Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

70 1988. augusztus 18., csütörtök Genscher levele Totuhoz O Bonn (MTI) Komán kollegájához, Ioan Totu külügyminiszterhez küldött levelében Hans­L'ietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter ag­godalmát fejezte ki a romá­niai „településrendezési" tervek miatt. Genscher nyomatékosan kérte, hogy leveléről Totu tájékoztassa Nicolae Ceausescu államfőt — közölte csütörtökön a bonni külügyminisztérium szóvivője. A 'DPA hírügynökség megjegyzi, hogy a nyugat­német kormány május 9. ótn (négy nappal Ceausescu ismert beszéde után) nagy­követi és államtitkári szin­ten hat alkalommal is kap­csolatba lépett a román fél­lel. E diplomáciai lépések­ről a külügyminisztérium hallgatott, mert még min­dig 200 ezer német nemzeti­ségű személy él Romániá­ban. Másrészt fokozódik az NSZK aggodalma, hogy a bécsi utótalálkozón Románia méginkább késlelteti majd az európai leszerelési meg­beszéléseket. A tervezett falurombolá­sok azonban — mutatnak rá Bonnban — oly mérték­ben érintik az alapvető emberi jogokat, hogy nem ¡ehet már szőnyeg alá se­pern; ezeket a kérdéseket. A szövetségi kormány kény­telen lesz. további lépéseket megtenni — mondják ille­tékes körökben. Elképzelhe­tő, hogy a nyugatnémet szövetségi elnök maga ír levelet Nicolae Ceausescu­nak. Merénylet áldozata lett a pakisztáni elnök 0 Iszlámábád (AFP) ftdette a rendkívüli állapotot. A Ziaul Hakkot és kisére- -^Nemzeti egységkormány fel­tét szállító C—130 típusú re- 'állítását szorgalmazták az­pülőgép — a pakisztáni vé- zal a céllal, hogy november ­delmi minisztérium illetéke- ben tisztességes és szabad sei szerint — szabotázs kö- parlamenti választásokat vetkeztében zuhant le. Erről rendezhessenek, az AFP francia hirügynök- A szerencsétlenség hely­ség tájékoztat. színén csütörtökön folyta­A minisztérium szakértői tódtak a kutatások az áldo­úgy nyilatkoztak, hogy a zatok földi maradványai felszállás után bekövetke- után. Állítólag néhány holt­zett robbanást vagy a repü- testet már sikerült azonosí­lőgépen elhelyezett pokol- tani, közöttük az elnököt is. gép idézte elő, vagy rakéta- A szomszédos Indiában a találat. A hivatalos vizsgálat kabinet 3 napos gyászt ren­eredményeit később hozzák delt el Ziaul Hakk emléké­nyilvánosságra. re. Radzsiv Gandhi minisz­A pakisztáni szenátus terelnök részvétét nyilvání­csütörtöki ülésén mély totta a pakisztáni nagykö­gyásszal adózott Ziaul Hakk vétségén. Közölte, hogy or­emlékének. A testület több szágát Ziaul Hakk temeté­tagja erélyesen kifogásolta, sén a köztársasági elnök, hogy az ügyvivő államfő — Ramaszvami Venkataraman a szenátus elnöke — kihir- fogja képviselni. Lengyelország A dokkmunkások is támogatják a bányászok sztrájkját Q Varsó, Jastrzebie (MTI) vezet aktivistáinak közlé­Sztrdán a szczecini dokk- scire hivatkozva, munkások is beszüntették a Kél nappal ezelőtt a szi­rnunkát, támogatva ezzel a léziai Jastrzebie „Manifest Dél-Lengyelországban sztráj- Lipcowy" nevű bányájában koló szénbányászok akció- kezdődött az okkupációs ját. Erről számolnak be sztrájk, amely politikai jel­nyugati hírügynökségek, a leget öltött, és a hatóságok betiltott „Szolidaritás" szer- törvénytelennek minősítet­ték. Itt négyezren szüntették Szovjet vasúti katasztrófa Huszonkettőre emelkedett az áldozatok száma * Moszkva (MTI) Csütörtök reggelre 22-re emelkedett a Szovjetunióban kedden este bekövetkezett vasúti szerencsétlenség halá­los áldozatainak száma. A kórházakban jelenleg 107 sebesültet ápolnak. A helyszíni vizsgálatok ki­derítették, hogy a Lenin­grádból Moszkvába tartó Auróra Expressz legalább 150 km/órás sebességgel száguldott a kisiklás pilla­natában. holott az adott pá­lyaszakaszon mindössze 60 km/órás sebesség volt enge­délyezve. A sebességkorlá­tozásról azonban a forgalmi ügyeletesek elmulasztották értesíteni a mozdonyvezető­ket. A szovjet sajtó szerint a baleset előtti napon, hét­főn, a vasúti pályaszakasz szokásos műsz.eras ellenőr­zése során fedezték fel a Moszkvától nem messze levő Bblogoje közelében a sínpár meghibásodását, és ekkor haladéktalanul elrendelték a sebességkorlátozást. A balesetről közölt be­számolók szerint az étkező­kocsiban a kisiklás követ­keztében dízelolaj ömlött a forró tűzhelyekre. Az olaj azonnal kigyúlt, és a tűz átterjedt szinte az egész szerelvényre. A bologojei vasútállomás — miután a helyszín tűzoltóautókkal nem volt megközelíthető — tűz­oltó- és mentő vonatokat irányított a helyszínre. A tűzoltók azonban nem áll­tak feladatuk magaslatán. A kisiklás következtében keletkezett és pillanatok alatt elharapózott lángokat a tűzoltóvonat kellő vízkész­letének híján nem tudták első nekifutásra megfékezni. A tartályokat akkor kellett megint feltölteni, amikor még tombolt a tűz. Az ol­tás négy órán át tartott. 1937-1941 közötl: kivégzések a korapati erdőben Moszkva (MTI) Tömeggyilkosság ügyében indított vizsgálatot a belo­rusz kormány az ügyészi szervek bevonásával: bizo­nyossá vált ugyanis, hogy a Minszk közelében fekvő ku­rapati erdőben 1937 és 1941 között, naponta hajtottak végre kivégzéseket, és az ál­dozatokat a helyszínen te­mették el — adta hírül a Moszkovszkije Novosztyi legutóbbi számában. Az esetre az egyik belorusz lap derített fényt, szemtanú­kat is megszólaltatva az ügyben. A beszámolók sze­rint, az erdő három méteres fapalánkokkal elkerített te­rületén, amelyet éjjel-nappal fegyveres őrök és kutyák vi­gyáztak, csoportosan végez­tek ki embereket, állandóan puskalövések, jajveszékelés, sírás hallatszott. A környék­beli idős emberek szerint a lövöldözések, vagyis a ki­végzések egészen a háború kezdetéig tartottak. A területen, amely eddig a minszkiek kedvelt kirán­dulóhelye volt, eddig 500 te­temet exhumáltak szakértők bevonásával. Fény derült ar­ra is, hogy már korábban is végeztek exhumálást az er­dőben, egyelőre azonban nem tudni, hogy kik, mikor, és milyen céllal tették ezt. A jeltelen sírok egy része megsemmisült, amikor a tér­ségben utat, illetve gázve­zetéket építettek. A moszkvai hetilap beszá­molója szerint, a belorusz kormánybizottság és az ügyészek megkezdték a szem­tanúk kihallgatását, ami után a szovjet belügyminisz­térium és az állambiztonsági bizottság (KGB) levéltárá­ban folytatják a nyomozást. be a munkát. Szerdán reg­gel csatlakozott a sztrájk­hoz a cseh határ közelében fekvő Morcinek négyszáz szénbányásza, szerdán este pedig a Katowice melletti Piekary Slaskie „Andaluzja" bányájának számos dol­gozója. Szerdán a dél-lengyelor­Fzági szénbányászok mellett az északi Szczecin hatszáz kikötői rakodómunkása is megtagadta a műszak meg­kezdését, és megszállta a dokkokat. Szczecinben — Gdansk ulán a második legnagyobb lengyel kikötőben — hétezer dokkmunkás van. A sztráj­kolok ötvenszázalékos bér­emelés mellett a Szolidari­tás újraengedélyezését kö­vetelik. Jugoszláv könyv Gyilaszról Gyilasz nemrég ünnepelte 77. születésnapját. Nyugaton vagy három évtizede ő a szocialista Jugoszlávia leg­többet emlegetett ellenzéki politikusa, hazájában azon­ban a fiatalabb nemzedékek alig hallottak róla, hiszen „ügye" egy emberöltőn át tabutéma volt. Ezen változ­tat most Kalezics könyve, amely dokumentumokkal gazdagon alátámasztva tart­ja az olvasók elé ezt a nem mindennapi felemelkedést és bukást. Gyilasz crnagorac nemze­tiségű. A belgrádi egyetemen filozófiát és jogot tanult, s 1932-ben, 21 éves egyetemis­taként lett a jugoszláv kom­munista párt tagja. A két világháború közötti királyi Jugoszláviában politikai meggyőződéséért 3 évet ült börtönben. 1940-ben megvá­lasztották a párt politikai bizottsága tagjának. 1941-ben az ország hitlerista megszál­lását követően kiemelkedő szerepet játszott az antifa­siszta népfelszabadító hábo­rú előkészítésében, megszer­vezésében. A háború alatt végig a partizánhadsereg legfelsőbb parancsnokságá­nak tagja volt, 1945-ben ve­zérezredesi rangban szerelt le. A felszabadulás után a JKP KB agitációs és propa­ganda ügyekért felelős tiká­ra lett. Az 1948-ban meg­tartott 5., majd az 1952-es 6. pártkongresszuson ismét megválasztották a központi, illetve a politikai bizottság tagjává. 1953-ban a jugo­szláv kormány alelnökévé, az év végén pedig a szövet­ségi parlament ^elnökévé ne­vezték ki. Milovan Gyilasz — ahogy Kalezics könyvéből is kitű­nik — 1953. végén a Borbá­ban cikksorozatot tett közzé. Ebben a jugoszláviai osz­tályviszonyok olyan feltéte­lezett képletéből indult ki (kapitalizmus és burzsoázia, bürokratizmus és bürokrácia, szocializmus és demokrácia), amely szerint — úgymond — magától értetődő, hogy a munkásosztály és a munkás­mozgalom már eljátszotta történelmi szerepét. Kifejtet­te, hogy a kommunizmus, a kommunista társadalom nem lehet cél, hiszen elkerülhe­tetlen szükségesség, amely végül így is, úgy is elkövet­kezik. Az „egyetlen valódi és tartós célnak" a demokráciá­A jugoszláv államfér­fiak és politikusok kö­zül a néhai Tito elnö­kön kívül kevesen ér­ték meg, hogy pálya­futásukról könyv jelen­jen meg. Milovan Gyi­lasz e kevesek közé tar­tozik. Életútja hazájá­ban kétségkívül egye­dülálló. Ezt kiséri végig Vaszilije Kalezics „Gyilasz — a kommu­nizmus kedvence és renegátja" című, Belg­rádban most megjelent kötete. ért folytatott állandó harcot látta. Azt a következtetést volta lé, hogy a párt, a JKSZ je­lenlegi állapodában a „leg­főbb kerékkötője a szocialis­ta demokráciának, illetve a szocialista fejlődésnek". Ügy ítélte meg, hogy Jugoszlá­viában már keletkezőben van valamiféle szocialista „baloldal", s nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy két szocialista párt létesül. Ezért általános eszmei har­cot hirdetett, amelyben a kommunistákat semmi sem kötelezi arra, hogy felelőssé­get viseljenek a mozgalom egységéért. Rendkívül éle­sen támadta a jugoszláv for­radalom vezetőit, úgy vélte, hogy a vezetők zöme elide­genedett bürokrata réteget alkot, s ez a réteg zárt, ki­váltságos uralkodó osztállyá vált. A szocialista- és kom­munistaellenes erők bizo­nyos esélyeltet láttak Gyilasz nézeteiben, amelyeket külön­böző nyugati burzsoá körök is felkaroltak, támogattak. A JKSZ Politikái Bizottságá­nak akkori értékelése szerint Milovan Gyilasz letért a párt politikai irányvonaláról. A központi bizottság 1954. januári ülésén úgy ítélte meg, hogy ez a fejtegetés el­lentmond az 1952-es párt­kongresszus határozatainak, zavart kelt a közvélemény­ben, súlyos károkat okoz a kommunista mozgalom és az ország érdekeinek. Ez az ál­lásfoglalás alapot ad a JKSZ eszmei és szervezeti bom­lasztására, és felszámolásá­ra — mutatott rá a határo­zat. Gyilaszt kizárták a köz­ponti bizottságból, leváltot­ták állami tisztségéből. Maga Gyilasz is egyetértett a dön­téssel, röviddel ezt kővetően STRAUB F. BRÚNÓ FOGADTA FRANCESCO COLASUONNÓT Straub F. Brúnó, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtö­kön délelőtt hivatalában fo­gadta Francesco Colasuonno c. érseket, rendkívüli felha­talmazású apostoli nunciust, aki — egyházi meghívásra — II. János Pál pápa személyes követeként vesz részt a Szent István király halálának 950. évfordulója tiszteletére ren­dezendő augusztus 20-i, bu­dapesti ünnepi istentisztele­ten. A fogadáson jelen volt Paskai László bíboros, eszter­gomi érsek, a Magyar Kato­likus Püspöki Kar elnöke, valamint Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. PISZKÉSTETÖN IS ÉSZLELTÉK A genfi leszerelési értekez­let szeizmológus szakértői csoportja felhívásának meg­felelően a világ földrengés­jelző obszervatóriumai fel­készülten várták az augusz­( Rádiótelex Horutai laskagomba­alapanyag folyamatosan kapható Szeged-Kiskundorozsma, Vályogos u. ¡8. Nyitva: szereli léi 10—IV) óráij;. szombaton. \asainap 7— !2 or.iie McgkozcIithcto a Vásártériül a Czékus utcán végig- majd jobbra tus 17-én bejelentett közös amerikai—szovjet nukleáris kísérletet. Az MTA Geodé­ziai és Geofizikai Kutató In­tézetének szeizmológiai ob­szervatóriuma az atomrob­bantás megfigyelésére nagy érzékenységű, digitális mérő­állomást állított fel Piszkés­tetőn. A berendezések helyi idő szerint, 19 óra 12 perc, 47 másodperckor ászlelték a Ne vadában végrehajtott föld alatti atomrobbantási AZ AFGÁN MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA A nemzeti megbékélés po­litikája új korszakot nyi­tott Afganisztán történel­mében: a demokrácia és a pluralizmus korszakát. Az alkotmány ós a politikai pár­tokról szóló törvény elfoga­dása nyomán megindult a többpárti rendszer kialaku­lása — mondotta a TASZSZ tudósítójának adott nyilat­kozatában Mohammad Ha­szan Sark afgán miniszter­elnök. A kormányfő beszá­molt róla, hogy az országban már hat hivatalosan be­jegyzett párt működik. Va­lamennyien egyenlő jogok­kal bírnak, többek között jelülnetik tagjaikat a Nem­zeti Tanácsba. 2-3 kilós 70 Ft/db TYUKVASAR KISKUNDOROZSMA, a Kulipintyó csárdánál Sarególyes dúló 67. ÜJ VÉDELMI MINISZTER Sahnavaz Tanaj altáborna­gyot, az afgán hadsereg ve­zérkari főnökét nevezték ki az ázsiai ország nemzetvé­delmi miniszterévé — jelen­tette az AFP Iszlámábádból, a kabuli rádió szerdai közlé­sére hivatkozva. Az AFP szerint, a kabuli rádió nem utalt arra, hogy Tanaj altá­bornagy továbbra is vezér­kari főnök marad-e. ELMARADT AZ ELNÖKVÁLASZTÁS Meghiúsult az elnökvá­lasztás Libanonban. A ter­vek szerint, csütörtökön, rendkívüli ülésen kellett volna a parlamentnek új ál­lamfőt választania a man­dátuma lejártával távozni készülő maronita keresztény Amin Dzsemajel helyére. A kitűzött időpontra a 76 parlamenti képviselő közül mindössze 36 érkezett meg az ülés helyszínére. így nem volt határozatképes. MEGSZAVAZTÁK A PÉNZT Az ENSZ közgyűlése szer­dán beleegyezett abba, hogy a következő három hónapban a világszervezet alapjaiból 35,7 millió dollárt folyósítsa­nak az erre illetékesek az iraki—iráni tűzszünetet el­lenőrző katonai megfigyelő­csoport működési költségei­nek fedezésére. A 159 tagál­lam képviselőit tömörítő ve­zető ENSZ-testület egyhan­gúlag hagyta jóvá a költség­vetési bizottság erre vonat­kozó ajánlását azonban visszaadta párttag­sági könyvét. 1955. januárjában nyugati újságíróknak adott nyilatko­zatáért, amelyben rágalmaz­ta az országot, és vezetőit, a belgrádi bíróság másfél évi börtönre ítélte, de bünteté­sének végrehajtását három évre felfüggesztették. 1956. októberében és novemberé­ben az AFP hírügynökség­nek, majd a New Leader cí­mű amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában elitél­te -a jugoszláv párt- és kor­mánynak a magyarországi­eseményekkel kapcsolatos magatartását, amiért az év december 12-én 3 évi bör­tönt róttak ki rá. Büntetését a Sremska Mitrovica-i bör­tönben töltötte, ahol megírta és 1957-ben Nyugatra juttat­va megjelentette "Üj osz­tály" című könyvét. Ez a kö­tet a világ 30 nyelvén jelent meg, 3 millió példányban. A Sremska Mitrovica-i bíróság ezt követően „rágalmazás és az alkotmányos rend meg­döntésére irányuló kísérlet" vádjával 9 évi börtönnel sújtotta. Megfosztották összes ki­tüntetésétől, köztük a nép hőse érdemrendtói, amit há­borús érdemeiért kapott. 1961. januárjában kegyelem­ben részesült. Nemsokkal ez­után — ismét Nyugaton — kiadták „Találkozások Sztá­linnal" című kötetét. (Tény, hogy egyik kedvence volt Sztálinnak, aki többször fo­gadta). Az akkori hideghá­borús légkörben a nyugati propaganda nagy port vert fel „A kommunizmus végé­nek kezdete" című munká­ja körül is. -Ezért újból le­tartóztatták, s a fővárosi bí­róság 14 évi börtönbüntetést szabott ki rá. Ebből négy és fél évet töltött le, majd köz­kegyelem révén szabadult. Gyilasz évek óta belgrádi lakos, s miután útlevelet ka­pott, időnként meglátogatja Londonban élő fiát és kör­utat tesz Nyugat-Európában. Időnként meghívják egy-egy előadásra. Tavaly óta né­hány jugoszláv újság is megszólaltatta, fellépett egy szlovéniai ifjúsági kerek­asztal-beszélgetésen, szerb­horvátul kiadták az 1941— 1945-ös eseményeket felidéző „forradalmi háború" című naplójegyzeteit. Hazájában politikai kijelentéseinek nincs érezhető visszhangja, súlya, hatása nem érződik; | túlhaladta az idó. Gyakorta hallani, hogy személyének csak akkora jelentóséget kell tulajdonítani, amekkorát megérdemel. Milovan Gyilasz 1954-ben pálfordulást hajtott végre. Elözö énje, világnézete, meg­győződése gyökeresen külön­bözik a későbbitől, az egyik legtekintélyesebb jugoszláv kommunista vezetőből rene­gáttá, az eszme árulójává vált. Vajon miért? — teszi fel a kérdést Kalezics, s úgy véli, hogy erre munkáinak gondos tanulmányozása alapján a történészek adják majd meg a végleges vá­laszt. Sokak számára meg­lepetésként hozzáteszi: „Gyi­lasz író, akinek kilenc regé­nye és elbeszéléskötete látott napvilágot. Erős irodalmár­ambícióktól fűtött ember, de olyan író, aki sohasem tudott megszabadulni ideoló­gus alkatától". Kalezics hosszabb beszél­getést folytatott Gyilasszal az elmúlt évtizedek vele kapcsolatos eseményeiről. Talán mondani sem kell, hogy az interjúalany minden tettét, lépését, nézetét meg­magyarázza, az „adott körül­mények között" ésszerűnek tartja, még az olyanokat is, mint a harmincas években a JKP nevében a nagy hor­vát író, Krlezsa ellen inté­zett nyilvános kirohanást, vagy azt, hogy a népfelsza­badító háború idején, Crna Gorában az ó parancsára ár­tatlan embereket végeztek ki Márkus Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom