Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

60 i 1988. július 28., csütörtök üj biotechnológiai termék A biotechnológiai ipar azzal kísérletezik, hogv közszükségleti cikkeket is gvárt. E törekvés jegyében például biotechnológiai úton gazdaságosan gyártanak ruzsfestéket. de tanulók részére géntechnológiai kísérletet is készítettek. A Massachusetts Műszaki Intézetben (USA) kidolgozott készlet használatához valakinek a nyálából Streptococcus salivarius nevű baktériumot kell begyűjteni. Ennek seithártyáiót a készletben található lizozim enzimmel „törik fel", majd a sejtmagból szabaddá váló DNS-t elkülönítik a seit többit DNS-étől, s mechanikai úton szétdarabol iák. A DNSdarabkákat azután sél-elektroforézissel elkülönítik egymástól. miáltal az azonos molekulasúlvúak egy csoportba kerülnek. A kívánt DNS-szakaszt ezután bele kell juttatni az ugyancsak a szájban föllelhető Streptococcus mitis baktériumba. Ebhez kalcium-kloridot tartalmazó kémcsőben összekeverik a DNS-szakaszt a baktériummal. Az eredmény: A S. mitis. amelv rendesen csak gyengén bontja a nádcukrot. ..cukorfalóvá" válik. A készlet kidolgozója szerint bai csak abból származhat, ha a gyermek a vegyi anyagokat megissza. Mások szerint azonban azzal csak iskolában, kellő tanári felügyelet alatt szabad dolgozni. A biotechnológia eszközeivel készített rúzs a japán Mitsui cég nevéhez fűződik, ök a Lithospermium ervthrorhizon gyöngyköles-féle gyökereinek sejtjeit mesterségesen nevelik fel. A természetben a gyökérseitekben a rúzs céljára nagyon alkalmas vöröseslila színanyagtartalom akkor a legtöbb (2 százalék), amikor a növény öt-hét éves korában eléri a teljes nagyságút. A japán kutatóknak huszonhárom nap alatt sikerült olvan gyökérseiteket kitenyészteniük. amelyben a színanyagtartalom olykor a 24 százalékot is eléri. Három jó könyv A Kossuth Kiadó három érdekes és színvonalas kiadványa a minap került a könyvesboltok polcaira. RuJ/j/ Péter: Magyar ereklyék, magyar jelképek című, népszerű-ismeretterjesztő *müve — melynek színvonalát jelzi, hogy Benda Kálmán lektorálta — Szent István király halálának 950. évfordulója alkalmából hagyta el az Athenaeum Nyomdát. A szerző — igényes tollú újságíró — merész föladatra vállalkozott: egy kötetben szól a nemzettudat ápolása terén nagy értékkel bíró, az idők során jelképpé vált tárgyakról. Ismereteket közül anélkül, hogy adathalmazzal fárasztana, s pozitívérzelmeket ébreszt az olykor feledésbe merülni kész emlékek; iránt. Ruffy Péter történeti rendben veszi sorra a bemutatandó emlékeiket ereklyéket — Szent István királyunk jobbjától a nemzeti szinek használatáig. Stílusa történészi, szakszerű, olykor interjú-formában íródott; az a tény pedig, hogy izgalmassága okából csaknem letehetetlen — jórészt a megjelenitett történeti szituációk számlájára írandó. Megemlíti például, hogy a Szent Jobb tisztelete 900 éven át szinte töretlen volt, nemcsak nálunk, hanem más országokban is, ahová részei kerültek. Ismerteti a Szent Koronatant, s idézi egy régi történetíróikat, aki szerint a magyar királyok által bekebelezett Szlavónia, Dalmácia, Horvátország, Basznia, Szerbia, Halics, Ladoméria, Kunország és Bulgária uralkodói saját felségjelvényeiket elhanyagolva elsősorban s mindenekelőtt a magyar koronát tisztelték. Részletesen elbeszéli, mit javított ki Petőfi a Nemzeti dal eredeti kéziratán, s miért épp Kölcsey verse lett nemzeti himnuszunk? Ilyen és ennél még érdekesebb kérdésekről Szerb Antal és Szeged Ha Szerb Antal a Magyar irodalomtörténeten kívül semmi mást nem, irt volna, akkor is megilletné néhány szép fejezet a kultúrtörténet aranykönyvében. Azzal viszont, hogy mást is irt — Vörösmartyról, Blak-eről, az ihletett költőről, Ihsenröl, Steían George-ról, az új angol regényről —, azzal a magyar szellemtörténet, meg a hazai esszé klasszikusai közé sorolandó. Nem véletlen hát, hogy a kultúrtörténeti érdeklődés középpontjába került ma, amikor a műalkotások szemlélettörténeti megközelítésének és az esszé műfajának reneszánszát éljük. Szerb Antal néhány évig Szeged tudományegyetemével is kapcsolatban állt, ezért külön üdvözlendő a szorgalmas irodalomtörténész, Lengyel András dolgozata: Szerb Antal magántanári habilitációja (1934—1937). A Szeged művelődéstörténetéből című füzetsorozat ötödik kiadványa ez, mely a következő szavakkal kezdődik: „Egy művelődési élet önkorrekciós, önszabályozó erejére alig valami vet élesebb fényt, mint az a mód, ahogy szellemi utánpótlását biztosítja, ahogy a folytonosságot fönntartja." Azért ez a kezdet, mert a tanulmányíró a magántanári kinevezés körüli bonyodalmak bemutatásával igazolja, milyen merev, feudális kulturális szervezet szorította présbe az intézményi önállóságot nem minden szempontból birtokló egyetemi vezetést A professzori kar mögött, mintegy segédprofesszorként működtek egyetemeinken a magántanárok, akik jóval kevesebben voltak a harmincas években, mint ahány kandidátus van ma. Magántanárnak lenni óriási rangot jelentett, s ez a katonai rangkórságot hordozó társadalomban nem elhanyagolandó szempont. Lengyel úgy értekezik Szerb Antal munkásságáról, hogy közben aprólékos gondossággal mutatja be, hogyan húzódozik Szily Kálmán miniszteriális hatalmasság hozzájárulni ahhoz, hogy Szegeden a kikeresztelkedett zsidó irodalomtudóst magántanárrá nevezzék ki. A tanulmányból nyomon követhetjük, milyen pártharcok, a professzori karon belül zajló taktikai ütközetek és egyezségek kisérték Szerb kinevezését. Zo'.nai Béla és Sik Sándor, az egyetem két fiatal professzora támogatta Szerb Antal habilitációját, s minden tudásukra, hajlékonyságukra szükség volt, hogy hosszú évek csatáiban elérjék a győzelmet. Ez a siker azonban elfárasztotta Szerbet, alig-alig hirdetett meg előadást, csalódottan fordult el a várostól és az eg vetem tói Hogy milyen nyomokat hagyott mégis? Ez valószínűleg egy újabb dolgozat témája lehet. D. I. szól ez. a könyv, melynek nagy értéke az esztétikus kivitel s a szép képanyag is. Taar Ferenc riportjellegü és publicisztikus elemeket egyaránt magába olvasztó szociográfiája, a „Tokaj szőlővesszein" — a TokajHegyalja nemzeti értékként kezelendő kincsével foglalkozik. A kitűnő író új könyvében annak járt utána, miként bánnak az erre hivatottak a „Vinum Tokajense" nevű, exportképes folyadékkal? Mi az alapja a Tokaj-Hegyalja szőlőművelésének súlyosbodó helyzetéről szóló híreknek? Szerző tüzetes vizsgálódásai során fölkereste a régi idők; híres gazdáit, a környék termelőszövetkezeteit, a modern eljárásokat és tárgyi föltételeket meghonosító borkombinát szakembereit. Véleményüket híven, de egymással ütköztetve tolmácsolja. Az olvasó pontos, időnként meghökkentő adatokat kap a tájegység múltjáról, jelenéről, s életközeli portrék sorozatán át ismerheti meg, hogyan élnek ma a tokajiak, miképpen csap össze lokálpatriotizmusunk a kényszerűen szorító gazdasági-kereskedelmi érdekekkel. Az olvasó alkalmasint megtanulja érteni a szőlőművelés mesterségének titkait, becsülni mindazokat, akik a korántsem ideális körülmények között is helytállnak; nem engedve tönkresilányítani világszerte párjanincs értékeinket. Ami nem könnyű munka, hiszen Tokaj-Hegyalja szőlötelepületét szinte megsemmisítették a múlt évi fagyok, egyéb negatív tényezőkről nem * is beszélve. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felmérése szerint a helyzet katasztrofális). — Az MTI munkatársai által készített dús képanyag s a fölhasznált irodalom megjelölése nagyban emeli a kötet színvonalát. Egy angol utazó. Petry Watson századunk elején ezt írta: „Ha valaki hat hetet töltött Japánban, mindent ért. Ha hat hónapot, akkor elkezd kételkedni. Ha pedig hat évet, akkor már semmiben sem biztos." — Nos, Vlagyimir Cvetkov, A kolostorkert tizenötödik köve című kötet szerzője nyolc évet töltött tévétudósitóként Japánban, az ott szerzett tapasztalatok alapján próbálja eligazítani az olvasót a mai japán valóság jelenségei között. Meggyőző stílusban, rengeteg ténnyel, történelmi adattal megtámogatva írja le azt a folyamatot, amely lehetővé tette, hogy a Csendes-óceáni térség, s benne Japán, a maga százmilliós lakosságával a világgazdaság centrumává váljék. Idézi Okimura Cuamónak, egy japán óriásbank elnökének szavait, aki megemlíti: a 18. századig a Földközi-tenger volt a világgazdasági, politikai és katonai aktivitás centruma. Ez a kor Rómával kapcsolódik össze tudatunkban. Aztán a világgazdaság központja áttevődött az Atlanti-óceánra, és Nagybritannia lett a világ vezetője, később azonban átadta e szerepét az Egyesült Államoknak. Amivel szemben napjainkban az a helyzet, hogy bár a japán gazdasági növekedés üteme az 1973-as energiaválság után csökkent talán, de továbbra is nagyobb. mint az Egyesült Államoké és a Közös Piac országaié együttvéve. Megállapítja a szerző, hogy a s/emlélödö világnézet, a valósághoz fűződő sajátos esztétikai viszony, az emberi kapcsolatokat jellemző, mélységes közösségiség, a természettel való szoros kapcsolat — mindez korántsem összeegyeztethetetlen azzal a Japánnal, amely a kíméletlen vetélkedés, a lenyűgöző nagyipar, az élenjáró műszaki haladás és y hatalmas gazdasági növekedés országa. A kötet stílusa — amely bizonyára a fordító, Csibra István kezenyomát is magán viseli — igen olvasmányus; a régebben kia|dolt szovjet népszerü-tudományus müvek szájbarágós jellegét általában nélkülözi. A nyolcadik fejezetnek például pusztán, a címe is Hogyan akadályozza a daruszó a hattyúdalt? — biztosítja az olvasót: kellemesolvasmányélményben lesz része. (Kossuth. 1988.) F. Cs. Pénzügyi alap — munkanélkülieknek önálló pénzügyi alap létrehozását tervezi a munka nélkül maradottak számára a 600 ezer tagot számláló Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete. Mint elmondták, a hasonló szakszervezeti önsegélyezés nem ismeretlen külföldön, különösen ahol sok a munkanélküli, s nálunk is fellelhető volt a második világháború előtti években. A magyar szakszervezeti mozgalom az elmúlt négy évtizedben azonban nem kényszerült arra, hogy foglalkozzon e segélyezési forma újbóli bevezetésével. Most azonban, miután a kohászatban már szembekerültek foglalkoztatási problémával, döntöttek e segélyezési formáról. A vasasszakszervezet a tőkés országokban levő 40 társszervezettel áll kapcsolatban, s azoknál előzetesen tanulmányozták az ottani gyakorlatot. így formálódott az a jelenlegi elképzelés — még koránt sincs véglegesen kidolgozva —, hogy a szakszervezet mintegy 300 millió forintos évi költségvetéséből 4-5 százalékot, tehát körülbelül 10-15 millió forintot fordít a pénzügyi alapra. Ebből a pénzből kapnának az állás nélkül maradt vasasszakszervezeti tagok, a még egyelőre kidolgozatlan feltételek szerint. A szakszervezet megítélése szerint, bár jelenleg a hozzájuk tartozó vasipari ágazatokban összesen 500600-an vannak tartósan állás nélkül, a munkanélküliek száma a következő időszakban megsokszorozódhat. A gyorsított ipari szerkezetátalakítás nyomán ugyanis egyedül az ország északi iparvidékén, az Özd környéki kohászati üzemekben — ahol eddig is a legnagyobb létszámleépítés volt — további 6-7 ezer munkahely megszűnésével kell számolni viszonylag rövid időn belül. Addigra a vasasszakszervezet rendelkezni kíván egy jól kidolgozott rendszerben működő segélyezési formával. Gondolnak majd a segélyezési kör kibővítésére, amennyiben a sztrájkjogot is magába foglaló szakszervezeti törvény életbe lép. 1988. JÜLHJS 28., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: SZABOLCS A Nap kel 5 óra 17 perekor, és nyugszik 2» óra 25 perekor. A Hold kel 20 óra 27 perckor, és nyugszik 3 óra 40 perckor. VIZA LLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 120 cm (apadó). 25,« Celsius-fok. HETVENÖT ÉVE Szöllösy Klára (1913—1970) József Attila-díjas író és műfordító. A többi között SzaltikovScsedrin, Lev Tolsztoj. Dosztojevszkij, Csehov. K. Mansfield, G. Gnocne, A Maltz, Herzen, regényeit. novelláit fordította, s ő tolmácsolta először magyarul M. Bulgakovot és K. Pausztivszkijt. NYOLCVANÉVES Gottlob Érlek (szül. 1908) német operaénekes, basszus, a bécsi és a müncheni opera tagja. Mozart-, Verdi-, s főként Wagnerszerepei tették világhírűvé. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: A menyasszony gyönyörű volt (színes magyar—olasz film) délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakoT: Nagy zűr Kis-Kiinában (színes amerikai kalandfilm. IV. helyár!). Fáklya: fél 3. háromnegyed 5 és 7 órakor: Nagy zűr Kis-Kinában (színes amerikai kalandfilm. IV. helyár!). Szabadság: 3, negyed 6 és fél 8 órakor: A nwnyasszony gyönyörű volt (színes magyar— olasz film). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Fanny és Alex:»ider, I—II. rész (színes svéd film). Krrtmozi: este 9 órakor: Vágyrajarók (szirtes, m. b. francia filmvígjáték. IV. helyár!). Kiskörössy halászcsárda (vldcomozi) délután 4 és este R órakor: A négy lovas (színes hongkongi fUm). Kiskörössy halászcsárda, kert, este 10 órakor: Vissza a jövőbe (szines, m. 'b. amerikai fűm. III. holvár!). Sziksóstói kemping, kertmozi (Puszta-pajta) este 9 órakor: Egy maréknyi dollárért (színes olasz film). Kvk Csillag étterem: este 8 órakor: Menekülés New Yorkból (szines amerikai kommandó). Eva presszó: este fél 9 órakor: Folytassa Jack (szines angol vígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57). Este 8 órától reggel 7 óTúig. Csak sürgős esetben! RALESETI, SEBKSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel. sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a II. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) tart. Gyermek sérültek és gvermeksebészctl betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebészeti oszlátván történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 ónálg a felnőttlakosság részére: Szeged Hunyadi János sgt. l. sz. alatt. Telefon- ló-ina GYERMEKORVOSI ÜGYEI,ET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 29. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FUL-ORR-GfiGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Üjszegedi Gyermekkórház Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7 ómától reggel 7 óráig. Telefon: ll-non. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától « ónálg hívható. 19.30: Nas ekran — a pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsora : Képújság : A tigris földje — amerikai rövidfilm : Az illatok szigete — NSZK dok.-ftlm : Híradó 2. : Gyarmuthy Tihamér világa — portréfilm : Képújság BELGRÁD I. : Adás gyermekeknek : Művelődés : Nyár! délelőtt : Hírek : Hírek : Pluszműsor — (ism.) : KajzJilm : Vetélkedő : Tv-kalendárium : Rajzfilm : Tv-napló : Sport : Időjárás : Politikai magazin : Könnyűzene : Tv-napló : Pluszműsor : Hírek BELGRÁD 2. : Magyar nyelvű tv-napló : Tv-napló : Színes fény : Hírek : Könyvek és eszmék : A pulai filmfesztivál krónikája Ü.IVIDEK 16.30: Híradó magyarul 16.45: Szórakoztató műsor 17.45: Híradó szerbhorvátul 18.00: Újvidéki képeslapok 19.00: Ma — szerbhorvátt nyelvű hírmagazin 19.15: Hajzfllm 19.30: Híradó magyarul 20.00: Tv-film 21.00: Művészeti műhely 22.15: Zenebona 20.00 20.05 21.00 21.40 21.55 22.35 9.00 9.30 10.00 12.00 16.45 16.50 18.30 18.40 19.00 19.10 19.30 19.50 19.53 20.00 21.00 21.45 22.10 00.10 16.30 18.30 20.00 20.30 22.35 23.05 Rádió E3 Tévé BUDAPEST 1. 8.55: Tv-loma nyugdíjasoknak 9 00: Képújság 9.05: Teledoklor 9.15: Pityke őrmester — (ism.) 9.20: Utazz velünk! — Magyarországon — (ism.) 9.55: A hetedik út titka — holland filmsorozat 10.20: Allatkertek 2000-ben — angol dok.-filmsorozat 10.50: Képújság 17.25: Hinek 17.30: Tengiz múltja — jelene — dok.-film 18.90: Tenék és emberek 18.25: Telesport 19 00: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tv-toma 19.30: Híradó 20.15: Szomszédok — teleregény 20.45: Van öt peroe? 20.50: Hírháttér 21.35: A hét műtárgya 21.40: Gyilkosság Cowota magvében — amerikai tv-film 23.15: Híradó 3. BUDAPEST I. 17.50: Képújság 17.55: Správy — hinek szlovák nyelven 11.00: Mozart — magyarfrancia tv-fllmsorozat —KOSSUTH 8.30: Éneklő ifjúság 9.00: Napközben 11.00: Operaáriák 11.17: Labirintus 11.32: A Pickwick Klub — Charles Dickens regénye 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Zenei tükör 14.45: A vonatablakból 15.00: Szóról szóra 16.05: Szívesen hallgattuk 17.05: Adott szó 17.30: Iteonyid Kogan hegedül 19.23: Az ötkarika Jegyében 19.30: Vladimir Askenazi Chopin-fel vételeiből 20.30: A tudományok és a tudománypolitika az 50-es években 21.00: Félóra n é pzerie 21.30: Fényes Szabolcs slágereiből 22.00: Hírvilág 22.30: Giuseppe Vaidengo operaáriákat énekel 23.00: Haydn: C-dúr szimfónia 23.20: Jeney Zoltán: Tizenkét dal PETŐFI 8.05: Napraforgó 9.05 : Ope rétikért velőknek 10.00: Kivalda fény ben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: Archívumunkból 12.21: ..Énekeltem én: Bajzáth Ferdítené" 12.42: Gvimesi-muzsika 13.05: Winnetou — Kari May regénye 13.35: Szív — Edmondo De Amicis regénye 14.00: A Szabó család 14.30: Nóták 15.05: Hetet egy csapásra — Egri János Játéka 15.20: Kcringók fúvósokra 15.40: Hivatása: rádiós 16.20: Magnósok, figyelem 1 17.05: Szerencse csütörtök 19.05: A PoptariszJtya dalaiból 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.20: Slágerlista 21.05: Pillangó — Móricz Zsigmond regénye 21.33: Magyart Imre népi zenekarának felvételeiből 21.52: A Magyar Rádió Karinthy Színpada 23.10: Rorkrvinoráma BARTÓK 9.08: Magyar szerzők cimbalomdarabiaiból 9.35: Ottó Klempercr vezényel 11.10: Magyarán szólva 11.33: Aseonai Ünnepi Játékok 1987. 13.05: A heavy metál kedvelőinek 14.00: Északi muzsika 14.30: Szonda 15.00: A Régi Zene Együttes Játszik 15.55: Wagner: A nibelung gvúrűje Kb. 19.40: Mindenki — másként Kb. 20.00: In limba matema — a Magyar Rádió román nvelvű nemzetiségi műsora Kb. 21.45: Szimfonikus táncok 22.28: Országok, tájak népzenéje 21.41: így láttam Bartókot )