Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-26 / 204. szám

4 / 1988. augusztus 26., péntek Kecskemétről írt levelet Varga lmréné, akinek rosz­szul sikerült augusztus 18­árt a szegedi kirándulása. A vonatról leszállva, a nagy­állomás peronján letette egy padra a táskáját, hogy a kardigánját levegye. majd elindult a csoporttal. Pár perc múlva észrevette, hogy a táska nincs nála, vissza­ment a padhoz, de már nem találta ott retiküljét. A tás­kában kevés pénzen kívül nagyothalló készülékének a gombja és gyógyszemüvege, igazolványa, lakáskulcsa volt (emiatt az éjszakát is a szomszédban kellett tölte­nie). Vele együtt kérjük, aki a táskát megtalálta, küldje el címére a számára nagyon szükséges, és kisnyugdíjas lévén, pótolhatatlan tárgya­it A cím az igazolványban is benne van. de ideírjuk: Varga lmréné. 6000, Kecs­kemét, Eötvös utca 4. Simonffy Ferenc Buda­pestről küldte levelét, ö is Szegeden járt nemrégiben, és ¡kellemes élménnyel tá­vozott. Hannoveri zenekri­tikus barátját hozta el a Molnár Dixieland koncert­jére, aki a koncert után ezt mondta: „örülhet Szeged; hogy ilyen művészekkel ren­delkezik a város." Hű utasa marad továbbra is a MAV-nak Pap József olvasónk. Augusztus 18-án személyvonattal Csengelére Utazott, és ragyogó tiszta­ság fogadta a kocsiban — ez természetesen jó utazást biztosított számára. Bízunk abban, hogy minden vona­lon, minden napon ilyen utazási körülmények vár­nak ránk! Makovi Mária azt kérde­zi, hol vásárolhatná el ösz­szegyűlt tíz-, húszfillérese­it, mert abban az üzletben, ahová jár, nem tetszik a pénz tárosnőnek az apró. Nemcsak vele, mással is goromba hangot üt meg, ha fillérekkel fizetnek. Olva­sónknak és másoknak is azt tanácsoljuk, nyugodtan vi­gyék az aprót a boltokba — ugyanolyan fizetőeszköz a fillér, mint a forint. Es ha a pénztáros nem fogadja el, vagy megjegyzéseket tesz, forduljanak az üzletvezető­höz, netán írjanak be a vá­sárlók könyvébe. „Több fórumot bejárva, válaszra sem méltattak a következő ügyben, kérem hát szíves segítségüket, il­letve bejelentésem leközlé­sét. Válaszukat és meggyő­ző érvelésüket várom, akár az illetékesektől is! — Gyar­mati Lajos." A bejelentés pedig a következő: a Tisza­virág üdülőterület tőszom­szédságában homokkirakó helyet jelöltek ki, ahol ko­ra reggeltói, megszakítások­kal, estig" zúgnak-zakatolnak a gépek!. Közel 260 üdülő lakójának pihenését, nyu­galmát tették ezzel az in­tézkedéssel tönkre. „Ki tudja merre.,.' Kovács Lajos olvasónk zelemre néped, Csaba ki­kérdezte, s egyúttal kér- rályfi, csillagösvényen" — te is: ismertessük, mutas- utal a hun mondakör mo­suk be az utóbbi időben tívumára, arra, hogy a tévében, rádióban egyre székelyek ősének tekintett többször hallható, részié- hunoknak a tatárok elleni leiben itt-ott mind gyak- harcában a Tejúton, vagy­rabban olvasható Székely is csillagösvényen érke­Himnuszt. A mű — talán zett segítségül Csaba ki­hangsúlyozni sem kell — rályfinak. Attila fiának akkor keletkezett, amikor hadserege, megmentvén, Erdély Legnagyobb, kizá- és győzelemre vezetvén a rólag magyarlakta tömb- székelységet. A himnusz jét, a Székelyföldet elsza- így folytatódik, illetve fe­kították az anyaországtól, jezödik be: „Maroknyi vagyis Trianon után. Az székely porlik, mint a 1920-as döntést közvetle- szikla, népek harcában, nül megelőző és követő zajló tengeren / Fejünk az időkben becslések szerint ár ezerszer elborítja, ne 200 ezer magyar menekült hagyd elveszni Erdélyt, át Magyarországra, közű- Istenem." Az utolsó sor lük kb. 50 ezer székely bizonyos szövegváltoza­lehetett. A Székely Him- tokban „Istenünk" formá­nusz Csanády György ál- ban szintén ismeretes, tal írott szövegének nyitó- közvetlenül célozva arra, sora erre a helyzetre vi- a népünk által is gyakran lágít rá: „Ki tudja, mer- használt költői lelemény­re, merre visz a végzet, re, hogy a magyaroknak göröngyös úton, sötét éj- — gondoljunk csak Pető­jelen?" A következő sor: fire és a NemzeH dalra — „Vezesd még egyszer gyö- külön istenük van. Mi? Hol? Mikor? Válaszol az illetékes Téma volt mostanában ezeken a hasábokon a tej. Szporny Miklós, a Csong­rád Megyei Tejipari Válla­lat üzemigazgatója a követ­kezőket írja e témában: Minden élelmiszer, de kü­lönösen a tej és tejtermék rendkívül kényes arra, hogy a termeléstől egészen a fo­gyasztókig a tej hőfoka tíz fok alatt legyen. Ha a hú­tölanc megszakad, a tejben olyan folyamatok játszód­nak le, melyek elkerülhe­tetlenül savanyodáshoz ve­zethetnek. A szegedi tej­üzem dolgozókollektivája különböző szervezési intéz­kedésekkel, és a minőség igen szigorú ellenőrzésével elérte azt, hogy ebben a rendkívüli és hosszan tartó hőségben tömeges fogyasz­tói reklamáció a termék minőségére nem érkezett. Augusztus 12-én jelent meg ... már tavaly nyáron is így volt című írásunk. A Szegedi Vízművek és Für­dők műszaki igazgatóhe­lyettese. Kováts Gábor vá­laszolt az észrevételre: A témát két részre kell választani: Az egyik a köz­csatornába való ürítése a települési folyékony hulla­dékoknak. Ezt a tevékeny­séget a Településtisztasági Vállalatnak már tavaly megtiltottuk, másoknak pe­dig soha — még ideiglenes jelleggel sem — engedé­lyeztük. A bejelentés kap­csán felkérjük a közterület­felügyeletet a szabálytalan ürítés ellenőrzésére, illetve megszüntetésére. Ezt a te­vékenységet tehát vállala­tunk nem engedélyezi, és az elkövetőkkel szemben a jövőben feljelentéssel fo­gunk élni. A téma másik része: a létesítmény, az úgynevezett rókusi szennyvizátemelő, a város legnagyobb közbenső szennyvizátemelője. Ide ér­kezik Tarján, Felsőváros, és az Északi városrész minden szennyvize, majd az áteme­lés után gravitációsan foly­tatja útját a rókus—móra­városi főgyűjtőn keresztül a déli átemelő szivattyútele­pig Vállalatunk mindent el­követ annak érdekében, hogy a szennyvizátemelő a lakótelep életét ne zavarja. A terület — úgy véljük — mintaszerűen parkosított. Az átemelő műszaki megol­dása olyan, hogy az érkező szennyvizet haladéktalanul továbbítja így a kellemet­len szag hatását is igyek­szünk csökkenteni. Termé­szetesen a jelenlegi időjá­rási körülmények között kis mértékű ki párolgás elkerül­hetetlen. Megjegyezzük, hogy az átemelő épült előbb, majd ¡köré települt a lakótelep. Az átemelő alap­vető feladatot lát el az em­lített területek szennyvíz­elvezetésében. Összeállította: Czakó Julianna Milyen volt szőkesége A deszkáról nézve Tudom, nem az idő ha­lad, mi változunk. S nem is illendő élemedett korom előtt öregesen visszanéve­dezni, de úgy tapasztalom, hogy e felgyorsult világ ak­celcrált, korán öregedő polgára egyre hamarabb kezd el emlékezni. S per­sze, nem baj, ha van mire. A napsütötte deszkala­pok most is ugyanúgy si­mogatják a talpamat, mint sok évvel ezelőtt, mikor a friss diplomám és a mun­kakönyvem mellé bérletet vásároltam, hogy naponta leugorhassak ide, megmár­tózni a késő délutáni nap fáradó fényében, és per­sze a Tisza vizében. Ak­kor még nem tudtam, hogy erre a szimpla strandbelépóre évek múl­tán szimbolikus értékeket aggatok, s úgy emlékszem majd rá, mint életem egyik fontos kellékére. A sárga (vagy kék?) papirszeletke ugyanis akkor az első be­lépő volt számomra — egy másik világba. A főiskola diákléptékú levegője után nem kisebb helyre, mint a pályakezdő, fiatal, magyar értelmiség soraiba kellett magam bepréselnem. Ak­koriban az úgy látszott, hogy érdemes. A maiaknál többen hittük, hogy szelle­mi javak közelében bizto­sabb az üdvözülés; s vala­hogy nagyobb volt a tüle­kedés a sorokban. Rés pe­dig ritkán nyílt rajta, merthogy akkortájt nem volt igazán ildomos fél­évente válogatni a kenyér­adó gazdát. Az ugródesz­kás pályakezdés csak né­hány évvel később jött igazán divatba. * De inkább térjünk visz­sza a kékre festett desz­kákhoz, melyek a hajóko­sár oldalán és napozótera­szán sorjáznak ma is, ki­állva az idő és a Tisza-víz szorgosan romboló mun­káját. A hetvenes évek Szőke Tiszája értékeket^te­remteni akaró vágyaim kinyilatkoztatásának első színhelye volt. Az ifjonti hévvel rámtörö tenni aka­rás formátlan masszaként, irányát és célját nem lát­va bugyborékolt bennem, s a világról legfeljebb any­nyit sejtettem, hogy egye­dül nem fogom tudni meg­váltani. Ezért éhesen for­dultam azok felé, akik té­tován megfogalmazott gon­dolataimat izmosabb ta­pasztalatokról árulkodó szentenciákkal tudták megtoldani. A kerék bádogasztalok mellett élhangzó mondatok a motorcsónakok berre­gésével összeötvözve még most is ott ülnek a fü­lemben. Újdonsült kolléga­nőmmel és ismerőseinkkel minden előzetes megbe­szélés nélkül találkoztunk össze késő délutánonként Itt, ahol a „legénység" ne­kem is személyes ismeró­söm lett rövid idő alatt; Zsiga bácsi, a kapitány messziről üdvözölt ben­nünket, ha megjelentünk, a tízforintos Kőbányait áruló büfés pedig már ké­szítette elő a poharakat." A ruhatáros néni nem kér­te ellenőrzésre a bérletün­ket, a csinos „szőke her­ceg" pedig délutáni „fél­áron" engedett be sokszor bennünket. Egymástól örö­költ fürdőruhánkból még nem sejlett elő az a súly­fölösleg, amit most szor­gos munkával tudunk csak jól leplezni. Pedig akkori­ban a világmegváltó partyk után flekkent és Brassóit vacsoráztunk azÉ étteremben, sörrel együtt egy ötvenesért. S ugyan­ezt ette tőlünk egy asztal­lal arrébb Peer Gynt és öze anyó, báró Barinkay és Zsupán. * Valami jó nagy családi érzés ömlött szét bennem az első nyarakon, úgy éreztem befogadott a Sze­gedi Nyár, a Tisza ménti kultúráiét. E zsebkendő­nyi területen olyan embe­rek fordultak meg napon­ta, akiket lazább, vagy szorosabb kötelék fűzött össze. .Volt egy hely, ahol 6zó kerülhetett városi, uram bocsa országos dol­gokról, ahol szinte min­denki odaköszónt a másik asztalhoz, ahol, ha úgy tetszik, társadalmi élet folyt. Mindennapos ven­dég volt itt a város leg­nagyobb festője, korát meghazudtolóan karcsú feleségével, vagy az elit 'kultúrát oly megbocsátha­tatlanul pártoló polgár­asszony néptáncos fiával, a városból éppen elszer­ződő színészházaspár, a beszédet kedvelő építész, aki többnyire egyedül ér­kezett, kevéssel zárás előtt. És persze, akik még nem jutnak most eszem­be... * Le-leugrok mostaná­ban is a hajóra, s elnéze­lödök. De vajon mire fo­gok emlékezni a nyolcva­nas évek Szőke Tiszájá­ból? Nyilván sok érdekes dologra. Például arra a diszkófrizurás kislányra, aki a volkmen fülhallga­tójával a fülén, sötét nap­szemüveggel a szemén néz a távolba; egy csillogó flitterekkel kirakott bu­tik-fürdőruhára; a mel­lettem ultizok hangos életörömére; néhány for­más kebelre, ami — a nagy „nyilvánosság" kor­szakában — már nálunk is fedetlen maradhat; vagy a nem túl magyaro­san fogalmazott feliratra, ami a hajó végére erősí­tett zománcozott táblán olvasható, miszerint: „A folyóban váló fürdőzés nem ajánlatos!" * És ezeknek is van szimbólum értékük. Hogy a víz folyását és a szél irányát sohasem a hajó határozza meg. De az a hajó, ami egy helyben áll, az sohasem fogja utolérni még a régi önmagát sem. Vagy ki tudja, lehet hogy csak én szeretnék egy ha­jóban evezni ¡azokkal, akik valamerre haladni akarnak? Pacsika Emília 1988. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK — NÉVNAP: IZSÓ A Nap kel 5 óra 55 perckor, és nyugszik 19 óra 38 perrkor. A lluld kel 19 óra 20 perrkur, és nyugszik 4 óra 2 perckor. VIZA IX AS A Tisza vízállása Szcgednrl csütörtökön plusz 90 cm (áradó). 22,4 Celsius-fok. HETVENÖT ÉVE született Hulla Eima (1913—198(1) Kossuth-dijas színész, kiváló művész. 1928 és 1934 iközött Ber­linben. Münchenben. Bécsben német színpadokon szerepelt. 1934-töl a Belvárosi Színház mű­vésze. Nagy sikert aratolt Shaw Szent Johannájának címszere­pében 1936-ban. Shaw darabjai­ban a férjét anyáskodva szerető nö megnyerő okossága és sgcW temes beszédmódja érvényesült a legjobban. 1938-tól a Vígszín­ház tagja volt. DTámai ereje, kitűnő 'jellemábrázoló ¡készsége egymásután hozta meg számára a sikert; mindez igen Jól érvé­nyesült számos filmszerepében is. > HETVENÖT ÉVES Erdélyi János (szül. 1913) "Tót­falusi-díjas tipográfus, a Zrínyi Nyomda nyugalmazott vezér­igazgató-helyettese. NEGYVENÉVES Vásáry Magda (szül. 1948) cseh­szlovákiai ¡magyar színésznő, a Szlovák Nemzeti Színház, majd ŰZ Uj Színpad tagja. Filmszerepekben ls Játszik. HUSZONÖT EVE hunyt el Petri-Pick I«ajos (1864 —1963) szobrászművész, Balázs Béla és Juhász Gyula barátja. Első szobrát éppen Juhászról mintázta 1909-ben. Munkásságá­ból később ls karakteres portréi (Szabó Dezső. Kodály Zoltán. Füst Milán Stib.) emelkednek ki. Szegcdi szobrai: a kozponti egyetem aulájában Móra Fe­renc büsztje, a Nemzeti Emlék­csarnokban Korányi Frigyes domborműve, a kpzkórház előtt Boros József domborművű arcképe. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Tilánia, Tiuinia! (avagy a dublórók cjszaktija) (színes magyar film); délután fel 4. háromnegyed 6 és este 8 órakor: 'Amerikai feleséig (szí­nes olasz film, III. helyár!). Fáklya: délután fél 3 órakor: Piedone Egyiptomban (színes, m. b. olasz filmvígjáték. III. helyár!; délután háromne­gyed 5 és este 7 órakor: Elfújta a szél. I—II. rész (színes ame­rikai film. III. dupla helyár!). Szabadság: délután 3. fél 6 és este 8 órakor: Titánla. Tilánia! (avagy a dublflrök éjszakája) (színes magyar film). Filmtéka, délután fél 6 és es­te fél 8 órakor: A bűn törtene­te. I—II. rész (színes lengyel film). Kertmozj: este fél 9 órakor: Híd a Kwai folyón, 1—11. rész (szines amerikai film). Kiskörössy halászcsárda, (vl­deomozi): délután 4 és este 8 órakor: Gyilkos ¡nyár (sáines francia film). Kiskörössy halászcsárda, kert, este 10 órakor: Krokodil Dundee (szines ausztrál filmvígjáték, IV. helvár!). Sziksústól kemping, kertmuzi (Puszta-pajta), esle fél 9-óra­kor : Az eltűnt frigyláda fosz­togatói (amerikai film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57). Es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ES UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 37.) veszi fel. sebészeU fel­vételi Ugyeletet az 1. Sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uroló­giai felvételi ügyeletet a II. kór­ház tart. A balesetet szenvedett gyerme­keket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbetegeket a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától röggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged. Hunyadi János sgt. l. sz. alatt. Telefon: 10-100. . GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkászünetl napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este It órától holnap reg­gel 7 óráig a Fül-Orr-Gégeklini­ka tartja, Szeged, Lenin krt. ILI. Telefon: 21-12».' FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reg­gel ( óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJŰSAGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 ónától 8 óráig hívható. 9.05: Szünidei matiné 10.20: Delta — (ism.) 10.45: Guano-sziget acélcölöpökön — NSZK ismeretterjesztő rövidfilm — (ism.) Mozgató Képújság Hirok Ki mit tud? Négy nap tv-műsora Péntek délután Kb. Ablak — közéleti szolgáltató műsor Tv-torna Esti mese Híradó Ki mit tud? . Kb. Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Vijesti — hírek szerb­horvát nyelven Grúziából jöttünk ... — tehetségekkel találkoztunk! — (isim.) Matthias Braun és kora Zenés Nyári Esték: Farkas Ferenc: Furfangos diákok Szigorúan ellenőrzött vonatok — csehszlovák film — (ism.) Híradó 2. Mobil Nagydíj nemzetközi atlétikai verseny Képújság 11.00: 11.10: 16.45: 16.50: 17.05: 17.15: 18.00: 19.05: 1?.10: 19.30: 20.05: 22.40: 17.50: 17.55: 18.00: 18.55: 19.20: 20.03: 21.35: 21.55: 23.1.0: BELGRÁD 1. 17.40: Híradó 18.00: Körzeti híradó 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: Szórakoztató zene 19.15: Ralzfllm 19.30: Híradó 20.00: Bűnügyi történetek — amerikai sorozatfilm 21.40: Városok 22.15: Művelődési magazin 22.40: Hiradö o.oo: Hírek 0.05: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.30: Belgrádi műsor 19.30: Hiradó 20.00: Népzenei műsor 20.50: Dok.-műsor 21.45: Bőr — olasz Játékfilm ÚJVIDÉK 17.40: Híradó 18.00: Szlovák nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Bűnügyi történetek — amerikai sorozatfilm 20.55: Városok 31.55: Híradó szerbhorvátul Rádió KOSSUTH 8.20: Tudományos figyelő 9.00: Napközben 11.10: Magyar írás 13.00: A zene is összeköt 14.10: Hollauer Tibor dok.­ri portja 15.00: Erről beszéltünk . .. 15.30: Népdalgyüjtő úton Bartók Béla nyomáhan 16.05: Szívesen hallgattuk 17.00: Veress Ágnes riportja 17.30: Idősebbek hullám­hosszán 19.15: Rádiószínház 20.45: Georg Otsz operaáriákat énekel 21.15: Kilátó 22.00: Hírvilág 22.30: Mérlég PETŐFI 8.05: Napraforgó 9.05: Verbunkosok, nóták 9.44: Rivaldafényben li.10: Térkép és útravaló 12.10: Népi muzsika 13.06: A Gyermekrádió ¡bemutatója 14.00: Péntektől péntekig 17.05: Táborrock 17.30: ötödik sebesség 18.33: Fiataloknak! 20.00: Az illem nyomában 20.30: Nóták 21.05: Könnyen felejthető ... ? 21.40: A Rádió Dalszínháza 23.10: Mike Oldíteld összes felvétele — 7. 23.4Í—0.14: Dzsessz Tévé BUDAPEST 1. 8.35: Tv-torna nyugdíjasoknak »00- Képújaig BAKTOK 9.08: Pozsonyi Fesztivál — 2. 10.29: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel 10.58: Két kvintett 12.10: Titusz — részletek 13.03: Csak fiataloknak! 14.00: Magyar szerzők műveihói 14.50: Phtllp Jones rézfűvós együtteséinek felvételeiből 15-11: Mcyerbeer: A próféta — ötfelvonásos opera 19.05: Zenekari muzsika 20.45: Fiatalok a seregben 21.15: Az Olasz vonósnégyes felvételeiből 32.10: Feleki Kamill rádiós szerepeiből 22.30: Mozart-müvek

Next

/
Oldalképek
Tartalom