Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-19 / 198. szám
4 1988. augusztus 71., szombat Kiskőrösi gazdák egyesülete Gyorsított ügyintézéssel, szervezők az engedély megjogerős államigazgatási határozat született a kiskőrösi szőlőtermelők egyesületének engedélyezése ügyében. A törvényességi felügyeletet ellátó szerv, a Kiskőrösi Városi Tanács V. B. hatósáei osztálya „Kistermelők Szőlészeti és Borászati Egyesülete Kiskőrös" néven, az egyesületet nyilvántartásba vette, s számára 1988. augusztus 16-i dátummal megadta a működési engedélyt. A határozatot szerdán kapta kézhez az egyesület egyik vezetőségi tagja. Az egyesület célia — mint ezt az alapszabályban is megfogalmazták — a kisüzemi szőlő- ós bortermelők érdekképviseletének ellátása. együttműködésük előmozdítása. a hagyományos borászati kultúra megőrzése és fejlesztése. Az 1988. augusztus 12-i. pénteki alakuló közgyűlés körüli kételyeket tulajdonképpen az okozta, hogy — mint minden egyesülésnél — az alakulás ténye, és az államigazgatási határozathoz kötött működési engedély kiadása időben nem esik egybe. A tisztázatlansághoz az is hozzájárult, hogy a adásához szükséges feltételeket minden részletre kiterjedően nem ismerték, a hiányosságokat azonban kérésre pótólták. Szentendrei István, a Kiskőrösi Városi Tanács hatósági osztályának vezetője és Ferenczi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács igazgatási osztályának helyettes vezetője — a törvényességi felügyeletet ellátó első- és másodfokú hatóság képviselői — egybehangzóan nyilatkoztak az MTI munkatársának. az alakulóülés. illetve a határozat érvényességéről. Elmondták: a jelenlegi egyesületi törvénynek nem mond ellent sem a megtartott közgyűlés. sem a kiadott határozat. Eltért viszont az engedélyezési eljárás a korábban kialakult joggyakorlat merevségétől. szigorú formalitásától. de ez az eltérés megfelel a mostani jogpolitikai irányelveknek. Az eljárás egyszerűsítését és a gyons ügyintézést azért is indokoltnak tartják, mert ezáltal Kiskőrös közéletét foglalkoztató. a város közvéleményét befolyásoló mozgalom került törvényes keretek közé. Volánbusz Változások a menetrendben Hamarosan változások várhatók a Volánbusz egyes nemzetközi és belföldi járatainak menetrendiében. A vállalat tájékoztatása szerint fokozatosan szüneteltetik a szezonális nemzetközi autóbuszjáratokat. Már nem közlekedik a Budapest—Szarajevó—Dubrovnik iárat augusztus 21-től pedig csak Zakopánéig visz utasokat a krakkói autóbusz. Ugyanezen a napon idén. utóljára közlekedik a Budapest—Zágráb— Opatija—Lovran járat. 24-én indul az utolsó kocsi Ljubljana—Rovinj felé. 25-e után Münchenbe csak hetenként egyszer, csütörtökön indítanak autóbuszt. A velencei szezonális járat augusztus 27-én visz utoljára utasokat. A belföldi változások közül, említésre méltó, hogv szeptember 1-iétől úiból forgalomba állnak a háromszög jelzésű iskolabuszok. A tanítást megelőző napokban, szükség szerint, kisegítő járatokat is indítanak. Az őszi katonai eskütétel időpontiához igazodva, rendkívüli járatokat közlekedtet a Volánbusz. A szeptember 11-i váci és gödöllői búcsúra a szokásosnál több kocsit indítanak. Szeptember 25-től a téli időszámításnak megfelelően változik az autóbuszok menetrendje. (MTI) n párt megújulása, a bizalom helyreállítása Eszmecsere a megyei pártbizottságon Életveszélyes „üzemzavar" Hívnám telefonon a városi köjált Nincs száma? Silabizálok tovább, hiába. Gondoltam, a megyeiek segítenek- Keressem a számot a Kossuth Lajosi sugárúti öregek napközi otthonánál. Megvan, a vonal órákon át foglalt Villamosra ülik, bolyongok a tizemeletesek között No végre! Benyitok. Tőzsdei hangulat Ügy harminc ember száz négyzetméteren. Egy légtérben az élelmezés-, a település-, az iskola- és a munka-egészségügyi csoport. Ügyfeleik jönnek-mennek, állandóan csörög az egy szál telefon, határozatokat diktálnak jobbról, balról, mindenki ingerült. Az a legkevesebb, hogy csak akkor tudnak leültetni, ha valaki feláll! — Mi ez a káosz? örsvári Judit, a városi köjál vezető főorvosa egy vaskos dossziét tesz elém. hivatalos levelezések 1986-tól. Tárgy: a köjál elhelyezése. , — Ez ügyben mi történt az elmúlt két év alatt? — Bennünket 1986 májusában műszaki okok miatt egyik napról a másikra kitelepítettek a József Attúla sugárút 39. szám alól. Ideiglenesen — ami ki tudja, meddig tart — a Kossuth Lajos sugárút 115. -számú épületben kaptunk helyet. Itt eredetileg az öregek napközi otthona lenne. (A lakosság igényelné is ezt!) — Túl azon, hogy itt képtelenség dolgozni, milyen hátrányokkal jár ez a megoldás? — A járványügyi csoportunk továbbra is a József Attila sugárúton dolgozik. Ezzel a szakembergárdával — a szétszakítottság miatt — csata úgy tudunk kapcsolatot tartani, ha utazgatunk egyik helyról a másikra. A József Attila sugárúti telephelyen fennáll a fertőzés lehetősége is — ami a város, gondnokság alkalmazottjait fenyegeti —, hiszen mindennap megfordulnak! a házban fertőző betegek. A méregraktár életveszélyes. Az oltóanyagok tárolására vásárolt két ipari hűtő áll, helyhiány miatt nem tudjuk beüzemelni. Itt adják ki dolgozóink a váladéktartályokat — hetente több mint kétezer darabot —, itt folyik az állatmarással kapcsolatos ügyintézés. Esetleges járványok, ételmérgezések során gyors, szoros együttműködésre volna szükség azl egyes csoportok között. A jelenlegi körülmények mellett ez lehetetlen. — A két éve tartó „üzemzavar" tehát életveszélyes lehet? — Meggyőződésem, hogy így Van. — Itt, a Kossuth Lajos sugárúton, hogy folyik a munka? — Alig találnak meg bennünket az embereta. öt csoport dolgozik itt, több mint harmincan vagyunk. Napon, ta legalább harminc ügyfél megfordul nálunk. Le sem tudjuk őket ültetni. Irattározásra nincs hely. Így nem lehet megbízható munkát végezni. Ellepnek bennünket a csótányok, már többször be is áztunk. — Ha ellenőrzése során egy munkahelyen hasonló körülményeket talál, mit tesz? — Szorgalmazom a bezárást — Tegye meg! — Erről szó sem lehet Mi szolgáltatás vagyunk. A ha. lotthamvasztással kapcsolatos teendőket éppúgy el kell látnunk, mint az ételmérgezés körüli feladatokat Télen ültünk mi már itt 14 Celsius-fokban is. Gondolom, a köjál sohasem zárhat be. — Mit tettek azért, hogy változzon a helyzetük? — Kértük a városi tanácsot segítsen! Előbb úgy volt költözünk a JATE Liliom utcai vendégházába. Kútba esett Majd azt reméltük, megkapjuk a Deák Ferenc utcai illetményhivatal megüresedett helyiségeit Felajánlották % Gyógyászati Segédeszközök Gyáránaki épületét is, ami ellen csupán az a kifogásunk, hogy szétdarabolták] a villany-, a vízvezetékeket romosak a szobáik, szóval, legalább 8 millió hibádzik. — Mi a minimális igénye? — Egy helyen legyen a városi köjál valamennyi csoportja. Kell egy méregraktár, ahol hozzáférhetőek a fertőtlenítő anyagok. Zavartalan ügyintézésre van szükség. Kérem, ilyen a sorsa Szegeden a járvány- és közegészségügynek ! Bodzsár Erzsébet Rendhagyó, szokatlan, de tanulságokban gazdag és mindenképpen hasznos megbeszélésre került sor tegnap, csütörtökön délután Szegeden a megyei pártbizottságon. Szabó Sándor megyei első titkár kötetlen eszmecserére hívta meg azt a 25 intézményi, nagyüzemi pártbizottsági titkárt, akik az elmúlt napokban levelet küldtelk a Csongrád megyei pártbizottság tagjainak, a Központi Bizottságnak, kifejezve azt, hogy nem értenek egyet a megyei pártbizottság legutóbbi döntésével, amelv szerint Csongrád megyében nem szükséges pártértekezletet tartani. Szerintük, a megújulás valódi véghezvitele. és a pártvezetés iránti bizalom helyreállítása érdekében mindenképpen szükséges lenne a megyei pártértekezlet összehívása. A meghívottak — köztük a szegedi kőolajkutató vállalat, az olajipari vállalat, a JATE, a SZOTE, a tanárképző főiskola, a Délép, a Dégáz és más szegedi üzemek, továbbá néhány hódmezővásárhelyi, szentesi és makói üzem, illetve intézmény pártbizottságának titkára — szinte kivétel nélkül megjelentek. Jelen voltak az érintett városi pártbizottságok első titkárai, illetve titkárai is. A sokirányú, a megye párttagságának hangulatát, véleményét, aggályait és követeléseit tükröző, a párt megújulásának helyi kérdéseit taglaló véleménycserén mindenki kötetlen formában elmondhatta és el is mondta észrevételeit. Részletesen foglalkoztak a levélben foglalt kérdésekkel és a beadvány megszületésének körülményeivel, indokaival. A résztvevők hangoztatták, hogy az általuk képviselt párttagok véleményének adtak hangot levelük megfogalmazásával, elküldésével és a pártélet megújításának szándéka vezeti őket. Az élénk és a mintegy két és fél órás eszmecserén szóba kerültek olyan fontos politikai kérdések, mint az országos pártértekezlet határozatainak, a párt működésével kapcsolatos szabályoknak az értelmezése. Egyöntetűen követelték, hogy a megyei pártvezetés jobban ismerje meg a megye párttagságának véleményét, hangulatát, állásfoglalását — többek között — a párt helyi megújulásának kérdéseiben. A megyei pártvezetés és a párttagság közötti bizalom helyreállításának szükségességére is felhívták a figyelmet. Többen úgy fejezték ki a politikai megújulás helyi szükségességét: itt, a megyében is fordulatra van szükség annak érdekében, hogy a párt megyei szervei ne csak a párttagság nevében végezzék politikai tevékenységüket, hanem a tagsággal együtt. Vagyis a párt ilyen tekintetben itt is elsősorban alulról építkezzen. Szabó Sándor hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják minden párttagnak és minden pártszervezetnek, pártszervnek azt a jogát, hogy beadvánnyal, javaslattal fordulhat a felsőbb pártszervekhez. Ugyanakkor szóvátette: zavaróan hatott, hogy míg a címzettek meg sem kapták a levelet, a közvéleményben -különféle híresztelések terjedtek el. Közölte: a 25 pártbizottsági titkár által írott levelet eljuttatják a megyei pártbizottság tagjainak. A végrehajtó bizottság döntése alapján az -MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága legközelebbi, előreláthatólag augusztus végén sorra kerülő ülése elé terjesztik a beadványban foglalt — és más pártszervezetek által is támogatott — javaslatot, hogy a megyei párttestület újra vizsgálja meg korábbi döntését: szükséges-e megyei pártértekezlet összehívása? Országosan kiemelt üdülőkörzet Jubilál az orfűi üdülőkörzet. Negyedszázada készült el az első mesterséges tó a Mecsek hegyei között, azóta teljesen átformálódott a táj arculata. Egész tórendszer alakult ki az orfűi völgyben, ahol ma már 33 vállalati üdülő működik, s 1300 nyaraló, hétvégi ház és horgásztanya áll. Strandok és sportpályák nyíltak, kemping épült, malommúzeum és fafaragótábor kapott helyet. Az idei nyáron már egy kisvárosnyi népesség, azaz 1520 ezer ember pihen hét végeken a tavaknál. Az orfűi völgy jé példája annak, miként tudja az emberi beavatkozás alapvetően megváltoztatni — kedvező irányba fordítani — egy haladó településegyüttes sorsát. Annak idején öt apró falu tengődött a Mecsek belsejében. Orfű, íMecsekrákos, Tekeres. Bános és Mecsekszakáll. Szegények voltak, bizonytalan jövővel, fogyatkozó népességgel, omladozó házakkal. Ma ezek a kis települések összeolvadva alkotják az orfűi kirándulóközpontot. Látogatottságára tekintettel országosan kiemelt üdülőkörzetté nyilvánították. -Fiatal üdülőhely lévén, tele van gonddal és feszültséggel Orfü. Közülük jó néhány éppen a jubileumi évben oldódott meg. -Elkészült az Orfű és -Magyarhertelend közötti út, ami megkönnyíti a közlekedést. A nagystrand mellett 300-400 gépkocsit befogadó új parkoló nyílt. Megjelent az első üdülőhelyi újság, az Orfúi nyár című magyar—német nyelvű tájékoztató. Eddig hiányoztak az esti programok. Most megkezdődtek a szabadtéri mozielőadások, -továbbá az orfűi nyaralótulajdonossá vált ismert humorista, Nagy Bandó András szervezésében megindult a tóünnepek sorozata. Hozzáfogtak az ivóvízhálózat fejlesztéséhez, s a jövő nyáron véglegesen megoldódik az orfűi völgy vízellátása. Megkezdődött az állandó orvosi rendelő építése. Most készítik elő Orfü baráti körének megalakítását. Az egyesület anyagilag is segíti majd a -kirándulóközpont fejlesztését (MTI) Pusztulnak a halak A mellékelt fotó nem hazudik, a mellékelt fotón kis kecsegék tucatjai láthatók, illetve egy jókora márna. Helyszín a Béke úszóház, ahol az emberek arra figyeltek föl a minap, hogy elpusztult halak sokaságát viszi a víz lefelé. Elmondásuk szerint órákon keresztül, folyamatosan úsztak le a döglött kecsegék a Tiszán. Néhányat ki is merítettek a v Ízből, teljesen frissek voltak, néhányuk tán még mozgott is. Biró Béla, «a Főfotó munkatársa rögvest le is fényképezte őket, a képet pedig elküldte lapunknak. Köszönet érte. Elmondása szerint egyébként, a Marosba fölevezve, rengeteg elhullott kecsegét láttak, s néhány márnát is. A rákok pedig tömegesen jöttek ki a sekély parti vízbe — szinte menekültek volna a szennyezett folyóból. De nemcsak a Maros szennyezett ennyire, hanem, úgy látszik, a Tisza is. Ismerősöm, aki szintén nagy evezős, mondta a minap, hogy jóval a Maros-torok fölött elpusztult halak százait látta. Hogy pontosan milyen fajhoz tartoztak, nem tudni; volt közöttük kisebb is, nagyobb is, mindenféle Mi történt vizeinkkel, honnan ered a halpusztulás? Az Atikövizig munkatársa azt mondta: sejtelmük sem volt az ügyről, mivel senki nem jelentett semmi. Egyébként pedig alighanem arról van szó, hogy az egyébként is szennyezett folyókban a mínuszos vízállás miatt annyira „összesűrűsödött" a sokféle szennyanyag, hogy az oxigénigényesebb halak mind elpusztultak. A kecsege, márna pedig fokozottan ilyen hal Hát ez 6Zép. Ki tudja, mennyi elpusztult kecsege a vízszennyezés ára — miközben a kecsege kilója a boltban több, mint százötven forint. Egyébként, aki nagyobb mértékű halpusztulást, illetőleg bármiféle vízszennyezést tapasztal környékünkön, az Atikövizig ügyeletét hívhatja, hétközben a 26-377, hét végén a 12-933 telefonszámon. De minél gyorsabban, mert az áramló viz gyorsan elviszi a bizonyítékot. F.CL Biotechnológiai pályázat Biotechnológiai pályázatot hirdetett meg szakemberek részére a Szolnok Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a KISZ megyei bizottsága. A pályázat célja, olyan módszerek, eljárások megismertetése. közkinccsé tétele, amely a biotechnológia eszközeivel segiti a versenyképes mezőgazdasági termékek előállítását kevesebb vegyszer alkalmazását. Pályázni olyan bevált a gyakorlatban — növénytermesztésben, kertészetben. állattenyésztésben. élelmiszer-ipari feldolgozásban. környezetvédelemben. hulladékhasznosításban — alkalmazott eljárás. berendezés leírásával lehet amelyet a termelőknek ajánlani tudnak. Pályázni csak a megyében kidolgozott eljárásokkal lehet; az eredményhirdetés és a pályadijak átadása 1988. december 15-én lesz. A zsűri által elfogadott hasznosítható pályázatok szerzői díjazásban részesülnek, erre a célra 70 ezer forintot fordítanak. A bírálóbizottság a legsikeresebb munkákat szabadalmaztatásra javasolja.