Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

4 1988. augusztus 71., szombat Kiskőrösi gazdák egyesülete Gyorsított ügyintézéssel, szervezők az engedély meg­jogerős államigazgatási hatá­rozat született a kiskőrösi szőlőtermelők egyesületének engedélyezése ügyében. A törvényességi felügyeletet el­látó szerv, a Kiskőrösi Vá­rosi Tanács V. B. hatósáei osztálya „Kistermelők Szőlé­szeti és Borászati Egyesülete Kiskőrös" néven, az egyesü­letet nyilvántartásba vette, s számára 1988. augusztus 16-i dátummal megadta a műkö­dési engedélyt. A határozatot szerdán kapta kézhez az egyesület egyik vezetőségi tagja. Az egyesület célia — mint ezt az alapszabályban is megfogalmazták — a kis­üzemi szőlő- ós bortermelők érdekképviseletének ellátá­sa. együttműködésük előmoz­dítása. a hagyományos borá­szati kultúra megőrzése és fejlesztése. Az 1988. augusztus 12-i. pénteki alakuló közgyűlés körüli kételyeket tulajdon­képpen az okozta, hogy — mint minden egyesülésnél — az alakulás ténye, és az ál­lamigazgatási határozathoz kötött működési engedély kiadása időben nem esik egybe. A tisztázatlansághoz az is hozzájárult, hogy a adásához szükséges feltétele­ket minden részletre kiterje­dően nem ismerték, a hiá­nyosságokat azonban kérés­re pótólták. Szentendrei István, a Kis­kőrösi Városi Tanács hatósá­gi osztályának vezetője és Ferenczi István, a Bács-Kis­kun Megyei Tanács igazga­tási osztályának helyettes vezetője — a törvényességi felügyeletet ellátó első- és másodfokú hatóság képvise­lői — egybehangzóan nyilat­koztak az MTI munkatársá­nak. az alakulóülés. illetve a határozat érvényességéről. Elmondták: a jelenlegi egye­sületi törvénynek nem mond ellent sem a megtartott köz­gyűlés. sem a kiadott hatá­rozat. Eltért viszont az enge­délyezési eljárás a korábban kialakult joggyakorlat me­revségétől. szigorú formali­tásától. de ez az eltérés meg­felel a mostani jogpolitikai irányelveknek. Az eljárás egyszerűsítését és a gyons ügyintézést azért is indo­koltnak tartják, mert ezáltal Kiskőrös közéletét foglalkoz­tató. a város közvéleményét befolyásoló mozgalom került törvényes keretek közé. Volánbusz Változások a menetrendben Hamarosan változások vár­hatók a Volánbusz egyes nemzetközi és belföldi jára­tainak menetrendiében. A vállalat tájékoztatása szerint fokozatosan szüneteltetik a szezonális nemzetközi autó­buszjáratokat. Már nem köz­lekedik a Budapest—Szara­jevó—Dubrovnik iárat augusztus 21-től pedig csak Zakopánéig visz utasokat a krakkói autóbusz. Ugyanezen a napon idén. utóljára közle­kedik a Budapest—Zágráb— Opatija—Lovran járat. 24-én indul az utolsó kocsi Ljubl­jana—Rovinj felé. 25-e után Münchenbe csak hetenként egyszer, csütörtökön indíta­nak autóbuszt. A velencei szezonális járat augusztus 27-én visz utoljára utasokat. A belföldi változások kö­zül, említésre méltó, hogv szeptember 1-iétől úiból for­galomba állnak a háromszög jelzésű iskolabuszok. A ta­nítást megelőző napokban, szükség szerint, kisegítő já­ratokat is indítanak. Az őszi katonai eskütétel időpontiá­hoz igazodva, rendkívüli já­ratokat közlekedtet a Volán­busz. A szeptember 11-i váci és gödöllői búcsúra a szoká­sosnál több kocsit indítanak. Szeptember 25-től a téli idő­számításnak megfelelően vál­tozik az autóbuszok menet­rendje. (MTI) n párt megújulása, a bizalom helyreállítása Eszmecsere a megyei pártbizottságon Életveszélyes „üzemzavar" Hívnám telefonon a váro­si köjált Nincs száma? Si­labizálok tovább, hiába. Gondoltam, a megyeiek se­gítenek- Keressem a számot a Kossuth Lajosi sugárúti öregek napközi otthonánál. Megvan, a vonal órákon át foglalt Villamosra ülik, bo­lyongok a tizemeletesek kö­zött No végre! Benyitok. Tőzsdei hangu­lat Ügy harminc ember száz négyzetméteren. Egy légtérben az élelmezés-, a település-, az iskola- és a munka-egészségügyi csoport. Ügyfeleik jönnek-mennek, állandóan csörög az egy szál telefon, határozatokat dik­tálnak jobbról, balról, min­denki ingerült. Az a legke­vesebb, hogy csak akkor tudnak leültetni, ha valaki feláll! — Mi ez a káosz? örsvári Judit, a városi kö­jál vezető főorvosa egy vas­kos dossziét tesz elém. hiva­talos levelezések 1986-tól. Tárgy: a köjál elhelyezése. , — Ez ügyben mi történt az elmúlt két év alatt? — Bennünket 1986 máju­sában műszaki okok miatt egyik napról a másikra kite­lepítettek a József Attúla sugárút 39. szám alól. Ide­iglenesen — ami ki tudja, meddig tart — a Kossuth Lajos sugárút 115. -számú épületben kaptunk helyet. Itt eredetileg az öregek nap­közi otthona lenne. (A la­kosság igényelné is ezt!) — Túl azon, hogy itt képtelenség dolgozni, mi­lyen hátrányokkal jár ez a megoldás? — A járványügyi csopor­tunk továbbra is a József Attila sugárúton dolgozik. Ezzel a szakembergárdával — a szétszakítottság miatt — csata úgy tudunk kapcso­latot tartani, ha utazgatunk egyik helyról a másikra. A József Attila sugárúti telep­helyen fennáll a fertőzés le­hetősége is — ami a város, gondnokság alkalmazottjait fenyegeti —, hiszen min­dennap megfordulnak! a házban fertőző betegek. A méregraktár életveszélyes. Az oltóanyagok tárolására vásárolt két ipari hűtő áll, helyhiány miatt nem tudjuk beüzemelni. Itt adják ki dolgozóink a váladéktartá­lyokat — hetente több mint kétezer darabot —, itt fo­lyik az állatmarással kap­csolatos ügyintézés. Esetle­ges járványok, ételmérgezé­sek során gyors, szoros együttműködésre volna szük­ség azl egyes csoportok kö­zött. A jelenlegi körülmé­nyek mellett ez lehetetlen. — A két éve tartó „üzem­zavar" tehát életveszélyes lehet? — Meggyőződésem, hogy így Van. — Itt, a Kossuth Lajos sugárúton, hogy folyik a munka? — Alig találnak meg ben­nünket az embereta. öt cso­port dolgozik itt, több mint harmincan vagyunk. Napon, ta legalább harminc ügyfél megfordul nálunk. Le sem tudjuk őket ültetni. Irattá­rozásra nincs hely. Így nem lehet megbízható munkát végezni. Ellepnek bennünket a csótányok, már többször be is áztunk. — Ha ellenőrzése során egy munkahelyen hasonló körülményeket talál, mit tesz? — Szorgalmazom a bezá­rást — Tegye meg! — Erről szó sem lehet Mi szolgáltatás vagyunk. A ha. lotthamvasztással kapcsola­tos teendőket éppúgy el kell látnunk, mint az ételmérge­zés körüli feladatokat Té­len ültünk mi már itt 14 Celsius-fokban is. Gondo­lom, a köjál sohasem zár­hat be. — Mit tettek azért, hogy változzon a helyzetük? — Kértük a városi taná­csot segítsen! Előbb úgy volt költözünk a JATE Li­liom utcai vendégházába. Kútba esett Majd azt re­méltük, megkapjuk a Deák Ferenc utcai illetményhiva­tal megüresedett helyiségeit Felajánlották % Gyógyászati Segédeszközök Gyáránaki épületét is, ami ellen csupán az a kifogásunk, hogy szét­darabolták] a villany-, a vízvezetékeket romosak a szobáik, szóval, legalább 8 millió hibádzik. — Mi a minimális igénye? — Egy helyen legyen a városi köjál valamennyi csoportja. Kell egy méreg­raktár, ahol hozzáférhetőek a fertőtlenítő anyagok. Za­vartalan ügyintézésre van szükség. Kérem, ilyen a sorsa Sze­geden a járvány- és köz­egészségügynek ! Bodzsár Erzsébet Rendhagyó, szokatlan, de tanulságokban gazdag és mindenképpen hasznos meg­beszélésre került sor teg­nap, csütörtökön délután Szegeden a megyei pártbi­zottságon. Szabó Sándor megyei első titkár kötetlen eszmecserére hívta meg azt a 25 intézményi, nagyüzemi pártbizottsági titkárt, akik az elmúlt napokban levelet küldtelk a Csongrád megyei pártbizottság tagjainak, a Központi Bizottságnak, kife­jezve azt, hogy nem értenek egyet a megyei pártbizottság legutóbbi döntésével, amelv szerint Csongrád megyében nem szükséges pártértekez­letet tartani. Szerintük, a megújulás valódi véghezvi­tele. és a pártvezetés iránti bizalom helyreállítása érde­kében mindenképpen szük­séges lenne a megyei párt­értekezlet összehívása. A meghívottak — köztük a szegedi kőolajkutató válla­lat, az olajipari vállalat, a JATE, a SZOTE, a tanár­képző főiskola, a Délép, a Dégáz és más szegedi üze­mek, továbbá néhány hód­mezővásárhelyi, szentesi és makói üzem, illetve intéz­mény pártbizottságának tit­kára — szinte kivétel nélkül megjelentek. Jelen voltak az érintett városi pártbizottsá­gok első titkárai, illetve tit­kárai is. A sokirányú, a megye párttagságának hangulatát, véleményét, aggályait és követeléseit tükröző, a párt megújulásának helyi kérdé­seit taglaló véleménycserén mindenki kötetlen formában elmondhatta és el is mondta észrevételeit. Részletesen foglalkoztak a levélben fog­lalt kérdésekkel és a bead­vány megszületésének kö­rülményeivel, indokaival. A résztvevők hangoztat­ták, hogy az általuk képvi­selt párttagok véleményének adtak hangot levelük meg­fogalmazásával, elküldésé­vel és a pártélet megújításá­nak szándéka vezeti őket. Az élénk és a mintegy két és fél órás eszmecserén szóba ke­rültek olyan fontos politikai kérdések, mint az országos pártértekezlet határozatai­nak, a párt működésével kapcsolatos szabályoknak az értelmezése. Egyöntetűen követelték, hogy a me­gyei pártvezetés jobban ismerje meg a megye párttagságának vélemé­nyét, hangulatát, állásfogla­lását — többek között — a párt helyi megújulásának kérdéseiben. A megyei párt­vezetés és a párttagság kö­zötti bizalom helyreállításá­nak szükségességére is fel­hívták a figyelmet. Többen úgy fejezték ki a politikai megújulás helyi szükségességét: itt, a me­gyében is fordulatra van szükség annak érdekében, hogy a párt megyei szervei ne csak a párttagság nevé­ben végezzék politikai tevé­kenységüket, hanem a tag­sággal együtt. Vagyis a párt ilyen tekintetben itt is első­sorban alulról építkezzen. Szabó Sándor hangsúlyoz­ta, hogy tiszteletben tartják minden párttagnak és min­den pártszervezetnek, párt­szervnek azt a jogát, hogy beadvánnyal, javaslattal fordulhat a felsőbb pártszer­vekhez. Ugyanakkor szóvá­tette: zavaróan hatott, hogy míg a címzettek meg sem kapták a levelet, a közvéle­ményben -különféle híreszte­lések terjedtek el. Közölte: a 25 pártbizottsági titkár ál­tal írott levelet eljuttatják a megyei pártbizottság tagjai­nak. A végrehajtó bizottság döntése alapján az -MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága legközelebbi, előreláthatólag augusztus végén sorra kerü­lő ülése elé terjesztik a be­adványban foglalt — és más pártszervezetek által is tá­mogatott — javaslatot, hogy a megyei párttestület újra vizsgálja meg korábbi dön­tését: szükséges-e megyei pártértekezlet összehívása? Országosan kiemelt üdülőkörzet Jubilál az orfűi üdülőkör­zet. Negyedszázada készült el az első mesterséges tó a Mecsek hegyei között, azóta teljesen átformálódott a táj arculata. Egész tórendszer alakult ki az orfűi völgyben, ahol ma már 33 vállalati üdülő működik, s 1300 nya­raló, hétvégi ház és horgász­tanya áll. Strandok és sport­pályák nyíltak, kemping épült, malommúzeum és fa­faragótábor kapott helyet. Az idei nyáron már egy kis­városnyi népesség, azaz 15­20 ezer ember pihen hét vé­geken a tavaknál. Az orfűi völgy jé példája annak, miként tudja az em­beri beavatkozás alapvetően megváltoztatni — kedvező irányba fordítani — egy ha­ladó településegyüttes sorsát. Annak idején öt apró falu tengődött a Mecsek belsejé­ben. Orfű, íMecsekrákos, Te­keres. Bános és Mecseksza­káll. Szegények voltak, bi­zonytalan jövővel, fogyatko­zó népességgel, omladozó házakkal. Ma ezek a kis te­lepülések összeolvadva al­kotják az orfűi kiránduló­központot. Látogatottságá­ra tekintettel országosan ki­emelt üdülőkörzetté nyilvá­nították. -Fiatal üdülőhely lévén, te­le van gonddal és feszültség­gel Orfü. Közülük jó néhány éppen a jubileumi évben ol­dódott meg. -Elkészült az Or­fű és -Magyarhertelend kö­zötti út, ami megkönnyíti a közlekedést. A nagystrand mellett 300-400 gépkocsit be­fogadó új parkoló nyílt. Megjelent az első üdülőhelyi újság, az Orfúi nyár című magyar—német nyelvű tájé­koztató. Eddig hiányoztak az esti programok. Most meg­kezdődtek a szabadtéri mo­zielőadások, -továbbá az or­fűi nyaralótulajdonossá vált ismert humorista, Nagy Bandó András szervezésé­ben megindult a tóünnepek sorozata. Hozzáfogtak az ivóvízhálózat fejlesztéséhez, s a jövő nyáron véglegesen megoldódik az orfűi völgy vízellátása. Megkezdődött az állandó orvosi rendelő építése. Most készítik elő Orfü baráti kö­rének megalakítását. Az egyesület anyagilag is segíti majd a -kirándulóközpont fejlesztését (MTI) Pusztulnak a halak A mellékelt fotó nem ha­zudik, a mellékelt fotón kis kecsegék tucatjai látha­tók, illetve egy jókora már­na. Helyszín a Béke úszó­ház, ahol az emberek arra figyeltek föl a minap, hogy elpusztult halak sokaságát viszi a víz lefelé. Elmondá­suk szerint órákon keresz­tül, folyamatosan úsztak le a döglött kecsegék a Tiszán. Néhányat ki is merítettek a v Ízből, teljesen frissek vol­tak, néhányuk tán még mozgott is. Biró Béla, «a Főfotó munkatársa rögvest le is fényképezte őket, a képet pedig elküldte la­punknak. Köszönet érte. El­mondása szerint egyébként, a Marosba fölevezve, renge­teg elhullott kecsegét lát­tak, s néhány márnát is. A rákok pedig tömegesen jöttek ki a sekély parti vízbe — szinte menekültek volna a szennyezett folyóból. De nemcsak a Maros szennyezett ennyire, hanem, úgy látszik, a Tisza is. Is­merősöm, aki szintén nagy evezős, mondta a minap, hogy jóval a Maros-torok fölött elpusztult halak szá­zait látta. Hogy pontosan milyen fajhoz tartoztak, nem tudni; volt közöttük kisebb is, nagyobb is, min­denféle Mi történt vizeinkkel, hon­nan ered a halpusztulás? Az Atikövizig munkatársa azt mondta: sejtelmük sem volt az ügyről, mivel senki nem jelentett semmi. Egyébként pedig alighanem arról van szó, hogy az egyébként is szennyezett folyókban a mínuszos vízállás miatt annyira „összesűrűsödött" a sokféle szennyanyag, hogy az oxigénigényesebb halak mind elpusztultak. A kecsege, márna pedig foko­zottan ilyen hal Hát ez 6Zép. Ki tudja, mennyi elpusztult kecsege a vízszennyezés ára — miköz­ben a kecsege kilója a bolt­ban több, mint százötven forint. Egyébként, aki na­gyobb mértékű halpusztu­lást, illetőleg bármiféle víz­szennyezést tapasztal kör­nyékünkön, az Atikövizig ügyeletét hívhatja, hétköz­ben a 26-377, hét végén a 12-933 telefonszámon. De minél gyorsabban, mert az áramló viz gyorsan elviszi a bizonyítékot. F.CL Biotechnológiai pályázat Biotechnológiai pályázatot hirdetett meg szakemberek részére a Szolnok Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, vala­mint a KISZ megyei bizott­sága. A pályázat célja, olyan módszerek, eljárások megis­mertetése. közkinccsé tétele, amely a biotechnológia esz­közeivel segiti a versenyké­pes mezőgazdasági termékek előállítását kevesebb vegy­szer alkalmazását. Pályázni olyan bevált a gyakorlatban — növénytermesztésben, kertészetben. állattenyész­tésben. élelmiszer-ipari fel­dolgozásban. környezetvéde­lemben. hulladékhasznosí­tásban — alkalmazott eljá­rás. berendezés leírásával le­het amelyet a termelőknek ajánlani tudnak. Pályázni csak a megyében kidolgozott eljárásokkal le­het; az eredményhirdetés és a pályadijak átadása 1988. december 15-én lesz. A zsű­ri által elfogadott hasznosít­ható pályázatok szerzői díja­zásban részesülnek, erre a célra 70 ezer forintot fordí­tanak. A bírálóbizottság a legsikeresebb munkákat sza­badalmaztatásra javasolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom