Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

y 5 Péntek, 1988. július 1. Á Tiszatáj júliusi száma Nagv nevekkel, jó versekkel, és kitűnő prózával találkozhat az olvaso a Tiszatáj legfrissebb számának szépirodalmi rovatában. Költeményekkel jelentkezik Baránszky László, Tandori Dezső, Konczek József, Belányi György és Oravecz Imre. Kolozsvári Grandpierre Emil regényrészletet, Tóth Béla két elbeszélési közöl. Az alanyi művek után olvasható Király Istvánnak Németh László gondolatvilágáról szerzett tanulmányának első része majd Szigeti Csabának szellemes, friss szemléletű dolgozata, mely Pan és Szürinx metaforájának történetéről szól. A Kilátó egészen LatinAmerikáig lát ki, hisz Szegeden. a tudományegyetemen a távoli világ kutatására iskola alakult, nem is kevés tudományos sikerrel. Koroncz Ágnes a Wittmaniskola folytatójával, Anderle Ádámmai készített • tanulságos beszélgetést. Varga Ilona a századelő Argentínájába, a latin föld magyar településeibe kalauzolja az olvasót. Kovács Márta az uruguayi magyarokról, Csikós Zsuzsa az argentínai magyar szervezetekről, Schmidt Judit a Sao Paulo-i emigrációról értekezik. A Tisza táj-galéria júliusi vendége Szilárd Klára. Az Izraelben élő festőnővel kalandos életéről Dobos Marianne készített interjút. Bisztray György Kanadai magyar irodalom című monográfiájáról Bali Brigitta, a nyugat-európai és tengerentúli magyar prózaírók antológiájáról Vasy Géza mond bírálatot. Kovács Győző a Tanulmányok és emlékezések című Turczel Lajos-kötet. Mezey László Miklós pedig Duba Gyula Európai magány című eszszékötete kapcsán tesz kritikai észrevételeket. Diplomaosztó az újságíróiskolán Diplomakiosztó ünnepséget tartottak csütörtökön a Bálint György Üjságíróiskolán. Az idei évfolyamon végző 47 pályakezdő irjságírót Kopka János, a MUOSZ alelnöke, a Kelet-Magyarország főszerkesztője köszöntötte, hangsúlyózva, hogy a leírt és kimondott szó ereje, a politikai nyilvánosság nélkülözhetetlen elemei a társadalom megújulásának. Kitüntetés Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Martonosi István a Kisosz megyei titkára. Az elismerést Budapesten vette áti Á bordányi „fióka" Szokatlan módon, egy. a televízió ifjúsági műsorából másolt riportrészlet vetítésevei kezdődött tegnap a megyei tanácsházán az a konzultáció, melynek résztvevői a bordányi Kisapáti fivérek tulajdonában levő veterán autók jövőjével ismerkedhettek meg. A Csongrád megyében működő közlekedési szervezetek, idegenforgalmi, kereskedelmi vállalatok, fogyasztási szövetkezetek képviselőit azért invitálta a megyei tanács vb közlekedési osztálya e találkozóra, hogy egy, a közlekedési tárca és múzeuma támogatását is élvező ötlet megvalósításához vállalkozó partnereket keressen. Lapunk olvasói nem először találkoznak azzal az információval,, hogy a bordányi család tulajdonában jelenleg 30 olyan régi jármű van, melyek egyharmadát már működőképessé A nagy fa, és a „rá 99 Somogyi Károlyné képösszeállításának felső felvételén az épülő új gimnázium főbejárata látható. Közvetlenül itt, a bejárat előtt állt az a dús lombú fa, amit az alsó kép ábrázol. Az építkezés generálművezetője elmondta, hogy a fa akadályozta a gimnáziumra való rálátást, s már a tervrajzon sem szerepelt. A kivágás pedig engedéllyel történt. — Ezzel mi teljesen egyetértünk, de például a skandináv országokban, valamint egyéb civilizált Helyeken létező építési gyakorlattal is. amely szerint az épületektől már egy-másfél méterre álló fákat sem termelik ki. Időszerű lenne hozzánk is átültetni ezt az eljárást „restaurálták" Ezek bemutatása, a további felújítások feltételeinek biztosítása, a gyűjtemény bővítése illetve hozzá kapcsolódóan idegenforgalmi szolgáltatások lehetővé tétele — ime a cél, melyhez a konzultáció szervezői a megyében tevékenykedő vállalatok, szervezetek támogatását szeretnék megnyerni. Máris vannak elképzelések, ajánlkozások: az autóklub mini műszaki állomást, a Vidia, a Medi kémia és a Taurus termékeiket árusító üzletet, a szövetkezetek és az idegenforgalmi szervezetek a vendéglátás feltételeit nyújtó bázist alakíthatna ki a jelenleg leginkább alkalmasnak tartott, Kossuth utca 58—62. számú. részben már tanácsi kezelésben levő területen, az autósmúzeummal együttest alkotva. A múzeum egyébként, mely magántulajdonban maradna, nyitott lenne, tehát más gyűjtők veterán járműveit, illetve később, a terület bővítésével a Közlekedési Múzeum anyagát is bemutatná, a tárcamúzeum „fiókjaként", hasonlóan a parádi kocsigyűjteményhez. Az ötletekből a tervezők a nyár végére dcjlgozzák ki a programszintű tervet. További érdeklődők jelentkezésére is számítanak egyébként a szervezők, hogy a bordányi „fióka" mielőbb megszülethessen. Straub F. Brúnó és Szeged 1988. június 30., csütörtök délelőtt. Füllesztő meleg nyári nap. . Szent-Györgyi Albert egykori íróasztala mellett ülünk, régi írógépén kopogtatjuk ezeket a sorokat. A róla elne.vezgtt orvostudományi egyetem központi könyvtárának különgyűjteményében az egyetem históriáját dokumentáló anyagok között megkülönböztetett helye van a SzentGvörgyi-gyűjteménynek. A dokumentumok döntő része a Nobel-díjas tudóst idézi, a dobozokban levelek százai, beszédek kéziratai, fényképek sokasága, táviratok garmada. \A falon Vinkler László Szent-Györgyiről készített, a tudóst mikroszkópja előtt ábrázoló festménye. A felbecsülhetetlen értékeket és festményt is a hálás tanítvány, a legközvetlenebb munkatárs, a közeli jó barát, Straub F. Brúnó őrizte meg, s ajándékozta a gyűjteménynek. A Parlament két napja ülésezik. Sorra veszik az ország dolgait, fontos kérdésekben döntenek. Tegnapelőtt választották meg államfővé, azaz pontosabban az Elnöki Tanács elnökévé Straub F. Brúnót. Micsoda párhuzamok! Szent-Györgyi 1943—44-ben az antifasiszta demokrata ellenzék kormányfő-jelöltje volt, tanítványát 1988-ban államfővé választották. Tudomány és kózéletiség, magyarság és világegészben való gondolkodás, emberi értékek és elkötelezettség stafétaváltásának lehetünk tanúi. És St raub professzor azért nem lehetett jelen a mostani Országgyűlésen, mert az Amerikai Egyesült Államokban éppen Szent-Györgyi szellemét és emlékét idézi. Ez is kötelessége. A szegedi gyűjteményben fenyképek során látható együtt a két tudós. Igaz, a harmincas években Straub F. Brúnó még csupán hallgatóként, de nem sokkal később kutatótársként, barátként. Csoportképek a laboratórium közösségéről a negyvenes évekből, majd hosszú, évtizedekig tartó Ferihegy, 1973. október: Szent-Györgyi Alberttől balra Straub F. Brúnó szünet, s egy újabb kép 1973-ból. Amikor is Straub F. Brúnó fogadta a Ferihegyi repülőtéren a (hazájába visszatérő Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet. Nyomdóban van négyszáz oldalas kötetünk, mely Szent-Györgyi és Szeged kapcsolatának dokumentumait gyűjti egybe. Előszavát Straub F. Brúnó írta a tanítvány megindultságával, a tudóstárs hitelességével, a barát személyes hang ján. Szeged Straub F. Brúnó életében meghatározó Város. Nem csupán szavakban lelt hitet mellette, de tetteiben is bizonyította szegediségét. 1914. január 5-én született Nagyváradon, miután édesapját a volt szegedi tanítóképző tanárává nevezték ki, kerültek a városba. Lakástik Üjszegeden, a mai Derkovits fasorban volt. A szegedi piarista gimnázium kiváló tanulója 1931 és 36 között az egyetem hallgatója, ahol korán kitűnt tehetségével, kutatói ambícióival. Szent-Györgyinek pedig kiváló érzéke volt a tehetségek felismeréséhez, fölneveléséhez, szárnyra bocsátásához. Alig húszévesen került az Orvosi Vegytani Intézetbe, ahol előbb a jeles tudós segítője, majd munkatársa lett.,' Igen fiatalon nemzetközi sikereket ért el az izombiokémia területén. Amikor 1945-ben SzentGyörgyi Budapestre került, őt ajánlotta szegedi katedrájára, majd amikor az USA-ba távozott, a budapesti egyetem megüresedő tanszékére is. Straub F. Brúnó 1948. március 15-én, még mint szegedi tanszékvezető vehette át a Kossuth-díjat, itt lett akadémi-kus, jelentős szerepet vállalt a szegedi egyetem demokratikus átalakításában, a szellemi újjáépítés munkálataiban. A hetvenes évek elején ismét Szeged vált életének színterévé. Alapító főigazgatója az MTA Szegedi Biológiai Központjának, nemrégiben pedig az immár Szent-Györgyi nevével fémjelzett orvostudományi egyetem díszdoktora lett. Úgy gondoljuk, ezen a napon üzenetnek is vehetjük Straub F. Brúnónak a Szent-Györgyi kötethez írott előszavának záró gondolatait: „Szent-Györgyi Albert Szegeden — egy nehéz történelmi helyzetben alkotó élet fénykorának leírása. Ma, ötven év után, a történelmi helyzet szintén nem könnyű, de sokan, akik cselekedni akarnak, példát vehetnek róla, hogyan kell egy szebb jövő érdekében felelősséggel élni az életet." Szabó Tibor —• Zallár Andor II leggyengébb láncszem? Májusban megalakult a TDDSZ. Helyüket keresik a tudományos dolgozók, a közgyűjtemények kezelői, a népművelők. Ügy tűnik, a Közalkalmazottak Szakszervezete jelenleg a gyenge láncszem. Mi erről a véleménye Bíró Lajosnak, a fenti ágazat megyei bizottsági titkárának? — Erről szó sincs! Ellenkezőleg, azt hiszem, mi vettük a lapot — Mégiscsak az egykori közalkalmazottak hozták létre a SZOT-tól független, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét. — Tőlünk országosan négy-ötszázan léptek be a TDDSZ-be, közöttük vannak néhányan az SZBK-ról és a JATE-ról. — Hogy fogadták ezt a lépést? — A Közalkalmazottak Szakszervezetének kevesebb baja volt velük, mint az össz-szakszervezeti mozgalomnak. Mi tudomásul vettük a szándékukat, végig tartottuk velük a kapcsolatot Együttvitatkozva szerettünk volna előbbre jutni. — önnek mi a véleménye a TDDSZ-ről? — Nem lehet tudni, mi lesz belőle. Ha a tudományos dolgozók érdekeit harcosan' védi, akár versenyhelyzetet is létrehozhat. Ha így lesz, a tudományos dolgozók járnak jól. Persze, az sem kizárt, hogy befutnak az ellenzéki vonalba. Gondolom, ez nem kívánatos. — Milyen a kapcsolatuk a TDDSZ-szel? — Jelenleg nincs kapcsolatunk velük. — De hiszen önök nem haraggal váltak el! Nem a SZOT sugallta ezt az álláspontot? — Szerintem jó a szakszervezeti mozgalom egysége. „Házon belül" is meg lehetett volna oldani a tudományos dolgozók gondjait, mint ahogy meg is oldjuk- Nem kell ehhez külön szakszervezet — Kicsit furcsa volt, hogy miután létrejött a TDDSZ, bejelentette megalakulási szándékát a TUDOSZ. Korábban ez nem jutott az eszükbe? — A közalkalmazottakon belül a múlt év novemberében elkezdődött a rétegérdekek erőteljesebb artikulálása. A tudományos dolgozók is kezdeményezésekkel álltak elő. A TUDOSZ tulajdonképpen már jóval korábban bejelenthette volna megalakulását csak hát mi minden egyes tag véleményét megkérdeztük, végigcsináltuk a demokratikus lépéseket. A késlekedésnek ez az oka. Egyben ez_a lényege az egész átalakulási folyamatnak is. A tagság véleménye nélkül most már egyetlen fontos kérdésben sem szabad dönteni! — Az önök ágazati szakszervezetében létezik olyan réteg, amely elégedett? — Szakmai összetétel szempontjából nálunk talán a legtarkább a kép. Kapásból legalább tíz nagy réteget tudnék felsorolni. Hozzánk tartoznak például az államigazgatás, az igazságszolgáltatás, a népfront, a Vöröskereszt, a statisztikai hivatal, a könyvtárak, művelődési házak dolgozóiba rendőrség, a katonaság. A közelmúltban rendezték az igazságügyisek, a rendőrök fizetését, ők tehát viszonylag elégedettek. Kiélezett problémáik nincsenek az ügyvédeknek, az állatorvosoknak. Bár ez az utóbbi réteg nem ért egyet azzal, hogy a keresetük nem képezi a nyugdíjuk alapját. A közművelődési és közgyűjteményi dolgozók is önálló szakszervezetet hozhatnak létre, amely a közalkalmazottak szövetségén belül működne. A nyugdíjasok is mind erőteljesebben hallatják a hangjukat. Terveink szerint az igazságügyi és államigazgatási dolgozóknak is megalakul hamarosan az önálló szakszervezete, és ezek együtt alkotják majd a közalkalmazottak szakszervezeti szövetségét. — ön szerint a közalkalmazottakon belül mikor ülnek le az átalakulás hullámai? — Valószínű, hogy az év végéig befejeződnek ezek a szervezeti változások, megtörténik a szervezeti átalakulás. Előkészületben van a szakszervezeti törvény, ősszel szakszervezeti konferencia lesz. Ezen elő kell állnunk egy saját programmal. Olyan kérdésekre is választ kell adnunk, milyen a viszonyunk önmagunkhoz, a gazdasághoz, az államhoz. — Ügy tudom, két évtizede dolgozik a szakszervezeti apparátusban. Hogy éli át a mostani változásokat? — Én világéletemben sokat ütköztem, éppen az ilyen változások eléréséért. Két év múlva nyugdíjba megyek. Most lenne jó kezdeni a mozgalmi munkát. Bodzsár Erzsébet V 4 \