Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-25 / 203. szám

4 1988. augusztus 25., csütörtök Szakmai könyvek A Mezőgazdasági Kiadó az 1988-as terv összeállítása­kor 94 könyv elkészültével számolt. Kiderült azonban, hogy a múlt évi 9 millió forinttal szemben az idén mindössze 3 millió forint központi támogatáshoz jut­nak, ezen felül a papírárak 20—30 százalékos emelkedé­se, valamint a bérbruttósítás ugyancsak jelentősen meg­emelte költségeiket. Ily mó­don az idén kiadásra szánt könyvek számát az eredeti­nek kétharmadára csökken­tették. A tervezett hatvan mű közreadásával időará­nyosan jól haladtak, az év első hét hónapjában ezek 80 százalékát eljuttatták a terjesztőkhöz és az olvasók­hoz. A helyzet annyiban vál­tozott a korábbiakhoz ké­pest, hogy megnőtt az ér­deklődés a gyakorlati tud­nivalókat tartalmazó, a leg­jobb módszereket ismertető, gyakran kézikönyv jellegű kiadványok iránt, jeléül an­nak, hogy a nagyüzemek is érdekeltté váltak az opti­mális megoldások kialakí­tásában. Éppen ezért az év hátralévő részében több ilyen, a szakmai közönség érdeklődését várhatóan fel­keltő könyvet jelentetnek meg. Az állattenyésztők munkájához nélkülözhetetlen takarmányozástani könyv lát napvilágot; ezt a kiad­ványt részletes táblázatokkal egészítik ki. Az élelmiszer­ipari könyvsorozatban adják közre az olajnövényeket ter­melők és a termést, feldol­gozó gyári szakemberek munkáját részletező növény­olajipari szakkönyvet. A ki­adó a mar ismert, az ipari üzemekben hasznosított „Ki mit gyárt" könyvhöz hasonló kiadvány elkészítésére vál­lalkozott; csaknem három­ezer állami gazdaság, ter­melőszövetkezet, szakszö­vetkezet, élelmiszeripari nagyüzem, illetve közös vál­lalat gyártmányairól adnak híradást a piackutatóknak. Kalandozások kora Minap olvasom kedves ba­rátom karcolatát a Délma­gyarországban, s azzal kezdi: „... most sokáig azért nem megyek, mert továbbra is utálom a szegénységet". Is­merem ezt uz érzést. A sze­génység már a határon (nyu­gati irányról van szó!) fejbe­kólint. Arról a bonyolult do­logról van szó, hogy a nyu­gati olcsóságot mi hihetetlen drágaságnak érezzük. Látjuk az embereket, amint vedélik a jófajta söröket, s mi ma­gunkban azt számoljuk: érde­mes-e, hiszen ezért a pén­zért ezt, meg ezt lehet(ne) kapni. Azután nyelünk egyet a magunkkal vitt vizeskupá­ból. De ez még hagyján. Így lehet jó pontokat szerezni a feleségnél, hiszen a korsó sö­rök árán annyi boldogságot hozó mütyürkét lehet vásá­rolni. Hát hol is? Nos, ép­pen a szegénységre épített Kereskedelemben, mely haj­dan még a Stefansdom ár­nyékában nyüzsgött, de on­nan mára már a Mariahilfer­strasséra és mellékutcáiba szorult. De tanulság is akad: Kül­kereskedelmünk harmat­gyenge színvonala, mely minden bizonnyal az öntu­datra épül: nekünk méltó­képpen kell képviselnünk szocialista hazánkat. Ez a Mariahilferstrassén a lehető legnevetségesebb. Már év­tizedek óta! A magyar honleányok, valóságos mártírjai a nyu­gati utaknak, ök főznek, valljuk be, egyre jobb tech­nikával a kempingekben, az árokparton és másutt, a ma­gunkkal vitt „nyersanyagok­ból". Nagyon mérges vol­tam, amikor az osztrák— svájci határon a tovalibbenő kocsik közül halászott ki a svájci vámos, és felajánlotta a legnaposabb parkolóhelyet. Snapszot hozott-e, kérdezte, Drága mulatság, mégis megéri majd tagadó válaszom után felszólított, pakolnék ki. Pá­linka tényleg nem volt, mert azt még a bécsi kempingben megittuk egy NSZK-beli kommunistával, aki melles­leg a legújabb Mercedessel, és lakókocsival állt mellet­tünk, s szerinte a magyar konyaknál nincs jobb a vilá­gon. Reggelre tudtam, mert a potya a legolcsóbb a világon. De térjünk vissza a svájci vámoshoz, aki elunván saját dicsőségét, és értékelve né­met tudásomat, azzal fejezte be inspiciálását: uram, lát­hatólag önök nagyon félnek, hogy itt megmérgezik magu­kat az éttermekben! Bennünket ugyan sehol nem akartak megmérgezni, csu­pán az étvágyunkat vették el, például egy párizsi biszt­róban. Nem csoda, először jártam a világ fővárosában. Mivel a hires Metróval min­dent nem lehet lebonyolíta­ni, alaposan elpilledtünk a gyaloglásban (Párizsban gép­kocsival közlekedni, nem nekünk való mulatság, akár több okból is), s a Bois de Vincennes-i kemping túl messzinek tűnt, javasoltam, hogy talán nem halunk bele, ha egyszer leülünk egy biszt­róban. Igazán szerények vol­tunk, a végén gépbe ütött számla, amit átadtak a fize­téskor, alaposan lehűtötte lelkesedésünket. Iszonyú drága volt! * Eljutottam Svájcba is, bár sokan óvtak ettől a költsé­ges vállalkozástól. Zürichből jövet, ahol elborzadtunk a Banhnhofstrasse árain, és in­gyen gyönyörködtünk a hattyúkban, Zug után egy kis kempingben ütöttünk tanyát a Vierwaldstadt-i tó partján. Maszek kemping volt, egy idős házaspáré és összesen két bejáróval, akik a rendet csinálták. A második este az öregúr megkért, szakítanék-e némi időt vacsora után a vele való beszélgetésre. Hát, persze, mondtam én. Kide­rült, még nem volt dolga a vasfüggönyön túli vendég­gel. Nem állhatta meg, hogy a svájci pénzügyi szemlélet­tel ne adjon iskolát. Kezem­be nyomott egy egyfrankost. Mondtam, van nekem is ilyen. De alaposan nézze meg! Nem láttam semmit. Erre visszaveszi az érmét, és rámutat az apró évszámra: na látja már? 1897. volt rá­verve, az apám születési éve. És még mindig érvényes! — zengte diadallal. Az igazi hátbavágás Mar­seille-ben ért egy kies kem­pingben, ahol a portán foga­dó hölgy forgatta útlevelein­ket. Megkérdeztem: talán valami ban van? Nincs, uram, de örülök, hogy beszél franciául. Kérdezzen, asszo­nyom, mondtam. Csak arra vagyok kíváncsi, hol van ez a Magyarország? Elmagya­ráztam. Szeme fölcsillant, s úgy mondta: de hiszen, uram, ön akkor voltaképpen osztrák. Ráhagytam. Ne utazzunk talán? Szó se róla, nem ezt akarom su­galmazni. Sőt, aki teheti, utazzék amennyit csak tud. Ez az egyetlen remény arra, hogy kialakuljon önmagunk­ról egy reális kép, rádöb­bentve a világtól való elsza­kadásunkra. Csak hat: az utazás drága mulatság! Már belföldön is. Marosi János 1988. AUGUSZTUS 25., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: LAJOS, PATRÍCIA A Nap kel 5 óra 53 perckor, és nyugszik 19 óra 40 perckor. A Hold kel 18 óra 54 perckor, és nyugszik 2 óra 33 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 87 cm (áradó), 23,1 Celsius-fok. „Ment-e a könyvek által a világ elébb?" — Vörös­martynak már a XIX. században is kétségei tá­madtak eziránt. S hol va­gyunk már a XIX. szá­zadtól. s hol vagyunk at­tól az időtől, amikor az ismeret <is a tudás forrása kizárólag a betű, az írott szó, a megfogalmazott gondolat, s annak gyűjtő­helye, a könyv volt! A Gutenberg-galaxist felvál­totta a videó világa, az elektronika és a mozgó kép szédületes gyorsaság­gal kerítette hatalmába a tudomány, a technika, a művészet ós a termelés monumentálisra duzzadt, alig ellenőrizhető gépeze­tét. A XIX. századi kér­dést bizonyára úgy kelle­ne megfogalmazni, hogy ment-e a videó és az elektronika, a technika és a tudomány XX. századi gyors fejlődése nyomán a világ elébb. Miközben az ember a Holdra lépett, betegsége­iket győzött le, és gyóz le, a motorizáció nyomán — és persze más kedvező kö­rülmény hatására — nya­ranta milliók kelnek útra, közeli és távoli tájakat, országokat ismernek meg, robotok lépnek a futósza­lagok mellé, vagy helyébe, az ember környezete egyre tökéletesebbé válik ugyan, de vajon benne maga az ember mire jutott? Embe­rebb lett-e csupán e szá­zad során? Boldogabb-e a szerelemben, mélyebbek-e az érzései, képessé vált-e arra, hogy további embe­rebbé válása érdekében teljesebben megvalósíthas­sa önmagát? Vagy — ha netán túlságosan fennköl­tek e kérdések —, egész­ségesebben élünk-e, rend­szeresebben tisztáUco­A videón innen és túl dunk-e, felülemelkedünk-e babonás-mágikus előítéle­teinken és szertartásain­kon, leforditjuk-e ma­gunknak — ha van — a videoklipek üzenetét? A tv híradásai nyomán kö­zelebb jut-e hozzánk New York, Fokváros vagy Ausztrália? Nos, nyári utazásaim so­rán ezekre a kérdésekre nemegyszer csattanós vá­laszt kaptam. Nemcsak a levegő forrt a nyárban, hanem — hatásukra ilyen­kor — a velő is ágyamban, íme, az esetek. Pirospozs­gás arcú, csupa élet kár­pitosmester érkezik a fa­lusi portára. Munkát vál­lal a barát-ismerösnél. s most, hogy a nap már le­bukóban, a vendéglátó is 'bevégezte napi dolgát, be­szélgetnek is egy kicsit, hisz régen látták egymást. A vendég a .napokban tért haza nyugat-európai turistaútjáról, ahol elkáp­ráztatták az új autócso­dák — az ő Mercedese már négyéves is elmúlt —, a tapintható jólét. Nem gyűrte azonban maga alá a kisebbségi érzés, maga is vásárolt ezt-azt, videó­magnót, -felvevőt, néhány pornófilmet, üres kazettá­kat, egyebeket. Tehát csúcstechnikát. S hogy bi­zonyítsa hazatérésének földi hívságoktól sem mentes érzéki okait, jót hörpint az eléje tett majd háromdecis pohárból, csak úgy nyeli a könnyű alföl­di borból készült fröcs­csöt. Közben sorra érkez­nek a családtagok is. in­nen is, onnan is. A kárpi­tosfeleség karján ott fi­cánkol egy kis csöppség. izeg-mozog a nagymama ölelésében, keresi a leg­megfelelőbb pózt A nagy­apa azonban másban lát­ja mozgása okát. Csak szomjas a kicsike! — •mondja, s odakacsint a házigazdára, egyúttal pe­dig már nyújtja is az új­ratöltött teli poharát az unoka felé. Szeretettelje­sen ós önzetlenül. S hogy a kislány a pohár után kap, igazolva is érzi ma­gát. — Gyomorsavhiánya van szegénynek — mond­ja. s olyat kacag, mint valami kárörvendő keret­legény a jól sikerült akasztás láttán. Aztán folytatódik a beszélgetés. S mikorra a megjavítan­dó bútordarabok eltűnnek a Mercedes utánfutóján, eltűnik a három deci fröccs is. Kortyonként ereszkedett le a karon ülő kislány nyelőcsövén, a nagymama áldásos segít­ségével ... Ha ezt a kis csöppséget az alkohollal édesebb álomra akarták szenderíteni, akkor egy másik történetben arról kellene mesélnem, hogv egy nem sokkal nagyobb kisfiúnak bizonyára az éberségét erősítették egy belé diktált dupla feketé­vel a pragmatikus szülök. Kiskatonák stoppolnak a boráról híres alföldi nagyközség közepén, Sze­gedre tartanak. Busszal is jöhettek volna, de így gyorsabban érnek haza. Magam is tapasztaltam, hogy mióta saját kocsim van, kevesebb idő alatt többet látok, nekem is ki­tágult a világ. Lássuk, a stopposoknak mennyire! A kiakunmajsai szovjet lak­tanya mellett haladtunk­ban megjegyzem, hogy ha így fejlödnek az amerikai —szovjet kapcsolatok, e házak lakói is rövidesen hazatérnek, s hogy nyoma­tékot adjak mondandóm­nak, az épületek felé bö­kök. Utasaimnak szemük se rebben. Néhány perc múlva újra próbálkozom. De nem reagálnak Grósz Károly amerikai útjának hírére sem. No, merész­kedjünk egy kicsit köze­lebb a magánélethez! Az elevenebbnek látszó civil­ben kocsikísérőnek mond­ja magát. Szereti a mun­káját, mert általa világot is Iát. Arcom felderül. Két megyében is járnak, me­séli. Kérdésemre, hogy melyik az a kettő, néma hallgatás a válasz. Falvak, városok neve hallatán ki­derítem, hogy Békésről és Csongrádról van szó. Üj­ra hallgatok. Szeged köze­ledtekor a világot járt ar­ról érdeklődik, mikor ren­dezik az ifjúsági napokat. Szó szót követ, igy jutunk el a bőrfejűekig. S ettől szomszédomnak megered a nyelve. Átszellemülten meséli, miként keveredett bele annak idején egy tö­megverekedésbe, hány rendőrautót számolt meg, hogyan kell a zsilettpen­gét haszonnal forgatni. Alig tudom lelőni. Pedig ez az egyetlen olyan téma számára, , ami eevúttal kommunikációs lehetőség is. 1988 forró nyarán, kar­nyújtásnyira Ausztráliá­tól, New Yorktól, Fokvá­rostól, robotok, videókli­pek és asztronauták között. De ő legalább megszólalt! Társa viszont egész úton hallgatott. Vajon ő hol él? Csertői Károly ÖTVEN ÉVE halt meg Alekszandr Kuprin (1870—1938) orosz elbeszélő, re­gényíró. Kijeviben lett újságíró, s az egyetemein irodaimat adott elő. Kapcsolatba került Gorkij­jal. Legérettebb müveit az 1905-i forradalom időszakában irta. 1919 őszén Párizsba emiignált, és csak 1937-ben — már nagybete­gen — tért haza. Stílusa, kitűnő ieirókészsége és tematikai sok­rétűségé revén mindmáig a leg­olvasmányosabb orosz íróik kö­zé tartozik. HETVENÖT ÉVES Marschek Zoltán (szül. 1913) ké­mikus. az ajkai limföldgvár ál­lami díjas igazgatója 1959 és 1973 közt. HETVENEVES Leonard Bernstein (szül. 1918) amerikai zeneszerző, karmester és zongoraművész. Leghíresebb müve a West Sido Story. MOZIK: Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Titánia. Titánia! (avagy a dublőrök éjszakája) (színes, maigyar film), délután fél 4. há­romnegyed 6 és este 8 órakor: Amerikai feleség (színes olasz film. III. helyár!). Fáklya: délelőtt 10 órakor: Pál utcái fiuk (színes magyar film), délután fél 3 órakor: Piedone Egyiptomban (színes, m. b. olasz filmvígjáték, III. helyár!), délután háromnegyed 5 és este 7 ónakor: Elfúlta a szél. I—II. (színes, amerikai film, III. dup­la helyár!). Szabadság: délután 3, negyed 6 és este fél 8 órakor: Titánia, Titánia (avagy a dublőrök éj­szakája) (színes, magvar film). Filmtéka: délután fél 6 és este fél 8 órakor: A bűn története. I—II. rósz (szincs lengyel film). Kertmozi: este fel 9 órakor: Ilid a Kwál folyón. I—II. rész (színes amerikai film). Kisknrössy halászcsárda, (vi­deomozi): délután 4 és este 8 órakor: Gyilkos nyár (színes, francia film). Kisköriissy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Krokodil Dundee (színes ausztrál filmvígjáték, IV. helyár!). Éva presszó: este fél 9 órakor: Átverés (m. b. amerikai bűnügyi film). Kék Csillag étterem, este 11 órakor: Jöttem, láttam, lőttem (olasz western paródia). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57). Es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben! BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegedon, az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. Gyermeksórültok és gyermek­sebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztál"án történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 ónáig a felnöltlakos-ság részére: Szeged, Hunyadi János sigt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-t 00. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reg col fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatU körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvos! ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-C.ÉGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 ónáig az Üjszegedi Gyermek­kórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged. Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 18.20: Magyar évszázadok — (Lsm.) 18.35: Féltestvérek — francia tv-filmsorozat — 2. 19.30: Nas ekran — a pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi maigazinja 20.05: Képújság 20.10: Brazil Otelló — brazil tv-dnáma 21.40: Híradó 2. 21.55: Szabadon és tisztességesen — dok.­fllm 22.30: Képújság BELGRÁD 1. 17.40: Híradó 18.00: Körzeti híradó 18.40: Vetélkedő 19.00: Idegenforgalmi műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai 22.05: Híradó 22.25: Hírek 22.30: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.30: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Vasárnap falun — francia játékfilm 23.10: Irodalmi műsor magazin 17.40: 18.00: 19.00: 19.15: 19.30: 20.00: 21.00: 22.30: ÚJVIDÉK Híradó szerbhorvátul Újvidéki képeslapok Ma Rajzfilm Híradó magyarul Panoráma Jugoszlávia­Spanyolország — kosárlabda-bajnokság Híradó Rádió Tévé BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: Szünidei matiné 10.15: A láthatatlan nyomozó — amerikai tv-film­sorozat — (ism.) 11.00: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Hazai tükör 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tv-torna 19.30: Híradó 20.15: Szomszédok — Tele­regény — 35. 20.45: Hirháttér 21.30: Fejezetek az első vi lá ehá borúból — filmsorozat 22.10: Zene, zene, zene 23.00: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 18.10: Képújság 18 19* Správy — hírek szlovák nyelven KOSSUTH 8.30: Nóták 9.00: NaDközben 11.00: A Szab.) család 11.36: Üt a láthatatlan házhoz — epizódok Lénárd Sándor önéletírásából 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Labirintus 14.25: Zenei tükör 15.(K): szóról szóra 16.05: Szívesen hallgattuk 17.12: Könnyűzene orgonára 17.30: A gazdaság bányájában: Gácsi Sándor 18.00: Kritikusok fórumá 19.38: Feleki Kamill rádiós szerepeiből 20.00: Népzene 20.30: (H)euréka — Európa és a csúcstechnológiák 21.00: Énekelt versek 21.30: A cselló virtuózai 22.00: llirvilág 22.30: Madrigálok 23.00: zsebrádiószínház 23.19: Évszázadok mesterművei PETŐFI 8.05: Napraforgó 9.05: Operetlkcdvclóknek 10.00: Rivaldafényben 11.10: Térkép cs útravaló 12.10: Archívumunkból 12.22: ..Énekeltem én: Molnár Ferwicné" 12.39: A sándorfalvi citera­7«nekar felvételeiből 13.05: A Gyermeknádió bemutatója 14.00: Nóták 14.30: Suliivan operett­nyitányok 15.05: Hetet egy csapásra — tíffrl János játéka 15.20: Nóták 15.40: Túllépni az élet sablonjain 16.20: Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből 17.05: Szerencse­csütörtök 19.05: A poptarisznva dalaiból 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.30: Slágerlista 21.05: Csintamánok és madarak — Karel Capek novellája 21.34: Régi magyar dalok és táncok 22.00: A Kattogó Kabaré különkiadása 23.10: Szovjet rockzene r Á , n Árusítással egybekötött „Sárospataki kerámiabenwtató" 1988. augusztus 22 —27-ig, az emeleti háztartási osztályon. Korongozás aug. 25 —26-án. r SZEGEDI 1 G Centrum Áruház

Next

/
Oldalképek
Tartalom