Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

4 Csütörtök, 1988. május 26. A Legfelsőbb Tanácsban Befejeződött a ratifikációs vita £ Moszkva (MTI) A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottsága hétfőn a moszkvai Kremlben befejezte a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról (KHR—HHR) kötött szerződés ratifikációs vitáját. A több hónapos munka eredményeként a két bizottság tagjai egyhangúlag ügy döntöltek, hogy a szerződés törvényerőre emelését javasolják a Legfelsőbb Tanácsnak. Megállapították: A szovjet külpolitika célja a béke és a biztonság erősítése, s a KHR—HHR-szerződés e cél elérését segíti. A szovjet törvényhozás kedden kezdi meg soros ülésszakát. A két bizottság hétfői együttes ülését Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke nyitotta meg. Az ülésre. hasonlóan a ratifikációs vitát elindító üléshez, meghívták a Moszkvában dolgozó külföldi újságírókat, s jelen voltak diplomaták is. A bizottsági tagok megkapták az előkészítő bizottság jelentését, amelyhez a bizottság vezetője, Georgij Kornyijenko fűzött rövid kiegészítést. Kitért arra, hogy akadnak (nem sokan), akik ellenzik a ratifikálást. Többen elvben támogatják a szerződés becikkelyezését, de aggódnak amiatt, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris eszközei egyelőre nem csökkennek. Az előkészítő vitákban a külügyminisztérium és 3 honvédelmi minisztérium illetékesei igyekeztek eloszlatni az objektív alapokat nélkülöző aggodalmakat. — /\ Szovjetunió — mondta Kornyijenko — csak annyi engedményt tett, amennyi a kiegyensúlyozott megállapodáshoz kellett. De ugyanígy tett az amerikai fél is. Jakes Pekingben |£l Peking (Tanjug) ötnapos hivatalos baráti látogatásra hétfőn Pekingbe érkezett Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. Több, mint húszévi szünet után most először látogat Kínába legmagasabb rangú csehszlovák pártvezető. Shultz nyilatkozata Q Washington (MTI) A moszkvai csúcstalálkozón folytatják a párbeszédet a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről — jelentette ki George Shultz amerikai külügyminiszter egy vasárnapi televíziós' interjújában. Mihail Gorbacsovnak a The Washington Postban megjelent interjúját kommentálva úgy vélekedett, hogy a szovjet vezető „azt akarja látni, hogy az ügyek előbbre haladnak s ez jó dolog". A külügyminiszter egy héttel a csúcstalálkozó kezdete előtt nyilatkozott az ABC televíziós társaságnak. A pártértekezlet világvisszhangja Nemzetközi sajtótájékoztató. A pártértekezlet befejezése után, vasárnap, a késő esti órákban a nemzetközi sajr tóközpontban Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára válaszolt a tudósítók kérdéseire. A párt új vezető tisztségviselőit és testületeit érintő kérdésekre a többi között kifejtette: Arról, hogy a pártértekezlet létrehozza az MSZMP elnöki funkcióját, a küldöttek a zárt ülés első napirendi pontjaként döntöttek. Az elnök személyét pedig az újjáválasztott Központi Bizottság választotta meg. titkos szavazással. A párt elnöke nem lett a Politikai Bizottság tagja. Teljes mértékben még nem rögzítették, hogy az elnöki funkció milyen hatáskörrel, feladatokkal jár — mondotta, hozzátéve: Kádár János csak olyan mértékben kivan részt venni a Központi Bizottság munkájában, amilyen mértékben a testület úgy itéli meg, hogy szükség van tapasztalataira, véleményére. S mi úgy ítéljük, hogy erre szükség van. Mint mondotta az a tény, hogy a kormány elnökét a KB a párt főtitkárává választotta, új helyzetet jelent. Személyes véleményét hangoztatva úgy ítélte meg, hogy ez a helyzet a XIV. pártkongresszusig, esetleg csak az év végéig tarthat. Hozzáfűzte: Grósz Károly tavaly szeptemberben az Országgyűlés színe előtt vállalta feladatát, s most még mindenképpen szüksége van néhány hónapra ahhoz, hogy tiszta lelkiismerettel adhassa át a kormányfői funkciót másnak. Kérdésekre válaszolva kitért arra is. hogy jelentősen megváltozott a Politikai Bizottság összetétele, az eddigi tizenhárom helyett tizenegy tagja van. A testület részben megfiatalodott, részben pedig politikai, közgazdasági tapasztalatokkal gazdagodott, összetétele tükrözi azokat a véleményeket, álláspontokat, amelyek a XIII. kongresszus óta a pártban kialakultak. Ez is azt jelzi a párttagságnak, hogy most az elfogadott állásfoglalás megvalósításához a párt minden erejére, minden tagjára szükség van. Bár a zárt ülésről annak természete miatt adatokkal nem szolgálhat — mondotta egy újságíró érdeklődésére — azt közölheti, hogy Grósz Károlyt a Központi Bizottság titkos szavazással, egyhangúlag választotta főtitkárrá. Tájékoztatott arról is, hogy Kádár János az újjáválasztott Központi Bizottság ülésén elhangzott felszólalásában kérte: korára és a megújulás szándékára való tekintettel a Központi Bizottság tekintsen el attól, hogy őt főtitkárrá jelölje. Prága. — A Rudé Právo — amely „Személyi változások az MSZMP vezetésében" címmel a legnagyobb terjedelemben foglalkozott a tanácskozással — egyebek mellett azt irta: a vitából kitűnt, hogy nem lehet fél úton megállni, a húsz évvel ezelőtt megkezdett reformot teljes egészében meg kell valósítani. Eközben vissza kell szerezni az embereknek a párt cselekvőképességébe vetett bizalmát, és nyíltan be kell vallani a tévedéseket, amelyeket a párt a helyzet értékelésénél a múltban elkövetett. A lap szerint a vitában sokan hangsúlyozták, hogy a gazdasági reformot nem lehet sikeresen megvalósítani következetes politikai reform nélkül. Peking. — A választások a 3 napos, 31 év óta először megrendezett pártértekezlet végén kerültek sorra — írja az Üj-Kína, s a figyelmet érdemlő személyi változások között megemlíti, hogy Nyers Rezső, az 1968-ban elkezdett gazdasági reform kidolgozója ismét PB-tag lett, s Pozsgay Imre KB-tag, a Hazafias Népfront főtitkára szintén bekerült a PB-be. Pozsgayt úgy tekintik, mint a nagyobb demokrácia szókimondó elkötelezettjét — jegyzi meg a kínai hírügynökség. Moszkva. — A rádió, valamint r. hétfőn megjelent Pravda és Izvesztyija (más lapok hétfőn a Szovjetunióban nem jelennek meg) ismerteti azokat az üzeneteket, amelyeket Mihail Gorbacsov Kádár Jánosnak és Grósz Károlynak küldött. A két újság emellett címoldalon közli az MSZMP új főtitkárának fotóját és életrajzát. A szovjet televízió vasárnap este úgy összegezte a tanácskozás elmúlt háromnapi eredményeit, hogy a pártértekezleten világos programot fogadtak el. A rádió a tanácskozás célját abban jelölte meg, hogy a szocialista társadalom tökéletesítéséhez és megújításához vezető utat kellett feltárni. Grósz Károly főtitkárrá választását a szovjet rádió úgy értékelte, hogy személyében az új generáció képviselője került az MSZMP élére. Bécs. — Az osztrák televízió vasárnap késő este néhány perces soron kívüli programban számolt be a magyar országos pártértekezlet befejeződéséről és döntéseiről. A személyi változásokhoz Paul Lendvai magyar származású publicista fűzött rövid kommentárt. Rámutatott, hogy a világ kommunista mozgalmának történetében egy párt legfelső vezetésében még nem fordult elő ilyen nagyarányú. nyugodt körülmények között végrehajtott személycsere, s a radikális fiatalítás jegyében az MSZMP élére újonnan állított személyek a reformok ismert szorgalmazói közül kerültek ki. London. — A konzervatív kormányhoz közelálló The Daily Telegraph hangsúlyozza: a magyar párt vezetésében gyökeres változást hajtottak végre, utat nyitva nagyszabású politikai és gazdasági megújulás előtt. „Ez a változás — írja — egyúttal utat nyit a reformerek új nemzedéke előtt, megteremtve az első reális lehetőséget arra, hogy a peresztrojkát átültessék a gyakorlatba Kelet-Európában." Tokió. — A korszakos jelentőségű eseménynek kijáró megkülönböztetett figyelem jellemezte a japán rádió- és televíziótársaságok hétfő hajnali és kora reggeli reagálásait a vasárnap befejeződött országos pártértekezlet után született személyi változásokra. Az alapvetően belpolitikára koncentráló hírműsoroknak ezúttal kivétel nélkül minden tv-csatornán az élére került a tudósítás arról, hogy Kádár Jánost az MSZMP elnökévé, Grósz Károly miniszterelnököt pedig a párt főtitkárává választották. A „peresztrojka" küldöttei A több mint ötezer küldött megválasztása (3780 párttagot képvisel egy ember) már május közepén megkezdődött, s az elsö hetek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pártdemokrácia „érettségi vizsgája" — ahogy a Pravda fogalmazott — több-kevesebb döccenővel, de sikeresen halad. A szovjet pártlapok beszámolnak arrói, hogy a területi, határterületi pártbizottságok ülésein az üzemi, munkahelyi pártszervezetek jelöltjeiből választják meg a küldötteket, törekednek arra, hogy „kirakatemberek" ne kerüljenek a küldöttek közé. A szovjet lapok természetesen nem kendőzik el: egyáltalában nem megy kivételszámba, amikor a pártbizottságok „felülről" egy telefonnal intézik el, kit is jelöljön küldöttnek egy-egy nagyobb alapszervezet. Az SZKP KB napilapja idéz egy kirgiziai példát, amikor Os városában a megválasztott küldött csak a sorok írójától tudta meg, hogy ilyen megtiszteltetésben részesült. Ufában úgy döntöttek, hogy a pártbizottság saját jelöltekkel áll ki a gyűlésekre (a gyakorlat szerint egyes nagyobb pártalapszervezetek, vagy a nagy létszámú gyárakban, egyes üzemegységek kaptak jogot a jelölésre) — ezeken pártonkívüliek is véleményt nyilváníthatnak —, de a párttagság természetesen más jelöltet is megnevezhet. A Pravda ezzel kapcsolatban megjegyzi, akadhatnak szkeptikusok, akik nem éppen demokratikusnak mondják majd ezt a módszert, azt állítva, hogy a pártbizottság tekintélye döntött, így választották meg a kollektíva számára „kiosztott" küldöttet. A szovjet lap értékelése szerint nem baj, ha a pártbizottságnak ilyen tekintélye van a párttagok és a pártonkívüliek körében, igaz, nyugodtan lehetett volna több jelöltet állítani. Tovább kell keresni az utat, még csak az első lépés történt meg a pártfórumok küldöttválasztásának demokratikusabbá tételében, de ezt a lépést már megtettük — írja a Pravda. A pártdemokráciát célul kitűző útkeresés jellemző a küldöttválasztási kampányra. Ugyanakkor nem ritkák az agyonszervezett, formális választások (érdemes megemlíteni, hogy az előző pártértekezletet több mint negyven esztendővel ezelőtt, 1941-ben tartották a Szovjetunióban). Nyilvánvaló, hogy a választási mechanizmus néha még csikorog, de mindenképpen előrelépés történt. Egyáltalán nem baj, ha például a pártbizottság jelöltjét nem szavazzák meg, hiszen az egyes jelöltek igazi arcát azok az emberek ismerik legjobban, akik LakástextilTovábbra is nyitva tartunk! az Ipari vásár területén a J pavilonban Minden vevő nyerhet, aki nálunk vásárol! Elsö sorsolás május 25-én. Nyitva: keddtől péntekig 8—17 óráig szombaton 8—13 óráig vasárnap és hétfőn zárva Az SZKP Központi Bizottsága, amikor tavaly júniusban döntött c, XIX. pártkonferencia összehívásáról, csak egyetlen kritériumot szabott a küldöttek kiválasztásához: a peresztrojka elkötelezett híveit, cselekvő kommunistákat kell küldeni, el kell utasítani minden felülről megszabott arányszámot, a jelöléseket a legnagyobb nyíltsággal és demokratikus módon, az egész társadalom részvételével kell lebonyolítani. közvetlenül mellettük dolgoznak. A választási vereség viszont gyakran lelki sérülést okoz, sokan bukásnak tartják. Nem meglepő ez — írja a Pravda —, hiszen a korábbi gyakorlat szerint a jelölt „holtbiztosán" számíthatott megválasztására, most pedig megbírálhatják, sőt, leszavazhatják. A vereség bántó ugyan, de semmiképpen sem szégyen, ugyanis a jelölés maga is már elismerést jelent. A kemerovói területen jelölték például az oroszországi fütöanyag-ipari minisztert, aki még azt a' fáradságot sem vette, hogy részt vegyen a gyűlésen. Vlagyimir Arhipovot ugyan megválasztották küldöttnek, de a bányászok szemrehányásai, a területi pártbizottság ülésén elhangzott bírálatok mindenképpen komoly tanulsággal szolgálnak számára — írja a Pravda. Számtalan példa bizonyítja: a tagság számára még szokatlan az ilyen választás, a gyűléseken gyakran kérdezik: kit is keli választaniuk küldöttnek, vezetőt, szakembert, vagy pedig munkást? Másutt a pártbizottságok azt a fáradságot sem vették, hogy jelölőgyűléseket szervezzenek, a kollektíva csak az újságból tudta meg, hogy ki is képviseli jelöltként őket. A demokráciát még tanulni kell, s a pártkonferencia küldötteinek megválasztása kiváló gyakorlati próbája, útkeresése az átalakításnak az élet minden területén — ez szűrhető le a választások eddigi menetéből. Egybecseng a párttagok többségének az az óhaja, hogy küldötteik ne statisztaként üljenek a Kremlben, hanem az átalakítást támogassák, vonják ellenőrzés alá az irányító apparátust, számoljanak le a bürokráciával. A szovjet lapok levelezési rovatainak a konferencia közeledtével mind nagyobb számú olvasói véleményt kell feldolgozniuk, főként arról, hogy mi zavarja még az új gondolkodás elterjedését, njilyen problémák vannak a pártéletben, az SZKP összetételét, a párttagok tekintélyét illetően. S ez nem is meglepő, hiszen a XIX. pártértekezlet fő témája éppen a politikai intézményrendszer, a demokrácia továbbfejlesztése lesz. A párt- és az állami, tanácsi szervek szerepének elkülönítése naponta téma a szovjet lapokban, akárcsak a szocialista pluralizmus, a párton belüli viták szükségessége és hasznossága. A Pravda tavasszal több olyan levelet közölt, amelynek írói a Központi Ellenőrző Bizottság újbóli létrehozásának szükségességét hangsúlyozzák (mint ismeretes, Sztálin javaslatára a XVII. kongresszuson szüntették meg ezt a Lenin kezdeményezésére létrehozott, főként a munkásság képviselőiből választott, számadással csak a kongresszusnak tartozó partellenőrző szervet). A Pravda egy leningrádi olvasójának véleménye szerint még ez sem adhat azonban garanciát a hibák ellen: „pártpluralizmusra" lenne szükség, vagyis a párton belüli vita szabadságára, úgy, hogy a szervezeti szabály szavatolná, nem vádolhatják majd a véleményt mondókat revizionizmussal, opportunizmussal vagy „pártellenes" frakciózással. Az igazság csakis vitában születhet meg — írja az olvasó. Egy permi párttag levelében érthetetlennek tartja, hogy az eddigi kongresszusok miért nem hoztak döntést a Központi Ellenőrző Bizottság felállításáról, hiszen Sztálin halála óta már több mint 35 esztendő telt el: mi zavarhatta a legfelsőbb ellenőrző pártszerv lenini elvek szerint történő létrehozását? — kérdezi a Pravda hasábjain. A pártszervek gyakran nem a saját feladatukkal foglalkoznak. Az SZKP KB Politikai Bizottsága például ülésein törvénytervezeteket hagy jóvá, bocsát össznépi vitára, noha ezt a törvényhozó szervnek, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének kellene megtennie Vagy útépítési programot hagy jóvá. Minek? Hiszen ez gazdasági kérdés. Talán a minisztertanácsnak nincs elegendő hatalma, hogy meghatározza ezt a programot, annál inkább, hogy a hozzá tartozó minisztériumoknak kell majd azt végrehajtaniuk? Minek van szükség az SZKP KB és a Minisztertanács közös, „kettős" határozataira? Vagy talán a minisztertanácsnak nincs adminisztratív hatalma? — teszi fel a kérdést a Pravda hasábjain V. Ljubcsik. Tamássy Sándor Moszkva (MTI) Moszkvában hétfőn összeült az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen a párt XIX. országos értekezletének tézistervezetét vitatják meg. Mint korábban bejelentették, a KB ülése után a tervezetet nyilvánosságra hozzák, hogy a párttagság és az ország közvéleménye kialakíthassa róla saját állásfoglalását. A 600. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet melleit működő •I SZAKMUNKASOK SZAKKÖZÉPISKOLÁJA felvételt hirdet 3 éves ESTI és LEVELEZŐ tagozatára. Eeiratkozás: 1988. június 3-án, 8—16 óráig. További napokon a fsz. 118-as szobában, 14—16 óráig. A beiratkozáshoz szükséges: 1. Jelentkezési lap: 2. Szakmunkásképző-iskoLai bizonyítvány; 3. Végzettséget igazoló szakmunkás-bizonyítvány (oklevél). Jelentkezési lap beszerezhető az iskola portáján. m SZEGED, TOLBUHIN SUGARÚT 84. > + S