Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

1988. augusztus 31., szerda 3 Az MSZMP Szeged Városi Bizottságának ÁLLáSFOGLULÁS-IERVEZEIE a városi pártértekezletre Tisztelt Olvasóink! A városi pártbizottság 1988. augusztus 24-i ülésén úgy döntött, hogy a Délmagyarország hasábjain teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza és széles körben vitára bocsátja a városi pártértekezlet írásos dokumentumainak tervezetét. A testű, let ezzel szeretné elérni, hogy a Szegeden és a város vonzáskörzetében élő párttagok és a politika iránt érdeklődő pártonkívüliek ismerjék meg az 1985 óta eltelt időszakot értékelő elemzést, a kővetkező hetekben rendezendő politikai fórumokon, pártrendezvényeken javaslataikkal, észrevételeikkel egészítsék ki a beszámolót, segítsék a pontos helyzetelemzést, formálják, pontosítsák a kitűzött feladatokat, járuljanak hozzá a társadalmi és gazdasági stabilizáció és a kibontakozás teendőinek meghatározásához és végrehajtásához. A testület biztosítja a közvetlen, személyes véleménynyilvánítás lehetőségét is, ezért szeptember 12. és 16. között, naponta 14 órától 18 óráig, a pártbizottság székházában (Komócsin Zoltán tér 1.) ügyeletet tartunk, ahol a testület és az apparátus tagjai az érdeklődök rendelkezésére állnak. Természetesen, várjuk írásos észrevételeiket, javaslatailcat is. MSZMP Szeged Városi Bizottsága Az MSZMP Szeged Városi Bizottsága 1988. október 8-ána pártértekezletet hívott öszsze. A döntés a város és környéke párttagságának kezdeményezésére, egyetértésével és támogatásával született. Az elhatározást a következők indokolják: — A XIII. kongresszus óla alapvető és gyorsuló változások mentek végbe a nemzetközi és a hazai politikai életben. Az 1987-es párt- és kormányprogram nagy horderejű, az egész társadalom megújulását szolgáló, azt kikényszerítő döntéseket tartalmaz. A magyar gazdaság további nemzetközi leértékelődésének, a súlyos gazdasági krízis kialakulásának, a társadalmi konfliktusok további mélyülésének megakadályozása és a nemzetközi felzárkózás érdekében gyökeresen új politikai prioritásokat kellett kialakítani. Üjra kellett fogalmazni a pártmunka legtöbb elemét, s ennek megfelelően alakítani a párt működésének szervezeti és a központi szervek személyi feltételeit. Ezeknek az összetett feladatoknak sürgető, halaszthatatlan megoldása igényelte a májusi országos pártértekezlet összehívását. — A vázolt körülmények közepette erőteljes bírálatok érték a párt politikáját. Fokozódott a vezetés- és a vezetőellenes liangulat. Rendkívül élesen elítéli a párttagság és a társadalom a vezetői önteltséget, a tisztességtelen anyagi előnyszerzést, a visszaéléseket, a szervezetlenséget, a bürokráciát, az erkölcstelen — bár nem törvénybe ütköző — vezetői magatartást. Élesen megfogalmazódott, hogy tartalmában és módszerében új, a nyilvánosság előtt folyó politizálásra, döntés-előkészítésre, végrehajtásra és ellenőrzésre, a tagság és a lakosság bizalmát élvező vezetőkre van szükség. — A párton belül hosszabb ideje érlelődnek a változtatás iránti igények. Ezek az utóbbi egy évben folytatott pártviták során elemi erővel törtek felszínre. — Ugyanezek a változások tették irreálissá az 1985-ös szegedi pártértekezlet célkitűzéseinek, állásfoglalásának egy részét is. Alapvetően megváltoztak a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek, a költségvetési intézmények gazdálkodási, működési feltételei. Ezekhez a gazdálkodó szervezetek különböző hatásokkal tudtak alkalmazkodni. Egyes helyeken működési zavarok keletkeztek, bizonytalanná vált a jövő. A növekvő elvonások, a drágulás, a bürokratikus irányítás és működés, a tényleges önállóság hiánya miatt eltolódnak fontos beruházások, romlanak a meglevő intézmények működési feltételei és a lakosság életkörülményei. — Az országos pártértekezletet követő hetekben, főleg a legfelső vezetésben bekövetkezett változások miatt, ismét megerősödött a párt iránti bizalom. Az azóta született konkrét döntések egy része (a folyamatos áremelkedések, a lakossági hitelek kamatainak emelése stb.), egymásnak ellentmondó felső vezetői megnyilatkozások, rendelkezések, a magas infláció a politikai hangulat rosszabbodásához vezetett, erősödött a kilátástalanság, a bizonytalanság érzése. Mindezek újna fokozták a párt és a kormány iránti bizalmatlanságot. — Szeged párttagsága egyetért az országos pártértekezlet megújulási törekvéseivel. A városi pártszervek és -szervezetek döntő többsége úgy véli, hogy űj helyi politikai programra, új módszerekre, munkastílusra, s ezzel együtt a városi testületek megújulására van szükség. E Az 1985. évi városi pártértekezlet óta a pártbizottság 23 ülést tartott. A testület folyamatosan t 'jékozódott Szeged város és a városkörnyéki községek politikai, társadalmi és gazdasági viszonyainak alakulásáról, az ideológiai élet, a tudatformáló munka tapasztalatairól, a művelődés- és tájékoztatáspolitikai feladatokról, a munkaerő-gazdálkodás helyzetéről, a káderpolitikai elvek érvényesüléséről, a dolgozók életszínvonalának, élet- és munkakörülményeinek változásairól. Napirendjeinek több mint felét a felsőbb pártszervek határozatai írták elő. A pártbizottság a megváltozott társadalmi, gazdasági körülmények között is felelősségteljes munkát végzett. A testületi üléseken általában élénk vita zajlott, a döntések többsége reális igényeket fogalmazott meg. A testület határozatainak egy része azonban nem vette eléggé figyelembe a megváltozott körülményeket, a feladatok megvalósításához szükséges feltételek gyakran hiányoztak, s így egyes célkitűzések irreálissá váltak. Esetenként lassította a döntésre érett kérdések megoldását, a konfliktusok kezelését a pártós állami szervek, az egymásra épülő irányítási szintek felelősségi és döntéskörének tisztázatlansága, az egyértelmű feladat- és hatásköri elkülönülés és az önállóság hiánya. Több konfliktus keletkezett a hatáskört gyakorló, valamint a döntésben közvetlenül is érintett pártszervek között. Az utóbbi időszakban markánsabbá váltak a pártbizottság állásfoglalásai erősödött a párttagok által felvetett kérdések, vélemények képviselete, a párttagság erőteljes igényére lényegesen javult a testületi ülésekről adott tájékoztatások színvonala. A párt-végrehajtóbizottság munkáját problémaérzékenység, az aktuális kérdések, feladatok vállalása jellemezte. Munkaprogramját rugalmasan alakította a politikai szükségletekhez, tevékenységében a formális elemek mérséklődtek. Az ülések száma csökkent. A határozatok, állásfoglalások végrehajtásának ellenőrzésében nem eléggé következetes a testület. Az üléseiről adott tájékoztatás szűk körű, a párttagok nem ismerik a végrehajtó bizottság munkáját, döntéseit. A városi fegyelmi bizottság a pártértekezlet óta önálló döntési jogot kapott, felelőssége nőtt. A városban évente közel 100 párttagot kellett fegyelmi leg felelősségre vonni. A fegyelmi vétségek megítélésében még mindig tapasztalható liberalizmus, következetlenség, bizonytalanság. A pártbizottság munkabizottságai üléseiket rendszeresen megtartották. Döntéselőkészítő, véleményező, tanácsadó testületi funkciójuknak többségében megfeleltek. A munkabizottsági tagok a végrehajtás ellenőrzésébe alkalmanként, felkérésre bekapcsolódtak. A megnövekedett feladatoknak, az új követelményeknek a pártapparátushan dolgozók többsége megfelel. Javult felkészültségük. Tevékenységükben sok a hivatali, bürokratikus elem. A reszortfeladatok ellátása mellett területfelelősi munkájuk esetenként felületes, rendszertelen. A 23 tagú apparátusban — a szervezeti korszerűsítéssel párhuzamosan — indokolt néhány személyi változtatást kezdeményezni. A városi pártbizottság működési területén a pártbizottságok, a pártvezetőségek a korábbi időszaknál pontosabban érzékelték a problémákat, bátrabban képviselték a párttagság véleményét, testületi döntéseiket. A működésük megújítására tel' erőfeszítések halasára javult testületi munkájuk, önállóbbak, kezdeményezőbbek a várospolitikai és a hatáskörükbe tartozó kérdésekben. Tevékenységükben egyre kevésbé tapasztalható politikai érzéketlenség, a felelősség áthárítása, kényelmesség, a konkrét utasítások, receptek iránti igény, az önbírálat hiánya. Fokozódott az igényük az időbeni, hiteles, gyors, pontos tájékoztatásra. Többször előfordul, hogy lényeges kérdésekben is megfelelő információk és érvek nélkül maradnak. A közel 70 pb-titkár közül 7 ágazati, 3 községi, 14 üzemi, 4 mg tsz-i titkár, 3 egyetemi-főiskolai szervezőtitkár függetlenített. A pártértekezlet óta 9 függetlenített párttitkári tisztség szűnt meg. Az alapszervezetek munkája aktívabb, a párttagság az országos és helyi politikai kérdések iránt érzékenyebb, kritikusabb lett. Ugyanakkor a társadalmi feszültségek, a párt tekintélyének csökkenése, döntési jogosultságuk hiánya a hel.vi kérdésekben tevékenységüket bizonytalanná, környezetükre gyakorolt hatásukat ellentmondásossá tették. Az irányító pártszervek egy része erőteljesen befolyásolja az alapszervezetek döntéseit, átvállalja tőlük a felelősséget, nem ad hatáskört, nem veszi figyelembe az alapszervezetek önállóság iránti igényét. Az alapszervezetek a felsőbb pártszervek határozatait sokszor nem tudják alkalmazni a helyi körülményekre. Működésükben a mozgalmi-közösségi jelleg alig érvényesül, sok a formális, bürokratikus, szubjektív vonás. A taggyűlési határozatok végre nem hajtása általában következményekkel nem jár. A munkahelyi problémákat, konfliktusokat önállóan csak ritkán tudják megoldani. A pártcsoportok sok helyen csak formálisan, vagy egyáltalán nem működnek. A párttagság a taggyűléseken is kritikusabb lett/ Az alapszervezetekben a felfelé irányuló bírálat erőteljes, kevésbé jellemző az önbírálat. A pártmegbízatások teljesítése többségében formális, a számonkérések nem eléggé következetesek. A politika, a határozatok melletti kiállás, a személyes példamutatás veszített korábbi értékéből. Gyakran előfordul óvatosság, visszafogottság, a hibák általános megfogalmazása, személytelenség. A városi pártbizottsághoz tartozó 11 község pártszervezetei éltek a számukra biztosított önállósággal. A káderhatáskör gyakorlására a pártszervezetek alkalmasnak bizonyultak. A megfelelő kádercserék is elősegítették a települések fejlődését, népességmegtartó képességük növelését. A pártszervezetek a településfejlesztési akciók kezdeményezői. A társadalmigazdasági változások kedvezőtlen hatását a lakossági önerő, a saját erőforrások fokozottabb bevonásával igyekeztek ellensúlyozni. Növekedett a lakóterületi pártszervek, -alapszervezetek aktivitása a lakosságot foglalkoztató kérdések képviseletében. Fejlődött együtlmüködésük a tanácstagokkal, népfrontbizotlságokkal, tevékeny szerepet vállalnak a lakóterületi bizottságokban. A növekvő társadalmi feszültségek, a nyugdíjasok életszínvonalának csökkenése, az ideológiai problémák, történelmi fejlődésünk és jelenünk megítélésének vitái nyomán nőtt az elbizonytalanodás, az aggodalom. Jelentősen emelkedett körükben a kilépések és a törlések száma. A pártépítósben 1987-től felerősödtek a már korábban érzékelhető negatív tendenciák. 1987-ben a korábbinál kisebb, de még jelentős számú felvétel (532) mellett másfélszeresére nőtt a kikerülés (640). 1988 első félévében, a politikái, társadalmi, gazdasági nehézségek hatására, csökkent a tagfelvétel, főként a fizikai dolgozók, a felsőoktatási intézmények hallgatói, s általában a fiatalok körében vált nehézzé a pártépítés. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetések időszakában erőteljesen megnőtt o kikerülés (1162). A pártból kikerültek közel 60 százaléka fizikai dolgozó. A törlések és kilépések oka, hogy sokan nem vállalják a párttagsággal járó követelményeket. Növekedett a párt politikájával, a végrehajtás gyakorlatával egyet nem értők, valamint az egyéni sérelemre hivatkozók száma. Az alapszervezetek általában nem kezdeményezik az alkalmatlan, pártmunkát nem végző párttagok törlését. Az elmúlt években a politikai munkában, a mindennapi vitákban a korábbinál hangsúlyosabbá váltak az eszmei-ideológiai kérdések. A nemzetközi viszonyok alakulása, megváltozott gazdasági-társadalmi helyzetünk, a szocializmus építésének új feltételei miatt a gazdasági fejlődés lehetőségei, a szocializmus perspektívái, a társadalmi élet demokratizálása álltak a viták középpontjában. A pártban folytatott viták is bizonyították, hogy a korábban monolitikusnak vélt eszmei egység illúzió. A párttagok körében fokozódott az elbizonytalanodás. Világossá vált, hogy a napi viták eredményességéhez, az űj jelenségek marxista elemzéséhez, a torzító nézetekkel szembeni fellépéshez újfajta nyilvánosságra és stratégiai kérdések tudományos tisztázására is szükség van; világosan körvonalazni kell távlaii társadalompolitikai törekvéseinket. Lényeges társadalmi kérdések álltak az agitációs munka középpontjában. Mozgósítóereje azonban gyengült, hitelét rontotta a meghirdetett elvekkel nem egyező gyakorlat. A pártoktatás jelentősen átalakult rendszere feladatának csak részben tudott megfelelni. Fórumain ma is jelentős számban vesznek részt, presztízse azonban gyengült. Nehezedett a beiskolázás, a fiatalok és a fizikai dolgozók érdeklődése csökkent, a kevesebb kötöttséggel járó formák váltak népszerűvé. A propagandisták többsége igyekezett eleget tenni a megnövekedett feladatoknak. Továbbra is kevés közöttük a fiatal. A tömegszervezetekben folyó politikai képzés — a tisztségviselők felkészítését kivéve — alkalomszerű. A párton belüli nyilvánosság megteremtése a politikai munka kulcskérdésévé vált. A felsőbb pártszervezeteket következetesen és torzítás nélkül informáltuk a párttagság véleményéről, szándékairól, javítottuk információs munkánkat. Változtattunk a titkári értekezletek rendjén, rendszeresebbé vált a reszortfelelősok felkészítése, a testületi ülésekről szóló tájékoztatás. Változatlanul körülményes azonban a pártdokumentumok, -határozatok megismerésének módja. A titkári tájékoztatókban sok aktuális információ szerepel, megjelenésük rendszertelensége miatt azonban felhasználásuk lassú, előre nem tervezhető. A párttagság javaslataira, észrevételeire nem kap minden esetben gyors, érdemi választ. Az elmúlt években a városban jelentősen bővült a tájékoztatás eszközrendszere. Kialakult a rádió, a televízió és a központi napilapok szegedi tudósítóhálózata, megkezdte rendszeres adásait a Magyar Rádió szegedi stúdiója, s közel 10 ezer lakásba jut el a városi televízió műsora. A tömegtájékoztatási eszközök általában gyorsan közvetítették az országos és a helyi politikai törekvéseket, történéseket, tudatosították a társadalmi és a gazdasági feladatokat, tükrözték a közvéleményben megfogalmazott gondolatokat. Mindegyik fórum munkájában előfordultak vitát kiváltó pontatlanságok, leegyszerűsítő, egyoldalú megközelítések, pongyolaságok. Egyes, a közvéleményt élénken foglalkoztató helyi kérdésekről — részben a sajtóirányítás ellentmondásos gyakorlata miatt, részben a szerkesztőség hibájából — nem volt kielégítő a tájékoztatás. A pártbizottság kezdeményezte és biztosította saját lapja, a Délmagyarország önállóságát, igényelte, hogy erősödjön az együttműködés, a műhelymunka, a belső irányítás, a kezdeményezőkészség és a felelősségvállalás. A városi pártbizottság lapja következetesen szolgálta és szolgálja a társadalmi, gazdasági és politikai megújulást; kezdeményező és kritikus fóruma a városi közéletnek; 67 ezres példányszáma az iránta való érdeklődés növekedésének bizonyítéka. A párt tevékenységének bemutatásában különösen sokat fejlődött; a városi politikai közhangulatra pozitív befolyást gyakorol. A városi televízió adásaira az útkeresés jellemző. Létesítésének körülményei, a kábelhálózat kiépítése és üzemeltetése körüli problémák miatt negatív a lakossági fogadtatása A körzeti rádió- és televizióstúdiók szakmai és politikai irányítása túlbonyolított, ez visszatérő feszültségek kialakulásának forrása. • A vezetők megítélésének legfontosabb mércéjévé mindinkább az eredményes gazdasági munka válik, melyben nőtt a szakmai felkészültség és a rátermettség szerepe. Egyre több helyen igényelnek új iránt fogékony, kezdeményező, demokratikus és a magasabb erkölcsi követelményeknek is eleget tevő vezetőket. Az elveknek és az elvárásoknak megfelelő kádermunka a gyakorlatban nehezen valósul meg. A pályázati rendszer szélesítésévei demokratikusabbá és nyilvánosabbá vált a személyzeti munka. Nőtt a határozott időre szóló vezetői megbízatások száma. A pályázati rendszer eddigi tapasztalatai kedvezőek. Könnyebbé vált a kádercserék megvalósítása, bővült a számba vehető jelöltek köre. A városi pártbizottság teljes káderhatáskört biztosított valamennyi pártbizottságnak, párt vezetőségnek és a legtöbb -filapszcrvezetnek, ezzel nőtt a választott testületek és a pártalapszervezetek szerepe a személyi ügyek megítélésében, a döntések kialakításában. A pártszervezetek fokozatosan alakítják ki a személyzeti munkával összefüggő feladataikat. Az önállóságra törekvés, az átgondolt, megalapozott véleménynyilvánítás mellett azonban gyakori a felelősség áthárítása, a bátortalanság, a körültekintő előkészítés hiánya, a kapkodás és a szubjektivizmus. Az eredménytelen, alkalmatlan vezetők cserélődésének üteme lassú. A pártszer(Folytatás a 4. oldalon.)