a gázellátásban lakossági önerővel is segített hálózatbővítés, nyomasztó viszont a város egyes területeinek csatornázatlansága és a szennyvíztisztítás megoldatlansága. Az egészségügyi és a szociális ellátás tárgyi feltételei 1985 óta mérsékelten fejlődtek. A lakosság igényei és azok kielégítésének feltételei között mégis nőtt a távolság. Megszaporodott a kritika az egészségügyi intézmények működéséről. Ebben szerepet játszanak a kényszertakarékosság következményei, az elhúzódóelmaradó épületfelújítások, beruházások, a munkaerőhiány, az egészségügyben dolgozók túlterheltsége, alacsony bérezésük, az e területen is szaporodó mértékben megfigyelhető felszínesség. Az intézmények üzemelésében növekszik a pénz-, az alkatrész-, a gyógyszer- és gyógyászatianyag-hiány. Az egyetemi klinikák és a kórházak együttműködése nem fejlődött kellően. A szociális intézményhálózat bővült, de a támogatások különböző formáihoz csak a rászorulók egy része jut. Az elmúlt években több, az egészségügyi és szociális ellátás javításét, az egészségkultúra terjesztését, a betegségek megelőzését szolgáló kezdeményezést (alapítvány, műszervásárlások, életmódklubok stb.) támogatott a lakosság. III. A Szegeden működő oktatási, tudományos, művészeti, közművelődési intézmények, az itt tevékenykedők nagy száma, munkájuk színvonala, a több mint 40 ezer diák Szegedet Dél-Magyarország kulturális központjává teszi. A művelődési szférában országosan is igen komoly feszültségek keletkeztek. Csökkentek a rendelkezésre álló anyagi eszközök, a munkafeltételek a legtöbb területen rosszabbodtak, az itt dolgozó értelmiségiek anyagi, erkölcsi megbecsültsége általában romlott. a pályakezdés jelentősen nehezebbé vált. Mindezek miatt alacsony a tudás, a tanulás, s több értelmiségi pálya presztízse. Kiéleződtek a már korábban is meglevő közéleti, politikai feszültségek, amelyek főleg a KISZ-, a szakszervezeti munkában, ós az utóbbi egy-két évben a pártmunkában is éreztették hatásukat. Ezeknek a tendenciáknak a megváltoztatását sem az intézményi, sem a városi párt- és állami szervek nem tudták elérni. A közoktatási (óvodák, általános és középiskolák) intézmények állagában, a munka tárgyi és személyi feltételeiben érdemleges javulás nem következett be. Az óvodák mai már minden gyermeket fogadni tudnak. Az űj lakótelepeken — ugyanúgy, mint az általános iskolákban — továbbra is vannak elhelyezési nehézségek. Az általános iskolák alsó osztályaiban csökken a beiratkozottak száma, valamelyest enyhül a zsúfoltság. Több intézményben továbbra sem lesznek meg a minőségi oktató-nevelő munka feltételei, annak ellenére, hogy az iskolák törekszenek az újonnan erősödő igények kielégítésére (nyelvek oktatása, számítástechnika stb.). Legnagyobbak a feszültségek a középfokú oktatásban. A gyorsan növekvő tanulólétszám (a tervidőszak végén 1985-höz képest 3 ezer 600-zal több tanuló kerül középiskolába), a szűkös fejlesztési lehetőségek, több iskola leromlott állaga és a hibás tervezés miatt, nincsenek meg a nagy létszámú gyermekkorosztályok színvonalcsökkenés nélküli iskoláztatásának feltételei. A képzési struktúra bizonytalan és lassan változik. Konkrét gazdaságfejlesztési elképzelések, s az ezekre épülő szakember-szükségleti tervek hiányában a jelenlegi képzési szerkezet korszerűsítésére az oktatásügy nem képes:. Elavult az iskolák felszereltsége, a szakképzés túlzottan specializált, a szakemberképzést a vállalatok lényegében továbbra is az oktatásügy feladatának tekintik. Az oktató-nevelő munkát megfelelő számú és képzettségű pedagógus végzi Szakemberhiány csak néhány szakon és intézményben fordult elő. A tudás, a tanulás társadalmi, a pedagógus munkájának anyagi, erkölcsi leértékelődése, az elégtelen munkakörülmények negatívan hatnak az iskolai munka színvonalára. Ez tükröződik a tanuláshoz való viszonyban, a pedagóguspályát választók szakmai felkészültségében, munkához való viszonyukban, a tantestületek elnőiesedésében, a tanórán' kívüli munkában stb. A hallgatók létszámának növekedése súlyosbította a felsőoktatási intézmények zsúfoltságát. A megvalósult fejlesztések (tornacsarnok, kollégiumok) a régi gondok egy részén enyhítettek. Csökkent a diákszociális juttatások reálértéke. A vidéki hallgatók fele nem kap kollégiumi ellátást. Egyre nehezebb a színvonalas oktató-nevelő munka ~ személyi feltételeinek biztosítása. Szaporodnak a káderutánpótlási gondok. Üj tantárgyak, szakok, szakpárosítások alakultak ki. A képzés jellege, a felvételi vizsgák rendje, a tanév egyenetlen időbeosztása, a hallgatók túlterhelése lényegében nem változott. Növekedett az intézmények önállósága, módosult belső irányítási-szervezeti rendjük. A szegedi felsőoktatási intézmények együttműködésének bővítését az eltérő főhatósági irányítás, az elkülönült intézményi és személyi érdekek akadályozzák. Az elmúlt években a hallgatók körében nyilvánvalóbbá váltak a világnézeti eltérések Jelentősen megélénkült az intézmények politikai és közélete. Űj, önálló érdekképviseleti és ifjúsági szerveződési törekvések is követőkre találtak. Szeged tudományos kutatóműhelyei fokozatosan romló feltételek között dolgoztak. Tevékenységükre hátrányosan hatottak a költségvetési kiadásokat csökkentő intézkedések, az importkorlátozás és az infláció. Folytatódott a géppark, a műszerek elöregedése, nehezebbé vált a kutatói utánpótlás biztosítása. A tudománytámogatás több csatornás rendszere a valóságban sokszor az intézmények működésének csupán az alapfeltételeit biztosította. A tudománypolitika deklarált törekvései és a gyakorlat közötti súlyos ellentmondások miatt az intézményekben a közérzet és a politikai hangulat rossz. Az űj kezdeményezések (Dél-alföldi Innovációs Park. Biotechnika Rt.) lassan hoznak eredményt. Szeged az elmúlt években több jelentős tudományos rendezvénynek adott otthont, javultak a szegedi tudósok nemzetközi kapcsolatai, növekedett a tudományos minősítéssel rendelkezők száma. A közművelődési, művészeti intézmények működési feltételei néhány esetben kedvezően változtak (nagyszínház, bábszínház). A pénzügyi gondok nőttek, az egyes intézmények esetében az alapfunkciók ellátását veszélyeztetik. Az e területen dolgozók közérzete nem jó. A művészeti szövetségek helyi csoportjai között az együttműködés nem javult érzékelhetően. Az írószövetség helyi csoportja nem működik. A felújított színház megnyitása országos jelentőségű esemény volt. Az átadás óta növekedett a színház iránti érdeklődés. Az operatársulat nemzetközileg is elismert. A balettegyüttes megszervezése és a stúdiószínház működése űj színfolt. A szabadtéri játékok programja átalakulóban van. Az igazgatóság munkája a nagyobb önállóság és a vezetés megújulása következtében szervezettebbé vált. A váras irodalmi életét napjainkban befolyásolják a Tiszatáj című folyóirat ideiglenes beszüntetését, s újbóli megjelentetését követő viták. A Kincskereső továbbra is színvonalasan szolgálja a tizenéves korosztály ízlés- és szemléletformálását, esztétikai nevelését. Az utóbbi időszakban is születtek maradandó, értékes képzőés iparművészeti alkotások. A kereskedelmi-piaci igények erőteljesebben éreztetik hatásukat. A művelődési otthonok tartalmi tevékenységében a hiányos feltételek, a művelődési szokások változása stb. miatt többségében visszalépés, stagnálás tapasztalható. Felerősödött az igény a lakóterületi közművelődési klubok létrehozására, számuk az utóbbi időszakban gyarapodott. Szakmai, politikai irányításuk, felügyeletük, rendszeres támogatásuk megoldatlan. A könyvtárak állományának gyarapítására és a működésre fordítható összeg reálértéke csökkent. Felszámoltak néhány fiókkönyvtárat, korlátozták a nyitva tartási időt. Az alacsony bérszínvonal, a kedvezőtlen munkaidőbeosztás miatt fokozódik a fluktuáció. A városi pártbizottság nem törekedett teljes körű beszámolásra, minthogy pártértekezletünk nem ciklushatárra esett. Az időszerű problémákat igyekezett előtérbe állítani, hiszen ezek megoldására kell most erőnket egyesíteni. Ennek szellemében törekedtünk a feladatterv összeállítására is 9 4 »