Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

%á lUlto VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZA 78. évfolyam, 120. szám 1988. május 21., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletén Tanácskozás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt 1öbb mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli a tanács­kozáson. Jelen vannak — szavazati joggal — a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, vala­mint az értekezlet meghívott vendégei. A szerény ünne­pélyességgel díszített teremben mottóként hirdetik a fel­iratok: „A párt vezetésével a demokrácia és a reformok útján a szocializmusért!" „Nemzeti összefogással a kibontako­zásért, a megújulásért!" A Központi Bizottság tavaly decemberben foglalt ál­lást arról, hogy a két kongresszus közötti szokásos, úgyne­vezett „felező KB-ülés" helyett ezúttal a nagyobb hatás­körrel bíró országos pártértekezlet tekintse át a szocialista építőmunka időszerű kérdéseit. Az MSZMP történetében mindössze egyetlen alkalommal, a konszolidáció időszaká­ban, 1957 júniusában került sor hasonló tanácskozásra. A mostanj országos értekezlet korábban nyilvánosságra ho­zott állásfoglalás-tervezetéről széles körű vita bontakozott ki, s a küldöttek most a párttagság túlnyomó többségének véleményét ismerve foglalhatnak állást a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. A fórum fe­lelős feladata az is, hogy újjáválassza a Központi Bizott­ságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A tanácskozás elnökségébe kapott meghívást: Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója; Beck Tamás, a Budaflax Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Ka­mara elnöke; Berecz János, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára; Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter; Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Bizottságának első titkára; Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos-Tanácsának elnöke; Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, az MTESZ elnöke; Ganaczi Károly, a Szerszámgépipari Müvek Kecskeméti Gyárának művezetője; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérle­ti Gazdaság igazgatója; Grösz Karoly, a Minisztertanács elnöke; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Havasi Ferenc, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának első titkára; Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke; Köveskúti Lajos, a Híradás­technika Szövetkezet elnöke, az Okisz elnöke; Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyet­tese; Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár; Maró­thy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisz­ter; Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese; Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára; Nemeth Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának el­ső titkára; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára; Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz el­nöke; Oláh Jánosné, a Gardénia Csipkefüggönygyár osz­tályvezetője; Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem rektora; Óvár; Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságárufk titkára; Pál Lénárd, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára; Schmidt Zoltánné, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse; Schwajda György, a szolnoki Szigli­geti Színház igazgatója; Szabó István, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke; Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke: Szlameniczky Ist­ván, a Szövosz főtitkára; Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára; Tatai Ilona, a Taurus Gumi­ioari Vállalat vezérigazgatója és Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára. Az országos értekezletet Lázár György nyitotta meg. Megállapította, hogy a tanácskozás határozatképes. A küldötteket mindenütt a Központi Bizottság határozatának megfelelően választották meg, a pártértekezleten képvisel­ve van az MSZMP minden nemzedéke, a társadalom vala­mennyi rétege, az ország minden területi egysége. Ezután bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az el­nökségre, a munkabizottságok közül a pártértekezlet tit­kárságára, a szerkesztőbizottságra és a saavazatszedő bi­zottságra vonatkozó, írásban kiosztott javaslatokat változ­tatás nélkül elfogadták. Egyetértettek azzal, hogy a má­sodik napirendi pont „Szervezeti és személyi kérdések" megnevezést kapjon. Lázár György ismertette, hogy a Magyar Néphadsereg küldöttcsoportja indítványozza: a Jelölőbizottságban kapjon képviseletet a Külügyminiszté­rium és a határőrség küldöttcsoportja is, így a 33 tagú bizottság két taggal egészül ki, s valamennyi küldöttcso­port képviselője részt vehet a munkában. A küldöttek együttesen szavaztak valamennyi javas­latról: az országos értekezlet a tanácskozás elnökségére, napirendjére, ügyrendjére, munkabizottságaira tett javas­latokat az ismertetett módosításokkal egyhangúlag elfo­gadta. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizott­ság május 10-i ülésén úgy határozott, hogy a párt vezető testületei megújításának elősegítése céljából javasolja az országos értekezletnek mindkét testület újjáválasztását. A jelenlegi Központi Bizottság és Központi Ellenőrző Bi­zottság mandátuma a vezető testületek újjáválasztásáig marad érvényben. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a két testület létszáma - jelenleg lOfi. illetőleg 25 fő — az újjáválasztás során lényegesen ne változzék. A küldött­csoportok előzetesen egyetértettek azzal, hogy a jelölő­bizottság ebből kiindulva tegye meg javaslatát. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasztására, valamint a létszámra vonatko­zó javaslatokat. Az országos értekezlet napirendje tehát a következő: 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intéz­ményrendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. Lázár György emlékeztette küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkásmozgalom több kiemelkedő személyisége távozott el az élők sorúból. A pártértekezlet egyperces néma felál­lással adózott a Központi Bizottság volt tagjai: Brutyó János, Cserháti István, Herczeg Károly, Nemes Dezső, Oláh István és Révész Ferenc, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül elhunyt Győri Imre és Takács Imre emiekének. Elnöki megnyitójának végén az MSZMP főtitkárhe­lyettese tisztelettel köszöntötte a küldötteket, a meghívot­takat — a magyar munkásmozgalom veteránjait, párton­kívülieket —, az MSZMP minden tagját, s eredményes rpunkát kívánt az országos pártértekezletnek Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgya­lása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára mondott előadói beszédet. Kádár János előadói beszéde Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! Pártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidőszak felén túlhaladva a Központi Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresszusi ha­tározatok végrehajtásának alakulását, tapasztalatait. Múlt év decemberében a Központi Bizottság úgy hatá­rozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, hanem or­szágos pártértekezlet össze­hívásával tesz eleget e köte­lezettségének. A pártértekezlet összehívá­sát a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indokolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan, a ténye­ket mérlegelve kell a helyzet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 száza­lékkal, a mezőgazdasági ter­mékek termelése 0,8 száza­lékkal nőtt. Beruházásokra 1987-ben 9,4 százalékkal költöttünk többet, mint 1985­ben. A lakosság reáljövedel­me 1 főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a mun­kások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986­• | • * U m i • Wu t*| mm W i Íí?A: ;' > ' • *: • , '*: * W . ^^""OH. ban 46,9 milliárd forint, 1937­ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adósságunk konverti­bilis valutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emel­kedett. A fejlődést mutató számok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek be minőségi változások, a szerkezetátala­kítás vontatottan halad, a belső és a külső pénzügyi egyensúly romlott, s mind­ennek következtében nem­csak az életszínvonal érzé­kelhető emeléséhez, hanem annak teljes körű megvédé­séhez is hiányzanak a felté­telek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése, és a kitű­zött gazdasági és életszínvo­nal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozot­tak, s a végrehajtás is elma­radt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bi­zottság kidolgozta és a múlt év júliusában határozattá emelte a gazdasági-társadal­mi kibontakozás programját, majd a kormány szeptember­ben hároméves gazdasági stabilizációs programot ter­jesztett az Országgyűlés elé, amely elfogadta azt. A gazdasági helyzet alaku­lása természetszerűleg kiha­tott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazdasá­gi és társadalmi fellődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása mi­att. A jelen nehézségei miatt a korábbinál többen látják bizonytalannak a jövőt. Po­litikai intézményrendszerünk a megváltozott viszonyok kö­zött nem áll feladata magas­latán, működésében zavarok jelentkeznek. Romlott a köz­hangulat, csökkent a biza­lom a párt és a vezetők iránt. S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban halászni, s meg­próbálják az ország nehézsé­geit a szocialista rendszer el­len felhasználni. Mindezt mérlegelve hatá­rozott úgy a Központi Bi­zottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő ma­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom