Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
3 i 1988. július 28., csütörtök Búcsú Székely Mátyástól Székely Mátyás elvtárstól, harcostársunktól, a Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnokság törzstagjától búcsúzunk, aki a testület alapító tagja volt. Mély megrendüléssel, szomorú szívvel tudatjuk, hogy nagyra becsült és mélyen tisztelt elvtársunk életének 87. évében itthagyott bennünket. Mi, munkásőrök néma tiszteletadással, meghatódottan vesszük tudomásul, hogy elhunyt egy harcostársunk, akinek távozása pótolhatatlan veszteség a család számára, és érzékeny veszteséget jelent a munkásőr közösségnek, elvtársainak, barátainak. Nehéz felfogni, megérteni és tudomásul venni mindannyiunknak, hogy nincs többé közöttünk, akik évtizedeken keresztül együtt dolgoztunk vele, a mi szeretett „Matyi bácsinkkal". Életútja példázza a néphez, a párthoz, a munkásőrséghez tartozását. Soha nem feledte, honnan indult, milyen utat járt be, és mindez mire kötelezi. 19>7 kora tavaszán két fiával együtt fegyvert fogott a szocialista haza védelmében. Ezt a fegyvert haláláig, 31 éven át nem adta ki a kezéből. Közel 25 évig a megyei parancsnokságnál dolgozott, mint nyugdíjas. Példás helytállását, mozgalmi tevékenységét — hiszen 1945-től volt tagja a pártnak — a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozatával, a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozat kitüntetéssel két alkalommal, a Szolgálati Érdemérem 10, 15, 20, 25, 30 év szolgálat utáni kitüntetéssel ismerte el a társadalom. Mindig azon a poszton dolgozott, ahol tenni lehetett a párt és a nép ügyéért. Előtte nőttek fel újabb és újabb generációk, akiktől mindig nagy tiszteletet, szeretetet és megbecsülést kapott. Fájó szívvel, a család iránti mély részvéttel búcsúzunk és lerójuk végső tiszteletünket emberségéért, szeretetéért a közéleti ember, a tevékeny kommunista harcos életének teljes gazdagságáért. Nem élt hiába, ismerte a legszebb érzést, az emberi szeretetet. Nem élt hiába, mert elvtársai, munkásőr harcos társai soha nem felejtik el. Munkásőrség Csongrád Megyei Parancsnoksága Székely Mátyást július 29én, pénteken délután 3 órakor kísérik végső nyughelyére az újszegedi temetőben. Az ipar teljesítménye Az Ipar Minisztérium felügyelete alá tartozó hét iparág ezernél is több vállalata és szövetkezete 1988 első félévében, igaz, meglehetősen nagy hullámzással, változatlan áron számolva 1,2 százalékkal növelte termelését, amely összességében 570 milliárd forint értéket tett ki. A növekvő termelés nem járt több energiafogyasztással, sőt, az energiafelhasználás 5 százalékkal csökkent, de ezen belül a villamosenergia-fogyasztás csak egy százalékkal mérséklődött. Ami az ipari termékek értékesítését illeti: a belföldi szállítások a vártnál néhány százalékkal alacsonyabbak voltak, ennek oka elsősorban a múlt év végi erőteljes lakossági felvásárlás, továbbá az export fokozása. A szocialista országokba a tavalyi első félévinél két százalékkal kevesebbet exportáltak az ipari üzemek, összesen mintegy hárommilliárd rubelért. Konvertibilis elszámolású exportját minden iparág növelte, összességében 23 százalékkal, így a félévi kivitel elérte az 1.6 milliárd dollárt. A behozatal erről a piacról mérséklődött, s ez nem kevés gondot jelentett és jelent most is a feldolgozóipari üzemeknek. Területi tudományos központok Nem érdek, kényszer! Profilváltást, legalábbis módosítást szorgalmaznak az Akadémia területi bizottságai és az MTA elnökségének nemrég megtartott ülésén — a területi bizottságok munkájának elemzésekor — érthető módon sok szó volt erről. Csaknem annyi, mint a korábbi ülésen, amikor a tudományos kutatási kapacitás területi megoszlása volt a fő téma. A felszólalók többsége úgy vélte: a meglevő intézményhálózatra és szellemi bázisra építve szükséges fejleszteni a regionális 'központokat. Hozzáfűzték ugyanakkor: nem lehet reális cél regionális kis akadémiákká alakítani őket, a decentralizáció túlértékelése lenne a teljességre törekedni mindegyik régióban. Hazánk területén kicsik a távolságok, a tudományos központok közel vannak egymáshoz, nincsenek köztük merev, adminisztratív határok. Szinte mindegyik bizottság újabb kutatóbázis létrehozását javasolta, amikor a véleményüket kérték. A Miskolci Akadémiai Bizottság például területi társadalomtudományi műhely létrehozását igényli. Ez az intézmény a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem állam- és jogtudományi karával együtt a régió társadalomtudományi kutatóbázisa lehetne — vélekedtek. Ugyanakkor ajánlották: vizsgálják meg bányászati kutatóközpont létesítésének lehetőségét. (Megítélésük szerint a kohászati kutatásokat központi, a közgazdaságtudományiakat vállalati támogatással lehetne fellendíteni. Célszerű lenne a Paksi Atomerőmű Vállalatnál kialakult atomenergetikai és nukleáris technikai kutatóközpont megerősítése. A Célszerű fejlesztések mezőgazdasági kutatások fejlesztésére nagy lehetőséget kínál a keszthelyi agrártudományi egyetem és a kaposvári állattenyésztési kar. A Veszprémi Akadémiai Bizottság szintén komplex szellemi bázis kialakításáért szállt síkra. Véleményük szerint indokolt a régióban a vegyipari, az agrokémiai kutatás fejlesztése. Ennek során támogatni kell a biotechnológiai kutatást, elősegítve az ezen a területen született hazai alapkutatási eredmények gyakorlati hasznosítását. A régió termálvízkészletének hasznosítása balneológiai és a balneoterápiához kapcsolódó orvostudományt, valamint bányászati és földtani kutatásokat igényel. Kifogásolták, hogy az ország egyik legfejlettebb yidékén napjainkban csak műszaki és mezőgazdasági képzés folyik és a humán, tudományt csupán a szombathelyi tanárképző főiskola képviseli. Azt ajánlották, hogy a meglevő intézmény hálózaton belül teremtsék meg a közgazdaságtudományi felsőfokú oktatás, a természettudományi szakos pedagógusképzés és a marketing mérnökképzés feltételeit. Mindezek megvalósításához, az eredményes kutatáshoz nagy- és célműszerek beszerzését, regionális müszerközpontok, javító- és szolgáltató üzemek, innovációs parkok, információs szolgálatok létesítését, és sok más támogatást kértek az Akadémia területi bir zottságai. Az elnökség a folyamatban levő akadémiai intézkedéseket is figyelembe véve mérlegeli majd a fejlesztési javaslatokat. Ugyanakkor ajánlotta a területi bizottságoknak: kutassák fel és hasznosítsák a helyi tartalékokat, bővítsék együttműködésüket a felsőoktatási intézetekkel, az Akadémia tudományos osztályaival. A testület úgy ítélte meg, hogy a régiók — amelyekben több mint 7000 szakember, köztük 57 akadémikus, 280 tudomány doktora, 1800 kandidátus dolgozik — az eddigieknél is jobban kívánnak részt venni a gazdasági, társadalmi megújulásban. M. E. Vegyianyag-forgalom A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat szocialista országokkal lebonyolított forgalmában egyre jelentősebb értéket képviselnek azok az államközi megállapodásokon kívüli szállítások, amikor ez áru közvetlenül áruért cserél gazdát E barterüzletek alapján tavaly összességében 50 millió, 1988 első felében pedig.már 70 millió rubelért kötöttek megállapodást. A magyar vállalatok különféle vegyi cikkekért cserébe egyebek között színes fotópapírt és fotóvegyszert, autóbuszt, számítástechnikai cikkeket, orvosi t-rendezéseket, de kisebb tételekben bútorokat, textilipari te mékeket és háztartási készülékeket szállítanak. A dminisztratív módszerekkel nem lehet egy bonyolult nemzetgazdasagot az elképzelt falak között terelgetni. AZ akciók, piactörvenyektöl idegen nekilendülések ideig-óráig hozhatnak eredményeket, de jórészt a látszat lényegesen nagyobb a valós sikereknél. Ezeket — a már-mar közhelyszerű igazsagoxai is — bizonyította a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, amelyet az importkiváltás eredményességéről végzett több gazdálkodó szervezetnél. Csongrád megye gazdasága jelentős mennyiségű, nem rubel elszámolású importból származó anyagot, gépet és alkatrészt használ fel. Ennek abszolút nagysága ós az összes felhasználáson belüli aránya is növekedett az elmúlt időszakban. Míg 1983-han a nem rubel elszámolású import az összes felhasznált anyagnak az 5,1 százalékát tette ki, addig 1986-ban már elérte a 6,9 százalékot. A legnagyobb mértékben a Hungarohemp, a Hódiköt, a Medikémia használ fel konvertibilis fizetőeszközért behozott anyagot. Az anyaghányadban az elsők: a hangszergyár, a Szevafém és a Hódi köt. A legfelsőbb gazdaságirányítás az importkiváltási akciókat az jimportkeretek meghatározásával és ezek csökkentésével kényszerítette ki. Ennek ellenére a minisztériumok nem oldották meg a rájuk háruló feladatok jórészét. Például nem érvényesült a tárcák előrejelző, kezdeményező, összehangoló szerepe,sem, ezért keletkezett több területen hiány is. Az importkiváltás mérése — egyes fogalmak tisztázatlansága miatt — maguknak az irányítóknak is gondot okozott. A terveket vizsgáló népi ellenőrök csak a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat középtávú tervében találtak konkrét előirányzatokat az importkiváltásna. Az import csökkentése célként konkrétan az éves tervekben sem szerepel. Tehát a vállalatok importkiváltó akcióira nem a részletes előkészítés, nem a tervszerűség, hanem az adott helyzethez való — lehetőség szerinti — gyors alkalmazkodás a jellemző. A feladatot jórészt azért oldják meg a gazdálkodók, hogy a termelésük folyamatosságát fenntartsák és kötelezettségeiket teljesítsék. öt év alatt a megyében importkiváltásként jelzett érték megközelítette az 500 millió forintot. Ez az összeg az enva"- és az alkatrész-behozatal hazai forrásból származó helyettesítését is tartalmazza, összehasonlításként megjegyezzük, hogy csak 1987-ben a Hungarohemp 550 millió forint értékű kemény valutáért vásárolt anyagot használt fel. Tehát az elért megtakarítás igazán nem eget rengető siker. Az importkiváltásnak erős strukturális ós piaci akadályai vannak. A fél évtized alatt a behozott anyagok értéke 38 százalékkal nőtt. A népi ellenőrök megállapították, hogy több vállalatnál importkiváltásként tartják számon a külföldről behozott gépek alkatrészeinek saját gyártását js. Noha tényleges alkatrészimport sohasem volt. Az importált anyagok kiváltását a dokumentumokban éveken keresztül jelzik. Gyakran ellenőrizhető, nyilvántartások erről a területről egyáltalán nincsenek. A cél eléréséért kitűzött prémiumok összege nevetségesen alacsony. A szentesi Kontakténál évi 1-2 ezer forint jut az ilyen teljesítmények honorálására. Általában csak az importkeretek betartásához fűződik igazi vezetői érdek Példamutató viszont az ösztönzés a szegedi Universal Vegyipari Kisszövetkezetnél, ahol minden 1 millió forint értékű importmegtakarításert 20 ezer forint pályadíj jár. Az importkiváltó intézkedésekét a gépek és alkatrészek esetében mindig a beszerzési korlát motiválta. Az alapanyagoknál az előbbi ok mellett szerepet játszott a hazai alacsony beszerzési ár (esetleg rosszabb minőséggel párosulva is), más magyar vállalatnál létrehozott új kapacitás és új műszaki megoldás. Az importkiváltás s^ítésére a Vidin és a Hungarohemp a valamikori Kulk* r> skedelmi Minisztériumtól kapott tobble devizát. A Pankotai Állami Gazdaság állatifehérjetakarmány-keverék előállításához az OMFB-től jutott hitelhez. Az új termékek mindig saját fejlesztés eredményei. A beruházások megtérülési ideje 2-3 év. A „helyettesítő teémékek" színvonala általában elérte az eredetileg importból beszerzettekét. Egyes esetekben Kikerült olyan produktumot készítem ami a világszerte legjobbnak ítélt márkuKkal vetekedik. Ilyen például az Universal sebészeti fertőtlenítője, a SZOTE szívsebészeti osztályának minősítése szerint. Jelenleg a belföldi szükségleteknek a 85—90 százalékát elégíti ki ezzel a szerrel. A GMV Rheopan sütőipari adalékanyaga is egyenértékű a korábbi importtal. Jelenleg az országos igény 1200 tonna, ebből 1 ezer tonna mar Dócon készül. Az ár általában alacsonyabb az importált hasonló cikkek áránál. Néhány importkiváltó termék gyártójának jelentő® gazdasági eredményt is hozott. Egyes esetekben viszont a hazai termék piaci fogadása érthetetlenül rossz volt Például a Metripond elektronikus árszorzó bolti mérlegénél. Az Universal a Borsodi Vegyi Kombináttal közösen fejlesztett ki dimetilfaszfit gyártására alkalmas technológiát. Az üzemet megépítették, a beindításhoz szükséges 10 millió forint támogatást nem kapták meg. Így az évi 1 millió márkás import kiváltása nem sikerült. Az üzemet később leszerelték. N éha az importkeretek mechanikus kezelése sok gondot okoz. Az elosztás hibái miatt gyakran kényszerül az ország pótlólagos importra. A kis értékű segédanyagok behozatalának korlátozása gyakran nagy értékű importkiváltását akadályozza meg. Többletimport oka például a Salgótarjáni Kohászati Üzemek acél- és a Tisza Vegyi Kombinát polipropilénexportja. Több vállalat, vezetője sürgeti az import- és exportérdekek országos összehangolását, az ágazatközi konzultációk rendszeressé tételét. Országosan is megfontolásra érdemes importkiváltási javaslatok Csongrád megyéből: a vágóhídi melléktermékek takarmányként való hasznosításának kiterjesztése, a fehérjenövények vetésterületenek bővítése a takarmánykeverékek receptjének szabaddá tétele. B. I. Milyen vízben lubickolunk? Ahogy a Köjál látja Én csak azt érzékelem, hoev a víz a SZUE-ban szemmel láthatóan sem tiszta. a sportuszodában CSÍD a klór, a Tiszában cseppet sem gusztusos anyagok úszkálnak (találgathat az ember, hogy micsodák) ... Szóval a kánikula ellenére sem megyek szívesen strandra. uszodába. — Oktalan a félelmem? — kérdezem Görbe Esztert, a városi Köjál csoportvezető főorvosát. — A fürdők vize jónak mondható. — Mit jelent ez? — A higiénés vizsgálataink alapján nem kell tartanunk járványtól. A Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat komolyan veszi az intéseinket. Több helyen — például a ligetfürdőben és a partfürdőben is — klórgázadagoló berendezéseket szereltek fel. A kötelezőnek többszörösére fokozták az átfolyást, a töltő-üritőkben klórmeszet is használnak. Sűrítik a vizeserét is. Bakteriológiailag tehát jó minőségűek a strandjaink. — A klór sokszor allergiás tüneteket okozhat. — Ez még mindig jobb. mint egy járvány. Egyébként klórmeghatározásokat is végzünk. A megengedett értékeket időnként túllépik. A csípősséget egyébként nem a bevekert klór okozza, hanem az, hogy az alföldi vizeknek nagy a szervesanyagtartalma, és kloramin keletkezik. — Nálunk nagyon kevés a visszaforgatásos rendszerű medence. Gondolom, a medencés fürdőkben ez számos problémát okoz. — Az ideális az volna, ha vegyileg kezelt víz tudna cirkulálni. Sajnos az ilyen típusú medencékhez tartozó gépházak építése költséges. Bár Szegeden is több helven van már feszített víztükör, a SZUE-ban. a sportuszodában, a fedett termálban. — Mi a helyzet Sziksóson? — Éppen azért, mert nem medence, jelentős az öntisztulása. A lúgos közeget nem szeretik a vírusok, a baktériumok. Higiénés szemmel is kulturált helynek tekinthető. — Ajánlatos-e a Tiszában fürödni? — Algyónél talán még elfogadható a víz minősége. A hídnál, a klinikáknál, a Hungáriánál szalmonellával is találkozunk már. Fürdés után a tusolás mindenképpen aiánlatos lenne. — Akkor tehát nyugodtan strandolhatunk Szegeden? — Ellenőrzéseinkkel szinte hetente gyakorlunk preszsziót a fürdőkre. Persze azért sokat segíthet a kulturált viselkedés is. Jó volna például. ha fürdés előtt mindenki letusolna. A gyermekmedencéket ne használiák a felnőttek! És az sem ártana, ha a medencéket nem tévesztenénk össze az illemhellyel. * Valóban nincs félnivalónk? Németh Gizella, a Lenin körúti rendelőintézet igazgatóhelyettese megnyugtat. — A szemészeti szakrendeléseinken a strandszezon miatt lényegesen nem nőtt a forgalom. Megszaporodtak viszont a külső hallóiáratgyulladások. Akik általában ilyen panasszal érkeznek, azok nem a szegedi strandokon lubickoltak, hanem a Balatonban, illetve Sziksóstón. Ezeken a helyeken szép számban akadnak gennvkeltő kórokozók és vírusok. Elenyésző a hasmenéses betegek száma. * A bőr- és nemibeteg-gondozó intézetben Biró Aranka főorvosnő szintén arról számolt be, hogy nem szaporodtak az elmúlt hetekben a bőrfertőzések. — Gusztus kérdése, de én nem fürdöm a Tiszában. A víz igen telített szerves anyagokkal. Talán a szalámigyár is hozzájárul ehhez. Tiltó tábla nincs, én a Köjállal nem vitatkozom. * Havonta egyszer a megyei Köjál vízmintát vesz a strandiainkon. Mit tapasztalt Fehér Eva higiénikus orvos az elmúlt hetekben? — Kilenc mintából négv bakteriológiai szempontból eltért a szabványtól. Ezekben az esetekben intézkedni kellett. Többek között magas volt az összcsíraszám. — Ilyenkor bírságolnak? — Azt hiszem, erre még nem volt példa. A fürdők egyébként a jelzéseinket komolyan veszik, rögtön intézkednek. * A fentiek után kénytelen vagyok a tények előtt fejet hajtani. De fürdőzóként azt hiszem csak akkor nyugodnék meg, ha tudnám, mindennap vesznek vízmintát a kedvenc medencémből. Sőt. még azt is el tudnám képzelni. hogy a ..szabványsértőket" megbírságolják. Talán így tovább javulhatna a vízminőség a szegedi strandokon. Mert a szakemberek azt állítják, a tavalyihoz képest az idén jobb a helyzet. Szó. ami szó. én ebből semmit nem érzékelek. Az elmúlt két hónapban ugyanis volt már kötőhártya- és hallójárat-gyulladásom. Egyéni pech? Vagy mégsem? Bodzsái' Erzsébet