Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

2 Szerca. 1988. június 15. 5 amerikai tárgyalások Hétfőn Budapesten, a Parlamentben Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és William Verity, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztere folytatták megbeszéléseiket. A tárgyalásokon ünnepélyes keretek között megemlékeztek arról, hogy egy évtizeddel ezelőtt kötötték meg a magyar—amerikai kereskedelmi megállapodást. Az elmúlt tíz év eredményeiről és tapasztalatairól szólva Marjai József hangsúlyozta, hogy az 1978-ban aláírt kereskedelmi megállapodás és az abban foglalt llegnagyobb kedvezményes elbánás mindkét fél kölcsönös előnyére érvényesül. A vámok jelentős csökkentése, a megállapodásban foglalt üzleti könnyítések révén 1987-ben az Egyesült Államok a Magyar Népköztársaság külkereskedelmében a fejlett tőkés országok sorában a negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnerré vált. A kétoldalú árucsereforgalomban az elmúlt évben rekord született, s a forgalom 1988-ban előreláthatólag meghaladja a 600 millió dollárt. A kereskedelmi megállapodás a felek kölcsönös akarata alapján háromévenként automatikusan meghosszabbodott. Erre legutóbb 1987 júniusában került sor. A legnagyobb kedvezményes elbánást az amerikai törvények szerint évenként kell meghosszabbítani: ez is ismételten megtörtént. Mindez azt mutatja, hogy a kereskedelmi megállapodás betölti célját és feladatát, s jelenleg az Egyesült Államok és Magyarország között nincs rendezetlen, vitás érdemi kereskedelempolitikai kérdés — mondotta Marjai József. A magyar miniszterelnökhelyettes rámutatott arra, hogy a legnagyobb kedvezményes elbánás hosszú lejáratúvá tétele nagyobb biztonságot és erőteljes jelzést, ösztönzést jelentene az üzleti közösségek számára, különösen az amerikai cégeknek. Utalt arra, hogy a két. ország kormányának van még lehetősége és tennivalója, hogy a kereskedelempolitika eszközeivel tovább segítsék és ösztönözzék az USA és Magyarország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlesztése szempontjából fontosnak tartotta az előrelépést a gazdasági együttműködések, az ipari kooperáció, a harmadik piaci fellépés és vállalkozások, a működötőke-áramlás, a technológia és a management-transzfer tekintetében. Marjai József és William Verity a megbeszéléseket követően közös nyilatkozatot írtak alá. A dokumentum ünnepélyes aláírása előtt William Verity felolvasta Ronald Keagannek, az Egyesült Államok elnökének a magyar—amerikai kereskedelmi megállapodás megkötésének 10. évfordulója alkalmából a két ország állami és vállalati vezetőihez küldött üzenetét. Ronald Reagan ebben kifejtette, hogy1 eredményesnek tartja a kereskedelmi megállapodást, amely alapvető Összeköttetést teremtett országaink között. Az elnök megítéséle szerint további jelentős lehetőségek vannak az amerikai üzleti részvételre a magyar gazdaság fejlesztésében. Reményét fejezte ki, hogy a következő tíz évben a kapcsolatok mindkét fél előnyére jelentősen bővülnek. A közös nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy a két ország kormánya határozottan támogatja a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok további bővítését. Megállapították, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom még nem érte el lehetőségeinek határát, és megerősítették szándékukat az áruforgalom szintjének növelésére, illetve a két fél közötti gazdasági együttműködés diverzifikálására. Elismerésüket fejezték ki azért, hogy a magyar—amerikai gazdasági és kereskedelmi vegyes bizottság hozzájárult a kétoldalú kereskedelem kedvező légkörének kialakításához és a vállalatok munkakörülményeinek ja v í tásá hoz. Megá 11 a pod t a k abban, hogy a vegyes bizottság következő ülését Washingtonban tartják meg, ez év őszén. Mindkét fél elismerte a magyar—amerikai gazdasági tanács értékes közreműködését a két ország vállalatai közötti aktív kereskedelmi kapcsolatok erősítésében. Megállapodtak abban, hogy a tanács következő ülését ez év októberében tartják meg az Egyesült Államokban. 9 Ujabb rehabilitálások a Szovjetunióban £ Moszkva (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága hétfőn hatálytalanította azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 1936-ban és 1937-ben Grigorij Zinovjevre, I.cv Kamenyevre. Georgij Pjatakovra, Kari Kadekra és társaikra mondtak ki. A hírt az Izvesztyija című szovjet napilap hétfő esti moszkvai kiadása közölte. A szovjet igazságügyi szervek ezzel újabb, a harmincas évek koncepciós perei során halálra ítélt politikusokat rehabilitáltak — mutatnak rá Moszkvában Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a legfelsőbb bíróság február elején hatálytalanította az úgynevezett harmadik nagy moszkvai perben hozott ítéleteket, amelyek nyomán kivégezték többek között Nyikolaj Buharint és Alekszej Rikovot. A bolsevik párt „régi gárdájához" tartozó Grigorij Zinovjevet és Lev Kamenycvct, Lenin volt harcostársait 1936 augusztusában Ítélték halálra. Korábban, 1935 januárjában börtönbüntetésre ítélték őket. Másfél évvel később azonban nyilvános tárgyalást rendeztek, amely a történelembe az első nagy moszkvai per néven vonult be. Ezzel kezdődött a Sztálinnal szemben ellenvéleményen ievő politikusok politikai és fizikai megsemmisítésének a folyamata. Zinovjevet és Kamenyevet társaikkal együtt azzal vádolták, hogy „trockista—zinovjevista terrorista központ" tagjaiként a szovjet állam vezetőinek meggyilkolását tervezték ésszoros kapcsolatban álltak a náci Németország titkosrendőrségével, a Gestapóval. Néhány hónappal később, 1937 januárjában Kari Radek, Georgij Pjatakov (volt nehézipari népbiztos) és társaik tárgyalását rendezték meg Moszkvában. A „második nagy moszkvai perben" azonban Radeket nem ítélték halálra — a „párhuzamos trockista központ" vezetőjére tízévi szabadságvesztést szabtak ki. 1939-ben vagy 1941-ben a munkatáborban máig tisztázatlan körülmények között vesztette életét. Az Izvesztyija a tényhírhez mellékelt terjedelmes írásában feleleveníti az ellenvéleményt nem tűrő sztálini gépezet terrorját. Megállapítja, hogy a most rehabilitált politikusoknak ugyan voltak hibái, tévedései a szocializmus építéséi illetően, de ártatlanul pusztultak el. A legfelsőbb bíróság mostani határozatával nem a párton belüli vitákat döntötte el, nem azt, hogy Zinovjevnek, Radeknek és társaiknak miben volt igaza és miben nem, hanem azt tisztázta, hogy az első és második nagy moszkvai perben elítéltek a törvény, az állam és a nép előtt nem voltak bűnösek — mutat rá az Izvesztyija írása. (~} Rádiótelex MAGYARORSZÁG, EGK—KGST A Közös Piac tagországainak külügyminiszterei jóváhagyták az EGK és a KGST együttműködését kilátásba helyező közös nyi latkozatot, s kifejezték azt a politikai akaratukat is, hogy Magyarországgal minél hamarabb eredményesen befejeződjenek a kereskedelmi és a gazdasági együttműködési egyezmény megkötését célzó tárgyalások. A közöspiaci tagországok külügyminiszterei kifejezték azt a politikai akaratukat, hogy a felhatalmazásnak megfelelően, amelyet az EGK Bizottság tavaly kapott, a Közös Piac és Magyarország közötti megállapodás minél hamarabb megköttessék, és kölcsönös megértéssel, közeledéssel hárítsák el azokat az akadályokat, amelyek a tárgyalás ^eredményes befejezését és az egyezmény megkötését még gátolják. Az EGK Bizottság szóvivője szerint a Közöp Piac és Magyarország közötti tárgyalások újabb fordulójára, a megállapodás megkötésére rövid időn belül sor kerülhet. TILTAKOZÓ JEGYZEK Afganisztán hétfőn újabb jegyzéket juttatott el az ENSZ-megfigyelőinek arról, hogy Pakisztán megsérti az afganisztáni rendezésre vonatkozó genfi megállapodásokat. A FRANCIA VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE A francia nemzetgyűlési választásokon váratlan döntetlen eredmény született: egyetlen pártszövetség sem szerezte meg az abszolút többséget. A legtöbb mandátumot Mitterrand elnök Szocialista Pártja kapta, de a várt többségtől elmaradt. Az FKP képviselőivel együtt a baloldal többségben van az új nemzetgyűlésben, de a két baloldali párt eltérő politikája ma kizárja a kormánykialiciót. A választások második fordulója után a következő eredmény alakult ki: Szocialista Párt és szövetségesei 276 (+61), FKP 27 (—8), tömörülés a köztársaságért (RPR) 126 (—25), unió a francia demokráciáért (UDF) 129 (—2), egyéb jobboldali 16 (+4, nemzeti front 1 (—30). Szocialista pluralizmus E/, a kifejezés egészen rövid ideje, az új politikai gondolkodással nyert polgárjogot a szovjet társadalmi-politikai szóhasználatban is. A szocialista pluralizmus az átalakítási folyamat egyik legfontosabb húzóereje, amely a szovjet társadalom fejlődésének új megítélését kínálja. A fogalom tartalmát még részletesen ki kell dolgozni. A szovjet tudományos irodalomban a legutóbbi időkig az a nézet uralkodott, hogy a pluralizmus polgári fogalom, amelyet nem lehet öszszeegyeztetni a szocializmussal. A hivatalosan elfogadottól eltérő véleményeket és nézeteket az egységet veszélyeztető abnormálisnak tartották, és vagy politikai és elméleti elmaradottságnak, vagy gyakrabban a polgári ideológia hatásának minősítették. Ez a nézet tagadta a különböző társadalmi csoportok és rétegek eltérő és sokféle érdekeinek fokozódó tendenciáit. Marx kifejezésével élve, kialakult „a társadalmi harmónia látszata". Sok téoyt egyszerűen figyelmen kívül hagytak, és csak néhány tudós beszélt az érdekek diverzifikálódásáról, valós konfliktusokról és ellentmondásokról. Mindez nem jelenti azt, hogy a szovjet társadalom a közös célt, a kommunizmus felépítését illetően nem egységes. Ami viszont a szocializmus fejlődési útjait, a jelentkező ellentmondások és problémák feloldását, a különböző tendenciák számbavételét érinti — arról a társadalomban nemcsak lehetnek, de kell is, hogy legyenek eltérő vélemények és nézetek. A demokratikus folyamat normája, vagy ha úgy tetszik — lényege éppen ezek különbözősége, sőt, esetenként harca. Ebben rejlik a szocialista pluralizmus tartalma. A korábbi Darancsolóadminisztratív irányítási elvek természetesen nem férnek össze a pluralizmussal, amely a bürokratizmus ellentéte. Ez utóbbinak célja és feladata az, hogy teljes egysíkúságot és uniformizálást érjen el, a társadalmat pedig úgy tekinti, mintha azonos volna a bürokrata apparátussal. Minél fejlettebb a társadalom, annál bonyolultabbá válik szervezettsége, a rétegek és csoportok szerkezete, és természetesen az érdekÁ SZOT elnökségének ülése Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit, áttekintette az üdültetés helyzetét, s egyéb időszerű szakszervezeti kérdéseket is napirendjére tűzött. Az ülésen elhangzottakról Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Az elnökség napirendjén szervezeti és személyi kérdések is szerepeltek. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára kérte, hogy nyugdíjazási kérelmüket az elnökség támogatólag terieszsze a SZOT plénuma elé. A testület ezzel egyetértett, és 27 tagú jelölőbizottságot bízott meg a SZOT ülése elé terjesztendő személyi javaslatok kialakítására. A jelölőbizottság kedden tartja alakulóülését. A bizottság elnöke Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Az elnökség döntött arról, hogy június 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Az újságírók kérdéseire válaszolva a SZOT szóvivője elmondta, hogy a jelölőbizottság az ágazati szakszervezetek képviselőiből áll, s javaslatát a személyi változásokra a SZOT tagjaival való konzultáció után teszi SZOT vezetésének ismételt áttekintése, s hogy milyen meg. Szükségessé válik a változtatásokra lesz szükség, az az elkövetkezendő napokban a különböző szintű konzultációk eredményeként alakul ki — mondotta a SZOT szóvivője. A szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit illetően is több kérdés hangzott el, elsősorban arra vonatkozóan, hogy a szakszervezetek miként tudják majd képviselni tagságuk érdekeit. struktúra is. Ezzel együtt több lesz az eltérés a rétegek és csoportok törekvéseiben, ellentmondások, sőt konfliktusok támadnak közöttük. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a szovjet társadalom soknemzetiségű, nyilvánvaló, hogy nemcsak az érdekegység, hanem azok diverzifikálása is növekszik. Felmerül a kérdés, hogy mindez nem gyengíti-e a szovjet államot, nem ver-e éket a társadalomba, nem számolja-e fel annak érdekeit és ideáljait, nem szül-e nem kívánatos jelenségeket. A nézetütközés, a néha eretneknek tűnő vélemények versenye az egyetlen módszer arra, hogy leküzdjük az igazság monopóliumát, amely más monopóliumhoz hasonlóan semmi jót nem eredményez. Csak így lehet elkerülni a dogmatizmust, a voluntarizmust és a szubjektivizmust, a kultuszokat és a hozzá nem értést a társadalom irányításában. Utolsó fórumként senkinek nincs joga az igazságra. Tehát az igazságot keresni kell és nem kinyilatkoztatni, bizonyítani és nem meghirdetni, meggyőzni és nem kirekeszteni. Lehetséges-e, hogy a pluralizmus mellett felütik fejüket nem kívánatos jelenségek, idegen eszmék, és nem megfelelő értékek? Természetesen, sőt ez elkerülhetetlen. A nyilvánosságot, a demokratizálódást, a pluralizmust feltétlenül kísérik mindenféle hibák, s ezek láttán nagy hangon érvelnek azok, akiknek érdekei fűződnek mindannak konzerválásához, amin feltétlenül változtatni kell. A hibák a demokrácia árát jelentik, ós ettől nem kell félni. Miben különbözik a szocialista pluralizmus a tőkés államokbelitől? A legfőbb különbség az hogy a szocialista társadalomban nincsenek antagonisztikus osztályok. Politikai téren így nincs osztályantagonizmus, mint a tőkés rendben. Tehát a szocializmusnak nincs politikai alternatívája. A tulajdonformák sokfélesége mellett — mint az állami, a szövetkezeti, a kis és közepes csoport, és családi, valamint a tőkés cégekkel közös vállalatok vegyes tulajdona — a gazdasági plurarizmus a szocializmusban előirányozza -a szocialista tulajdonformák döntő részesedését, a kizsákmányolási viszonyok hiányát. Van különbség ideológiai területen is. Különféle, nézetek és vélemények mellett — amelyek .között vannak a hivatalostól elétőrek is, a szocialista ideológiai pluralizmus — mint az alkotmány rögzíti — tiltja a háború, az erőszak, a nemzeti és a faji megkülönböztetés propagandáját. A szocialista pluralizmus nem elvont, a szovjet rendszertől idegen valami, hanem erőre kapó folyamat. Annak jele, hogy az élet minden területén végbemenő változások, különféle álláspontok, nézetek és véleményeV vannak ielen Tatvjana Kovaljova, Alekszandr Simagin Srövnlkrzrtek, vállalatok, közületek, FIGYELEM! Megjelent az Aíor legújabb termékkatalógusa Ara: 500 Ft/db. Megvásárolható az Alor Csongrád megyei Üzemigazgatóság algyői telepén. T—M óráig. Vásárlás esak készpénzért! SZABADTÉRI „POP CSÜTÖRTÖK" A TISZA GYÖNGYÉBEN •ItlNIUS 2-ATOL, vendégeink az alábbi együttesek : JÚNIUS 2. Kenguru együttes. 16. Exotlc, 30. Fix. JCLIUS 7. Nagy Feró + Gázember. 21. Fen Fan. AUGUSZTUS l. líum.1. 18. Skorpió. SZEPTEMBER 1. Moho Sapiens, 14. Piknik Club. MUSOKKEZDES: 2I.M órától. Rövid határidővel vállaljuk: tehergépjárművek, autóbuszok szervizápolási munkáit 6 órától 22 óráig, üzemanyogfogyasztás-mérést és -beszabályozást, tehergépjárművek és autóbuszok diagnosztikai ellenőrzését. AUTÓFER Autójavító és Fémipari Vállalat, S Szeged, Vásárhelyi Pál utca 4. y J Telefon: 11-325. Telex: 82 355. ^ >»»»»»»»»»»»» AUTÓFER rövid átfutási idővel vállalja IFA W 50, Star 200, 266 típusú tehergépkocsik, Ikarus gyártmányú autóbuszok futó- és középjavítását, hatósági műszaki vizsgám történő felkészítését, műszaki vizsgáztatását. AUTÓFER Autójavító és Fémipari Vállalat, Szeged. Vásárhelyi Pál utca 4. Telefon: 11-325. Telex: 82 355. e jeieion: ii-jza. xeiex: sz jaa. >»»»»»»»»»»»» >»