Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

4 Péntek, 1988. július 1. Tanácskozik a Parlament Tétényi Pál fölszólalása Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke hangsúlyozta: a benyújtott fejlesztési kon­cepció általános irányai és céljai messzemenően korsze­rűek, és kutatási, műszaki kapacitásunk lehetőségeivel is összhangban vannak, a gazdasági feltételek biztosí­tása viszont csak kemény munkával teremhető meg. A fejlődés döntő eleme a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatok (elektronika, hír­adástechnika, irodaautoma­tizálás) körébe tartozó szak­makultúrák hazai bővítése és színvonaluk emelése. Ezeknek a technikáknak a széles körű behatolása a magyar' népgazdaságba a versenyképesség elengedhe­tetlen feltétele. Különösen fontos a magyar ipar szere­pe az infrastruktúra fej­lesztésében, ezen belül a távközlés és informatika most formálódó, hosszabb távú fejlesztési programjá­ban. Az eddigi viták, a gazda­ság szerkezetváltásának las­sú volta miatti bírálatok nem is a célokat, hanem a megvalósítás reális lehető­ségeit, eszközeit, forrásait kérdőjelezték meg. Ez ért­hető, hiszen az iparnak a mai szorító helyzetben lé­nyegében magának kell elő­teremtenie a szerkezetvál­táshoz szükséges forrásokat, mindenekelőtt a veszteséges, támogatást igénylő tevé­kenységek át- vagy leépíté­se, a meglevő kapacitások hatékonyabb működtetése révén. Számottevő még a tartalék az ipar költséggaz­dálkodásában is Csupán 1 százalékos költségmegtaka­rítás — ami nem tekinthető túlzott feladatnak — évi csaknem tízmilliárd forint többletforrást eredményez­ne. — A jövőben — mutatott rá Tétényi Pál — a kívánt külpiaci pozíciót ne az im­port kényszerű korlátozásá­val, hanem a hatékony im­portra is támaszkodó telje­sítmények dinamikus növe­lésével érjük el. A felélén­külő importverseny egyben a legerősebb ösztönzője le­het a termelési szerkezet átalakításának is. A hazai igények kielégítését célzó termelés akkor lesz haté­kony, ha egyben exportké­pes is. — A kormány feladatá­nak tekinti, hogy — 1987­hez és 1988-hoz hasonlóan —, újabb lépéseket tegyen a vállalati műszaki fejlesztést ösztönző feltételek megte­remtésének érdekében. A feltételek azonban önmaguk­ban még nem elégségesek. Az egyén felelősségérzetét, alkotni vágyását, az új el­érésének és megvalósításá­nak szándékát semmi nem helyettesítheti. A teljesít­mény elismerése, a látszat­munkát, az alibitevékenysé­get elítélő légkör nélkül nem érhetjük ei céljainkat. A termékszerkezet átala­kítása és megújítása elsősor­ban vállalati feladat. Ez azonban nem a feladat és nem a felelősség áthárítása: a szerkezetátalakítás nem nélkülözheti a tudatos, ösz­szehangolt állami, kormány­zati politikát és cselekvést. A szerep megosztásában kü­lönösen figyelmet érdemlő elem a szervezettől és szek­tortól független verseny­semlegesség tartós garantá­lása, jogi és szabályozási eszközökkel. A valódi ver­senysemlegesség megvalósu­lásának fő eszközeként pe­dig a folyó termeléshez nyújtott támogatás leépítése az iparon belül és azon kí­vül is. Kellő előrelátással, a korábbiaknál erőteljesebben kell élni a tudatos vissza­fejlesztés, visszavonulás esz­közével. A hangsúly a visz­szavonulás tudatos és átgon­dolt voltán legyen. Ennek kell kifejeződnie a megszű­nő gyártmányok ésszerű pót­lásában, a felszabaduló esz­közök értelmes hasznosításá­ban, és mindenekelőtt a munkaerő zömének új, az eddiginél hatékonyabb fog­lalkoztatásában Mindez együtt jár egyes szakmák leértékelődésével, jelentősé­gük csökkenésével, és újabb szakmák megjelenésével. Sürgősen szükség van arra, hogy mielőbb valósággá vál­jék a különböző határoza­tokban megfogalmazott el­gondolás: az átfogóbb, kon­vertálható szakértelmet adó szakmunkásképzés. Tétényi Pál végezetül a következőkben foglalta ösz­sze az ipari szerkezet módo­sításának általános feltétele­it: — A vállalatok nyereség­érzékenységének növelése és a tartósan veszteséges tevé­kenység leépítésének kény­szere; a termelési tényezők, a tőke hatékony hasznosítá­sában, a vállalat távlati eredményességében való ér­dekeltség megteremtése; a hazai és nemzetközi terme­lési és tudományos-műszaki munkamegosztásnak a je­lenlegit jelentős mértékben meghaladó szintje; a mű­szaki fejlesztés és az ipari szerkezetváltás összeépülése, az ezt elősegítő eszközök biztosítása; a szerkezetvál­tás személyi, emberi felté­teleinek javítása, a foglal­koztatási gondok csökkenté­se képzés és továbbképzés, átképzés, új munkahelyek teremtése révén. Fölszólalt még: Nóvák Lajos (Szabolcs­Szatmár m., 2. vk.), a Fém­munkás Vállalat nyíregyhá­zi gyáregységének technoló­giai osztályvezetője; Lotz Ernő (Borsod-Abaúj­Zemplén m., 12. vk.), az óz­dj Kohászati Üzemek vezér­igazgatója; László Ferenc (Fejér m.. 8. vk.), a Dunai Vasmű üzemfenntartás-gépészeti karbantartás-vezetője; Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.), a Mohácsi Fa­rostlemezgyár műszaki igaz­gatóhelyettese; Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.), a pápai Elekther­niax Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese ; Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.), a debreceni Ma­gyar Gördülőcsapágy Mű­vek vezérigazgatója; Morvay László (Budapest 33. vk.), az Olajipari Fővál­lalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke; Magyar Pál (Békés m., 3. vk.), a Mezőgép mezőberé­nyi gyáregységének műveze­tője; Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), ráckevei körzeti állat­orvos; Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az Egri F^inomszerel­vénygyár vezérigazgatója, és Tölgyes István (Szabolcs­Szatmár m., 10. vk.), a Cse­pel Művek Szerszámgépgyá­ra nyírbátori fúrógépgyárá­nak osztályvezetője. * Mivel a napirendhez töb­ben nem jelezték hozzászó­lási szándékukat, az elnök bejelentette: az országgyű­lés pénteken Berecz Frigyes ipari miniszter válaszával folytatja munkáját. Ezzel az Országgyűlés nyári ülésszakának második munkanapja befejeződött. A csütörtöki tanácskozáson Horváth Lajos, Péter János, Cservenka Ferencné és Sta­dinger István felváltva el­nökölt. Környezetvédők levele Péter János, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön fo­gadta a környezetvédők egy csoportját, s átvette tőlük, majd a képviselőkhöz továbbította a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer beruházásával foglalkozó levelet. Ebben az aláírók — a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, valamint a hozzájuk csatlakozott körök és csoportok — a többi kö­zött azt javasolják az országgyűlési képviselőknek, hogy kérjenek részletes beszámolót a nagyberuházás várható költségeiről, következményeiről és a vállalt nemzetközi kötelezettségekről. E kérdést egyébként több parlamenti képviselő is megemlítette felszólalásában a most zajló, nyári ülésszakon, s Villányi Miklós pénzügyminiszter vá­laszában jelezte: a kormány az év második felében az Országgyűlés elé terjeszti tájékoztatóját. Az Országgyűlés felszó­lalóinak listáját nézve kül­ső szemlélőnek feltűnhet: Csongrád megyei képviselő nincs az előre bejelentett „szólni kívánók" között. Vajon mi lehet ennek az oka? Többek közt ezt a kérdést szegeztem Takács Imrénének, a Csongrád megyei képviselők csoport­vezetőjének. — Nem kell különösebb okot keresni, nem passzivi­tásról van szó — mondta bevezetőül a képviselőnő. — Fodor Pál például ké­szült fölszólalásra, de az ipari bizottság ülésén már elmondta, amit akart. Ta­valy az évi értékelés után szememre vetették képvi­selőtársaim: csak a parla­menti ülésen elhangzott beszédeket értékeltem. Be­láttam: igazuk van, a bi­zottsági üléseken mondott beszédek is értékesek, s márpedig ezeken jól érzé­kelhető a Csongrád me­gyeiek aktivitása is. — Ha ön beszélt volna, miről ejtett volna szót? — Az ipar szerkezetát­alakításának problémájá­hoz szóltam volna hozzá. Az a véleményem, nem szabad még egyszer elkö­vetni azt a hibát, amit né­hány évvel ezelőtt tettünk: megszüntettük az iparban a technikusképzést, s en­nek ma is isszuk a levét. Parlamenti beszélgetés Hiányoznak a középszintű szakemberek, emiatt nem tudunk megfelelni a mai kor követelményének: ki­sebb létszámú, de maga­sabban képzett szakember­gárdával hatékonyabban termelni. — Bejelentett megyebe­li felszólaló nem volt, a vi­ták során azonban többször is szót kért Király Zoltán. Ezzel kapcsolatban fölvető­dött bennem: gyakori, hogy egy-egy képviselőt legalább a saját megyebeliek támo­gatnak. Itt, amely javasla­tával Király Zoltán magá­ramaradt, abban önök sem támogatták. Miért? — Ha Zoli lehetőséget biztosított volna számunk­ra, hogy a csoportú léseken megismerjük az elképzelé­seit, biztosan jobban támo­gattuk volna, vagy elmond­tuk volna, mi az, amivel nem értünk egyet. Én min­denképpen várom azt, hogy a kormány számot adjon a bős—nagymarosi vízlépcső építésének kérdéséről, enélkül azonban most nem tudtunk állást foglalni. — Arról is szavazni kel­lett, hogy szavazzanak-e az építkezés leállításának ügyében. — Az ügyrend, szerint, ha nem a tárgysorozathoz illő téma vetődig fel, akkor már arról is szavazni kell, a Parlament foglalkozzon-e egyáltalán az üggyel. Most többségében nemmel sza­vaztunk, mégpedig azért, mert tájékozatlanságunk miatt felelőtlenség lett vol­na arról dönteni: leállit­sák-e az építkezést. Király Zoltán nagyon felkészült ebben a kérdésben, de ab­ban hibázott, hogy váratla­nul döntés elé állította a Parlamentet, így nem cso­da, hogy leszavazták. — Szavazás kapcsán eszembe jut az ülésszak el­ső napja, az Országgyűlés elnökének megválasztása. Az alelnöknő a vita során azt mondta: nincs tudomá­suk arról, hogy az ország­ban bárhol kifogásolták volna az egyetlen jelöltet. Magam jelen voltam az ülésen, ahol a Csongrád megyei képviselők igen élesen és határozottan kér­ték: legyen két jelölt, s a képviselők is beleszólhas­sanak abban, ki lesz az el­nökük. ön hogyan értéke­li azt a tényt, hogy a hal­lottak szerint a megyebeli­ek jelzése nem jutott el a Parlament tisztikarához? — Szerintem Cservenká­né ezt a kijelentést úgy gondolta, hogy konkrét személyi javaslat nem ér­kezett. Ezzel együtt én is úgy gondolom, egy lépcső­ben kellett volna lebonyolí­tani az Országgyűlés tiszt­újitását, posztonként két jelölttel. — Nem tartja furcsának, hogy a képviselőknek nincs beleszólása abba: ki legyen a saját „főnöke"? — Az MSZMP KB ülése után tájékoztatást kaptunk a jelöltekről, ami már elő­relépést jelent, de jobb lett volna, ha a jelölés előtt ve­lünk is konzultálnak, és mi is állítottunk volna je­löltet. Ez újból fölveti az ügyrend módosításának szükségességét is. A sza­vazással kapcsolatosan úgy gondolom: az ellenszavaza­tot leadó képviselőknek nem Stadinger István sze­mélye ellen volt kifogásuk, hanem a szavazás módja ellen tiltakoztak így. -r- Várhattak volna a döntéssel őszig, ezt a lehe­tőséget azonban saját ma­guk vetették el... — Ügy gondolom, abban a tévhitben voltunk, hogy elnök nélkül nem marad­hat őszig a Parlament. — mondta befejezésül olyan mosoly kíséretében Takács Imréné, ami talán azt je­lentette: „nekünk is tanul­ni kell még a szabályokat". Balogh Tamás 1988. JÜLIUS 1., PÉNTEK — NÉVNAP: TIHAMÉR, ANNAMARIA A Nap kel 4 óra 51 perckor, és nyugszik 20 óra 45 perckor. A Hold kel 22 óra 31 petekor, és nyugszik 8 óra 11 perckor. VIZA 1,1, AS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 157 cm (áradó). SZÁZHETVEN ÉVE született (1818—1865) Semmelweis Ignác orvos, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítója, a magyar orvostudomány történe­tének legnagyobb alakja. MOZIK Vörös csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: Aladdin (színes, m. b. olasz mesefilm. V. helyár!). Fáklya: fél 3, háromnegyed 5 és 7 órakor: Aladdin (színes, m. b. olasz mesefilm. V hely­ár). Szabadság: 3 és negyed 6 óra­kor: Isten veled zöldellő nyár (színes szovjet film) fél 8 óra­kor: Queen (színes magyar film). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Kizökkent világ (színes amerikai film). Kiskőrössy halászcsárda (vi­deomozi) délután 4 és este 8 órakor: Casanova (színes olasz filmvígióték). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 1« órakor: Indiana Jones és a végzet temploma (színes ame­rikai kalandfilm. V. helyár!). Kertmozi: fél 10 órakor: Ma­rié (színes, m. b. amerikai film. III. helyár!). Sziksóstói kemping, kertmozi: (Puszta-pajta) este 9 órakor: lady Chatterley szeretője (szí­nes francia film). ÜGYEI,ETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57.) Este 8 órától reggel hét óráig Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS 11ROI.OC.1AI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti fel­vételi ügyeletet az I. Sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.), uro­lógiai felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyer­mekeket a kórház baleseti se­bészeti osztályán, az egyéb se­bészeti gyermek betegeket a se­bészeti klinikán látják cl ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged, .Hunyadi János sgt. 1 sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben törté­nik a sürgős esetek orvosi ellá­tása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reg­gel 7 óráig a F(il-Orr-Gégekli­nika tartja. Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reg­gel 7 órától hétfő reggel 7 órá­ig: Szeged. Zöld S. u. 1—3. Te­lefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg-, gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. Összefoglaló az Ország­gyűlés nyári ülésszakáról 20.25 Bújócska Kanadai tévéfilm 21.25 Tudósítás az SZKP országos pártértekezletéről 21.55 Boldogító igen . . . vagy nem? — Amerikai film (Felnőtt nézőinknek ajánljuk!) 23.40 Híradó, 3. 2. MŰSOR: Képújság Hírek szerbhorvát nyelven Angol nemzetközi tenisz­bajnokság. Férfi egyes elő­döntők 14.45 14.50 14.55 kb. 20.30 kb.: 21.00 kb.: 21.15 kb 21.30 21.40 22.15 14.55: 19.15: 19.30: 20.00: 20.55: 21.55: 22.15: 23.15: 18.30: 19.30: 20.30: 21.20: 22.05: 22.30: 17.10 17.40: 18.00 19.00 19.15 19.30 20.00 20.55: 21.55 A vagyon kié vagyon? ' Híradó, 2. Bartók — bemutatók nyomában (ism.) Bartók: Egynemű karok (ism.) ,.A próféta" Képújság BELGRÁD, 1. Angol nemzetközi tenisz­bajnokság Rajzfilm Híradó Balesetes kórház — amerikai filmsorozat Városok Híradó Művelődési magazin • • Éjszakai műsor BELGRÁD, 2. Belgrádi műsor A wimbledoni közvetítés folytatása Népzene Dok.-műsor Rövidfilm Bruke és Wills — ausztrál játékfilm ÜJVIDÉK Vajdaságon át Híradó Szlovák nyelvű műsor Ma Rajzfilm Híradó magyarul Balesetes kórház Városok Híradó szerbhorvátul Rádió T * 0 Teve 8.45 8.50 8.55 kb.: 9.25: kb.: 10.35: kb.: 11.00: kb.: 11.35: kb.: 11.40: 14.55: kb.: 15.00: BUDAPEST, 1. Tévétorna Képújság Az Országházból jelentjük ... Szünidei matiné: Buratino és társai Szovjet ifjúsági film Delta (ism.) Kaland a tajtékos vizeken (ism.) Mozgató Képújság Hírek Közvetítés az SZKP párt­értekezletének záró­üléséről, és Mihail Gorbacsov főtitkár záróbeszédéről 16.00: A Drezdai Múzeum kincsei — NDK kisfilm 16.15: Leningrád diadalívei — (ism.) 16.25: Négy nap tévéműsora 16.35: Építészeti világnap 17.05: Az Országházból Jelentjük ... kb.: 17.15: Évgyűrűk kb.: 17.45: kb.: 18.00: 10.05: 19.10: 19,30: luisini , , .,;.JS Téka Ablak Tévétorna Esti mese Híradó KOSSUTH: 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.00: Szilágyi Domokos versel 11.10: Magyar írás 12.45: A Föld, amelyen élünk 13.00: A zene is összeköt 14.1«: Fő a fejünk . . . 15.00: Erről beszéltünk . .. 15.30: Kórusmuzsika 15.50: Hiroaki: Három töredék 16.05: Párizs csendjei Albert Camus rádiójátéka 17.00: Vesztes pályadíj-nyertesek 17.30: Idősebbek hullámhosszán 19.30: „Zsiga bácsi" 20.30: Magyar zeneművészek a nagyvilágban 21.02: Rátonyi Róbert énekel 21.15: Kilátó 22.00: Hírvilág 22.30: Mérleg PETŐFI: 8.05: Napraforgó 9.05: Nótamuzsika 9.40: Rivaldafényben 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton rádió 12.10: Népi muzsika 13.05: Sziriusz kapitány és Leonida néni, 5. 13.35: Edmondo De Amicis: Szív 14.00: Péntektől — péntekig 17.05: Táborock 17.30: Ötödik sebesség 18.33: Fiataloknak! 20.00: Láthatatlan múzeum 20.30: Kállai Kiss Ernő klarinétozik 21.05: A kápolna titka Galgóezi Erzsébet regénye 21.25: A Rádió Dalszínháza Pajzán históriák 22.00: Az élő népdal 22.10: A Rádiószínház A havasi iuhászleány 23.10: Leonard Cohen: .S-mcs of Love and Hate" 23.55: A Mahavishnu rock-dzsessz zenekar felvételeiből BARTÓK: 9.08: A kamarazene kedvelőinek 10.22: Klasszikus muzsika 12.00: Magvar művészek opera­felvételeiből 13.05: Csak fiataloknak! 14.05: Énekeljenek a népek. 6. 14.39: A Torontói szimfonikus Zenekar játszik 15.19: Burundi és Ruanda zenéjéből 15.35: labirintus 15.50: Könyvszemle 16.00: Wagner: Tannhauser Háromíelvonásos opera közben: 18.0t: Paul Verlaine verse 19.05: Pedagogical Pop 19.20: Pctrovlcs Emil müveiből 20.09: A Concerto Armonlco hangversenye közben: kb.: 20.50: Külföldi tudósoké a szó kb.: 21.05: mert legyürhetetlen ..." kb.: 21.50: Basszusáriák 22.20- Glenn Gould zongorázik

Next

/
Oldalképek
Tartalom