Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-25 / 203. szám

1988. augusztus 25., csütörtök 3 Munkabeszüntetés a pécsi bányaüzemben A kormány álláspontja Uj szemléletet, gyakorlatot lakásügyekben Koncepció születőben A Mecseki Szénbányák Pécs bányaüzemének István aknáján kedden az éjszakai műszakban mintegy 150 bányász nem vette fel a munkát; azt sérelmezik, hogy a személyi jövedelemadó miatt kevesebb hűségjutalmat kapnak, mint korábban, műszakpótlékuk is csökkent, ezenkívül elfogadhatatlannak tartják, hogy a táppénzes állományban lévők többet keresnek, mint azok, akik dolgoznak. A kormányzati szervektől szerzett — szerda kora délutáni — MTI-értesülés szerint a kormány a bányászok problémáit megértéssel fogadja, kérésük túlnyomó részét teljesíthetőnek és teljesítendőnek ítéli. Úgy értékelik azonban, hogy a bányászok követeléseinek számottevő része nem kormányzati hatáskörbe tartozik. A hűségjutalom kifizetésének kormány által támasztott akadályai nincsenek. A kormány arról hozott döntést az elmúlt év végén, hogy minden kereseti elemet — beleértve a hűségjutalmat, a pótlékokat és a jáA terméskiesésekről az elmúlt héten helyszíni felmérések készültek. Az előzetes számítások alapján rendkívüli nehézségek várhatók az állatállomány takarmányellátásában, a növénytermesztésben és a gazdaságok pénzügyi helyzetének alakulásában. A sokévi átlaghoz viszonyítva az idén a csapadék hiánya meghaladja a 90 millimétert. A szárazság elsősorban július, augusztusra volt jellemző. Június óta a megye gazdaságaiban jelentősebb mennyiségű csapadék nem esett. — A nagyüzemeknél felmért aszály miatti hozamkiesés meghaladja az egymilliárd forintot — mondja Gál Gyula, a megyei tanács elnökének helyettese. — Ha még azt is hozzávesszük, hogy tavasszal a fagy is pusztított, a jégverés is megtizedelte a termést, akkor még nagyobb a kár. Ez az összeg eléri a termelési érték 20 százalékát. A fontosabb növények közül legsúlyosabban a kukoricát érinti az aszálykár. A tervezett 333 ezer tonna termés harmadát, mintegy 100 ezer tonnát visz el az aszály. Az augusztus eleji termésbecslés még 6 tonnás átlagát jósolt hektáronként, de most úgy tűnik, hogy a nagyüzemi gazdaságokban alig haladja meg az 5 tonnát a hektáronkénti kukoricatermés. A háztáji gazdaságokban még ennél is szerényebb, 4 és fél tonnás termésátlag várható. — Leginkább a homoki gazdaságokat sújtotta az aszály. Az itt működő tszeket már a fagy is alaposan megkárosította. Több gazdaság pénzügyi nehézségekkel küzd, s bár fizetésképtelenségre nem számítunk. mégis jelentős veszteség várható több helyen. Sajnos az öntözés, annak ellenére, hoey jelentősen bővült az idén az öntözött terület nagysága, mindössze 10 ezer hektárra, a vetésterület 25 százalékára terjed ki. Ezeken a helyeken az átlagnál kedvezőbb kukoricahazamra számítanak. De rendkívül nagy a veszteség ott, ahol ,„száraz művelésben" magas hozamokra programozták a ráfordítást. A megye állatállományának 774 ezer tonna abraktakarmanv-szükségletét nem lehet saját termelésből fedezni. A takarmányíehérjeellátásban komoly gondot okoz a szója kiesése, a termésátlag hektáronként 0.8 tonnával kevesebb a számi randóságokat — a vállalatnak bruttósítania kell, vagyis a dolgozó jövedelme változatlan teljesítmény mellett nem csökkenhet. A bányavállalatok túlnyomó része ennek eleget is tett. A táppénzzel kapcsolatos észrevételük — hogy tudniillik a táppénz sok esetben magasabb, mint azoknak a bére, akik dolgoznak — megegyezik a kormány helyzetértékelésével. Erről a legközelebbi jövőben konkrét intézkedés születik, amely ezt az anomáliát megszünteti. A kormány vállalja, hogy a hatáskörébe tartozó pótlékok ügyét a SZOT-tal megtárgyalja. Kész tehát arra, hogy e kérdést a bányászokat kielégítő módon rendezze, ha ezzel egyébként a szakszervezet is egyetért. A bányászoknak az adóval kapcsolatos kérésével összefüggésben ismét felhívták a figyelmet arra, hogy az adórendszer megváltoztato*ttnál, és az aszály nagymértékben károsította a vetésterületet. Hasonló gondok jelentkeznek a szálas- és tömegtakarmány-ellátásban is. A 800 ezer tonnás szükséglet megyei termésből nem biztosítható. Silókukoricából 100 ezer tonna, szénából 30 ezer tonna a hiány. A cukorrépa hozamcsökkenése miatt a száraz répaszelet exportlehetősége tovább rontja a hazai üzemi igények kielégítését. Az ipari növények közül korábban a napraforgó rekordtermést ígért. Sajnos, a várakozások itt sem jöttek be, jelentős ikár érte ezt a növényt is. Burgonyából a korábbi nagy terméskilátások helyett a közepesnél gyengébb, 15 tonnás hozam várható hektáronként. A szőlő és az alma amúgy is szerény mennyiségét az aszály tovább tizedelte. tása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A korrigálásnál tekintetbe kell venni, hogy nem egyedi igények, hanem átgondolt koncepció alapján kell végrehajtani az adórendszerben szükséges változtatásokat. Erre az Országgyűlés korábbi állásfoglalásának megfelelően az adórendszer egyéves működési tapasztalatainak összegezése során kerül sor. A tárgyalások eredményéről a bányászok képviselői elégedetten nyilatkoztak, jóllehet minden gondjuk nem nyert azonnali megoldást, de amikor feljöttek Budapestre, maguk is tisztában voltak azzal, hogy az évek óta halmozódó problémákat nem lehet az ejyik pillanatról a másikra megoldani — mondták. A tárgyalások eredményeként tegnap délután a mecseki bányákban ismét rendben folytatódott a termelés. ár — Mit tesz a megyei tanács a várható gondok elhárítására? — Kérelemmel fordultunk a mezőgazdasági miniszterhez, hogy Csongrád megyét nyilvánítsák aszályos térséggé. Tudomásunk szerint több dél-alföldi megye jár hasonló cipőben. — Mit jelent ez az itt gazdálkodó nagyüzemeknek? — Ha kérésünket elfogadják, megkülönböztetett pénzügyi lehetőségeket. Emellett azonban más intézkedésekre is szükség van. Takarmányt mindenképpen más területekről kell a megyébe hozni, hogy az állatállomány ellátása biztosítva legven. Ügy tartja a mondás, hogy hét szúk esztendő jár egymás után. Nos, mi most a hatodik aszályos évet tapossuk. Csak remélhetjük, hogy nem lesz hetedik. R.G. Hely, ha annyi telek, cserép, tégla, ajtó lenne a tüzépeken, mint amennyi lakásépítéssel -vásárlással kapcsolatos észrevételt tartalmazott az az előterjesztés, amelyet a megyei népfront településfejlesztési bizottságának asztalára tettek! Téma a lakás — ez ugyan nem újság —, de az nóvum, hogy kormányzati döntés változtatja meg hazánk lakásgazdálkodásának egész rendszerét — nem is oly sokára. Itt van mindjárt a kifejezés: lakásgazdálkodás. Eleddig építettünk, vásároltunk, „kapogattuk", ennek megfelelően beszéltünk tervezésről, építőanyag-ellátásról, hitelfeltételekről, különféle elosztási-értékesítési formákról, akciókról. Jóllehet mindezeket ezután sem felejthetjük, a lakással való gazdálkodás a jövőben új szemléletet és gyakorlatot kíván. A bérlakások esetében például jövedelemhez illeszkedő lakbérfizetést. Aztán, korszerűbb ingatlankezelési rendszert, a lakástulajdonosi funkciók tisztázását és még sorolhatnám. A születőben lévő új lakásgazdálkodási koncepciót is persze a jelenlegi lehetőségekre, adottságokra építhet. Szegeden a talán mindenki által ismert helyzetre — melyet Minek nevezzem? Jóindulatú gesztusnak, rászedésnek. félmegoldásnak, packázáshak? A kedves utas ez utóbbinak érzi. Joggal. Mert ugye. ki ne dühöngne, ha mondjuk késik az expressz?! Késik. sokat. Vigasztalásunkra találta ki a MÁV. hogy július l-jétől kárpótolnak bennünket az időrablásért. a türelmünkkel való visszaélésért. Ha ugyanis 15 percnél többet késik a belföldi expressz, szemrebbenés nélkül sorbaállhatunk a 30 forintos bonért, amivel a helyjegy ellenében megajándékoznak bennünket. De kérdem, és kérdezi az az olvasónk, aki a közelmúltban szerkesztőségünkben felháborodásának adott hangot, ki vállalja a jegypénztárak előtti tortúrát, miután már eleve késve érkezett célpontjához az ember?! Elcsigázott, fáradt, esetleg társaságában gyerekek is vannak. Hanvatthomlok rohanunk a buszhoz, a villamoshoz, hogv minél tanácsunk osztályvezetője Tóth László így summázott: pénzből a legkevesebb, a laláscélú kiadásokat a helyi tanács nem növelheti, képtelenség olcsón telket osztani, amikor a közmű méregdrága, a felújítások borzasztó pénzeket emésztenek ... Mindehhez számítsuk a hatezres jogos igényt! No, és azt, hogy az állami lakásépítési lehetőség csökkenése miatt a bérlakásépítés aránya Csongrád megyében az összesnek csupán 10 százaléka, A magánépítőké a jövő... S akinek nincs annyi pénze? Az új gazdálkodási rendszer, reménykedjünk, némileg segít. Oly módon hogy a helyi önkormányzati szervek, a tanácsok — ha már elég pénzt nem kapnak — végre maguk dönthessenek, hogyan, mi módon tartják ésszerűnek például a rendelkezésükre álló lakások „mobilizálását". Már most gondolkodnak Szegeden is egyebek mellett a bérlakások eladásáról is. Mintegy másfélezer igénylő jelentkezett is vételi szándékkal, ám a tanács kétszer is meggondolja, mikor, mennyiért, mennyit adjon el. Hisz más az értéke egy rókusi tanácsinak és megint más egy kapós belvárosinak, Azt is szem előtt tartják, amire talán a bérlők-vevők ma még nem gondolnak, vajon mibe kerül ezeknek a lakásoknak a felújítása, karbantartasa. A bizottság tagjai remélik, s velük mi is: a pénzintézetek hitelügyleteiket majd az új koncepcióhoz igazítják, mint ahogyan várhatjuk a szervezett lakásépítő vállalatok, vállalkozások szaporodását. Lehet, ma még idea, de a területpolitikusok sürgették a műszaki, szabályozási és irányítási feltételrendszer változtatását is. A megyei népfront terü-i letpolitikai bizottsága, amely tegnap, szerdán Gulyás Antalnak, a megyei tanács vb építésügyi osztálya vezetőjének előterjesztésében tárgyalta a lakásépítés és -gazdálkodás új feladataira való felkészülésről, a feltételek biztosításáról szóló előterjesztést. úgy döntött, hogy azt tájékoztatásul átadja a megyei tanácsnak. Megjegyzendő, az új koncepció, megszületéséig is minden vitatott kérdést, elképzelést, valamint meghozott intézkedést a nyilvánosság elé kívánják vinni a tagok. S e szándék egy valamit már biztosan jelent, szélesebb demokratizmust a lakásgazdálkodásban is. M. E. A különféle strandok, ilyen-olyan partfürdők és úszóházak. állóhaiók. egyebek tulajdonjoga kizárólagos. Szerfölött könvnyen kideríthető. Ikinekminek az emberei szedik be a jegyek árát. Az újszegedi szabadstrand. a régi híd lábánál fekvő, népszerű Lapos — kivétel. Homokpadián bérlet nélkül elheverhet bárki; gazdáját megtalálni is kicsinykét nehezebb. Megkérdeztem a minap a vízművek szakemberét: kihez tartozik e part. van-e gazdája? Azt mondta: alighanem a városgondnokság a felügyeleti szerv. Ahá. mondtam, akkor tőlük kell hát megkérdezni, kik azok. akik időnként traktorral, zetorral. egyebekkel jelennek meg a parton, a talajt teherautókra pakolják és elhordjáK. A helyzet nem ilyen egyszerű, mondta erre a vízművek szakembere. mert a Tisza-narti fövenyhomok értékesítését Az elhordott Lapos az Atikövizig engedélyezi, s végzi. Fölhívtam hat az Atiköviziget. Gondolkodtak egv keveset a vonal túlsó végén. majd készségesen útba igazítottak: az úiszegedi Lapos ügye a vízügyi igazgatóság tápéi szakaszmérnökségéhez tartozik, ők adnak — vagy nem — egyedi homokelviteli engedélyt. Ezek után a szakaszmérnökséget hívtam fel: tudnak-e arról, hogy nem lapos immár a Lapos: hogv a homokhordás következtében gidrek-gödrök keletkeztek rajta. huppanások. szakadékok? Odalett a sima partfelület. a napozás lehetetlen, mert ha az ember talál egv kis. látszólag sima helyet, s leteríti a törülközőt — nos. azt tapasztalja, hogy veséje alatt kétökölnvi göröngy van. feje pedig belelóg egv gödörbe. Es ez még a viszonylag sima terület, melynek kiterjedése fokozatosan csökken: strandoLásról a Laposon tehát nem is beszélni. A szakaszmérnökség szakembere erre azt mondta, hogv a helvzet azért nem ennvire sötét: vannak még a I.apo.son sima helyek is. A jó minőségű homokot Dedig a vízművállalat hordja el — a szakaszmérnökség hozzájárulásával —. azaz most már nem hordja, mert a homok elfogyott. — Bízunk benne, hoev a vízművek a munka befejeztével rendezi a területet. eldózerolja a homokot — mondta végül, aki tájékoztatott, s nekem nem volt kedvem megkérdezni: mi Íven homokot? Amit elhordott? F. Cs. Levél a miniszternek Egymilliárdos aszályt« Nincs szerencséje az idén a mezőgazdasági nagyüzemeknek és a kistermelőknek Csongrád megyében. Tavasszal a fagy tizedelte meg a gyümölcsfákat, a szőlőt, s a nyár sem hozott sok jót. Immár egymás után hatodik nyáron sújtja aszály a megye gazdaságait. Néhány hete, amikor átlagon felüli búzatermést könyvelhettek e| a megyében, még megvolt a bizalom, hogy jól alakul az idei termés. Sajnos, örülni nem nagyon volt idő. Csapadék nem jött, s szinte minden kiégett. Az elmúlt napokban megérkezett ugyan a borulás, a hűvös, de csapadék alig hullott. A későn jövő eső mindössze 8 milliméter öntözővízzel enyhítette a forróságot, de ez már mit sem segít. Bon-tortúra Ha késnek a vonatok hamarabb otthon lehesssünk. Ha pedig már egyszer kitettük a lábunkat az állomásról. oda a bon. oda a kártérítésünk. A beváltással néhány óra múlva már hiába próbálkozunk. — Járt-e már hasonló cipőben Adonyi András, a MAV Szegedi Igazgatósága kereskedelmi osztályának helyettes vezetője? — Még nem. De a családtagjaim sem. Sót. ez ügyben panasszal sem fordultak hozzánk. —. Hozzánk viszont igen! Jónak tartja a jelenlegi bonrendszert? — Tizenöt perces késésen túl igyekszünk kárpótolni az utasainkat. A kellemetlenséget harminc forintot érő jegwáltási utalvánnyal kompenzáljuk. Ezt egy éven belül bármely jegypénztárnál az utas beválthatja. Tegyük fel. ha menetjegyének ára nem éri el ezt az összeget. a különbözetet visszafizetjük. — Ez igazán elegáns. Csak a bonhoz nem olyan egyszerű hozzájutnunk... — Csak azt tudjuk vállalni. hogy közvetlenül érkezés után adjuk ki a bonokat. Ez órában, percben meghatározhatatlan. Miután beérkezik a vonat, a poggvászpénztárban mi soron kívül szolgáljuk ki az utasainkat. Ha nagy a forgalom, még azt is vállaljuk, hogv a forgalmi irodában is beváltjuk-a helyjegyeket. — És ha én például előbb haza akarom szállítani a gyerekeimet? — Akkor sajnos elesik a kártérítéstől. — Mi indokolja a rendelkezésüket? — Én nem voltam jelen a döntésnél, nem tudom. — Ügy gondolom, ez a kártérítési forma senkinek nem jó A MÁV-nak azért nem, mert a zsebére meav. Az utas mérges, miért nem lehet például 24 órán belül beváltani a helyjegyeket? — A visszatérítést kísérleti jelleggel vezettük be. Bár nem hallottam arról, hogy tervezik a módosítását. — Mi a rövid, két hónapos tapasztalatuk? — A szegedi igazgatóság területén július 1-iétől 13 esetben fordult elő 15 percet meghaladó késés. Az eltelt időszakban. 856-an kaptak bónos kártérítést. — A vasutasokat hogyan érinti a bonrendszer? — A késések okait mi mindig alaposan megvizsgáljuk. Nem marad el a felelősségre vonás sem. Például. ha egy forgalmi szolgálattevő egy tehervonatot engedett el az expressz előtt és az nem tud megfelelő tempóban haladni, az illető vasutas ezt könnyen megérezheti a prémiumán. Csökkentjük a jutalmát. — Volt már erre példa? — Igen. — Akkor tehát a vasutasok érdekeltek abban, hogy ne késsenek az expresszek? — Eltalálta. Némi javulást máris tapasztaltunk. — Ennek reményében sem Ipsznek hozzánk, utasokhoz kegyesebbek? Magyarul, elképzelhető-e, például, hogy már tiz perc késés után is fizetnek kártérítést, vagy a helyjegyeket mondjuk beválthatjuk másnap délig? — Erre én nem tudok választ adni. Egyébként a mi életünkben vis maior mindig van. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Abban reménykedhetünk. hogy a bon a vasutasnak is a zsebére megy. Ha már nekünk jót nem akarnak. talán, nem ellenségei saját maguknak. Ami természetesen a prémiumot illeti! Bodzsár Erzsébet t