Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

2 Péntek, 1988. június 24. Berecz János nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) nek. Többen megkérdezték például, hogy mi van Lázár elvtárssal, mert róla nem esik szó a mai ülésről készü­lő kommünikében sem. O nyugdíjba ment, hiszen nem választották újjá a párt fó­titkárhelyettesévé. Mások helyzetében is változás állt be, s ott, ahol eddig dolgoz­tak. kérték felmentésüket. Dönteni kellett, hogy milyen javaslatot teszünk e posztok betöltésére. A főtitkár-kor­mányelnök kijelentette: ad­dig akar Ikormányelnökkénl tevékenykedni, amig elvégzi azt amit korábban felvál­lalt; részben szerkezeti, rész­ben pedig személyi változta­tások végrehajtása a kor­mányban. Erről is. ilyen dol­gokról is szó esett ma. Es ..rá kellett tekinteni" az MSZMP Budapesti Bizottsá­ga első titkárának jelölésé­re is. Ez nem a Központi Bi­zottság kompetenciája, de nincs kifogása az ellen, hogy a jelölőbizottság azt a sze­mélyi javaslatot terjessze elő. amit eddig előkészített A jelölőbizottság olyan tájé­koztatást adott, hogv — bár sok név hangzott el a párt­bizottság tagjaival való be­szélgetés során — nagy több­séggel két elvtársat. Iványi Pált, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Fő­városi Tanács elnökét és Jassó Mihályt, a budaoesti pártbizottság titkárát java­solják jelölni. Egyetértünk azzal, hogy kettős jelölés le­gyen — ha csak az ülésen nem lesz egy harmadik je­lölt is. — Kisebb vita után arról is döntött a Központi Bi­zottság. hogy ezután mindig közzéteszi ajánlásait is. Te­hát a pénteken kiadandó kommüniké tartalmazza majd mindazoknak a nevét, akiket a Központi Bizottság különböző funkciók betölté­sére alkalmasnak talál, s ajánl részben a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak. részben pedig az Or­szággyűlésnek. az Elnöki Tanácsnak. Miért volt kisebb vita? Azért, mert minket az a megbecsülés is vezet amil a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, mint szuverén testület iránt érezni kell. Volt. aki úgy vélte: ha köz­zétesszük a neveket, furcsá­nak tűnik majd egy esetieger más döntés. Énszerintem, ha netalán egyik-másik javasla­tot kiegészítik, akkor az a demokrácia erősödesét jelen­ti, és nem a Központi Bi­zottság bírálatát vagy kriti­káját. Ezek ajánlások. Kér­jük. hogy fogadják el. Más­részt pedig: az Országgyűlés­nek egy-két dologban titkos szavazással kell dönteni, te­hát még ott is előfordulhat­nak különböző állásDontok vagy javaslatok. Minden­esetre a Központi Bizottság pénteken közzéteszi a szemé­lyi javaslatokat is. E lista a dolog természeténél fogva hosszú. Változás van a Köz­ponti Bizottság agitációs és propagandaosztályának élén: Lakatos Ernő elvtárs más. fontos, állami beosztásba ke­rül. az osztály vezetőjévé a Központi Bizottság Andics Jenőt, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyet­tesét választotta meg. S. ha végiggondoljuk. javaslatot kell tenni az Elnöki Tanács elnökének, a Parlament el­nökének. az Elnöki Tanács elnökhelyettesének szemé­lyére, a kormányban is bi­zonyos változásokra, például államminiszteri poszt betöl­tésére. — Hogy neveket is mond­jak — nem teljes listát per­sze —. az Elnöki Tanács el­nökének a Központi Bizott­ság Straub F. Brúnót, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnökét javasolja. figye­lembe véve nagy tekintélyű értelmiségi mivoltát, s azt. hogy országgyűlési képviselő, államminiszternek pedig Pozsgay Imrét, az MSZMP Politikai Bizottságánank tag­ját. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának fótitkárát ajánlja a testület. Rádiótelex MEGSZÁLLT TERÜLETEK Izrael folytatja megtorlá­st politikáját a megszállt te­rületeken —- jelentette be Jichak Rabin hadügymi­niszter, miközben a lázadás egyesitett vezetősége leg­újabb röpiratában a teljes polgári engedetlenségre szó­lította fel a palesztinokat. „Csakis erővel válaszolha­tunk az erőszakra és a ter­rorra. Folytatjuk a zavar­keltők kiutasítását, a terro­risták házainak lerombolá­sát, az adminisztratív bün­tetéseket, a törvényeknek megfelelően" — hangoztat­ta Jichak Rabin hadügymi­niszter szerdán a knesszet­ben. NINCS VÁLTOZÁS Az Afganisztánban állo­másozó szovjet katonai kon­tingensnek eddig egynegye­dét vonták ki, augusztus J5-re hazatér a szovjet csa­patok fele — jelentette be csütörtökön, moszkvai saj­tóértekezleten Vaszilij Gri­sajev ezredes, a szovjet hon­védelmi minisztérium szó­vivője. Közölte, hogy az afgán ellenállók nem foly­tatnak katonai tevékenysé­A Kaxlnjavlto KJsMAvelkesrt (Szegőd, Dorozsmai út 8.) FŰTÉSI RENDSZEREK JAVITASI ES TECHNOLÓGIAI SZERELÉSI MUNKÁINÁL a vállalási dijából S SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNYT nyújt július i-jetöi a lútósl ldíny megkezdéséig. get a visszavonuló csapa­tok ellen,,a kivonulás me­netrendjében nincs válto­zás. NÖVEKSZIK A FESZÜLTSÉG Az utóbbi napokban to­vább növekedett a feszült­ség Karabah-hegyvidéken: Sztyapanakert örmény la­kossága nap mint nap fel­vonulásokon, gyűléseken vesz részt, s a jelek szerint a dolgozók mindaddig nem hajlandók felvenni a mun­kát, amíg nem oldódik meg a „Karabah-kérdés" — írja a Pravda csütörtöki szá­mában. A lap beszámol ar­ról is, hogy tovább tart az örmény családok elvándor­lása Azerbajdzsánból, és az azerbajdzsániak kitelepülése Örményországból. Több vá­rosba, egyebek között Ka­rabah-hegyvidéken, kato­nai egységeket vezényeltek. A két köztársaság párt- és állami szerveinek mindent meg kell tenniük annak ér­dekében, hogy megnyugtas­sák az embereket, és meg­akadályozzák a két nemze­tiség képviselői közötti konfliktusokat — hangsú­lyozza a Pravda. A Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat GYORS-GÉPtRNI TUDÓ, ADMINISZTRÁCIÓS MUNKÁBAN JÁRTAS DOLGOZÓT KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. Jelentkezés • Sajtóházban, a vállalat fökönyvelfljéntí. (SZEGED, TanAcskOztársaság útja 18.) Berecz János végezetül ki­tért az ülés egy másik napi­rendi pontjára, a választási törvény alkalmazásának ta­pasztalataira, és módosításá­nak főbb irányaira. Elmon­dotta. hogy az országos párt­értekezlet listányi feladatsort jelölt meg a törvényhozás számára, most a választási törvény módosítása van na­pirenden. Több alternatívát vázoltak fel, közzé is teszik majd ezeket azzal, hogv ne a Központi Bizottság dönt­sön, hanem legyen országos vita felette. — Az egyik kulcskérdés — húzta alá a Központi Bizottság titkára — a jelölés. Itt kezdődik és itt vizsgázik a demokrácia. A jelölés kulcsa, hogv egy vá­lasztókerületben azok vegye­nek részt a jelölésben, akik majd szavaznak. Tehát ne úgy, hogy egy üzem állít je­löltet azoknak az emberek­nek, akik abban a kerület­ben élnek, s az üzemben dol­gozók lakóterületén megint csak mások jelölnek. Vagyis: azok jelöljenek, akik majd választanak is. s ennek kü­lönböző módjai legyenek. Dönteni kell arról is, hogy egyszerre legyen-e az ország­gyűlési és a tanácsválasztás vagy külön. A politikusok a külön választást fogadiák el. ám akiknek munkájuk van vele — az apparátus —. azok azt szeretnék, ha egy választás maradna. Jóllehet: az országgyűlési és a tanács­választás tartalmilag lénye­gesen eltér egymástól, az egyiken országos politikáról, a másikon helyi teendőkről van szó. A különböző alter­natívákat ősszel a Hazafias Népfront megismerteti az or­szág közvéleményével, és ké­ri majd az emberek vélemé­nyét. A következő orszáe­gyűlési ülésszakon pedig már foglalkozni kívánunk például a gyülekezési és egyesülési szabadságot sza­bályozó. biztosító törvényke­zéssel. Tehát igyekszünk az országos pártértekezlet ál­lásfoglalását ütemesen telje­síteni. — Az országos pártérte­kezlet utáni első közDonti bi­zottsági ülés más. élénkebb, frissebb, ugyanakkor fele­lősségteljesebb volt. mint. a korábbiak. Kitűnt: a Köz­ponti Bizottság nem csupán beavatott hanem döntési szerv kíván lenni — zárta nyilatkozatát Berecz János. (MTI) A pápa Bécsben O Bécs (MTI) II. János Pál pápa csütör­tökön délután megérkezett Bécsbe, ötnapos ausztriai látogatására. Különrepülőgé­pe néhány perccel négy óra után szállt le a schwechati repülőtér betonjára. Az egy­házfő ünnepélyes fogadtatá­fára megjelentek az osztrák katolikus egyház vezetői, ott volt Kurt Waldheim köztár­sasági elnök, Franz Vranitz­ky kancellár, Alois Mock aikancellár és számos más osztrák vezető közéleti sze­mélyiség. A repülőtéren a pápát, mint a Vatikán ál­lamfőjét, hivatalos külsősé­gek között üdvözölték. Véget ért a finn-magyar barátsági hét f> Helsinki (MTI) A finn—magyar baráti kapcsolatok fejlődésének fontos állomása az, hogy a finn parlamenten belül az idén ősszel megalakul a finn—magyar baráti csoport — mondta Matti Ahde, a finn parlament elnöke, aki csütörtökön délelőtt fogad­ta a finn—magyar barátsá­gi héten részt vevő politikai küldöttség tagjait. A finn parlament épületé­ben lezajlott megbeszélésen a vendéglátók nagy érdek­lődést tanúsítottak az MSZMP közelmúltban le­zajlott pártértekezlete iránt. Horváth István belügymi­niszter, a magyar politikai küldöttség vezetője tájé­koztatta a parlamenti kép­viselőket a magyarországi gazdasági, politikai és tár­sadalmi megújulási folya­matról. Kölcsönösen hangsúlyoz­ták, hogy a népek, társadal­mi rendszerüktől függetle­nül, egyre nagyobb beleszó­lást követelnek országaik belügyeibe, valamint a kül­kapcsolatok fejlesztésébe, alakításába. ötnapos látogatás után csütörtökön a finn testvérvá­rosokból visszaérkeztek Helsinkibe a magyar váro­sok társadalmi küldöttei. A finn—magyar barátsági hét ezzel véget ért. Románia „településrendezési' terve miatt Osztrák és NSZK aggodalmak, tüntetés Washingtonban 0 Bécs (MTI) Az osztrák kormány ag­gódik az emberi jogok kö­rüli romániai fejlemények és a sok ezer falu felszá­molását célzó román tervek miatt. Mint Bécsben csütör­tökön közölték, ezt Alois Mock aikancellár és kül­ügyminiszter, továbbá Tho­mas Klestil, a külügymi­nisztérium főtitkára fejtette ki az osztrák fővárosban tartózkodó Aurél Duma "ro­mán államtitkárnak. Az ellenzékben lévő Oszt­rák Szabadságpárt (FPÖ) felszólította Alois Mockot, hogy a legnagyobb határo­zottsággal lépjen fel a két nemzeti kisebbséget etnikai létalapjától megfosztani akaró román program el­len, s azért, hogy a román kormány lemondjon ezekről az embertelen intézkedé­seiről. A párt ebből a célból szükségesnek tartja, hogy Ausztria az ENSZ-közgyúlés elé vigye a tervezett, az FPÖ fogalmazása szerint „példátlanul barbár cselek­mény" ügyét. Q Bonn (MTI) Egy nappal azután, hogy az NSZK törvényhozása ha­tározatban követelte Romá­niától a német és a magyar nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartását, a Frankfurter Allgemeine Zei­tung csütörtökön vezércikk­ben latolgatja a romániai németség kisebbségként való fennmaradásának csökkenő esélyeit. A polgári lap, amely szerdán már terjedelmes írásban tárta fel a falusi lakosság, így a kisebbségek elűzetésével felérő úgyne­vezett területrendezés ter­vének veszélyeit, emlékez­tet: egy 1978-ban Helmut Sohmidt akkori kancellár és Nicolae Ceausescu párt­és állami vezető által kötött egyezmény szerint a román állam évente 12 ezer er­délyi szászt és bánáti svá­bot enged kivándorolni az NSZK-ba, aminek ellenében Bonn évente mintegy 100 millió márkát fizet. A tekintélyes publicista eleve gyanút keltőnek tekin­ti, hogy a román állam hi­vatalos történelemirásában elhallgatja saját németjeit. A „Románia rövid történe­te" cimú, 1977-es munkájá­ban Virgil Candea például az 1200-ban bevándorolt szászok csak olyan kereske­dőkként említtetnek, akik be akartak avatkozni a romá­nak belügyeibe, és gyalázko­dó iratot tettek közzé egy nagyérdemű havasalföldi fejedelem ellen. A könyv egy szóval sem említi azon­ban a németek elismerésre méltó kulturális tevékeny­ségét a Kárpát-medencé­ben. A lap csütörtöki számában ismerteti a szövetségi gyű­lés (Bundestag) Romániával kapcsolatos elitélő határoza­tát. Q Washington (MTI) Több száz magyar szárma­zású amerikai és kanadai állampolgár vonult fel csü­törtökön Washington Belvá­rosában, hogy tiltakozzék az erdélyi magyar falvak ter­vezett megsemmisítése el­len. A tüntető csoport magyar és amerikai zászlókkal, a tervezett akció megállítá­sát küvetelö táblákkal vo­nult végig az amerikai fővá­ros központjában, a Fehér Ház előtt. Ezt követően a külügyminisztériumban a csoport küldöttsége emlék­iratot nyújtott át Richárd Schifter külügyminiszter­helyettes megbízottjának. A küldöttek kérték »az amerikai külügyminiszté­riumot, működjék közre a tervezett intézkedések meg­akadályozásában. A tüntetés a washingtoni román nagykövetség előtti tiltakozó gyűléssel ért véget. F. Nagy István Vakvágán tyon m 4. Később jó ízű lett a kenyérkarika­túra is, a bab azonban egyre büzo­sebb. Paksinak július végére lazulni kezdett a fogsora, gyakran vérzett az ínye. Jobban utálta a vegyes pa­szulyt, mint a bűnét, mégis ette, hisz nem adtak mást. A fejét hátraszegte, bal kézzel befogta az orrát, a jobb­jával meg belapátolta. Az tartotta benne a lelket, hogy a faliújságon ol­vasta: augusztus másodikán forintot kapnak első fizetésül. Ügy számon tartotta a boldogságkorszak eljövete­lét, mint a gyerekek a Mikulást. — Hányat alszunk még a forintig? — állt meg tanulás közben. Csóka Miska égre emelt szemmel rótta a hosszú folyosót, mozgó szájjal tanult, és nem figyelt oda. — Nem hallod? Mikor kapjuk már azt a forintot? Te, ha ez nem ha­muka, én kitelepszek a körtérre, és megzabálok mindent, amit árulnak. Mit gondolsz, tojást meg dinnyét is lehet majd kapni? A barátja ránézett: — Hagyj már a csudába! — mond­ta bosszúság nélkül, és magolt to­vább. Ki kell bírnom, hajtogatta magá­nak Palcsi makacsul, hogy a foga is csikorgott Csak cigije volna, vagy bármi, ami füstöl és lágyan végigsi­mítja a tüdejét, a szájában meg tűr­hetővé teszi az utálatos ízt. Elszívná a száraz lihasaart is, csak lenne. A pestieknek hoznak be néha öt-hat Magyart, de ő ilyen szabályos, igazi cigarettát csak messziről lét, mert nekj nincsenek pesti haverjai, roko­nai. O csak Zsoldos Imrével ismer­kedett össze, a neki adott ing révén. Zsoldosnak azonban senki nem hoz szívnivalót. ö is nyilván akkor szí­vott utoljára, amikor azokat a taka­ros karikákat eregette ott, a folyosó­sorokban. Palcsi eltűnődött. Ha ő egy igazi cigarettát végigszivhatna! Mindjárt könnyebb lenne, a feje is jobban fogná, amit olvas. Csak hát, akinek Magyart hoznak, maga is addig szív­ja, míg a körmére nem ég, a csikkért meg tízen is kísérgetik. A rende­sebbje érzi a dohányínség kínját, és a még ciginek mondható véget oda­nyújtja a soros kuncsorgónak. A vö­rös hajú Faigl Dénes nem ilyen, be­lőle hiányzik az emberség. 0 di­rekt élvezi, hogy a vidékiek körül­nyalják. A rohadt stricije! Azt csi­nálja, hogy látványosan gyújt rá, s amikor már tízen is sündörögnek kö­rülötte, ez emeleti függőfolyosó vas­korlátján át nagy ívben ledobja az alig megcsíphető maradékot az ud­varra Ragyog a disznó az örömtől, amikor a várakozók egymást föllök­dosve törtetnek le utána. legalább egy szippantás reményében. Negyven méter hosszú lehetett o folyosó, azt rótták Miskával kettes­ben észveszejtésig. Szajkóztak égre emelt opálos szemekkel, suttogva és fennhangon ismételgetve a kérdések­re adandó válaszokat, hogy egyetlen „és", vagy „azonban" se maradjon ki. Időnként megálltak, és bambán meredtek a semmibe. Palcsit nem egyszer elfogta a keserűség. volt úgy, hogy földhöz vágja az egész marhaságot De csak rá kellett néz­nie Miska angyali nvugalmú ábráza­tú na, és megadóan darált tovább. Naponta-kétnaponta feleltették őketj Senki nem tudhatta. melyik tantárgyból, ki. mikor kerül sorra, s ez a veszély kivédhetetlen istencsa­pásként lebegett fölöttük. A hórihor­gas főhadnagynak, akinek irdalt áb­rázatáról semmi jót nem lehetett le­olvasni, az volt a szokása: szélvész­ként viharzott be a tanterem ajtaján, egyetlen ugrással a katedrán ter­mett, és szétcsapta az osztálykönyvet. Ahol kinyílt, rábökdasött négy névre, és úgy szemlélte az előtte sorakozó­kat, mint macska a prédát. A fele­lőknek úgy kellett pontosan egymás mellé állniuk, hogy a karjuk össze­érjen, talán azért, "hogy a remegős izgalom átáramoljon egyikből a má­sikra. A nadrágszáruk remegésen látszott, hogy amit éreznek, az in­kább félelem, mint izgalom. — Precíz feleletet várok. Aki nem képes rá, jobb, ha máris szedi a cók­mókját, és megy. Es mutatta, merre. öt percig sem tartott egy-egy fe­leltetés, tekintve, hogy az is ökögött­makogott, vagy megkukult, aki kü­lönben álmában is fújta a leckét. A tanár úr üvöltött egy sort, eztán, ki­hallgatásra küldött öt-hat boldogta­lant. Hosszadalmas ordibálásának az volt a summája, hogy ő ennyi tökfe­jet még nem látott egynakáson, en­nek pedig nem lesz jó vége. A vigasztalan idomító ban egyedül Agh Rudolf detektív-föfelügyeló órái jelentették a felüdülést Maguk közt Rudi bácsinak nevezték, az órákon tanár úrnak szólították. Mihelyt passzentosan vasalt, dohányszínű öl­tönyében, vékony, aranykeretes szem­üveggel. fényesre bokszolt, barna ci­Dőben. bal karjára akasztott görbe­bottal besétált a tanterembe, és vö­rösbarna panamakalapját széles moz­dulattal levéve, az osztály felé meg­hajolva, helyet foglalt a katedrán — masa volt a Megváltó. Víz a szom­júságtól szédelgőknek. Oázis a siva­tagban. A már-már önbizalmukat vesztett falusi gyerekek, jobban mondva rendőrtiszthallgatók. Agh Rudi bácsi óráin oldódtak: föl. kap­tak úi erőre, váltak úira emberekké. Szomjasan itták minden szavát. (Folytatjuk.) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom