Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

4 Csiitüiíök, 1988. május 4. Amiről keveset beszélünk Még a fülemben csengenek a volt Ganz-M A VAG vezér­igazgatójának szavai: A csőd egyik oka a szocialista ex­port vesztesége, és mellette voltak biztosan saját hibáik is. Mint egyfajta nagy szenzációról, időközben több hír is napvilágot látott e nagyvállalat sorsának alakulásáról. így arról is, hogy tizenötfelé vált szét a korábban egy verti­kumban dolgozó iparóriás. Most nem sorolva a gépipar prominens nagyjainak hasonló gondokkal küszködő sorát, melyek hol ekkor, hol akkor bukkannak elő, mint derült égből a villámcsapás, de tény, hogy mindenütt a gazda­ságosság hiánya a közös jellemző. Nem más a kép — úgy tűnik — a vegyiparban, a könnyűiparban sem. A kö­zelmúltban olvashattuk a hirt arról, hogy a mezőgaz­daság olyannyira áttér a folyékony műtrágya haszná­latára, hogy szükségletének ma már 40 százalékát ilye­tén használja és ezek az úgynevezett keverőüzemek pedig saját üzemként szol­gálják ki önmagukat. Így jutott odáig egyik vegyipari óriásunk, hogy már egy hó­napja áll, mert termékeire nincs olyan nagy szükség, és hiába korszerűsítette évek­kel ezelőtt szuperfoszfát granuláló üzemét, a várha­tó kapacitásnak csupán a fe­le lesz kitöltve. A vegyipari nagyok a nyersanyagot szo­cialista relációból, a folyé­kony műtrágya „gyárosok" pedig tőkés országokból im­portálják. Tehát válságjelek kezde­nek kialakulni a vegyipar­nak is. A könnyűipari ágazat is hasonló cipőben jár, ennek legfeljebb kisebb a „tüze". Manapság általában a gyap­júiparral példálóznak a lcg­föként szabályozók szigoro­dása okozta gazdasági gon­dok miatt. Pedig nem kü­lönb a helyzet más alága­zatban som. Nemcsak a „csőriben" le­vöknél, de irláSult is, légin­kább az. exportorientált körben a háttérben mindig meghúzódik, az. exportra termelés rentabilitása, sok­szor annak veszteségokozó hatása. Tehát nem az. aka­binetkérdés, hogy a termék általános export helyzete kritikus, hanem egyértelmű­en- a gazdaságossággal van a baj. Ezzel kapcsolatban van néhánv olyan diagnó­zis, amelyről nemigen be­szélünk, pedig ezek a válla­lati élet húsba vágó kérdései. Az. ország, nyugat-európai piacterülete leginkább a Közös Piac térsége. Az. EGK. vezetői felé azt a problémát, hogy velünk szemben 'kü­lönböző korlátozó intézke­déseket érvényesítenek az exportunkat illetően, miköz­ben mi a tőlük származó importot növeljük. Kádár elvtárs múlt évi tárgyalásai során felvetette. Talán van -két évtizede, hogy Magyarország is tagja vámuniónak, a GAT-nak. Ebből adódóan vámked­vezményeinknek kellene lenni. Ezzel szemben vám­diszkriminációt alkalmaz­nak velünk szemben a nem szocialista piac legtöbb te­rületén. Ha a termelőszféra léte, vagy nem léte a tét, ezeket a problémákat nem kerül­hetjük meg, zavaró és vesz­teséget okozó hatásaikat fel kell vetni, magyarul meg kell nevezni. További gon­dok: A konvertibilis devizáik napi árfolyamon, illetve de­vizaszorzókkal kerülnek el­számolásra mind az export, mind az .import ügyleteknél. Ha tehát az import nyers­anyagból készült termék önköltségét számoljuk el, úgy a világpiaci értékrend szférájában történik. De mert ezt a gyakorlatot már évtizedes múlttal csináljuk, a magyar belső értékrend is ehhez igazodott, így a nem import termékek is ezen az árszinten kerülnek elszá­molásra. Emlékezzünk visz­sza a még nem olyan rég -használatos kompetitív ár­rendszer fogalmára, annak használatára. Ugyanakkor a szocialista import-ex­port értékrendezése az importvám forgalmi adóval, illetve az úgynevezett ter­meléskorszerűsítés támo­gatással (TKT) került be a gazdaság vérkeringésébe. Ez a TKT viszont nem álla­mi támogatás, mint azt so­kan tévesen értelmezik, ha­nem egy tipikus pénzügyi híd. Ugyanis nem a vállala­toknál egyenlítődik ki a reláció ilyen, vagy olyan egyensúlya, igy logikus, hogy az egyébként árucse­rén alapuló szocialista ex­port és import csakis igy számolható el. De ha lesz konvertibilis szocialista de­viza, akkor nyilván egysze­rűsödik az elszámolás ren­dezése is. Minthogy a TKT viszont most már évek óta instabil, és mérteke vállala­tára válogatva eltér, az ár­bevételre gyakorolt hatásán keresztül eltorzítja a válla­lati nyereséget. Eltorzul a világpiaci árakon alapuló önköltség, és a csak részben világpiaci árakon alapuló árbevétel különbsége, a vál­lalati nyereség. És ez saj­nos mindig negatív irányú. A másik probléma a meg­különböztető vám, azaz a vámdiszkrimináció a nem szocialista piacokon, leg­inkább Nyugat-Európában. Nem kevesebb, mint 15 szá­zalék körüli ennek mértéke. Hogyan lehet még egy szu­per termék is nyereséges a mai nehéz gazdasági ver­senyben, az értékesítésnél jelentkező például 15 száza­lékos árengedmény mel­lett? Ugyanis nem a tőkés fizeti saját zsebéből ezt a vámot, hanem az árut eladó magyar vállalat árenged­ménye erre a fedezet. Évekkel ezelőtt olvastam eev tájékoztatót az európai tőkés vállalatok profitrátá­járól és igen jónak tartották az 5 százalék körüli akkori eredményeiket. A kompeti­tív árrendszer bevezetése­kor ezt az ominózus vám­diszkriminációt ellensú­lyozandó érvényben volt egyfajta kiegyenlítő kassza, nevezetesen a különbözeti termelői forgalmi adó, mint visszatérítés. Ennek mérté­ke meg is egyezett a vám­veszteséggel, azaz indulás­kor 16 százalék volt, majd fokozatosan csökkenő mér­tékű, jelenleg „0" Tehát itt is baj van a termék nyere­ségtartalmával, korszerűsé­gével". Az eddigieket összege­zendő, tehát az export-im­port belső elszámolásán ke­resztül jutnak el export orientált nagyvállalataink a gazdasági gyengélkedé­sig. Ezek a problémák olyan nagyságrendű nyereségki­esést jelentenek esetenként, hogy — ahogy mondani szo­kás — összecsapnak a hul­lámok a fejek fölött. Idősze­rű volna pénzügyi kor­mányzatunknak megvizs­nia ezeket az okokat, ugyanis mindeddig, amíg ezekben nem történik meg­felelő pályahelyesbítés, csak súlyosbodik az okozat. A harmadik gondunkat abban látom, hogy a nagy útkeresésben letértünk a tervszerűségről. Igen, en­nek számtalan jele tapasz­talható. A vállalati tervek alapvetően a szabályozó rendszerre épülnek, amely gyakorlatilag nyereségköz­pontú. Ez helyes is. A baj ott van, hogy kialakult egy olyan úgynevezett diverzifi­kált irányzat, amely azt mondja, mindegy, hogy mit termelsz, az a lényeg, hogy jövedelmező legyél. Így azután fellazulnak tervgaz­dálkodásunk meghatározó vpnalai, és lassan mindenki többet ért ahhoz, amit más­nak kellene csinálni. A híg­trágya-ügy csak arra jó, hogy felhívja a figyelmet, hova vezet az út, ha fellazul a tervfegyelem. De sok ilyen „népi kohónk" vah, nem hi­szem, hogy ez az igazi mo­dellje a szocialista áruter­melésnek. Engedtessék meg egy ko­rabeli írás idézetét, amely nem kevesebb, mint 130 éve íródott, pontosan akkor, amikor az országnak az ipar megteremtése volt a legnagyobb nemzeti óhaja,­érdeke, és amely munkát, mint országosan kiemelke­dőt díjazlak (15 arany) és külön azzal, hogy a Vasár­napi Újságban folytatólago­san öt részben teljes terje­delemben leközölték. Íme az idézet: „Itt az ideje, hogy a tény terére lépjünk, s önmagunknak adjuk meg az anyagi jólétet, melyet más kezektől szoktunk vár­ni. S hogy összerakván fillé­reiket azokat, kiknek az ipar czikkek napi fogyasz­tásaik és a vállalat élire áll­ván azok, kiknek a fényű­zés rangjuk szerinti, ne kül­dözgessük 100 meg 100 mér­földnyi távról gyárak táplá­lására pénzüket, mellyet ki­adnunk létszükségünk igényli, hanem itt helyben elégítsék ki bővebben, job­ban s olcsóbban igényeiket és övék legyen a haszon és dicsőség, mellyet eddig a nyugati tartományok élvez­tek." Tóth László nyugalmazott vezérigazgató Tudósok közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia május 9-én és Ki­én tartja ez évi közgyűlését. A közgyűlés kibővített, zárt üléssel kezdődik az Aka­démia vári kongresszusi ter­mében. Az elnöki megnyitó után átadják az Akadémiai Aranyérmet és az Akadé­miai Díjakat, amellyel a hazai kutatók kimagasló tu­dományos és közéleti mun­kásságát ismerik el. Akadé­miai Újságírói Díjban ré­szesítik a magyar tudo­mány eredményeit sikeresen népszerűsítő újságírókat. Ez­után tartják a közgyűlés központi előadását, amely­nek témája1: nemzeti kul­túra — európáí kultúra. A közgyűlés zárt ülésen foly­tatja munkáját. Ekkor az MTA tiszteleti tagjai közé választanak több külföldi tu­dóst, aki jelentős tudomá­nyos eredményeket ért el, és személyes kapcsolatban van a magyar tudománnyal. Május 10-én ugyancsak zárt ülésen folytatják a közgyűlést a vári kongresz­szusi központban. Ekkor hangzik el az Akadémia el­nökének és főtitkárának a beszámolója, amelyet a résztvevők megvitatnak. Mi? Hol? Mikor? Kedvező kínálat? A mezőgazdasági termelők az idén valamivel több mint 15 milliárd forint értékben teiveznek gépberuházást, ám ezzel is csak részben tudják megújítani az el­használódott gépparkot. Nagy szükségük van tehát arra, hogy év közben folya­matos, zavartalan legyen az alkatrész-, -cseredarabellátás. A kereskedelmi vállalatok és a gyártók nagy erőfeszí­téseket tesznek kellő meny­nviség beszerzésére, s hogy láradozásaikat várhatóan siker koronázza — ezt bi­zonyítják a MÉM adatai. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt hetekben a ta­valyinál valamivei kevesebb pótalkatrészt vásároltak. A kínálat általában kedvező­nek mondható, így a gépek javításánál nem volt emlí­tésre méltó fennakadás, a vontatók és a vetőgépek idő­ben indulhattak a határba. Egyes cikkekből a MÉM összesítése szerint azonban immár tartós hiány mutat­kozik, és az utánpótlás sem mindig egyenletes. Újabban az NDK gyártmányú takar­mánybetakarító gépek csere­darabjaival nem tudják ki­szolgálni a vevőket, az im­portra immár hetek óra hiába várnak a forgalmazók. Egyes gumiabroncsokból és csapágyakból szintén a szük­ségesnél kevesebb van a raktárakban. HAZASSAG Győrbiró Tamas ás Gubacsi Zsuzsanna, Török Sándor és Tóth-Kasa Ibolya. Dudás Zol­tán István és Törtei Gizella Ág­nes. Tarjányi Zsolt és Tóth Katalin Margit, Balogh László és dr. Katócs Ágnes Ildikó, Dé­kány Sándor és Tamási Marian­na Rózsa. Pamuk József Sán­dor és Vorindan Györgyi, Var­ga László József és Róth Kata­lin, Sánta Attila Zsolt és He­gyesi Erzsébet, Farkas Zoltán és Varga Andrea, dr. Gulya Károly es dr. pataricza Mónika Margit, Kozma István és Kéri Ilona, Kelemen Péter és Lcvay Ildikó hazasságot kötöttek, SZÜLETÉS Bódi Lászlónak és Pál Ildikó­nak Alexandra Patrícia, Kantó Sándornak és Juhász-Varga Eri­kának Klaudia, Ágoston Ist­vánnak és Husi Rózának Péter, Juhasz. István Ernőnek és Bol­dog Etetkanak Nikolett. Répás Jánosnak és szekeres Erzsébet­nek Orsolya, Kerekes Jánosnak és Illés Rozáliának Gábor, Ta­nács Lászlónak és Csonka Te­réznek Olga, Virág László La­josnak és Adám Rózsának László András. Fankas János Lászlónak és Vörös Betti Anitá­nak Mark, Lakatos Antalnak és Nometh Ildikónak Anett. Bár­kányi Józsefnek és Krancz Zsuzsannának Róbert, Kollár Károlynak és Petrovics Julian­nának Szabina. Kispál Tibor Sándornak és Szekeres Gabriel­lának Tibor Balázs, Bálint László Ferencnek és Barátit Családi események Ilonának László Adrián, Maró­ti Józsefnek és Ungi Angéla Katalinnak Katalin. Ménesi Já­nosnak és Reszta Klárának Má­tyás, Tuszinger Ernőnek és Czinbalmos Emíliának Emilia, Fodor Zoltán Józsefnek és Farda Évanak Anita. Szőke Ja­nosnak és Virág Editnek Do­rottya, Győri Ferencnek és Bangó Juliannának Ferenc, Bo­zó Attilának és Nógrádi And­reának Attila, Mészáros Sán­dornak és Mucsi Erzsebet Pi­roskának Ivett Klaudia. Makai Antalnak és Berecz Ilonának Marianna, Barna Istvánnak és Karagits Beátának István, Nagy Mihály Józsefnek és Szitkai Erzsébetnek Eszter, Szénási István Gábornak és Jó­zó Magdolna Máriának Eszter Anna, Temesvári Istvánnak és Kazi Anikónak Hajnalka, Kó­nya Karolynak és Bózsó Eme­sének Péter Gábor, Csipak Ist­vánnak és Muhari Mártának Balázs. Adám Jánosnak és sm­kó Saroltáinak János Gergő, Kó­kai Tibor Lászlóinak és Por­törő Katalinnak Árpád, Papp Sandornak és Szabó Anná­nak Gábor, Almási Ferenc­nek és Perecz Editnek Edit, Hegedűs Sándornak és Tóth Mariának Roland, Dudás Imrének és Szécsi Erzsébet Editnek Tímea. Katona István­nak és Borcsök Margitnak Ist­ván, papp Lászlónak és Joó Martának Marta, Bakaity Jó'* zsefnek és VaTga Ágnesnek Pé­ter, Szabácsi Árpádnak és Cse­ri Magdolnának Tünde, Hor­váth Antalnak és Varga Máriá^ nak Anett nevű gyermeke szü­letett. HALÁLOZÁS Bánfi József. Varga Pálné l^eszáros Gizella, Cscszkó Ma­tild. Gáspár József Sándor, Csöndé Istvánná Ágoston Vik­tória, Terhes Sándorné Balog Sarolta, Ruzsa-Bakacsl Vilmos. Gábor Márk. Fodor Lajos Jó­zsef. Szecskó Lászlóné Kazi Ro­zália. Balogh Imréné Mészáros Anna, Csiszár Antalné Urván Etelka, Katona Istvánná Po­pány Julianna. Forrai Imre, Koczor peiénc, Csomor Sándor János, ördög József, ökrös Fe­renc András, PaloUis László Mihály. Bánsági Dénes, ördög Nándor, Bánó-Szabó Sándomé Tóth Rozália, Rucz Antal, Bölcsikci-Molnár Ferenc, Bo­ruzs Mihályné Ráday Mária, Tűrök Péter Pál, Frank Antal, Soós János, Regüli Ernöné dr. Agner Maria, Németh Gyuláné Rózsi Matild, Szűcs Józsefiné Szabó Mária. Kovács Péter Palné Rovó Matild, Tóth-Kása József. Szabó Vince, Dudás Ist­ván Imréné Miklós Ilona, Ju­hász István, Varsányi Imre, Horváth Mihály meghaltak. 1988. MÁJUS 3., KEDD — NÉVNAP: TÍMEA, IRMA A Nap kel 5 óra 24 perckor, és nyugszik 19 óra 58 perekor. A Hold ket 22 óra 22 perckor, és nyugszik 5 óra 36 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 468 cm (apadó) 20.00: 20.05: 20.40: 21.10: 21.30: 16.45: 17.05: 18.45: 19.05: 19.30: 20.05: 21.20: 21.50: 22.10: 18.20 19.00 19.30 20.00 21.30 2' 35 23.05 16.35 17.05 18.45 19.10 19.30 20.05 21.20 21.50 NYOLCVANÖT ÉVE született Politzer György. Ké­sőbbi nevén Georges Politzer (1903—1942) marxisul filozófus, a francia ellenállási mozgalom mártírja. Szegeden járt gimná­ziumba. s 1919-ben a szegedi főgimnázium diáktanácsának elnökeként tett hitet az új rend mellett. Gyerekfejjel allt be a Vörös Hadsereg katonáinak so­rába: részt vett a szolnoki csa­tában is. 1921-ben sikerült Pá­rizsba távoznia. Diplomaia megszerzése után filozófiatanár volt tobb francia városban, vé­gül Párizsban. 1929-ben belépett a Francia Kommunista Pártba, bekapcsolódott a francia ellen­állási mozgalomba. 1942. márci­us elején a francia rendőrség letartóztatta, s miután nem tudtak vallomást kicsikarni be­lőle, kiszolgáltatták a Gcstapó­nak, amely végzett vele. KISSZINIIAZ Este 7 órakor: Rinocérosz (Vaszy 1. bérlet). MOZIK Vörös csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: A bolygó neve: Halál (szines. m. b. amerikai sci-fi film. V. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Fáklya: fél 3 órakor: Kék madár (színes szovjet mese­film). háromnegyed 5 és 7 óra­kor: A kicsi kocsi legújabb ka­landjai (szines, m. b. amerikai filmvígjáték). Szabadság: 3 órakor: Vissza a <*«A<v» iszínes. m. b. amerikai fantasztikus kalandfilm. 111. helyár!), negyed 6 és fél 8 óra­kor: Kiáltás és kiáltás (szines magyar film). Film'éka- fél 6 és fél 8 óra­kor: Vezeklés. I—II. rész (szi­nes szovjet film)'. Éva presszó: este 8 órakor: Menekülés New Yorkból (ame­rikai sci-fi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyekét Szegeden az Idegsebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti e9 urológiai felvé­teli ügyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi Jáno9 sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 50. sz alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek qrvosi ellátása. GYERMEK FUL-ORR-GÉGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Űjszegcdi Gyermek­kórház, Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtói péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig. Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: ,„ 54-773. 2X53 Hétfőn és csütörtökön délután három órától hat óráig hívható. 19.05: Mindenki tanköteles — 4. — (ism.) Képújság Történeti kertek — 1. Auf der grüncn Wiesc magyarországi német gyermekjátékok Hiradó 2. Volán Kupa férfi röplabda torna 22.40: Képújság BELGRÁD 1. Híradó Lenz, avagy a szabadság — NSZK tv-film­sorozat Vetélkedő Rajzfilm Hiradó örömök és bánatok — spanyol tv-film Dok.-film Hiradó Éjszakai műsor BELGRÁD 2. Népzene Faluműsor Hiradó Jugoszláv kosárlabda­bajnokság Htrck Vidám kedd Művelődési műsor ÜJVIDÉK Ünnepi músor ruszinul Tv-Iilm Ruszin nyelvű músor Rajzfilm Hiradó magyarul Tv-film Dok.-film Játékfilm Rádió 10.05 10.25 11.36 12.45 13.00 14.10 14.30 15.00 15.ÍJ 15.40: 16.05 16.20 17.00 17.30 17.45 19.30 20.25: 21.00 22.00 22.30 23.30 0.15 8.05 8.50 9.05 12.10 12.25 13.05 14.00: 15.05 16.20 15.30 17.30 18.30 19.05 20.05 21.05: 21.25 21.45 T» » leve BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Képújság 9.05: Tv-téka 10.00: Gárdonyi Géza: ,.A láthatatlan ember" 10.40: Mozgató 10.50: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Három nap tv-műsora 17.00: TTT 17.45: Egy szó, mint száz 18.35: Tv-toma 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Mindenki tanköteles — 5. 21.00: Stúdió '88 21.45: Kardiológia — amerikai filmsorozat — 6. 22.00: Felkínálom 22.50: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 18.30: Hírek román nyelven 18.35: Kézenfogva 18.45: Sorstársak 0.08: 10.02: 10.30: 11.00: 1.1.30: 12.02: 13.05: 13.59 14.36 15.05 15.20 16.04 16.20 17.00 17.30 17.50 18.30 KOSSUTH Szervánszky Endre: Névnap a cserenynel — pásztor jelenet Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót . . . de Falla: Rövid élet — kétfelvonásos opera A Balogh család — Veres Péter regénye —•• 17. Internt i.k ro fon Klasszikusok délidőben Magyarán szólva Dzsesszmclódiá k A Zsebrádiószínház , . bemutatója — Idófáktor — Hernádi Gyula hangjátéka Népdalkörök énekelnek Poggyász Éneklő ifjúság Kérhetek valamit? Thália titkai Hegedű virtuózok felvételeiből A Szabó család Kárpáthy Zoltán — Jókai Mór regénye — 1. Tudomány és gyakorlat Töltsön egy órát kedvenceivel Hírvilág A rádió lcmczalbuma A kórusirodalom mestermü veiből Ej léi után PETŐFI Slágermúzeum Külpolitikai figyelő Napközben Nóták Közben: Háztáji ál latten yésztöknek Popzene sztereóban Szórakoztató antikvárium Torebessy Eva énekel Könyvről könyvért Csúcsforgalom Helykéné sö Gramofonsztároöc Csak fiataloknak! Hangminta '88 nün az élet — részletek Moldova György riportkötetéből Nóták Rádiószínház — Homokosok — Ryszard Marék Gronski színmüve ,.Livo at Wintcrland" Virágénekek BARTÓK Vivaldi: Hat hegedűverseny Kórusok, hangszerszólóik niukfélóra Zengjen a muzsika Két kvartett Hovanscsina — részletek Muszorgszkij operájából Theodore Deiser: „A pénz királya" c. regénye Zenekari muzsika Operaházi portrék I-abirintus Sugár Rezsó müveiből Fúvós muzsika Romantikus kamarazene Bevezetés a filozófiába Poggyász Zenekari muzsika Na matemjem jeziku szerbhorvát nyelvű nemzetiségi músor 19.05: In der Muttersprache ­német nyelvű nemzetiségi músor 19.33: Vásár;' Tamás Beethoven -szarná taestje Közben: Kb. 20.20: Megtörtem a csendet 21.40: Holnap közvetítjük 22.20: Operaáriák 22.27: E. T. A. Hoffmann és a muzsika — 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom