Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

Péntek, 1088. június 24. Új fonóüzem A Zala megyei Vaspörön új alapanyag-előkészítővel bővítették a salomvári—zalaháshágyi termelőszövetkezet és a Hudaprint Pamutfonóipari Vállalat közös fonóüzemét. A környék lakói így újabb munkaalkalmat találtak a 17 millió forintból létrehozott, három múszakos üzemben Az új előkészítő- és fonógépeken — amelyekkel évente 31 millió forint termelési értéket állítanak elő — már száznegyvenen dolgoznak. Kínai delegáció Szegeden A Kínai Népköztársaság ellenőrzési minisztere, Su Csien-hszing vezetésével tegnap, csütörtökön délelőtt delegáció érkezett Szegedre, a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságra. A küldöttség tagjai: Li Csilun, minisztériumi titkárság vezetője, Jue Vej-esi, a Csirin tartományi ellenőrző iroda vezetője, Csen Hsziaotung főosztályvezető-helyettes és Csu Sli-ping, a Kuantung tartományi ellenőrző iroda helyettes vezetője. A delegációt és kísérőit fogadta Kakuszi László, a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. A megbeszélésen részt vett Bartha László, a megyei pártbizottság titkára is. Kakuszi László tájékoztatta a kínai küldöttség tagjait a megyei neb munkájáról, a vizsgálatok struktúrájáról, a szervezés, az oktatás és a felelősség kérdéseiről. Ezután Csongrád megye életét, gazdaságát mutatta be. A delegációt délután fogadta Papái József, a megyei tanács elnöke, és a vendégek ellátogattak a Felszabadulás Termelőszövetkezetbe, Később megtekintették a nemzeti emlékparkot Ópusztaszeren. A kínai ellenőrzési minisztériumi delegáció az esti órákban visszautazott Budapestre. Az ifjúsági szövetség feladatairól A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága tegnap, csütörtökön megtartotta soros ülését. A napirendek között szerepelt az ifjúsági szövetség megyei szervezetének feladatairól szóló javaslat, az MSZMP országos értekezlete után. A testületi ülést vezető Germánná Vastag Györgyi, a megyei bizottság első titkára bevezetőjében arról beszélt, hogy az ifjúsági szövetség tavaszi politikai eseményeinek lendülete most, a nyár elején, nem törhet meg. Különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy a reform, a megújulás mindenkinek és minden szervezet számára elengedhetetlen. A tanácskozás résztvevői elé terjesztett javaslat programja néhány hónapra szól, ennek ellenére olyan jelentós témákat vet föl, amelyek erősen befolyásolhatják az ifjúsági szövetség további munkáját. Elemezniük kell a KISZ tömegbefolyásának helyzetét, és ki kell dolgozni, alternatívákat a különböző ifjúsági rétegek szerveződési elveire és gyakorlatára. Meg kell határozni az ifjúsági szövetség szervezeti életének további stílusát is. Ki kell alakítani az ifjúság köreben létrejövő, a szocializmus platformján álló szerveződésekhez és egyesületekhez való viszonyukat is. Fontos feladatuk lesz az is, hogy a közigazgatási átszervezéssel összefüggésben a közvetlenül megyei irányítás alá kerülő KISZ-szervezetek és az apparátus viszonyát is kialakítsák. A KISZ KB támogatja azokat az elképzeléseket, melyek az ifjúsági szövetség tömegbefolyásának visszaszerzésére irányul. Megyei és városi feladatterveket kell készíteni az 1989ben esedékes országgyűlési és tanácsi választásokra. Azzal együtt, hogy a KISZ területi szervei értékeljék a tanácsi és társadalmi, érdekképviseleti szervekkel való együttműködésük tartalmi -és formai kérdéseit. Dolgozzanak ki javaslatot ezek korszerűsítésére, az ifjúság, hatékonyabb érdekérvényesítése érdekében. A városi bizottságok vegyék át egymástól a jó tapasztalatokat és gyakorlatot. Kissné Tóth Ilona (Hódmezővásárhely) az új szemléletről, azok személyi feltételeiről szólt. Megjegyezte, hogy a KISZ-nek, ugyanakkor a pártnak is oda kell figyelni a mozgalom legalkalmasabb -kádereire, hisz ezek egyre kevesebben vannak. A közélet tisztaságáról egy olyan példát hozott fel, hogy a baleset után a gyár egyik dolgozója örökké nyomorék marad, s ezen a helyen azidáig nem volt munkavédelmi felelős sem, s a munkahely vezetőjét ezek után még ki is \ tüntették. Majd önmagától és a testület tagjaitól is kérdezte: mi fellépünk a közélet tisztasága érdekében, de ki áll majd mögöttünk védőként? Novak Szabolcs (JATE): a megyei KISZ-bizottság elé terjesztett javaslatcsokor tükrözi azt a szándékot, amely a reform szellemében született, de ehhez szükség van a párt, a társadalmi szervek segítségére, hisz egyedül nem megy. Oktatók és hallgatók egyaránt kívánják ezt. Petróczi István (Gabonakutató Intézet) a közvélemény szerint az országos pártértekezlet egyelőre csak a lehetőséget adta meg a reform teljesítéséhez, de a szavak után már a tettek szükségesek. Tóth Tamás: (városi KISZ-bizottság első titkára) a felsorolt javaslatok tartalmával egyetértett, de szerkezetében változást kért, különös tekintettel a szintén tárgyalt második féléves munikaprogramra. Megjegyezte, hogy amit a párttól elvárunk, azt magunktól is várjuk el, mert most a pártértekezlettől szabad kezet kapott az ifjúsági szövetség. Továbbá javasolta, hogy a testületi ülések különböző fontos napirendjeinek előkészítése során a helyes döntés segítésére munkacsoportok dolgozzák ki azokat. A megyei testület tanácskozásán valamennyi, hozzászóló állást foglalt abban, és kérte, hogy a megyei pártbizottság hívja össze küldöttértekezletét. Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője erre a kérdésre válaszolva elmondta, hogy egy megyei pártértekezlet összehívásához tisztességes előkészítés szükséges, és megtartásáról a testület dönt majd. A tárgyalt javaslatot a testület a kiegészítésekkel, a hozzászólásokkal, a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta. Cz. J. Pártértekezlet után Konzervgyári vélemények A Szegedi Konzervgyár termékeit aligha kell bemutatni; nap mint nap „összefutunk" a boltokban a jól ismert emblémával. Annál ritkábban esik szó a termelés hátteréről, így például a gyárban dolgozó pártszervezet tevékenységéről, a párttagok terveiről, gondjairól. A közelmúltban lezajlott országos pártértekezlet 'jó alkalom volt arra, hogy e közösség hétköznapjaiba is bepillanthassunk. Juhász Lászlónétól, a pártvezetóség titkárától először azt kértem, szolgáljon rövid konzervgyári „pártéletrajzzal". — Gyárunkban közel 150 párttag végzi munkáját három alapszervezetben, míg az irányítás feladata egy kilenctagú pártvezetőségre hárul. E szervezeti felépítést még az idén meg kell változtatnunk, pártbizottságot alakítunk abban a reményben, hogy ezzel nő önállóságúnk. A szervezeti szabályzat ennek kereteit biztosítja is, hiszen megkapjuk az önálló tagfelvételi és fegyelmi jogot. Ami pedig a viszonylag késői időpontot — októbert — indokolja? Mindenképp meg akartuk várni az országos pártértekezlet határozatát. hogy már ennek szellemében készítsük elő a vállalati pártértekezlet tanácskozását. — Ha már szóba került, az országos fórum vitája, szóljon talán arról, miként értékelték a konzervgyári dolgozók az ott elhangzottakat. — Már az előkészítés során nagy volt párttagjaink várakozása, majd a háromnapos vitát a nagy többség úgy összegezte. Megfelelt a várakozásnak, hiszen a felszólalásokból kitűnt — a tagkönyvcsere során elhangzottak eljutottak a part legfelsőbb fórumaihoz is, a legkülönbözőbb, párttagságot, országot érintő témák teret kaptak a vita során. Elégedetten vették tudomásul párttagjaink a személycseréket is, hiszen mint mondták, a meghirdetett változásokhoz, a kibontakozási program megvalósításához ' erre elengedhetetlenül szükség volt. A pártértekezlet óta egyébként két alapszervezetünk tartott taggyűlést, s ezeken egyöntetű vélemény alakult ki az ügyben, hogy az országos tanácskozás mintájára meg kellene tartani az alsóbb szintű — így megyei, városi — pártértekezleteket is. Természetesen ezt magunkra is érvényesnek vesszük, s mint már említettem, a vállalati tanácskozás októberben dönt majd a konzervgyári pártszervezet konkrét tennivalóiról. — Gondolom, erre készülve máris gyűjtik a terveket, javaslatokat. — Minden részletre kiterjedő konkrét álláspontot természetesen még nem alakíthattunk ki, de az máris világos, hogy pártmunkánkat a mai kor követelményeinek megfelelően kell alakítanunk. Így például szeretnénk az eddiginél nagyobb önállóságot biztosítani alapszervezeteinknek, elérni azt, hogy önmaguk döntsenek munkaterületükről, azokról a témakörökről, amelyek megvitatását feltétlenül szükségesnek tartják. Emellett feltétlenül változtatni kell nálunk is az adminisztrációs munkán. Csak az kerüljön papírra, ami mindenképp elengedhetetlen, hiszen az nem vihető tovább, hogy a társadalmi munkában dolgozó, egyébként is leterhelt pártaktivistáink idejének nagy ré,szét az adminisztrálás rabolja el. Alakítani szeretnénk politikai képzésünk jelenlegi formáin is, mivel úgy látjuk, egész napi munka után a jelenlegi módszerekkel már nem lehet lekötni a figyelmet. Több külső előadó segítségére számítunk, arra, hogy mindig aktuális témákat dolgozhatnak fel a terület szakértőinek segítségével. Pártmunkaügyben megfogalmazódott egy fontos kérés is. Szeretnék párttagjaink, ha az eddiginél gyakrabban keresnék fel vállalatunkat, pártszervezetünket az irányító pártbizottságok munkatársai, s mivel az embereket nagyon érdekli az országos politika alakulása, alakítása — örömmel látnánk központi bizottsági tagot is rendezvényeinken. Befejezésül csak annyit: pártszervezetünk, párttagjaink nem felejtik el, hogy egy iparvállalaton belül fejtik ki tevékenységüket. így változatlanul kiemelt feladatnak tartják a gazdasági feladatok végrehajtását, azt, hogy a pártmunka eszközeivel — gondolok itt a tennivalók megismertetésére, a végrehajtás szervezésére, az ellenőrzésre — támogassa a gyár munkáját. Bátyi Zoltán Függetlenebb vállalatok Az élelmiszeripari vállalatoknál a vártnál kisebb mértékben növekedett a belső szervezeti egységek önállósága, és az anyagi érdekeltségi rendszer sem alakult ki megfelelően — állapították meg a közelmúltban az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetében, ahol a kisebb egységek — üzemek, | gyáregységek, műhelyek — AIDS-ellenes program AIDS-ellenes propagantíalervet fogadott el csütörtöki ülésén az Országos Egészségvédelmi Tanács AIDS-bizottsága. A program a lakosság széles körű tájékoztatásával és felvilágosításával a betegség megelőzését kívánja elősegíteni. A tervezetet az Országos Egészségnevelési Intézet munkatársai dolgozták ki, az Országos Piackutató Intézet előzetes felmérésének eredményei alapján. Az év elején készült vizsgálatban azt tárták fel, hogy a 14 éven felüliek mennyire ismerik az AIDS-betegség tüneteit, terjedését és megelőzésének módjait. Megállapították, hogy a lakosság 25 százaléka hiányosan tájékozott, 40 százaléka pedig egyáltalán nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Rámutattak arra is, hogy az emberek meglehetősen kevéssé ismerik az AIDSf^rtözés súlyosságát és a gyógyítási lehetőségeket; a tünetekről pedig alig tudnak valamit. A tájékoztatás érdekében a bizottság — az elfogadott program szerint — összehangolt társadalmi propagandakampányt indít, s a különböző társadalmi szervezeteket, klubokat és egyesületeket is be kívánják vonni az AIDS-ellenes küzdelembe. A betegségről és a helyes védekezésről nyomtatványokat, leporellókat szándékoznak elhelyezni 3 munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben és más nyilvános helyeken. Köztéri plakátokkal és szórólapokkal hívják fel a fi'gyeúnet arra, hogy az AIDS-ellenes küzdelemben a fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni, hiszen pillanatnyilag :— a kiemelkedő kutatási eredmények ellenére — a betegséget nem lehet gyógyítani. A középiskolákban a jövőben tananyagba kívánják beépíteni a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat, s ehhez tájékoztató füzeteket és diasorozatot készítenek. A tervek szerint még az idén AIDS Tájékoztatási és Propaganda Bankot hoznak i'étre a megjelent .AIDSellenes reklám- és propagandaanyagokból és publikációkból. A bizottság tagjai beszámolót hallgattak meg a IV. nemzetközi AIDS-konferenciáról, amelyet június 11— 16. között Stockholmban rendeztek meg. A konferencián részt ;vett I magyar szakemberek a tájékoztatóban kiemelték, hogy az elmúlt évben a vírusra vonatkozó ismeretek köre jelentősen bővült, s ez már előkészíti a későbbi, hatékony terápia kialakítását. (MTI) dolgozóinak helyzetét elemezték. Néhány tröszt megszűnésével, illetve a tröszti szervezet módosításával az elmúlt években függetlenebb gazdálkodást folytató vállalatok jöttek létre. Az édesiparban, a hütöiparban és a növényolajiparban, ahol a decentralizálás régebben megvalósult, ott a gyári önállóság ' a bérgazdálkodásra, a létszámgazdálkodásra és a gyártmányösszetétel alakítására is kiterjed már. Sajátos a helyzet a sütőiparban, ahol a kisebb egységek önállóbb gazdálkodását a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó szervezetek létrehozása kényszerítette ki. A kisebb kenyérgyárak, pékségek általában jól elhatárolható fogyasztói körzeteket látnak el áruval, a termékek kínálatát az igényekhez alkalmazkodva tudják alakítani, és érdekeltségük is részben eszerint változott, javult meg. Az Édosz elemzése szerint gond, hogv a vállalatoknak viszonylag szűk köre rendelkezik olyan korszerű belső szabályzattal, amely előmozdítaná az önállóságot, és önelszámoláson alapuló érdekeltséget teremtene. A legtöbb helyen hiányzik a kisegységek eredményességét (vagy eredménytelenségét) kimutató elszámolási rendszer. így a vállalati jövedelemhez való hozzájárulás mértékét inkább csak a teljesítmény alapján állapítják meg; nem képesek a termékek minőségének alakulását, az anyaggal, energiával való takarékos gazdálkodást kellően figyelembe venni. Jó példa azért van: a cukor-, a hűtő- és a sütőipari vállalatok több mint a felében folyamatosan értékelik, hogy az egyes üzemek, üzemrészek eredményükkel milyen mértékben járulnak hozzá a vállalati nyereséghez; a törekvés egyre erőteljesebb erre a növényolaj-, a tej- és az édesiparban is. Más élelmiszer-feldolgozóknál egyelőre nehezíti az önálló egységek értékelését az is, hogy a nyersanyagok, felkész-termékek egymás közötti elszámolásának es nyilvántartásának rendszere még nem tökéletes. 'gy gyakran nem ellenőrizhető az sem, hol keletkezett veszteség, selejt, ami közvetlenül jellemző a munka minőségére. Sok helyen nem tisztázott a szolgáltató egységek tevékenységének elszámolása, előfordul például, hogy utólag pontatlanul terhelik a javító, karbantartó munka értékével az önelszámoló rendszerben dolgozó termelő részlegeket. Az önállósághoz kapcsolódó ösztönzési rendszert ugyancsak elemezték az élelmezésipari szakszerve^ zetben, megállapították: á vállalatok többsége még nem tudott olyan érdekeltségi formákat kialakítani, amelyek a termék-előállítás eredményességén, a minőségén alapul, legfeljebb a teljesítmény fokozását elősegítő módszereket alkalmazzák. A minőség szerinti premizálásra újabban a növényolajiparban, a malomipar nagyobb üzemeiben és a tejipari vállalatok egyes részlegeiben vannak sikeres kezdeményezések. Ahol már a minőséget is figyelembe veszik; ott a fizikai dolgozók keresetének legfeljebb 10 százaléka a mozgóbér, és csupán az exportra termelő vállalatoknál éri el az ilyen jellegű bérhányad a 15-16 százalékot.