Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

Szombat, J 988. július 2. 3 Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka ban elmondta: két minisztertársával, Csehák Judittal és Berecz Frigyessel folyamatosan vizsgálják a helyzetet, és kezdeményezik az intézkedések életbe léptetését. A három minisztérium szakértői a közelmúltban egyeztették álláspontjukat, s a Magyar Tudományos Akadémiától is segítséget kértek a mérési eredmények minősítéséhez. A Hévízi-tó megmentése érdekében több korrekt műszaki intézkedést tettek az illetékesek, s toyábbl elképzelések kidolgozása előkészítés alatt van, ezek egy része azonban elhamarkodottnak tűnik. Az elmúlt hetek vizsgálata alapján közvetlen öszszefüggést találtak a nyírádi bauxitbánya vízkiemelése és a Hévízi-tó vízhozamának csökkenése között, igaz, a karsztvíz kiemelését tíz évvel később követi a hévíz hozamának csökkenése. Maróthy László ezután elkanyarodva a konkrét kérdéstől, részletes szakmai értékelést adott az egész dunántúli karsztvizrendszer állapotáról, hangsúlyozva, hogy a vízháztartás egyensúlya felborult, már nem egyszerűen a víz fogyásáról, hanem az áramlások megváltozásáról, az egész térség ökoszisztémájának módosulásáról van szó, s a folyamatok egy része viszszafordíthatatlan Visszatérve a Hévízi-tó problémájához, Maróthy László elmondta. hogy a vizsgálatok szerint a jelenlegi vízkivételi mennyiséggel a tó vizének állapota csekély mértékben romlani fog. Ezért a szakhatóság a közelmúltban elrendelte a vízkiemelés azonnali csökkentését. Az elképzelések szerint 1993 után nem engedélyeznek majd sehol sem olyan bányászkodást, amely a kiemelt vizet nem táplálja vissza a karsztba. Végezetül — elismerve, hogy a bauxitbánya mérőrendszerei jól működnek — nem tartotta megnyugtatónak, hogy érdekelt fél kezében vannak a mérőműszerek, ezért szükségesnek ítélte, hogy az egész folyamat figyelemmel követését egy pártatlan szervezet vegye át. Ennek költségeit talán a vízdíjak emeléséből lehetne finanszírozni — mondotta végezetül. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítésére tavaly decemberben alakított munkabizottság tevékenységéről kérdezett, s javasolta: gyorsítsák meg munkájukat, és az ügyrend korszerűsítésének íémakörét tűzzék u következő — várhatóan szeptemberi — ülésszak napirendjére. Indítványozta, hogy a bizottság a képviselőkhöz augusztus közepéig juttassa el javaslatát, hogy azt a képviselőcsoportok megvitathassák. Hellner Károlynak Korom Mihály, az ügyrend korszerűsítésével megbízott bizottság vezetője válaszolt. Egyetértett azzal "z. észrevétellel, hogy meg kell gyorsítani az ügyrend korszerűsítésének munkáit. Beszámolt arról, hogy szakértők közreműködésével már összeállították a vita alapjául szolgáló anyagot. A munkabizottság tagjai ezt a tervezetet már kézhez kapták Júliusban tartják következő ülésüket, s az itt kialakított állásfoglalást követően igyekeznek gyorsítani a munkán. Ennek ellenére azonban. ígéretet nem tudott tenni arra.) hogy szeptemberre az Országgyűlés elé kerüljön a javaslat. Kifejtette véleményét, hogy a mostani ügyrend alapján is tud a Parlament dolgozni Az elnöklő Stadinger István is úgy vélte, nem szabad siettetni a bizottságot, inkább alaposan, jól elő kell készíteni az ügyrend korszerűsítését. Ezt követően Stadinger István bejelentette, hogy Iteidl János (Somogy m., 5. vk ), a Videoton tabi gyáregységének meo-csoportvezetője kérdést intézett a pénzügyminiszterhez az 1951-ben megállapított napidíj tárgyában. A pénzügyminiszter azonban expozéjában már kitért erre, ezért külön választ nem adott. n magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról »» Ez év március elején a Román Szocialista Köztársaságban hivatalosan bejelentették az ezredfordulóig szóló, „nagyszabású" területrendezési program végrehajtásának megkezdését. A programban célként a romániai településszerkezet modernizálását, a város és a falu közötti különbség felszámolását, a megművelhető mezőgazdasági földterület növelését jelölték meg. Az elhatározott tervek szerint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csökkenne. E program hazánk lakosságában mélységes aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megütközést és tiltakozást váltott ki. Országok parlamentjei, különböző pártok, társadalmi szervezetek, egyházak és közéleti személyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplomáciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor került. Az Országgyűlés osztja a közvélemény jogos aggodalmát. A romániai falvak felbecsülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói; Európa, s az egész emberiség közös anyagi és szellemi örökségének elidegeníthetetlen részét alkotják. A „szocialista fejlődésre" hivatkozva felszámolásra ítélt települések értékeinek megsemmisítése nemcsak a magyar, a német és más nemzetiségűeknek, hanem a román népnek is pótolhatatlan veszteséget jelentene. A terv végrehajtása a romániai nemzetiségek számára anyagi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, közösségeik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett, meggyorsított beolvasztásukat jelentené. A területrendezési terv végrehajtásának megkezdése újabb terheket róna a magyar—román viszonyra is. A településszerkezet ilyen jellegű átszervezésével, „modernizálásával" együttjáró kényszerű lakóhelyválloztatás, az áttelepítések, összességében a nemzetiségeket korlátozó politika sérti «z- alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokat, ellenkezik a humanizmus szellemével és a szocializmus eszméjével. Az emberi jogok védelme és az egyetemes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye. E jogok tiszteletben tartására Románia is számos dokumentumban — így az Egyesült Nemzetek Szervezete „A polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányá"-ban, valamint a helsinki záróokmányban — legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközj jogi kötelezettséget vállalt. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kifejezi reményét, hogy a Román Szocialista Köztársaság kormánya felülvizsgálja ez irányú elképzeléseit, terveit, eltekint azok végrehajtásától. Ezzel jelentős akadályt hárítana el a magyar és a román nép közeledésének, barátság;» elmélyítésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A magyar Országgyűlés felhívja a román nagy nemzetgyűlést arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szellemében tegyen meg minden erőfeszítést e súlyos problémák megnyugtató rendezésére. Magyarország változatlanul kész az érdemi együttműködésre. Mkotmány-elökészítö bizottságot választottak Az Országgyűlés határozatot hozott a számos új törvény megalkotását kezdeményező, korábban nyilvánosságra hozott úgynevezett ..demokrácia csomagtervvel" kapcsolatban is. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságánalt júniusi ülése elé terjesztett tervezetről akkor egy áthidaló megoldás született, amelyet a törvényhozó testület most — Jtis módosítással — egyhangúlag határozati erőre emelt. Ennek megfelelően az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szeptemberi ülésszakon adjon tájékoztatást a parlamentnek a politikai intézményrendszer reformjával kapcsolulos tervekről, azok irányáról. a megalkotandó jogszabályok sorrendjéről. megalkotásuk határidejéről. Az Országgyűlés ezután egy rendkívüli jelentőséggel biró közjogi feladattal foglalkozott: Alkotmány-előkészítő Bizottságot választott. A munkacsoport tagjaira és tisztségviselőire vonatkozó — előzetesen kidolgozott — javaslatot a képviselők egy tartózkodással elfogadták. A munkacsoport elnöke Kallai Gyula (országos lista), titkára pedig Gajdócsi István (Bács-Kiskun m. 13. vk.) lett. A határozatot kiegészítő indítványok között a képviselők két új tagot is a bizottságba választottak. Ugyancsak módosító indítványként hangzott el, hogy az előkészitő bizottságban minden megyéből legalább egy képviselő kapjon helyet. Kisebb vita keletkezett a bizottság feladatának értelmezése körül: új alkotmány kimunkálása-e a cél, avagy a már meglévő alaptörvény módosítása: hiszen a személyi feltételeket ennek megfelelően kellene kialakítani. Az Országgyűlés elnöke a felvetésre válaszolva leszögezte: új alkotmány kidolgozásáról van szó; nem egyszerűen módosításról. hanem alapos átdolgozásról. Az Országgyűlés nyári ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak harmadik munkanapján Stadinger István elnökölt. Straub F. Brúnó interjúja Paskai Lászió nyilatkozata Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek, a Püspöki Konferencia elnöke bíborosi beiktatásakor nyilatkozatot adott az Üj Ember cimű katolikus hetilapnak. Nyilatkozatában többek között szól a Szent István király halálának 950. évfordulóján rendezett ünnepségekről, a maradandó megemlékezésekről, majd így folytatja: — Annál nagyobb szomorúság viszont számomra, hogy bíborosi beiktatásomat követő első megnyilatkozásomban tiltakozó szavamat kell felemelnem a nemzeti kultúra érdekében. Megdöbbenéssel értesült az egész világ arról a döntésről, hogy a romániai kormányzat az ország falvainak nagyobb részét teljesen meg akarja szüntetni. A falvak nemcsak kisebb létszámú települések, hanem egy ország egészének szerves részét is alkotják, sajátos nemzeti értékek, és a népi kultúra otthonai. Az épületek, .köztük a templomok lerombolása pedig a történelmi és kulturális értékek elpusztítása, függetlenül attól, hogy az ott élő állampolgárok milyen nemzetiségűek. Számunkra különösen fájdalmas, hogy ez a terv Romániában nemcsak a román és a német, hanem a magyar nemzetiségű falvak elpusztítását is jelentené. Teljesen érthetetlen, hogy Európában, a huszadik század második felében ilyen elhatározás hogyan születhetett meg. Es számunkra ez annál inkább szomorú, mert mindez olyan országban történne, amellyel baráti kapcsolatban akarunk élni, és amelynek lakóihoz annyi rokoni, baráti kapcsolat fűz. Egyházunk tagjai, mint magyar állampolgárok a tiltakozók sorába állnak. Ezt igazolja a hozzám érkezett számtalan levél, kérés, aláírásgyűjtés, püspöktestvéreim és paptestvéreim megnyilatkozásai. Mindezek alapján a magyar katolikus egyház hívei neveben is kérem a hazai és nemzetközi állami és társadalmi szerveket: tegyenek meg mindent, hogy ez, a kultúrát és történelmet, ezzel együtt az embert és nemzeti önazonosságát pusztító szándék ne nyerhessen végrehajtást. Mindezt nem azzal a szándékkal tesszük, hogy egy ország belső ügyeibe beavatkozzunk, hanem hogy védjük mindenütt az alapvető emberi jogok érvényesülését. Bizok abban, hogy a nemzetközi közvélemény hatása meg tudja értetni a romániai kormányzattal, hogy elhatározásának végrehajtása mennyire káros, sót tragikus lenne nemcsak az ott élő nemzetiségek hanem az egész nép és társadalom számára is. Nyilatkozatának végén Paskaá Lászió bíboros hangsúlyozza: — Az esztergomi érsekek a magyarság nemzeti és kulturális értékeinek a védelmét szolgálták mindig. Ezt a célt akarom szolgálni, mint esztergomi érsek, amikor most a bíborosi kinevezést elnyertem. # Washington (MTI) Mint az Országgyűlés üléséti bejelentették, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács újonnan megválasztott elnöke jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol tudományos konferencián vesz részt. Az MTI washingtoni tudósítójának a Massachusetts államban levő Cape Co-ról, a Woods Hole kutatóintézetből telefonon adott interjút. Először amerikai tartózkodásáról szólt. — Még januárban kaptam meghívást arra, hogy Wcods Hole-ban, ahol SzentGyörgyi Albert életének utolsó évtizedeit töltötte, s ahol dolgozott, vegyek részt egy emlékszimpóziumon, ahol ugyan a korszerű tudomány kérdéseiről van szó, de Szent-Györgyimbe néhány volt munkatársát meghívták, hogy beszéljenek emlékeikről. Engem arra kértek fel s azért hívtak meg, hogy a korai szegedi időszakról, a harmincas évekről beszéljek, amikor Szent-Györgyi nagyon szép eredményeket ért el, amikor önállóvá lett. Ezt még csak ezután fogom elmondani a konferencián, amely most kezdődött. Beszélni fogok az izgalmas időkről, amikor még fiatalok voltunk. Csak e meghívás után merült fel annak lehetősége, hogy a Parlament esetleg megválaszt erre a magas közjogú funkcióra, de én úgy gondoltam: nagyon fontos, hogy ezen a SzentGyörgyi emlékszimpóziumon mindenképpen részt vegyek, hiszen valamennyi résztvevő közül én képviselem egyedül azt a szegedi korosztályt, amellyel fiatal korában együtt dolgozott. Egy kicsit körül is akarok nézni, nemcsak itt, ahol a tengeri biológiai intézet működik, hanem New Yorkban is. Terveiről, elképzeléseiről Straub F. Brúnó a következőket mondotta: — Ami a jövőre vonatkozó elképzeléseimet illeti: amikor hazamegyek, lesz mit tanulnom, de ez nem először fordult elő az életben. Ha az ember a tudományra adja a fejéts akkor az annyit jelent, hogy min den évben, ha éppenséggel nem minden hónapban, valami újat kell tanulni. Ez a közjogi tisztség, amire most a parlament megválasztott, természetesen egész más működési kort jelent. Hazatértem után hozzá kell kezdenem alaposan megtanulni: mit jelent ez a feladat pontosan, hogyan lehet ezt jól csinálni. — Az, hogy a Parlament mcst egy pártonkivülit, értelmiségit választott az Elnöki Tanács telnökéül, politikai tett. Az Elnöki Tanács elnökének természetesen az egész népet kell képviselnie, de ezen belül nyilvánvalóan különös figyelemmel fogom kísérni az értelmiség helyzetét, a tudományt, a kultúrát, az oktatást. — Hogy mit tud tenni az Elnöki Tanács elnöke, azt a jelenlegi alkotmány nem határolja túlságosan körül. Nyilvánvaló azonban, hogy a változások, az értelmes irányba, a demokrácia fejlesztésére irányuló változások kialakításában — gondolom — bizonyos részt tud venni, és hasznos munkát tud kifejteni. Ez az én célkitűzésem — mondotta az MTI tudósítójának adott telefoninterjújában Straub F. Brúnó. Rádiótelex MAGYAR-AMERIKAI KÜLÜGYI TÁRGYALÁSOK Kovács László külügyminiszter-helyettes az Egyesült Államok külügyminisztériumának meghívására június 29-én és 30-án látogatást tett Washingtonban. A megr beszéléseken áttekintették a kelet—nyugati viszony, a fegyverzetkorlátozás, valamint az európai biztonsági és együttműködési folyamat legfontosabb kérdéseit. Mindkét részről pozitívan értékelték a magyar—amerikai kapcsolatok alakulását. Egybehangzóan megállapították, hogy a két ország viszonyának kiemelkedő fontosságú eseménye lesz az MSZMP főtitkárának, a magyar kormány elnökének közelgő látogatása, ami alkalmat ad a kölcsönös előnyökkel járó együttműködés új lehetőségenek feltárására. KUBA SEGfT NICARAGUÁNAK Az elkövetkező három évben Kuba összesen 150 millió dollárnak megfelelő támogatást nyújt Nicaraguának, s ennek részeként elengedi a közép-amerikai országnak vele szemben fennálló 50 miQió dolláros adósságát is jelentette be csütörtökön Managuában Dániel Ortega. A nicaraguai államfő bejelentése volt az egyetlen hivatalosan elhangzott állásfoglalás a négynapos havannai látogatás eredményeivel kapcsolatosan. SHULTZ HONDURASBAN George Shultz amerikai külügyminiszter csütörtökön közép-amerikai körútjának haimadik állomására, ,Hondurasba érkezett. Az amerikai dipolmácia irányitója megérkezésekor méltatta a „nicaraguai konfliktus frontvonalában" álló ország szerepét, s a palmerolai katonai légitámaszponton Hondurasban állomásozó amerikai katonákkal is találkozott. KOKAIN A FEHER HÁZBAN Kokainbotrány robbant ki a Fehér Házban: az elnöki palota biztonsági rendőrségi szolgálatának, a Secret Service ügynevezett egyenruhás részlegének három tagjáról, valamint a Nemzetbiztonsági Tanács apparátusának két titkárnőjéről derült ki, hogy drogot használ. A titkárnőket azonnali hatállyal elbocsátották, a rendőröket felfüggesztették állásukból és széles körű vizsgálatot indítottak