Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

4 Szombat, 1988. július 2. Kontra Mészöv ? Nem kis vihart kavart az az elhatározás, miszerint több megyei lakásszövetke­zet úgy döntött, kiváliki a Mészövből. Csütörtökön este ez az elképzelés valóra vált. Létrejött a lakásszövetkeze­tek megyei szövetsége. A küldöttgyűlés szolgált néhány meglepetéssel. Kide­rült például az, hogy a tar­jáni lakás- és, garázsépitő szövetkezet küldöttei csak vizitálni jöttek, hiszen a törvényességi felügyelet megállapította, a Mészövből való kiválásukról csak a közgyűlés dönthet, a tagság megkérdezése nélkül nefm ugorhatnak bele a szövet­ségbe. Az igazgatóság' úgy döntött, maradnak a Mé­szövben, egyelőre. A küldöttek találgattak; taktikáznak-e, vagy tényleg így van. Egyébként a szö­vetség mellett kilenc lakás­szövetkezet döntött; a Tar­ján IV-es, a Tarján VI-os, a szegedi Hungária, a .Kálvin téri, a Bokor, az Északi, az újszegedi garázsszövetkezet, a makói Erdeil Ferenc és a csongrádi Tisza. Az alapszabály-tervezetet hosszasan elemezték a kül­döttek. Nem mindegy ugyan­is, hogy a közel 6 ezer 600 tagot számláló szövetség, mely köztudomásúan érdek­képviseleti, társadalmi és mozgalmi szerv, miként mű­ködik. A kiválás ugyan megtör­tént, de ki tudja, mikor ke­rülhet sor a kilépésre. Tud­niillik, a Mészöv elzárkózott a vagyonmegosztástól. A szövetség ugyanis követeli — kisebbségi jogon bár — a több milliós vagyoni nö­vekményből a megfelelő részt. A kilépésig marad a kettős tagság, ós a tagszöi­vetkezetek a Meszóv-szol­gáltatások arányában, azaz, csak névleges összeget fi­zetnek. Csorna Lajos az ideigle­nes intézőbizottság megbízá­sából elmondta, hogy a szö­vetség elnöksége és felügye­lő bizottsága társadalmi munkában dolgozik maid. A tagsági díj összegét az hatá­rozza meg, a tagszövetkeze­tek mennyire veszik igény­be a szövetséget A szövet­ség törekszik arra, hogy a korábbihoz képest csökkent­se a tagsági díjakat. Szék­házra, apparátusra itt nem lesz szükség. Majd a jelölőbizottság a tisztségviselőkre tett javas­latot. A küldöttek titkos szavazással a Lakásszövet­kezetek Csongrád Megyei Szövetségének elnökévé vá­lasztották Csorna Lajost, helyettese Megyesi László. Elnökségi tagok: Papp Nán­dor, Pál Mihály és Császár Lajosné. Hasonlóképpen döntöttek a felügyelő bi­zottság tagjairól. Elnök Já­szai Józsefné. Továbbá be­választották a bizottságba Négyökrü Dezsőt, Kovács Lászlónét. Sipőc Jenőt és Molnár Gyulát. A titkári megbízatásra pályázatot ír­nak ki. A lakásszövetkezetek me­gyei szövetségének elnöke azzal zárta a küldöttgyűlést, hogy most már a tetteik beszéljenek. Hát beszélje­nek! B. E. A Harmadkor műfordításkötete A figyelmes olvasó több­ször találkozhatott ezen az oldalon a Harmadkort be­mutató recenzióval, így meg sem lepődhet azon, hogy a JATE bölcsészkará­nak diákkörével közösen az Acta Iuvenum sorozatban műfordítói kötetet adott ki az egyetemisták által szer­kesztett folyóirat. Egy ta­valyi műfordítói pályázat és a kari folyóirat fordításokat ösztönző szerkesztői szóza­ta találkozott — igen sze­rencsésen — magukkal a nyelvtudó diákokkal, akik jó irodalmat nyújtanak most az olvasó kezébe, 250 példányban, szerény. de vonzó formában. Bagi Márta Jevgenyij Zamjatyin Áradás című no­velláját ültette át magyar nyelvre. A fordító válasz­tása egyben a kötetbeli munkatársak ízlését, érdek­lődését is megelőlegezi, hisz a Zamjatyinéhoz hasonló, hányatott sorsú, vagy ke­vésbé ismert szerzők művei sorakoznak ezután. Burján Mónika az eszmék, szemlé­letek és módszerek történe­tét vizsgáló francia tudo­mánytörténész, Michael Foucault Az udvarhölgyek című dolgozatát fordította le. Hugh Kenner amerikai irodalomtudós munkái sem hozzáférhetők magyarul, pe­dig kutatásának középpont­jában a „nagy nemzedék" áll: T. S. Elliot, Ezra Pound, James Joyce. A Költők a táblánál című eszmefuta­mát Molnár Edit Katalin tette át magyarra. Dieter Muckénak, a ke­vésbé ismert NDK-beli pró­zairónak fantasztikus vilá­gát Rába Erzsébet hozza közelebb a magyar nyelven olvasókhoz. A finn „mági­kus realistával", Joni Skif­tesvikkel Boncz Ferenc kö­tött közelebbi ismeretséget. Mondhatni: tipikus sors Danyiil Harmsz orosz íróé. A modernizmus egyik ve­zető alakja volt, majd a „hivatalostól eltérő irodal­mi felfogása" miatt elzár­ták a nyilvánosságtól. 1941­ben bekövetkezett letartóz­tatásáig meséket írt, de az általa megidézett álomvilág sem mentette meg a börtön kínjaitól és a közeli halál­tól. Legtöbb munkája fél évszázada várja a közlést, néhány rövid irását ebben a kötetben Fenyvesi Anna tette hozzáférhetővé. Az életét a társadalmon kívül leélő angol író, Hugh Gar­ner novelláját Buzsáki Ani­kó fordította. A Nobel-dí­jas Czeslaw Milosz verseit Karol Biernacki hozta kö­zelebb a magyar olvasók­hoz. A szép. értékes kötetet Fenyvesi Anna szerkesztet­te. D. I. Döntési jog és demokratizmus Az MSZMP KB egy koráb­bi határozata alapján, illet­ve annak megfelelően Baks és Ópusztaszer községek pártvezetöségei pártbizott­sággá alakultak. A baksi bi­zottság 11 fős és mellettük négy munkabizottság segíti majd a döntések előkészíté­sét, a határozatok meghoza­talát. Ezek: agitációs és pro­paganda, gazdaságpolitikai, fegyelmi, és pártépítési mun­kabizottság. A testület titká­rává Mucsi Antalt választot­ta meg. Ópusztaszeren 9 tagú bi­zottságot választottak, s a községi pártbizottság titkára Juhász Dezső lett. Itt három munkabizottság működik úgy, hogy az agitáció és pro­paganda. valamint a párt­építés egy munkacsoport fel­adata lesz. A szervezeti vál­tozás célja a pártbizottságok önállóságának fejlesztése és a testületek döntési jogköré­nek bővítése. Nagylaki helyzetjelentés Ne induljanak el! Olvasóink közül talán van­nak néhányan, akik romá­niai utazást terveznek ezen a nyáron, s mostanában indul­nának útra. Kérjük egyelőre ne tegyék, ugyanis — mint azt a csütörtök esti tv-hira­dóban is hallhatták — a határállomásokról vissza kellene fordulniuk. Érdek­lődtünk tegnap az IBUSZ szegedi irodájában, s a ki­rendeltség vezetője, Mester János megerősítette a hírt. Ö maga röviddel beszélgeté­sünk előtt járt a nagylaki határállomáson, ahol megbi­zonyosodott felöle: a romá­niai úticéllal odaérkező ma­gyar turistákat nem „lépteti be" a román határőrség, csak a tranzitutasok, akik Bulgáriába vagy még dé­lebbre utaznak, léphetik át a határt. Az IBUSZ telexen kapott információja szerint a Pannónia expresszröl még azokat a csehszlovák utaso­kat is leszállították, akik magyarul beszéltek. Az IBUSZ-nak egyébként nem marad le emiatt Csongrád megyei csoportja a romániai utazásról, mivel nem is szer­veztek ilyet. Tegnap délután lapunk munkatársa felhívta telefo­non a nagylaki határátkelőt, s megtudta: lényegében teg­napra virradóra, éjféltől ál­lították le a román határ­szervek azok beutazását, akik nem tranzitutasok, azaz nem átutazók, illetve akik nem teherfuvarozó vállalatok alkalmazottjai. Ugyancsak tegnap éjféltől nem érkeznek Magyarországra olyan román állampolgárok sem, akik célországként jelölnek meg bennünket, tehát például kishatárforgalmi engedéllyel jönnének. Romániából csak olyan utasok érkeznek a ha­tárállomás magyar oldalára — tudtuk meg Tóth József századostól, a nagylaki vám­hivatal parancsnokától — akik magyar területre tran­zitutasként lépnek. A magyar—román határon kialakult helyzetről a BM Határforgalmi Osztályán kért tájékoztatást az MTI munkatársa. Czukor József határőrezre­des, az osztály vezetője el­mondta, hogy a román szer­vektől semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak, a helyzet bizonytalan. Ami biztos: a hét határátkelőhely közül egy sincs lezárva a magyar utazók elől. Tény vi. szont, hogy a magyar ál­lampolgárokat szigorúan el­lenőrzik, s a legkisebb prob­léma, csomagolási szabály­talanság esetén visszafordít­ják őket. Csütörtökön 0 órá­tól pénteken hajnali 5 óráig 2800-an kíséreltek meg át­kelni vonaton és autón, kö­zülük 197 magyar utazónak kellett megváltoztatni úti­célját mindenfajta indoklás •nélkül. Biharkeresztesnél például 900-an szerették vol­na átlépni a határt, 132-en kénytelenek voltak vissza­fordulni. Nagylakon a több mint 300 kiutazóból, 33, Lökösházán a 230 utazóból 23, Gyulán 90-ből 4 sze­mélyt nem engedtek át. A határőrezredes elmondta, hogy Romániából Magyaror­szágra akadálytalanul lép­hetnek be a magyar állam­polgárok. A MÁV-tól kapott tájékoz­tatás szerint a nem tranzit céllal utazó magyarok egy részét nem engedték belépni az országba a lökösházi, és a kötegyáni vasúti határál­lomáson. Az intézkedésről a MÁV sem kapott hivatalos értesítést. Akik Romániába szeretnének utazni, azoknak tanácsolják: amíg nem tisz­tázódik a helyzet, lehetőleg ne induljanak útnak. A MÁV-nak egyébként nem áll szándékában visszatartani egyetlen vonatot sem. A Közlekedési Minisztéri­um Nemzetközi Főosztályától kapott tájékoztatás szerint csütörtökön a légi közleke­dés zavartalan volt. Információk szerint több utazási iroda is úgy járt, mint az IBUSZ, amelynek vasárnap, illetve hétfőn in­dult volna útnak három cso­portja. Az IBUSZ román partnerszerve telexen jelezte, hogy a szervezett csoporto­kat technikai okokból nem tudják fogadni. Föld, víz, levegő... Tegnap, pénteken tartotta ülését a megyei környezet­és természetvédelmi bizott­ság. Az első napirendi pont keretében a megjelentek tá­jékoztatót hallgathattak meg a környezetvédelem Csong­rád megyei helyzetéről. A földvédelem témaköré­vel kapcsolatban elmondták, hogy a mezőgazdasági terü­letek csökkenése tovább mérséklődött, ugyanakkor a rekultiváció emelkedésével a szántóterület némileg növe­kedett. Az előrelépést a földvédelmi rendelkezések betartásán kívül a Földvé­delmi Alaptól kapott, vissza nem térítendő támogatás (az Műsorajánlat A Magyar Rádió Karin­thy Színpadának idei nyári műsora, a SZEGEDI KARC a Kossuth adón ma, szom­baton 9 óra 50 perces kez­dettel lesz hallható. A Sze­geden, a Vasutas Művelő­dési Házban készített mű­sorban egyebek között sze­gedi szerzők — közöttük kollégáink: Bátyi Zoltán, lapunk munkatársa, Király Zoltán, valamint Várkonyi Balázs — is megszólalnak írásaikkal. Részletek hang­zanak el Temesi Ferenc Por című regényéből, hall­ható lesz a Szegedről el­származott Nagy Bandó András, a közreműködők pedig természetesen nagy­részt szegedi színészek — Bácskai János, Bognár Zsolt, Gyimesi Kálmán, Janisch Éva, Kaszás Géza, Kovács Zsolt, Kőszegi Akos, Mentes József — közül ver­buválódtak. Fellép a dal­énekes Ürmös Ilona, zongo­rán közreműködik Kiss Er­nő, rendező: Sándor János. A Szegedi karcot július 7­én, vagyis a jövő héten csütörtökön a Petőfi adón 21 óra 50-kor megismétlik. ROMÁNUL mondanak híreket a szegedi tévéstúdió adásaként július 5-én, ked­den 17 óra 40 perctől a te­levízió 2-es programjában. Ugyanezen az adón július 7-én, csütörtökön délután 6-tői SZLOVÁKUL sugá­roznak híreket. Az ECRANUIi NOSTRU, a szegedi körzeti tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora jelentkezik július 7-én, csütörtökön 19 óra 40 perctől szintén a 2-es mű­sorban A gyógyszerellátásról A lakosság és az egész­ségügyi intézmények gyógy­szerellátása kiegyensúlyo­zottabb. mint amilyen né­hány évvel ezelőtt volt, korszerűsödött a gyógysze­rek választéka, kevesebb a hiánycikk — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a tavalyi és az ez évi gyógyszerellátás vizs­gálata ¿orán. A tapasztalataikat Összeg­ző jelentésben rögzítették azt is, hogy a forgalomban levő gyógyszerek zöme ha­zai gyártmányú. A szocia­lista országokból a gyógy­szerkészítmények nem min­dig érkeznek ütemesen, a tőkés országokból pénzügyi lehetőségeinkhez mérten le­het gyógyszert beszerezni. A Gyógyáru Értékesítő Vál­lalat emiatt nem teljesít­hette teljes egészében | a gyógyszertári központok megrendeléseit: esetenként 90—150-féle gyógyszer hi­ányzott. A készletezés je­lenlegi rendszere nem szün­teti meg az (átmeneti és a tartós gyógyszerhiányt. Ezt a gyógyszertári központok gyógyszerkészitő laborató­riumai úgynevezett szükség­csomagolások, gyógyszertári kiszerelések révén igyekez­nek enyhíteni. Tapasztala­taik szerint az orvosok a szükségesnél több gyógy­szert rendelnek a betegek­nek, engedve a kérésnek. A lakosság sok gyógyszert vásárol és fogyaszt indoko­latlanul. Egyes humán gyógy­szereket az állatok kezelé­sére használnak. Szükséges a gyógyszerel­látás szakmai irányításának, valamint a gyógyszer-keres­kedelem szervezetének kor­szerűsítése — húzták alá a jelentésben. Javasolták: mó­dosítani kellene a térítési dijak rendszerét, óe úgy, hogy az kedvező legyen a rendszeres gyógyszerkeze­lésrei szorulók és a hátrá­nyos szociális helyzetűek számára. A társadalombiz­tosítás olyan módon támo­gassa a lakosság gyógyszer­ellátását, Ihogy lehetővé vál­jon az ellátásban részesü­lők gyógyszerfogyasztásának ellenőrzése elmúlt két évben közel 13 millió forint) tette lehetővé. — A szél okozta talajpusztu­lás megakadályozására erdő­sáv-telepítési program ter­vezése kezdődött meg. A környezetkímélő kemizálás — a tápanyag-visszajuttatás, növény védöszer-fölhaszná­lás, biológiai védekezés — viszonylag már terjedőben van. A földvédelemről szól­va nem kerülhető meg az a tény, hogy a távvezeték-épí­tések során a munkagépek, traktorok olykor nagy káro­kat okoznak a gabonával bevetett területeken. Eléggé sürgető lenne ésszerű megol­dást találni e téren, tekint­ve, hogy a jelenlegi gyakor­lat — az előzőleg bevetett területek tönkretevése — az összes elképzelhető közül a lehető legrosszabb. A vízvédelem témakörén belül, az ivóvízellátásról szólva elmondták, hogy a megye településein az ivó­vízellátás jó minőségű, mély­ségi rétesvízkészletből jelen­leg még megoldott. A felső vízzáró rétegre épült kutak­ból származó víz emberi fo­gyasztásra, de sokszor még öntözésre sem javasolt, (A köjál egyébként, némi ellen­szolgáltatásért, vállalja a vegyelemzést, de a geológiai mozgások következtében a mért értékek akár heteken belül is megváltozhatnak.) Folyóink bakteriológiai, va­lamint ammónia- és ásvány­olaj-szennyezettsége tovább nőtt, így fürdésre különöseb­ben nem javasoltak. A szennyvizek elvezetése, táro­lása és tisztítása továbbra is legsúlyosabb környezetvé­delmi gondja Csongrád me­gyének. A közcsatornával el­látott lakások aránya csak 31 százalék, ugyanakkor az elvezetett szennyvizeknek mindössze 10 százaléka ré­szesül megfelelő tisztításban. A megye jelentős hévizfel­használása egyebek közt környezetszennyezést is je­lent, mivel a csurgalékvizek­ben levő magas nátriumtar­talmú oldott só az öntözővi­zek minőségére nagyon ked­vezőtlen. A kár csökkentése érdekében Szeged és Szen­tes környékén tározótavakat alakítottak ki, Hódmezővá­sárhelyen, s részben Szente­sen is. Visszasajtolják a fel­használt hőtartalmú hévize­ket a talajba. A légszennyezés mértéke általában nem csőkben, vál­tozás abban mutatkozik, hogy a különféle üzemek által kibocsátott szennyező­anyagok mennyisége a köz­lekedésből adódó szennye­zettség mértékéhez képest egyre kisebbnek tűnik — hangzott el az ismertető elő­adás keretében. \ A második napirendi pont a zajvédelem megyei helyze­tét részletezte. Leszögezték, hogy Csongrád megye ebből a szempontból viszonylag kedvezőbb helyzetben van az iparosodottabb területekkel szemben. Ezt az állapotot hosszú távon is meg kell őrizni, a lehetőségekhez mért javítás érdekében pedig egyebek közt célszerű lenne ösztönözni a zajszegény be­rendezések telepítését, illet­ve fokozni magát a megelő­zést. A sajnos — egyre na­gyobb jelentőségre szert te­vő közlekedési zaj csökken­tése érdekébe pedig az át­menőforgalom, nagyobb te­lepüléseket elkerülő útháló­zatának megépítése, az ész­szerűbb forgalomszervezési intézkedések megtétele, és a korszerűbb géppark kialakí­tása egyaránt fontos lenne — hangoztatták az ülésen. F. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom