Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

tulQl VILÁG PR01 ÍJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 137. szám 1988. június 9., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A jövő hónapban nyit a vásár Az év első hónapjaiban a hazai vállalatok meglehetős óvatossággal küldték el jelentkezéseiket a vásárigazgatósághoz. Április—májusban aztán gyakrabban hozta a posta a helyigényléseket. Ügy látszik, a gazdaság új szabályozói által kijelölt mozgástérbe nagyon sok gazdálkodó beleillőnek érzi n Marx téri bemutatót. Mindenesetre most már bizonyos: semmivel sem lesz szegényesebb az idei szegedi vásár, mint a korábbiak voltak. Sőt... Most lényegesen több kiállító árusítja is a portékáit, mint máskor bármikor. A Július 22-én nyit az idei Szegedi Ipari Vásár. Tehát érthető, hogy ezekben a hetekben már nem elég a napi feladatok elvégzésére a nyolcórás munkaidő azoknak, akik az előkészítéssel, szervezéssel és tervezéssel foglalkoznak. rocskát szeretnék átnyújtani majd a kiemelkedőt provasutas szakközépiskola dukál° vállalatoknak, szövetkezeteknek, kisvallaludvarán 540 négyzetméteres ideiglenes pavilont építenek fel. Ebben mutatkoznak majd be a könnyűipari gyártók. Több bank is standot nyit ezúttal a másfélhetes bemutatón. Általában nagyobb komfortot igényelnek a résztvevők, mint a kozóknak és kisiparosoknak. Július utolsó napjaiban lép fel a szabadtéri színpadon óráról órára a legújabb Fekete-tenger menti divat szerint készült modellekkel. A vendéglátás újdonsága, hogy odesszai 'kert is nyílik a bemutatótermek és a szabadtéri kiállítások szomszédságában. Itt megkóstolhatok lesznek az orosz és az ukrán konyha specialitásai, sütemények és deszertek, valódi orosz teát és kávét is kínálnak majd. Ezt a munkát Szeged testvérvárosából érkező két szakács és egy cukrász irányítja. .Nyílik a látnivalók közti séta során megéhező, vagy megszomjazó vendégek számára — többek között — magyaros halászkert is. Mozgóárusok kínálnak majd valódi olasz fagylaltot. A nagybani piac a vásár idejére Kiskundorozsmára költözik ki. Magyarországon először lép a kiállításlátogató nagyközönsége elé a vidék első kereskedőháza: a Vidia. A Merkúr és a Konsumex személygépkocsikat és lakókocsikat állít ki. A Videoton és a Metalloglobusz videó- „..„^ _ korábbi években. Például falra vetiti ki a helyben vett íafj"tervékrőTis' Szó"esett. A több telefon lesz a tárgya- T*^, .SnTötévenként! bemutatók kő A parabolaantennák es az ;„hl,,n nh-jcnánák : lókban. Mar kinyomtattak égi jelek, vételéhez szükséaz új vásári belépőket is. ges elektronikai egységek ., , .. .., meg is rendelhetők itt. Szaztizenhet termek kozul választja majd ki a zsűri és Aláírták már a megállaa közönség a dijra érdeme- podást a szovjet és a jugoseket. Lapis András szegedi szláv vendégkiállitókkal is. szobrászművész tervezett űj Az odesszaiak ezúttal a kokisplasztikát az elismerések rábbi két pavilon helyett •tárgyi jelzésére. Nemcsak csak egyet igényelnek, de most, hanem a következő hoznak egy divatbemutatóévek vásárain is ezt a szob- programot is. Hat maneken A vásár igazgatóságának legutóbbi ülésén mar a távzött jobban kihasználják a pavilonokat. 1990-ben talán újabb nemzetek képviselői is megjelennek kínálatukkal. Esetleg változik a vásárnyitás időpontja, hiszen például júniusban az üzleti életből még kevesebben töltik nyári szabadságukat, mint július végén, a kánikula kellős közelién. B. I. állandó változásban a mezőgazdaság Eddig kevés hasonlóan hasznos és őszintén tárgyila- időjárás viszontagságainak gos előadással fűszerezett szakmai konzultáción vehettem kitett ágazatnak. Az erde, , . ' n . „., T. . kéltség megtartasaert, nereszt, mint tegnap, szerdán Pusztaszeren, a Het Vezer javitásáért feltétlen küTsz-ben. A helyi vezetőkön kivül a csengelei, a két kiste- lön kell választani a munleki és az ópusztaszeri tsz, a mikrokörnyezet képviselői is kajövedelmet és a vállalkojelen voltak, s érdeklődéssel hallgatták a TOT, a MÉM, a z6i jövedelmet. megyei földhivatal és téeszszövetség illetékes, s egyben a tárgyalt téma részleteiben is járatos szakembereit. Mi is foglalkoztatja e tér- építeni az egységes adózási ség mezőgazdasági üzemeit? és támogatási rendszerbe. iMivel kedvezőtlen termőhe- Ez az egységesség a nyerelyi adottságú területen gaz- ségadóval történő szabályotiálkodnak, a mód, ahogyan zásban valószínűen megitt a jövőben is illene meg- szünteti az élelmiszerélni ebből a földből, s ezzel gazdaság más hátrányos a tagsággal. Mert manapság helyzeteket kompenzáló kevés a szorgalmas munka, kedvezményét. Ugyanakkor a hajtás, előre látni kell az várhatók előnyös vonások irányokat, melyek esnek is, így a még meglevő küegybe a népgazdaság érde- lönadók megszüntetése, keivel, s lehetőségeivel. Anélkül, hogy a részletekben elmerülnénk, néhány fontos vonást érdemes kiemelni e megbeszélésből. Azt is előre kell bocsátani, a kérdések jó része még nem eldöntött, az illetékes fórumok még épp tanulmányozzák, vitatják, s csiszolják az ésszerűbb, Az egységes társadalombiztosítási járulék bevezetése szintén növekvő befizetést jelent a mezőgazdaságban, de ha ennek 'korrektül ide jut az ellenértéke, nem vitatja senki a jogosságát. Ez azonban megnöveli a termelési költségeket, melynek természetes módon kell megjelenni az illetve erősebb árakban. Ennek az érvénye.... . , , sítése két oldalról is veszélyallaspontok alapjan. ben yan Egyrészt a termé. A régi szövetkezetpolitika kek felének árkialakításámég él, aszerint kell tevé- ban élnek még hatósági kenykedni, mivel még nincs megkötések, amelyet az életkiforrott új. A népgazdaság színvonal-szabályozás eszhelyzete viszont szükséges- közeként alkalmaznak. A sé teszi az újrafogalmazást. kkek többi részében Egyrészt a koltsegvetes . . igyekszik mindenféle támo- sz°nt kinalati piac van, gatást 'lefaragni, s ez alól a itt emiatt nem biztos, hogy mezőgazdaság sem kivétel. a vevő hajlandó megfizetni Ugyanakkor a tervekben maBasabb árat előirányzott termékmeny- a magasaD0 aratnyiséget elvárják az ágazat- A nyereségtartalék-képzés tói. A társulási törvény je- továbbélése kétséges, így lentős változást hoz majd e legalább a Kölcsönös Tákörben is. Az új szervezeti mogatási Alap megtartásáíormákat is be kell majd hoz elemi érdeke fűződik az •A téesztörvény-módosítás a jogszabályok negyedét érintette. Ebben az az újszerű, hogy csak négy kőtelező, s nem is az alapvető gazdálkodási pontokat érintő rendelkezés van. A többi: lehetőség, amelyet a módosított alapszabályokban kimunkálva lehet a fejlődést segítő elemként hasznosítani. A téeszszövetségnek egyre inkább gazdasági érdekvédelmi szerepet kell kivívnia, s ennek módjáról a szövetkezetek véleményét is kikérik. T. Sz. I. Elutazott hazánkból a finn államfő Megbeszélés Grósz Károllyal, beszéd az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén, látogatás a finn kolónián Zsúfolt programja volt. szerdán a finn köztársasági elnöknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Mauno Koivisto országa helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek derekának stagnálása után az elmúlt tíz esza Minisztertanács elnöke reggel a Parla- tendőben gyakorlatilag töretlen volt a finn ment nándorfehérvári termében találkozott Mauno Koivistóval. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget Magyarország helyzetéről, beszélt az elmúlt években megnövekedett gazdasági nehézségekről, szólt ezek okairól. Áttekintést adott azokról az elhatározásokról — így az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági, társadalmi kibontakozási programjáról, a kormány stabilizációs munkaprogramjáról, valamint u közelmúltban megtartott országos pártértekezlet döntéseiről —, amelyek e gondok megoldása érdekében a gazdasági és politikai reformfolyamatok felgyorsítását és kiteljesítését szolgálják Hangsúlyozta, hogy céljaink eléréséhez az eddiginél is nagyobb mértékben kívánunk támaszkodni a nemzetközi együttműködésből adódó előnyökre. Aláhúzta, hogy a magyar gazdaság szerkezetégazdaság fejlődése. Kiemelte, hogy ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt az ipari szerkezet korszerűsítésének, az oktatásnak és a szakképzésnek, valamint a kiterjedt nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A két államférfi egybehangzóan kitűnőnek minősítette Magyarország és Finnország kapcsolatait, s megerősítette az együttműködés fejlesztésére irányuló kölcsönös készséget. Mauno Koivisto finnországi látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A délelőtti órákban Mauno Koivisto feleségével az Iparművészeti Múzeumba látogatott, s megnyitotta a Finn forma című kiállítást. A múzeumból az Országházba vezetett a finn államfő útja: részt vett é.s beszédet nek korszerűsítésére irányuló lépéseink jó mondott az Országgyűlés külügyi bizottsálehetőséget biztosítanak külföldi partnerek gának kibővített ülésén a Parlament kong— köztük finn vállalatok — bekapcsoló- resszusi termében, dúsára. (Folytatás a 2. oldalon.) Napirenden a megye gazdaságának korszerűsítése Ülést tartott a koordinációs bizottság A Csongrád Megyei Tanács gazdaságknrszerűsitési üzemekkel létesítsen kapcsokoordi naciós bizottsaga "tegnap, szerda délelőtt tartotta latot, amelyek feje fölött meg első rendes ülését, a megyei tanács székházában. Az már gyülekeznek a viharülés egyben a bizottság aktív munkájának megkezdését is felhők. Lovász László, a jelentette. Lehmann István, a Csongrád Megyei Tanács Tisza Bútoripari Vállalat elnökének általános helyettese (egyben a bizottság elnö- vezérigazgatója is a profiké) köszöntötte a megjelenteket, majd előterjesztette a szintű információszerzést napirendi pontokat: 1. Gazdasági helyzetkép, a struktúra sürgette, s maga is adott inkorszerűsítési koncepciója Csongrád megyében; 2. A foglalkoztatáspolitika aktuális feladatai; 3. A bizottság működésével összefüggő hatásköri kérdések, munkamódszer, eszközrendszer, információ; illetve 4. Vita, javaslatok. formációkat vállalata gazdálkodásáról. Szentgyörfiyi Pál. a Budapest Bank Bt. megyei fiókvezetőjének véleménye szerint a bizottság, mint tanácsadó szerv működhet jól. Fraknóy Gábor, az MSZMP Szeged V.'rtor.i Bizottságának titkára egy sor ellentmondást fedezett fel a bizottság hatáskörének, illetve működési területének kijelölésében — esetenkénti Az első napirendi pontról hasznot hajtani. Elő kellene Huber Bertalan, a Csongrád segíteni a vállalkozói magaMegyei Tanács vb ipari osz- tartás kialakulását, már tályának vezetője adott tá- csak azért is, mert a szerjékoztatást. Mint kifejtette: kezetátalakításnak nemcsak a közvéleményben eléggé állami, hanem vállalati felrossz vélemény alakult ki az adatai is vannak. Az úi túriparról, de az is igaz, hogv sasági törvény önmagában vélemény^ési, tanácsadó az ipari vallalatok nyerese- nem erősítheti a vallalkozoi géből többet már nem lehet szellemet. Óhaj szintién foelvonni. mert akkor már a galmazta meg: újabb ipari létük kerülhet veszélybe, alágazatoknak kellene megOrszágosan sem ment végbe teremtődni a megyében. Miaz ipar alapvető strukturális után a jövőben az olajipar átrendeződése — a vállala- termelése nem nő, várhálótoknak nincs 4—5 évre elö- an a feldolgozóipar javara re látható koncepciója, síra- fog eltolódni az ipar izertégiája. A szabályozó rend- kezete. Bár a vállalatok szer a rövid távú érdekeket többsége „guruló tervezést" állítja előtérbe, a szűkös alkalmaz, azaz nincs (nem pénzforrások egyre nagyobb lehet) stratégiája, remélhehányadát fordítottuk és fer- tőleg a termelési típusú kap- gazdálkodási egyd.tjuk olyan beruházásokra. csőlátók is megerosodr.ek elé. indítványozta: foamelyek csak hosszú evek majd a del-alfoldi regio val múltán tudnak népgazdasági lalatai között. testület létrehozását javasolta. Vahl Rezső, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezető helyettese egyetértve azokkal a hozzászólásokkal, amelyekben az fogalmazodolt meg. hogy a gazdaságkorszerűsítési koordinációs bizottság ne csak egy plusz bizottság legyen, hanem — anélkül, hogy beavatkozna a vállalatok életébe — tükröt VIS Építőművészek tiltakozása A Magyar Építőművészek A szövetség vezetősége Szövetségének vezetősége — felhívással fordult a világ mint levelében közli -úgy épitészeihez hogy „emeljék döntött, hogy tiltakozik „a , ... romániai nemzetiségi kis fel szavukat a romaniai nemfalvak erőszakos megsem- zetiségi kultúra ,felszámolámisítésére kidolgozott terv" s4ra irányuló településpolimegvalósítása ellen. Rámu- -k . elhatározásokkal szemtatott, hogy ez az akció „szétzúzza a mai Románia ütn • területén élő magyar, né- A szövetség vezetősége a met és más nemzeti ki- levelet és a feh ivást megsebbségek történeti azonos- küldte több mint hetven ságtudatát". Hangsúlyozta, ország építőművész szövethogy „az épített környezet ségének, több nemzetközi minősége semmi mással szervezetnek, számos magyar nem helyettesíthető érték, s es külföldi közéleti szeméaz emberiség közös kincse", lyiségnek, sajtószervnek. Rantal Zoltán, a Csongrád Megyei Tanács vb munkaügyi osztály vezetője a foglalkoztatáspolitika aktualis feladatairól szólva hangsúlyozta: mielőbb meg kell teremteni az összhangot a szerkezetváltás és a szakemberképzés feladatai között. A szakemberképzés jelenlegi rendszere rugalmatlan, szükség volna az abban tervezett változtatások mielőbbi bevezetésére. Harmadik napirendi pontként Lehmann István vázolta fel a bizottság működésével kapcsolatos kérdéseket. Az ezt követő vitában elsőként felszólaló Vajda György, a Démász vezérigazgatója arra kérte a bizottságot, hogy elsősorban azokkal a vállalatokkal. galmazzák újra a bizottság tevékenységi körét, s azt terjesszék a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Szeles Béla. a Csongrád Megyei Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal igazgatóhelyettese konkrét feladatok kidolgozását vetette fel avégett, hogy a kritikus helyzetben levő gazdálkodási egységeken segíteni lehessen. Klonkai László, a KSH Csongrád megyei igazgatója arról beszélt, hogy mivel a termékszerkezet vállalati kategória, a bizottságnak az ágazati szerkezeti módosítási kérdésekben kellene tanácskoznia. Az 1987. november közepén (!) megalakult megyei gazdaságkorszerűsitési koordinációs bizottság következő ülését szeptemberben tartja. D. A. L. « <i