Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

VILAG PROLETARJ YESÜLJETEK! DELMA6VAR0RSZA6 78. évfolyam, 150. szám 1988. június 24., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá- vagy van nyilvánosság, vagy ga 1988. június 23-án Kádár János elvtárs elnökletével nincs. Természetesen arról is ülést tartott. szó esett, hogy lehet a Köz­A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a fel- ponti Bizottságnak olyan adattervet az MSZMP országos pártértekezlete állásfogla- belső döntése, amelyet egy lásának végrehajtására, a párt vezető szervei munkája- ideig megőriz — mondjuk nak nyilvánosságáról, valamint a választás) törvény al- amíg nem teljesíti —. s utá­kalmazásának tapasztalatairól és módosításának főbb irá- na teszi közzé. Az eddigi nyairól szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Berecz János nyilatkozata A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak június 23-i ülésén vég­zett munkáról, az elfogadott dött. határozatokról nyilatkozott a A folyamatosság mellett csütörtök esti Tv-híradónak most a megújulásra kell a Berecz János, az MSZMP hangsúlyt helyezni. Arról a Politikai Bizottságának tag- szirUről. amit elértünk, min­ja a Kozponti Bizottság tit- dent el kell vetnünk, ami ta­kára: gadandó. és mindent megújí­— Elsőként egy feladatter- tani. amire van erőnk, lehe­vet tárgyaltunk meg és fo- tőségünk, és tudjuk, hogy gadtunk el, ezt a Politikai meg kell újítani. Ez az eddiei Bizottság megbízásából én időszak önkritikáját is jelen­terjesztettem elő. Ez a terv ti, nemcsak kritikáját, hiszen tartalmazza a pártértekezlet szinte mindnyájan részesei állásfoglalásából a Központi voltunk a tegnapnak. Ugyan­Bizottságra vonatkozó fel- akkor jelenti azt is. hogy adatokat. Meglehetősen ter- kötelességünk másként dol­jedelmes, 29 pontból áll ez a gozni, és másként tájékoztat­rész, a kormánynak tett ni a közvéleményt. A Köz­ajánlásainkat 14—15 pontban ponti Bizottság munkatervé­foglaltuk össze, s teendőt ben szerepel a teljes nyilvá­ajánlunk a társadalmi szer- nossághoz való viszony, az. vezeteknek is. E napirend- hogy milyen legyen a párt hez 13 felszólalás hangzott sajtópolitikája. Első lépés­ei, ami érthető is, hiszen e ként most — ezt sürgősen feladatterv határozza meg meg kellett tennünk — a munkánkat, ezt kell végre- párt vezető szervei munká­hajtani a XIV. kongresszu- iának nyilvánosságával fog­sig. lalkoztunk. A Központi Bi­Berecz János kitért arra is. zottságot illetően azt a meg­hogy e feladatterv nem he- °'dást választottuk, hogy lyettesíti a gazdasági-társa- nemcsak az előadói beszéde­dalmi kibontakozási progra- ket hozzuk nyilvánosságra, mot, a kormány ugyancsak hanem részletes tájékozta­tavaly elfogadott stabilizáci- tóst adunk a vitáról is — s ós programját sem. hiszen az mindig attól függően, hogv országos pártértekezlet állás- milyen terjedelmű, olvasmá­foglalása nem írt elő külön nyos vaSV nehezebb stílusú feladatokat a gazdaságban. —• valamilyen formában mert ott a kulcskérdés a sta- mindig közzé tesszük majd a bilizációs program végrehaj- határozatokat. Ez megtörtén­tása. — Sok. nem sok — fog- het az ülést követően a napi­Jatt állást a Központi Bízott- topokban, vagy később a ság — versenyt kell futnunk Partéletben. a Társadalmi az idővel is. és a feladatok- Szemlében, esetleg a titkári kai is. össze kell gyűjteni a tájékoztatóban, ami minden megfelelő energiát ahhoz, alapszervezethez eljut. Sőt: a hogy mind a stabilizációs Népszabadságban a vita ősz­programot. mind pedig a szefoglalóját is közreadjuk, a most kiegészítésként elfoga- sajtónak tájékoztatást tar­dott feladattervet megváló- tljnk. Ha közérdekű témát sítsuk. E feladattervet közzé- tárgyalunk, akkor a Népsza­tesszük a Pártéletben, és el- badság. mondjuk egy héttel juttatjuk minden alapszer- korábban, tartalmi ismerte­vezethez. hogy szinte tétele- tót ad az előterjesztésről, sen ellenőrizhessék az állás- — Minden vezetőnek, ve­foglalást és a feladattervet, zető csoportnak kötelessége, egybeesnek-e. s hogy mik a hogy tájékoztatást adjon. Azt végrehajtás teendői. Miután akarjuk, hogy arca legyen a ez — névre, osztályokra szó- politikának, arca legyen a lóan — a Központi Bizottság döntéseknek: az. akire tarto­feladatterve. nem tartalmaz zik vagy aki részese a dön­semmilyen előírást sem terű- tésnek mondja el. hogv miért leli pártszervezetre. sem úgy döntöttek, milyen alter­alapszervezetre. De aki oda- nativák közül választottak, figyel, az okul belőle. Emellett kijelölünk egy szó­A kormánynak tett ajánlá- vivő-koordinátort — nem a sokról is beszélt a Központi legmegfelelőbb elnevezés. Bizottság titkára. Elmondot- majd keresünk -pontosabbat ta például, hogy miután a — a Központi Bizottságban, legnagyobb közérdeklődésre Az a véleményünk ugyanis, a hosszú távú gazdaságpoli- hogy a tájékoztatás nem le­tikai koncepció kidolgozása het egy ember monopóliuma, tarthat számot, úgy foglaltak De kell valaki, aki vagy tá­állást. hogy a témával két jékoztat, vagy megszervezi, munkacsoport foglalkozzon, hogy az arra illetékes tájé­— Javasoltuk a kormánynak, koztatást adjon, nyilatkoz­hogy a testület alakítsa ki a zon. kormányzat hosszú távú gaz- — A pártértekezlet a meg­daságpolitikáját. a Központi újított vezetéstől megköve­Bizottságban pedig legyen telte munkája nyilvánossá­egy másik munkacsoport. Az gának megerősítését. Erről általuk végzetteket a Közpon- is volt vita, mondván: ne ti Bizottság majd hasonlítsa ragasszunk a nyilvánosság­össze: ami egybeesik, annak hoz jelzőt hogy ..jobb", ,.fo­öriiliünk. azt pedig, ami kü- kozatosabb". „több". mert gyakorlatot, a közlemény ki adását megtartanánk. Ennek megfogalmazására a Köz­ponti Bizottság — soraiból — egy ad hoc szerkesztőbi­zottságot alakít. Ez most is megtörtént, egy héttagú lönbözik, vitassuk meg ala- munkacsoport — s nem a posan. Tehát az alternatívák Politikai Bizottság vagy a kidolgozása máris megkezdő- titkárság — véglegesíti teljes felelősséggel a szöveget. A közlemény tartalmazza azt is, hogy egyik-másik doku­mentumot hol tesszük közzé, tehát pontosan utána lehet majd nézni, elő lehet keres­ni, s nemcsak politikai, ha­nem egyéb állásfoglalásaink­ról is tájékoztat. A párt bel­ső életére is érvényes a nyil­vánosság, bár hozzá kell tenni, hogyha az alapszerve­zetek munkájáról lesz szó. akkor elsősorban arra kell törekednünk, hogy az alap­szervezetek és a párt tagsága ismerje meg határozatainkat. De ezek sem lesznek titko­sak a szélesebb közvélemény előtt, a párt lapja ismerteti ezeket. Berecz János a továbbiak­ban részletesen szólt arról, hogy a Központi Bizottság személyi kérdésekkel is fog­lalkozott, részint saját dönté­si jogkörében, részint pedig a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának, illetőleg az Elnöki Tanácsnak tett javas­latokban. — Erre — mondot­ta a Központi Bizottság tit­kára — azért került sor. mert a pártértekezlet bírálta néhány vezető tevékenysé­gét. s akik kimaradtak a Központi Bizottságból, úgv gondolták — helyesen. jól gondolták —, hogy akkor egyéb tisztükről is leköszön­(Folytatás a 2. oldalon.) Konferencia előkészületei Andrikó Miklós kereske­delmi minisztériumi állam­titkár elnökletével csütör­tökön megalakult az a szer­vezőbizottság, amely a/ Idegenforgalmi Világszerve­zet jövőre esedékes buda­pesti konferenciáját készí ti elő. A madridi székhelyű Ide­genforgalmi Világszervezet nemzetközi egyezmény ki­dolgozását kezdeményezte, az első olyan sokoldalú nemzetközi megállapodást amelyben a szervezet tag­államainak kormányai vál­lalják, hogy az útlevél- és vámszabályozások, az egész­ségügyi és egyéb, a turiz­must érintő szabályok egy­szerűsítésével és könnyítésé­vel elősegítik az idegenfor­galom fejlődését. Hazaérkezett a magyar küldöttség Berlinből Hazaérkezett Berlinből Szúrós Mátyás, az MSZMF KB titkára, az Országgyű­lés külügyi bizottságának elnöke, aki küldöttség élén részt vett az atomfegyver­mentes övezetekről rende­zett nemzetközi találkozón. A küldöttség tagjai val­tak: Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottságának első titkára, országgyűlési képviselő, Hambuch Géza, a Magyar­országi Németek Demokra­tikus Szövetsége fótitkára, Harmati Béla evangélikus püspök, az Országos Béke­tanács tagja, Asbótné Torma Judit vállalatigazga­tó, a Magyar Nök Országos Tanácsának tagja, Szentesi György mérnök ezredes, a András, az MSZMP KB külügyi osztályának mun­katársa. A magyar küldöttség a különböző bizottságokban ismertette a Magyar Nép­köztársaság erőfeszítéseit az atomfegyvermentes öveze­tek létrehozásáért és a ke­let—nyugati kapcsolatok el­mélyítéséért. Szűrös Má­tyás találkozott Werner Felfével, a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával. Rövid megbeszé­lést folytatott Egon Bahr­ral, a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) elnöksége tagjával. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Karl-Heinz Lu­Magyar Külügyi Intézet fo- genheim, az NDK budapss­munkatársa és Simonyi ti nagykövete. (MTI) Országgyűlési bizottság ülése A magyar igazságügyi, tésében Borics Gyula igaz- a bizottság kezdeményezze igazságszolgáltatási szerve- ságügyi minisztériumi ál- a kormányfőnél az ágazat zet elérte teljesitóképessé- lamtitkár azt hangsúlyoz- helyzetének felülvizsgála­gének határát, kimerítette ta, hogy a bíróságok erejük tát. belső tartalékait; ha nem végső megfeszítésével még születik intézkedés az ága- ellátják ugyan feladatukat, zat fokozottabb pénzügyi de a helyzet tarthatatlanná támogatásáról, visszafor- vált díthatatlan folyamattá vá- a vitában Bölcsey György, lik az ügyészségek, bírósá- a bizottság titkára arra gok tűrhetetlen túlterhelt- emlékeztetett, hogy testüle- utolsó napirendi pontként sége. a munkakörülmények tük nem elsó alkalommal tárgyalt. „Demokrácia-cso­romlása, a legtehetségesebb teszi szóvá az igazságügy, magterv" elnevezéssel be­szakemberek elvándorlása, igazságszolgáltatás feszítő terjesztett indítvány is. Mindez veszélybe sodorja a gondjait, de jelzéseik eddig amelyet Király jogalkalmazás törvényes- nem jutottak el a kor- (Qsongrád megye) ségét, aminek széles körű mányhoz. Ezért azt javasol- képviselőtársa írt A vitát követő szavazás­ban az előterjesztett jelen­tést és Bölcsey György in­dítványát a bizottság egy­hangúlag elfogadta. Élénk vitát váltott ki az kihatása lenne a magyar ta, hogy a képviselői testű közélet egészének törvé- iet levélben kérje fel a nyességére is — fogalmaz- Minisztertanács elnökét: a ták meg egyhangú figyel- iövő költségvetési évben mertetésüket az Ország- fontosságának megfelelően gyűlés jogi. igazgatási és foglalkozzanak az ágazat­igazságügyi bizottságának tol. képviselői a testület csütör- Az elhangzottakra Békési töki ülésén. László Az írásos dokumentum- helyettes válaszolt. Leszö­hoz fűzött szóbeli kiegészí- gezte: egyetért azzal, hogy Zoltán és 14 alá. A dokumentumban a törvény­hozók több, a kormányzati munka szervezeti kérdéseit, törvénytervezetek előké­szítését és az Országgyűlés munkáját érintő javaslattal fordultak a bizottsághoz. Az üilés zárásaként Czo­ma László javaslatára a bi­zottság állásfoglalásban uta­pénzugyminiszter- s(U)tta el Ramánia úgyne_ vezett településrendezési terveit (MTI) Sokak véleményével azo­nos a megállapítás: erősö­dött, határozottabb lett a közvélemény bizalma a sorsunkat navigáló politi­ka iránt az országos párt­értekezlet óta. Múlhatat­lan kötelessége most már a társadalomnak; hogy a közbülső szinteken is felerősödjék a cselek­vési akarat. Elég már a szavak má­giájából! Nem lehet min­den bajunkat a rossz cse­rearányokból, a világgaz­daság számunkra kedve­zőtlen folyamataiból szár­maztatni. Annak, hogy egy bérház felújításánál súlyos milliókat büntetle­nül lophattak el a közva­gyon fosztogatói, semmi köze az acél, az alumíni­um és a vegyi áruk világ­piaci árához. Annak vi­szont, ahogyan a közélet felelősei reagáltak az esetre, annál több köze van a kiábránduláshoz, a megkeseredés terjedésé­hez, a helyi lakosok tízez­reinek felháborodásához. Becsületes, nehéz hely­zetben kipróbált emberek levélben hívták fej a fi­gyelmet n nyíltan és nagyban űzött lopásra. A fórum, ahová a kollektív panasz érkezett, termesze­Á szavak becsülete tesen foglalkozott az ügy­gyei. Olyképpen, hogy az illetékes területfelelős, akit megbíztak a botrá­nyos helyzet , .szigorú" vizsgálatával, ki sem tette lábát az irodából. Érdemi ellenőrzés helyett telefo­non hívta fel a fosztogató­kat alkalmazó vállalat igazgatóját, s megkérdez­te tőle, igaz-e, hogy lop­ják az anyagot a kérdéses építkezésen? Afelől viszont senkinek ne legyen kétsége, hogy a legközelebbi testületi be­számolóban látszólag nagy nyomatékkal, valójában képmutatóan ostorozták az ellenőrzés hiányosságait, a felelőtlen anyaggazdálko­dást, sőt a köztulajdon, dézsmálását. A beszámo­lót jegyzőkönyvestül irat­tárba tették, szabatos ik­tatással. „Megtörtént" a szükséges lépés a köztu­lajdon védelméért, a tol­vajok pedig lopták tovább a cementet, a gáz- és víz­vezetékcsöveket, a faanya­got. és minden elképzel­hető matériát, ami- szüksé­ges az építkezésekhez. Az ilyen alibiharcot kö­zös kötelességünk lehe­tetlenné tenni. Nyomaté­kosan követeli tőlünk tár­sadalmunk állapota, hogy tettekkel teremtsük meg a szavak hitelét. Megsokasodnak gond­jaink, ha a közbülső szin­teken a tettekért felelős emberek továbbra is ra­gaszkodnak a rosszul ér­telmezett népszerűséghez. Kiknek a szemében aka­runk népszerűek lenni? Azokéban-e, akik egy tor­zult helyzet haszonélve­zői, vagy azokéban, akik nem tudnak ugyan vala­mely „szívességgel" a hasznunkra lenni, de tár­sadalmi hasznosságuk na­gyobb, mint a csak önér­deket hajszoló ügyeseké. A cselekvési kötelesség most annyit jelent, hogy megköveteljük a tisztázott normákhoz igazodó mun­kát, a tetteket középpont­ba állító vezetési stílust, még ha a testi-szellemi tu­nyasághoz szokottak ezért morognak is. Ha nem tűr­jük el a lazsálok, a cini­kusok, a kis teljesítményű nagyhangúak lépéselő­nyét. Ha összefogunk azokkal az emberekkel, akik tudnak, akarnak dol­gozni, mernek teljesíteni, akik valósággal kiéhezet­tek vezetőik következe­tességére és közvetlensé­gére, bizalmat várnak és kínálnak, s ugyanaz a jó­fajta elégedetlenség ösz­tönzi őket, ami ma az or­szágnak sorsát kézben tar­tó politikai akaratnak is jellemzője. Igen, cselekedni kell — s vannak bizony, akiknek a cselekvést számvetéssel, kíméletlen önvizsgálattal kell kezdeniük. Az eldu­gott fakitermelő helyek­től a fényes áruházak rek­lámajándékain át a soron kívüli üdülési beutalókig. Vagyis: első teendő, hogy mit nem szabad cseleked­nünk, akár favágók va­gyunk, akár főváros! ke­reskedelmi ellenőrök, vagy országos hatáskörrel ren­delkező valakik. S ha tisz­táztuk a magunk lelkiis­meretével, hogy mi az, ami tiltott, vagy éppen csak ízléstelen cselekedet, ha helyreáll az életbevágó­an szükséges tettek becsü­lete, ez a közéleti hiteles­ség, ez a morális egyen­súly biztos támaszul szol­gál az immár halaszthatat­lan cselekvésnek. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom