Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

6 1988. augusztus 27., szombat Törvénytervezet az egyesülési jogról Törvénytervezet a gyülekezési jogról (Folytatás az 5. oldalról.) dése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja a társadalmi szervezet megszüntetését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. B változat HATÁSKÖRI SZABÁLYOK 22. paragrafus (1) A Belügyminisztérium, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága; a) megsemmisítheti az egyesület szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el; b) az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a közgyűlést; c) ha a működés törvényessége másképp nem biztositható, az egyesület tevékenységet felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelöbiztost rendelhet ki; d) feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az 1. paragrafus (2.) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.' 1 •• • (2) Az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüggesztő, a felügyelöbiztost kirendelő, az egyesületet feloszlató vagy megszűnését megállapító határozat bíróság előtt megtámadható. (3) A. tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b>, c), és e) pontjában foglalt jogosítványokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíróság; a d) pontban foglalt jogosítványt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja. A TÁRSADALMI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 23. paragrafus A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésen túl — a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 24. paragrafus (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A társadalmi szervezet költségvetési támogatásban részesülhet. A változat (2) A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott céllal szoros összefüggésben, tagjai részére a társadalmi szervezet gazdálkodó tevékenységet is folytathat. B változat (2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében — gazdasági tevékenységet is folytathat. Gazdasági tevékenysége után külön jogszabályokban meghatározott adót köteles fizetni. (3) A társadalmi szervezet vállalatot alapithat. A TÁRSADALMI SZERVEZET MEGSZŰNÉSE 25. paragrafus A társadalmi szervezet megszűnik, ha: a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja; b) más társadalmi szervezettel való egyesülését a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja; c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 26. paragrafus (1) A társadalmi szervezet megszüntetése esetén vagyonáról a szervezeti és működési szabályzat előírása szerint vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. (2) Ha a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, és a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. VEGYES ÉS ZARÓ RENDELKEZÉSEK 27. paragrafus E törvény alkalmazásában az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely; 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra, 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul, 4. háborús uszításnak minősül, vagy: 5. bűncselekmény elkövetésére hiv fel. 28. paragrafus Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, azon tömegszervezetet és tömegmozgalmat" kell érteni. 29. paragrafus A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezéseitől eltérhet. 30. paragrafus Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket meghatározza. 31. paragrafus (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. paragrafusának helyébe az alábbi rendelkezés lép; „212. paragrafus Aki olyan társadalmi szervezet, vagy egyéb szervezet szervezésében, vagy vezetésében vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, a közegészséget, vagy mások jogait és szabadságát, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbüntetéssel büntetendő." (2) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228/A. paragrafussal egészül ki: „Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése: 228'A. paragrafus Az a hivatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogosulatlanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." (3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. paragrafusa a hatályát veszti. 32. paragrafus Ez a törvény lép hatályba I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja d gyülekezés szabadságát. (2) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével. 2. paragrafus (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés öszszejövetelek, gyűlések, felvonulások (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezhetők, illetőleg tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, és közös álláspontot alakithatnak ki. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szervezethez vagy egyesülethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. 3. paragrafus A rendezvény rendjének biztosításáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek. 4. paragrafus A törvény hatálya nem terjed ki a) az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi Szervezetek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos rendezvényekre; b) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre; c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; dl a kulturális rendezvényekre és a sporteseményekre; e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. II. FEJEZET A RENDEZVÉNY SZERVEZÉSE ÉS MEGTARTASA A RENDEZVÉNY SZERVEZÉSE 5. paragrafus Nem lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyéktől. 6. paragrafus A) változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. B) változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községi tanács — Budapesten a Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága titkárának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság titkára) öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. (2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságának titkáránál (rendőrségnél) megtehető. 7. paragrafus (1) Nem kell előzetesen bejelenteni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg. (2) Nem mentesül az előzetes bejelentés kötelezettsége alól az a rendezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikációs eszközök útján, plakáton vagy röplapon történik. 8. paragrafus A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tervezett rendezvény időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; c) a rendezvényen részt vevők várható létszámát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. A RENDEZVÉNY MEGTARTASA 9. paragrafus (1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a végrehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével járhat, továbbá, ha a bejelentés a 8. paragrafusban meghatározottakat nem tartalmazza. (2) A 6. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett. (3) A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a ¡szervezőkkel. 10. paragrafus (1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat a közlésétől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható. A keresetlevélhez csatolni kell az államigazgatási szerv határozatát. (2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatni kell. 11. paragrafus A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatározhatja a rendezők számat. 12. paragrafus (1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, akinek magatartása a rendezvény törvényes lebonyolítását veszélyezteti. (2) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. (3) A rendezvényen részt vevök nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamint felfegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselésre, és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen. 13. paragrafus (1) A rendezvény résztvevőinek magatartásával okozott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. 14. paragrafus (1) Ha az előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja. (2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia. (3) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie. (4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűsége a feloszlatástól számított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható. 15. paragrafus A helyi tanács a helyi körülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedésbiztonsági, tűzrendészeti és honvédelmi érdekből kivételesen — rendeletben — korlátozhatja egyes közterületek és középületek gyülekezési jog gyakorlása céljából történő igénybevételét. III. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÖ RENDELKEZÉSEK ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 16. paragrafus E törvény alkalmazásában a) az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra, 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul, 4. háborús uszításnak minősül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel, b) közterület: a mindenki számára igénybe vehető, magántulajdonban nem levő terület, útvonal, út, utca, tér, c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybe vehető épület. ZARÓ RENDELKEZÉSEK 17. paragrafus (1) Ez a törvény 198 ::.. l-jén lép hatályba. (2) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény a 103. paragrafus után a következő címmel és 103/A paragrafussal egészül ki: GYÜLEKEZÉSI JOGGAL VISSZAÉLÉS 103. paragrafus (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül, vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a magatartását irányítja, illetőleg a hatóság által meghatározott feltételnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. f