Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

1988. augusztus 31., szerda 5 FELADATOK E 1. Szeged kommunistái az országos pártértekezlet szellemében és állásfoglalásának megfelelően, vizsgálják meg, miként járulhatnak hozzá kezdeményezően politikai intézményrendszerünk fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. Ebben tanúsítsanak különös figyelmet saját szervezeti rendszerükre, munkamódszerükre és munkastílusukra. Hajtsák végre következetesen a pártdemokrácia bővítésére vonatkozó elvi határozatokat. A politikai, társadalmi és gazdasági megújulást a pártélet megújításával is segítsék elő. A városi pártértekezlet egyetért a pártbizottság törekvéseivel és határozatával, hogy a városi testület egy részét közvetlenül válasszák meg a pártszervezetek A tapasztalatok alapján szükségesnek tartja a közvetlen választás mértékének ismételt megtárgyalását. Kötelezi a pártbizottságot, hogy készítse elő a tisztségviselők választásának és visszahívásának új rendszerét, e folyamat demokratizmusának fejlesztését, s ezt alkalmazza a következő pártértekezlet megszervezésekor. 2. A párt vezető szerepének érvényesítését a párttagságra támaszkodva, a megváltozott viszonyokhoz és követelményekhez alkalmazkodva, demokratikus eszközökkel kell biztosítani. — A vártsi pártbizottság fontos politikai, várospolitikai és stratégiai kérdések kidolgozásával foglalkozzék. Döntéseinek várható társadalmi-politikai következményeit, a párttagságra és a lakosságra gyakorolt hatását tudományos ismeretekre alapozza. A következő másfél esztendőben határozza meg a gazdasági-társadalmi kibontakozási folyamat helyi feladatait; a pártdemokrácia fejlesztésének irányait és módszereit; a politikai intézményrendszer változásából eredő kötelességeit. 3. A városi, üzemi, intézményi, lakóterületi irányító pártiestületek a feladatok kidolgozásába, meghatározásába vonják be a párttagságot, és kérjék közreműködésre a társadalmi és tömegszervezeteket, u lakóhelyi közösségeket. Ennek érdekében: — a párttagság egészét érintő témákban a városi pártbizottság kezdeményezzen párlvitákat; stratégiai kérdésekben igényelje a helyi szakértők, tudományos műhelyek előzetes véleményét; a döntési alternatívák, feltárása érdekében a várost érintő, fontos problémakörökben működtessen ad hocbizoltságokat; — a városi végrehajtó bizottság az alapszervezetekből áramló fontosabb javaslatokat rendszeresen terjessze a pártbizottság elé; annak állásfoglalásáról adjon tájékoztatást a javaslatot tevő pártszervezetnek. — a városi pártbizottság igényelje az állami és tömegszervezeti szervek vezető testületeinek véleményét valamennyi fontos helyi politikai kérdésben; különösen szorgalmazza a döntési alternatívák mérlegelését; gondosan tanulmányozza a városi testületekben és munkabizottságokban született kisebbségi véleményeket is, s ezekről döntés előtt és után is tájékoztassa a testületet; — a pártbizottság tagjai és tisztségviselői rendszeresen és aktivan vegyenek részt a pártrendezvényeken, találkozzanak a párttagsággal, tágítsák közéleti mozgásterüket, nagyobb figyelmet tanúsítsenak a lakóterületi politikai munka iránt is; a tömegszervezeti és -mozgalmi szervekben a párt vezető szerepének érvényesítése érdekében aktivizálódjanak a kommunista csoportok; — a pártbizottság fejlessze koordinációs tevékenységét; segítse az érdemi partneri együttműködést az állami, társadalmi és tömegszervezetek között, biztosítva önállóságukat. Támogassa a szükséges szervezeti változásokat, a munkamódszer és a munkastílus fejlesztését, korszerűsítését. Igényelje, hogy segítsék felszínre a városban élö rétegek, csoportok érdekeit, folyamatosan jelezzék a feszültségeket; — támogassa az értelmes célokra szerveződő közösségek létrehozását és tevékenységét. 4. Körültekintő tervező- és előkészítő munkára van szükség, a pártszervek és -szervezetek vezető, irányító szerepének új szellemű érvényesítésére. Ennek érdekében : — erősíteni kell a pártbizottságnak a vb-t irányító szerepét. A vb továbbra is döntés-előkészítő, érdekegyeztető, határozathozó és ellenőrző munkát végezzen. A pb üléseinek számát a politikai szükséglet határozza meg. A vb minden pártbizottsági ülésen számoljon be tevékenységéről, a tisztségviselők folyamatosan adjanak számot munkájukról; — a pb vizsgálja felül munkabizoltságainak tevékenységét, ezeket válassze újjá, szakértőket is vonjon be munkájukba (pártonkívülieket is): — korszerűsítse határozathozatali rendszerét, s ebben érvényesítse a személyes politikai felelősség elvét; évente tekintse át a hozott határozatok végrehajtását, figyelemmel azok helyességére, a felelősségre, a végrehajtás hiányosságaina. 5. A pártmunkáhan váljon meghatározóvá a közvetlenség, a meggyőzőerő, a nyitottság és a nyíltság, az őszinte informálás, a személyes példamutatás, a pártszervek és -szervezetek önállóságának tisztelete. 6. A kádermunkában a városi pb az alkalmas, a társadalmi-gazdasági célokkal azonosuló, a kezdeményező- és irányítóképes vezetőket minden eszközzel támogassa, s következetes eréllyel lépjen fel az alkalmatlan, a hatalommal visszaélő, az erkölcsi normákat megsértő vezetőkkel szemben; szükség esetén gondoskodjék ezek felelősségrevonásáról, s erről a közvéleményt időben tájékoztassa. Határozottan avatkozzék közbe, ha valamely irányított pártszerv nem megfelelően érvényesíteni biztosított hatáskörét. 7. A párialapszervezetek váljanak a politikai munka fő színtereivé, élénkítsék fel tevékenységüket. Az ehhez szükséges hatáskört a pb biztosítsa számukra. Az alapszervezetek tekintsék át vezetőségük személyi összetételét, s ahol szükséges, erősítsék meg kezdeményező típusú elvtársokkal : — váljanak alkalmassá önálló politikai munkára, érdemben foglalkozzanak országos, városi, lakóterületi és munkahelyi politikai kérdésekkel; biztosítsák környezetüknek a gyors, pontos és nyílt tájékoztatást, növeljék a pártmunka tervezésének demokratizmusát; — érvényesítsék a kollektív vezetés elvét és tartalmi követelményét, a személyes felelősséget a döntések végrehajtásában, a kérdések őszinte tisztázását pártfórumokon kezdeményezzék, és határozottan követeljék meg a párttagoktól az aktív elkötelezettséget; — biztosítani kell az alapszervezetekben is, hogy a kommunisták észrevételeikre ugyanazon a pártfórumon kapjanak megfelelő választ, s a tisztségviselők határozottan és gyorsan intézkedjenek Ezt követeljék meg a gazdasági és tömegszervezeti vezetőktől is; •— tanúsítsanak nagyobb figyelmet a párttagok egyéni gondjai iránt, lépjenek fel a sértődékenység és az esetleges megtorlások ellen; — a pártcsoportok tevékenysége váljon rendszeressé; — a lakóterületi politikai munka jelentősége növekszik, az itt dolgozó alapszervezetek fokozzák aktivitásukat e várospolitikai kérdések iránt; álljanak a lakosság kezdeményezéseinek élére; a munkahelyi pártszervezetek ebben legyenek segítő partnereik, tagjaik kapcsolódjanak be lakóterületük közéletébe. 8. A párttaggá nevelés a mindennapos emberi kapcsolatokon és az alapszervezetek nyíltabb munkáján alapuljon. A tagfelvételeknél a statisztikai szempontokat mellőzzük, de legyünk különös figyelemmel a pártépítésben a fizikai dolgozókra és a fiatalokra. 9. A fegyelmi bizottságok a párt tisztasága érdekében határozottan lépjenek fel a párttól idegen jelenségekkel és maigatartásformákkal szemben. Legyen szervezettebb és tudatosabb a megelőzés, a pártbüntetés hatálya alatt állókkal való nevelő foglalkozás. A hibákat nyíltan feltárók és bírálók érezzék a fokozott védelmet, a rágalmazók a megfelelő elmarasztalást. 10. A városi pártbizottság a társadalmi és tömegszervezetekben és a tanácsban a kommunista tagok és az apparátusokban dolgozó kommunisták révén érvényesítse politikai állásfoglalásait, és így hasson működésükre. Kezdeményezze a tanácsok döntési önállóságának erősítését, hogy azok betöltsék önkormányzati szerepüket, egyszerűbbé és ellenőrizhetőbbé váljon az ügyintézés. 11. A pártapparátus munkáját a testületek által meghatározott feladatokhoz kell igazitani. A pártmunka egészét áttekinteni képes, egységes szemléletű, a döntések előkészítését és végrehajtását magos színvonalon szervező apparátusra van szükség Létszámát és szervezeti felépítését a pb vizsgálja felül, s ennek során mérlegelje a nagyobb arányú társadalmasítás lehetőségeit. 12. Elengedhetetlenül szükséges ideológiai munkánk fejlesztése, az új kérdések megválaszolása. Az ellentmondások feloldását szolgáló vitákat vállalni kell. A párttagok nyílt, következetes kiállásának, a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítése elodázhatatlan; — a városi pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a párttagok érdeklődésének jobban megfelelő oktatási formák szervezésével, a propagandisták rendszeres felkészítésével javítsák pártszervezeteink az agitációs és propagandamunkát; — reagáljanak gyorsabban és rugalmasabban a párttagságot és a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre. A politikai nevelő munkába vonjanak be több, jól felkészült, tapasztalt értelmiségit. A várcai pb a munka segítése érdekében továbbra is rendszeresen szervezze a városi politikai akadémia előadás-sorozatait, a propagandistaklub foglalkozásait, az információfeielősök értekezleteit; — a társadalmi nyilvánosság szélesítését a városi pártbizottság tekintse a szocialista demokrácia lényegi elemének. Ezért saját munkájáról gyors, rendszeres, érdemi tájékoztatást adjon; a helyi sajtószervekkel közösen dolgozza ki a sajtótájékoztatás gyakorlatát, annak módszereit és intézményes garanciáit; — a városi tömegtájékoztatási eszközök hiteles, gyors, pontos, szókimondó és elkötelezett tájékoztatással járuljanak hozzá a párt iránti bizalom erősítéséhez, segítsék a politikai törekvések megértetését, elfogadtatását. Következetesen bírálják a párt politikájától eltérő gyakorlatot, a hibákat. Személyre, beosztásra való tekintet nélkül tájékoztassanak a visszaélésekről, az erkölcstelen vezetői magatartásróL A sajtóban dolgozó kommunistákat a pártbizottság közvetlen munkatársainak tekintse. Várja el, hogy az újságírók szakmaipolitikai felkészültsége, a szerkesztőség kezdeményezőkészsége, a műhelymunka fejlődjön, erősödjön a közlési felelősség és fegyelem. 13. A városi pártbizottság kezdeményezze a párton belüli gazdálkodás korszerűsítését. Nagyobb önállóság és döntési lehetőség szükséges a rendelkezésre álló források felhasználásában. A helyi döntésektől függő ésszerűsítéseket el kell végezni. Gondoskodni kell a megtevő pártházak és -helyiségek folyamatos karbantartásáról, felújításáról, az eszköztár korszerűsítéséről. A pártházak és -helyiségek társadalmi célú hasznosítását (például: közoktatás) — a pártmunka elsőbbségének garantálása mellett — lehetővé kell tenni. E Legfontosabb feladat, hogy a város és környéke gazdasági életében fordulat következzék be, a párttestületek és a párttagság aktív közreműködésével. Figyelmünk középpontjában a következő feladatok álljanak: 1. Politikai eszközökkel segítsük a gazdasági reform érvényesülését, támogassuk a gazdasági egységek önállóságának kibontakozását, a hazai és nemzetközi viszonyokhoz való gyors és eredményes alkalmazkodásukat. 2. A kibontakozás elkerülhetetlenné teszi a munkaerő nagyobb arányú mozgását, előidéz átmeneti vagy hosszabb távú és nemcsak strukturális munkanélküliséget. Ezért kezdeményezzük és támogatjuk új munkiahelyek létrehozását (legyen az részvénytársaság, vegyes vállalat, kisszövetkezet vagy magánvállalkozás), melyek egyidejűleg szolgálják a hatékony gazdálkodást, a társadalmi, városi, csoport- és egyéni érdekeket; a várható igényekhez mérten a városban folyó szakképzés jobb összhangjának megteremtését; a biotechnológia tudományos eredményeinek gyors hasznosítását; az idegenforgalom és a lakossági szolgáltatások fejlesztését 3. Az export fokozásához versenyképes termékek, magas színvonalú piackutatás és kereskedelmi tevékenység szükséges. Indokolt a gazdálkodóegységek külkereskedelmi tevékenységének bővítése. Támogassunk minden törekvést, amely helyi érdekeltségű külkereskedelmi szervezet létrehozását segíti. 4. Fokozottabb műszaki fejlesztésre van szükség Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyek a közös beruházásokban, a szabad tőke bevonásában stb. rejlenek. Ehhez megbecsült műszaki szakembergárdára, a kutatóintézetekkel és a pénzintézetekkel való hatékonyabb együttműködésre van szükség. Ezért segítsük elő bankfiókok Szegedre települését, valamint egy szegedi kereskedelmi bank rt. létesítését. 5. A mezőgazdasági üzemek minden olyan tevékenységét támogassuk, amely a város jobb ellátására, az élelmiszer-ipari üzemek alapanyagainak biztosítására, a városkörnyéki települések fejlesztésére irányul. 6. A településfejlesztésben kapjon nagyobb szerepet az érdekek ütköztetése, egyeztetése. Legfontosabb a lakásépítés, a magánerős építést segítő terület-előkészités, a középiskolai tantermek számának bővítése. Támogatni kell a lakossági önerős szerveződéseket, ezen belül különösen a csatornaépítést. 7. A gazdaságban bekövetkező szükségszerű változások jelentős társadalmi és politikai feszültségek forrásai lehetnek. Ezek feloldása érdekében a párt városi szervei vállaljanak részt az érdekek egyeztetésében, e megoldások kidolgozásában. 8. A pártbizottság az egészség- és szociálpolitika feladatainak megoldása, a lakosság egészségi állapotának, az egészségügyi és szociális ellátást biztosító intézményrendszer működésének javítása, fejlesztése érdekében kezdeményezze, hogy az illetékes állami, illetőleg társadalmi szervek, valamint az e területen dolgozó pártszervek és pártszervezetek: — teremtsék meg az egészségmegőrzés társadalmi programja megvalósításának feltételeit; — biztosítsák az intézmények működéséhez szükséges anyagi eszközöket, javítsák a műszerezettséget, az ellátás kulturáltságát, az etikai helyzetet; — fejlesszék az irányítás különbözőségétől függetlenül a területen működő egészségügyi és szociális intézmények együttműködését; — a fiatalok egészséges életmódra nevelése érdekében bővítsék az egészügyi és a közoktatási intézmények kapcsolatait. 9. A városi pártbizottság a következő időszakban is alakítsa ki az egészség- és szociálpolitika helyi feladatait illető álláspontját. Támogasson minden olyan szervezeti korszerűsítést, amely a lakosság igényeinek színvonalasabb kielégítését, az intézményrendszer egységes szemléletű és takarékos működését szolgálja. Saját eszközeivel segítse az egészségügyi és szociális ellátás színvonalának emelését szolgáló lakossági kezdeményezéseket, azok szakmai megalapozottságának erősítését III. 1. A művelődéspolitikai feladatok megoldásában a következő időszakban a városi párttestületeknek, az irányító és fenntartó állami szerveknek, s az intézményekben dolgozó pártszervezeteknek, párttagoknak kiemelt figyelmet kell fordítani a közoktatási, a felsőoktatási, a tudományos, a művészeti és közművelődési intézményekben folyó munka feltételeinek, színvonalának javítására. A pártszervek politikai munkájukkal járuljanak hozzá, hogy tudatosuljon: a gazdaságitársadalmi kibontakozási program megvalósításának feltétele a munkaerő képzettségének javulása és a tudomány gyakorlati hasznosulásának gyorsasága. Segítsék elő, hogy: — javuljanak az oktató-nevelő mun- '* ka feltételei az általános iskolákban; — létrejöjjenek a növekvő létszámú gyermekkorosztályok középfokú iskoláztatásának megfelelő feltételei; — javuljanak és bővüljenek a felsőoktatási intézmények, a tudományos alkotóműhelyek munkafeltételei; — igazodjon jobban a művelődési és szórakozási igények kielégítéséhez a művészeti és közművelődési intézmények tevékenysége; — a városi pártbizottság segítse elő, hogy az illetékes szervek kidolgozzák a régió, a megye gazdaságfejlesztési stratégiájához igazodó középfokú szakemberszükségleti tervet, amelyhez igazodhat a közoktatás képzési struktúrájának korszerűsítése; — támogassa az intézmények belső életének további demokratizálását, az önállóság és egyben a felelősség szélesítését, az egymás közötti és a gazdálkodóegységekkel meglevő együttműködésük fejlesztését. Az intézményi önállóság növekedésével egy időben és érdekében segítse elő a tanácsi irányítás gyakorlatának módosítását; — a városi párttestületek támogassák az oktatási törvény megvalósítása, a képzés korszerűsítése érdekében az oktatási intézményekben folyó munkát. Az intézményi pártszervek legyenek kezdeményezői az oktató-nevelő munka színvonala emelésének, a személyi feltételek javítását szolgáló törekvéseknek. 2. A szegedi pártközvélemény nagyra értékeli a városban működő tudományos műhelyek tevékenységét. A tapasztalatok összegezése, az Együttműködés javítása, saját állásfoglalásai szakmai megalapozottságának növelése érdekében a pártbizottság továbbra is működtesse a tudománypolitikai munkaközösséget, rendszeresen továbbítsa a tudorriánypolitika helyi gyakorlatának ismeretében az észrevételeket, a döntést igénylő kérdéseket az illetékes állami és pártszerveknek. Fokozottan építsen a társadalomtudományi kutatók tevékenységére a helyi politikai döntések előkészítésében, a végrehajtás értékelésében. 3. A művészetpolitikai célkitűzések gyakorlati megvalósításában a városi párttestületek tartsák alapvetően fontosnak a művészeti műhelyek, szervezetek és a közművelődési intézmények önállóságának erősödést. Továbbra is kezdeményezzék a művészekkel folytatott párbeszédet: szorgalmazzák, hogy bővüljön az érték- és tevékenységközpontú állami mecenatúra eszközrendszere, szélesedjenek a művészeti műhelyek és a közönség kapcsolatai. Szeged. 1988. augusztus