Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
Kedd, 1988. május 3. 5 Képernyő n Állítás 1.: A nemzeti folytatásosoknak, az egyszerű sorozatoknak is, meg a szappanoperáknak is megvannak a nemzeti sajátosságaik. Álb'tás 2.: a nemzeti folytatásosok egyetemes sajátossága, hogy legyenek bár jól megcsináltak, avagy roszszabbul, mind felszínesek, tele vannak kitalált, művi konfliktusokkal és nem mondanak semmit a való életről. Bizonyításnak kellene következni, méghozzá a Mindenki tanköteles című csehszlovák sorozat ürügyén, ami már a negyedik jól eladható játéknak bizonyul — pedig ugyanarról a kaptafáról húzták le, amiről a mintapéldányt (Kórház a város szélén). A sorozatgyártás bizonnyal jól jövedelmező üzlet a szomszédos ország tévéjének, a perspektíva beláthatatlan, hiszen az orvosi, a bolti eladói, a mentős és a pedagógusi hivatás-foglalkozás mellett ezer másik van, amiről még nem csináltak filmet. Igaz, időközben az NDK tévéje elcsaklizott egy lehetséges témát, nem olyan régen délutánonként vetítették minálunk is a sorozatot, amelynek építőmunkás fiatalember volt a hőse, a konfliktusa meg — különféle szerelmi kalandok mellett — az, hogy az illető ifjú, az istennek se akart tovább tanulni, nem akart építészmérnök lenni, mert az NDK-ban a fényes tekintetű munkásfiataloknak nem kell szégyellni, hogy kétkeziek. Az építőmunkás tehát kilőve, és mondjuk, a mi tévénk talán nem venné meg, ha a csehek kozmetikusokról, nyugalmazott operaénekesekről és autószerelőkről, keramikusművészekről, nyomdászokról, szabadúszó fényképész-vállalkozókról, erdészekről, és légikisasszonyokról csinálnának sorozatot. Mert — tudjuk — ezek a szakmák szerepelnek a mi szappanoperánkban (Szomszédok), leszámítva a már „lejárt" mentőst, bolti eladót és tanerőt. Ami ez utóbbiakat illeti: ennyiben ismétlünk. Hiszen a mi mentősünk éppoly lelkiismeretes és enyhén balek, mint csehszlovák kollégája volt; csak tán annyi a különbség, hogy emez nem talált cseh földön áram nélküli kórházat, mint a mi szegény Kulka Jánosunk (nem csoda, ha el akar menni valahova Afrikába. mert lehet, hogy ott még bivalymeghajtással fejlesztenek áramot, de a bivaly az egy megbízható állat). Nemkülönben kedves és ügyes a mi bolti eladó nénink, mint külhoni szaktársa volt, s mindkettőjüknek jóindulatú a főnöke is; van mit eladniuk és van kinek. Egyelőre. Mert ha jól emlékszem, a csehszlovák boltban csak loptak, amúgy szarka módra, rendes munkaidőben, itt meg éjszaka betörtek. Ott felügyelöket állítottak a gondolák közé, itt meg szövegeltek, hogy azt mondja: ki kéne nyírni az ilyeneket! Pedagóguséknál is színes a helyzet, mindkét oldalon. A tarierők túlnyomórészt lelkiismeretesek és hivatástudatosak, csak egy-két idegbeteg akad közöttük, de sejteni lehet, nem csak ők tehetnek róla, hogy úgy, de úgy utálják a gyerekeket. A családi hátterek mindkét produkcióban elég siralmasak. Válás — mindenütt. Ám míg ott egy csinos szőkével pattan meg az apuka, és mindössze egy ócska magnót csen ki a fiókból, meg egy miniatúrát akaszt le a falról, s viszi a város másik kerületébe, az itthoni anyuka: külföldön marad. Meglóg, akárcsak a maszek fényképész-vállalkozó kedvese; s ah, balsejtelmek! netán erre készül a doktor úr is? Az árnyalatnyi különbségek vajon nemzeti realitásokat mutatnak? Hölgyeim, és uraim, tessék ezen elgondolkodni. Még mindig jobb, mintha egyebeken jártatják az eszüket -*• netán nemzeti realitásokon, a maguk mosdatlanságában szemlélve azokat, csak úgy, szappan nélkül. Sulyok Erzsébet Stúdiós (és egyéb) számvetések Időről időre számvetésekre kényszerülünk. Számot kell vetni a múló idővel s önmagunk lehetőségeivel, környezetünkkel, kisebb vagy nagyobb közösségeink minőségével, no meg a végzett munka egészével is. Utóbbit többnyire bizonyos (határidők) múltán végezzük el — mindenképpen az értékelés közvetlen vagy közvetett szándékával, minősítésre ösztökélő vagy legalábbis valamiféle megméretésre buzdító beszámolóval. Ugyanígy tett szombaton délelőtt az Alföldi tükörben a szegedi rádióstúdió is. Az apropót az (is) jelenthette, hogy véget értek a Csongrád megyei rádiós hetek, melyeknek programjai jó egy hónapon át mutatták be az éterben szűkebb pátriánkat. Így persze egyúttal ezzel a „központi rádiós", monstre műsorfolyammal is számvetésre kényszerülünk, r.o de annyi baj legyen: tömören, összefoglalásként mindenképpen el kell mondani róla, hogy kifejezetten üdvözlendő eszköz, elsősorban a haza egyes régióinak mélyebb, szeretettelibb közelítési igénye miatt — s remélhetőleg nem fog a kötelező, aszfalton termett liszteletkörök és közhelyek irányába elmozdulni a jövőben sem. S mivel jó ötletként a Csongrád megyei rádiós hetek a vidék egyes tömegkommunikációs műhelyeit is vizsgálták, az illendőség úgy kívánta, hogy szépen legutoljára maradván ugyan — de a rádióban maga a helyi rádióstúdió ás valljon önmagáról. Azon persze lehet vitatkozni, korainak bélyegezhetö-e ez a számvetéskísérlet vagy sem — minden kerek évforduló nélkül, a nyitány óta eltelt alig háromnegyed érv után — mindenesetre, miként hallhattuk 47 ezer percről szólhatott. Hogy programjaikból eddig mi sikerült, arról majd ítel a hallgató — mondta a szombat reggeli számvetéskor VárkoTiyi Balázs stúRádiófigtjeló dióvezető. Az az ötven-egynéhány perces összeállítás amelynek révén most a stúdió eddigi műsoraiból egyfajta retrospektív válogatást nvűjtott, a szándékok szerint mindenesetre változatos volt és mindent-adni-akaró, a tavalyi szabadtériről megidézett Nyomorultak-részlettől az fzisz-együttesen át a narkósokról szóló dokumentumműsor fölelevenítéséig. Ügy éreztem ugyan, a zenei profi] bemutatására a kelleténél nagyobb tér jutott, s mintha a szükségesnél több lett volna a divattéma és a könnyedebb, „gyermekibb", „veszélytelenebb" szemléletet tükröző műsor, de meglehet, ez csak a háromnegyed éven át alkalmilag (bár viszonylag sűrűn,főleg hétvégenként) hallgatott szegedi műsorok összbenyomásának köszönhető, mélységesen szubjektív vélekedés. Mindenesetre azt tényleg nem értettem, a reprezentatív összeállításiban miért hallottam annyi „külsőst", ha már egyszer a stúdió önmagát mutatja be — egész egyszerűen nem stimmeltek, a legcsekélyebb mértékben sem rímeltek egymásra a legutoljára, prezentálásként felsorolt belső munkatársak, no meg a bemutatkozó válogatásban közreműködők nevei. Ugyanakkor a stúdió eddigi munkájáról alighanem mégis teljes, sok mindent sejtető, sok mindenről árulkodó vagyis a számvetés eredeti, ha úgy tetszik objektív céljainak megfelelő műsort hallgattunk. Hiszen nemcsak arra derülhetett fény általa, hogy — Várkonyi Balázs szavai szerint — „szándékaink szerint milyenek vagyunk", hanem arra is, hogy a számvetések természetrajzához általában mi, mennyire és hogyan is tartozik. Ez pedig tanulságnak még akkor sem megvetendő, ha én speciel szívesebben hallgattam volna többet a tavaly őszi nagy jelentőségű, országgyűlési ülésszakkal kapcsolatos a „politikum" jelenlétéről élesebben tanúskodó részletekből — mint a profilban érzésem szerint tnnél jóval inkább túltengő, veszélytelen, könnyed egyebeket Domonkos László Átmeneti, A hófehér hajú, törékeny kis asszonyka 94 éves. Jókedélyű, beszédes. Érzékszervei közül egyedül a hallását koptatta a 9 és fél évtized. Az ablak melletti fotelben fércelget, varrogatja a blúzát. Az ágyán napilapok. Kettesben élt egy nálánál 20 évvel fiatalabb barátnőjével, aki ugyancsak megözvegyült. A lakótársat nemrégiben baleset érte, combnyaktöréssel fekszik Pesten, a fiánál. Így maradt Ilonka néni egyedül, igaz ugyaln, hogy nem elesett öreg, de magáról egyedül gondoskodni már nem tud. No, és nem beszélve a magányról, ami a legjobban gyötörte. Itt a gondozóházban naponta többször végigsétál a szociális otthonnal közös folyosón, és mindig talál valakit, akivel elbeszélget. Egy régi kedves ismerőse segítette az átmeneti megoldáshoz, addig, amíg a szociális otthonba jutása valóra nem válik. Juliska nénit 84 évesen érte az infarktus. Életben maradt, a klinikáról került a gondozóházba. A 30 nap hamarosan lejár, s ő nem kevés félelemmel megy majd otthonába. — Sohasem voltam férjnél, nincs hozzátartozóm, egy szál magam vagyok. Igaz ugyan, hogy két nagyon jóságos gondozónő vigyázott rám eddig is, de ők nem lehetnek egész nap velem. Az egyik az; ebédet hozza és bevásárol, a másik a mosást, takarítást végzi helyettem. Eleddig ez elég segítség volt, de az infarktus hihetetlenül legyengített. S jóllehet, nem kell lepedőben forgatni, de látom előre, nehéz lesz egyedül 'fürödni, s még az is nehéz lesz, hogy egy pohár ví zért kimenjek a konyhába. Tudom, mehetnék szociális otthonba, de értse meg, én egész életemben egyedül voltam, és túlságosan hozzászoktam a magányhoz. A gondozóház harmadik, megkérdezett lakóját túl a nyolcvanon azzal verte a sors, hogy élete eddigi támaszát, a lányát, súlyos betegség szakította el tőle. A „gyereknek" — aki maga is a hatvan felé jár — a klinikáról kijőve, előbb magamagáról kell gondoskodnia, a beteg édesanya támasza már nemigen lehet. Aranka néni egy hónapig kapott itt átmeneti szállást Mire e sorok megjelennek, már az ország túlsó végében — a másik lányánál — keres nyugalmat és támogatást. — A lehető legkülönbözőbb családi okok miatt kerülnek a Tolbuhin sugárúti szociális otthon harmadik emeletén elhelyezett gondozó-„ház"-ba, az idős emberek) — tájékoztat Arany Józsefné, a 3-as számú gondozási körzet vezetője. — Akikkel most beszélgetett, magukra maradt idősek, akik számára a bentlakás ideje alatt próbáltuk megkeresni további életük megoldásának lehetőségét. Szerencsére, nemcsak ily tragikus élethelyzetekben veszik igénybe a gondozóházat Gyerekek — akik egész évbon becsülettel gondozzák szüleiket — a nyári szabadságuk idejére ide kérnek szamukra bebocsátást. Nem egyszer előfordult, hogy az otthoni festés, lakáskarbantartás idejére menekítik hozzánk. az otthoni felfordulás elöl az idős szülőt. Mások az esti egyetemi tanulmányaik kritikus idején, a vizsgaidőszakokban kérnek itt szállást idős szüleik szászára. Sokszor pedig átmenetet jelentünk a házi szociális gondozás és a szociális otthoni elhelyezés között. — Kevésnek találom az itteni ágyszámot. Valójában csak ennyien igényelnék az idősek átmeneti szállását, akkor, amikor köztudott, hogy a kórházi-klinikai osztályokon igen sok idős ember fekszik szociális, családi okok miatt? — Kétéves a gondozóház. Azóta az igényeket ki tudjuk elégíteni. Akik kérik, idekerülnek. Három szobánk van. ahol 10 embert tudunk egy időben elhelyezni. Mivel az itt-tartózkodás időtartama max'mum 30 riap, ez évente 120 embert jelent. Tavaly 100 százalékos volt az ágykihasználás, de úgy tűnik, egyelőre enynyi hely elég. — Ha például valakinek több időre, mondjuk, 2, esetleg 3 hónapra lenne szüksége a szülői gondozás átvállalására, megoldható ez? — Indokolt esetben, méltányosságból igen, de ilyen kérésre nagyon ritkán volt példa. A mi intézményünk pontosan arra hivatott, hogy rövid időre, de több családnak vagy egyedülálló idősnek nyújtson segítséget egy-egy nehezebb élethelyzetben. Meglehetősen sok azonban a vissza-visszatérő emberünk. Annak semmi akadálya, — persze, ha van helyünk —, hogy többször is itt töltsenek egy-egy hónapot. — Sokan ágyban fekvő, magatehetetlen szülőt gondoznak otthon, a munka mellett. Szociális otthonban nem akarják elhelyezni óket, de néha, egy pár hehs szusszanásnyi időre szükségük lenne. Ilyen esetben is igényelhető a gondozóház? — Sajnos, nem. A mi jogosítványunk csak arra szól, hogy azokat az időseket fogadhatjuk, akik saját magukat segítséggel ugyan, de képesek ellátni. Tehát nem kell őket etetni, fürdetni. Ugyancsak a felvételi szabályok érvényesek nálunk, mint a házi gondozás esetében, hiszen amit mi teszünk, az a területi szociális gondozás egyik új, egyedülálló formája. Természetesen szakképzett nővéreink mindenben az ittlakók segítségére vannak, de nem ágyban, magatehetetlen, szellemileg teljesen leépült betegek fogadása és ápolása az intézmény feladata. Lassacskán talán megváltozik szociálpolitikánk évtizedek alatt megmerevedett intézményrendszere és beláttatik, hogy hibás az az álláspont, miszerint amelyik területen mar van valamilyen állami ellátás, ott gondolkodni sem érdemes másról Jóllehet az élet maga követeli ki a szociális gondoskodás új és új formáit, hiszen a családok egyre gyakrabban kerülnek olyan helyzetekbe, amikor a hagyományos ellátási lehetőségek között nem lelnek megoldást. A gondozóház csak egy a még megvalósításra váró családsegítő, humánszolgáltatások sorában. Hiányzik még több tucat, a problémás élethelyzetekre alkalmazható megoldás, a családi életek tönkremenetelét gátló humánszolgáltatás. Kalocsai Katalin A Szegedi Nemzeti Színház műsora A Nagyszínházban 6-án, fél 6 órakor: Tosca (Jászai —Csortas bérlet), 7-én Otelló (Somlay 1—2. bérlet), 8-án 3 órakor: Balettest (Katona bérlet). 9-én, 6 órakor: Szeged Táncegyüttes, 10-én Házassági szerződés (Kodály bérlet), ll-én fél 11 órakor: Tosca (Nyugdíjas bérlet), 12-én, délután 3 órakor. Jézus Krisztus szupersztái (Madách bérlet), i3-án Jézus Krisztus szupersztár (bérletszünet, az április 3-ai jegyek érvényesek!), 14-én Házassági szerződés (Egressy 1—2. bérlet), 15-én Házassági szerződés (Ady 1—2. bérlet). Kisszínházban 3-án Rinocérosz (Vaszy 1. bérlet), 4-én délelőtt 10 órakor: Koldus és királyfi (bérletszünet) és 7 órakor: Rinocérosz (Vaszy 2. bérlet), 5én Rinocérosz (Egressy 1. bérlet), 6-án Rinocérosz (Radnóti 1. bérlet), 7-én délelőtt 10 órakor: Koldus és királyfi (bérletszünet), este 7 órakor: Rinocérosz (Radnóti 2. bérlet), 8-án Irma, te édes (bérletszünet), 10-én Irma, te édes (bérletszünet), ll-én fél 4 órakor: Koldus és királyfi (bérletszünet), 12-én Rinocérosz (Somlay 1. bérlet), 13-án fél 11 órakor: Koldus és királyfi (bérletszünet), 14én Rinocérosz (Somlay 2. bérlet), 15-én 3 órakor: Rinocérosz (Katona bérlet). Klubszínpadon, 6-án 8 órakor: Melina (bérletszünet), ll-én 8 órakor: Meduzafej (bérletszünet), és 15én este 8 órakor: Meduzafej (bérletszünet). Az előadások este 7 órakor kezdődnek, az ettől eltérő időpontokat közöltük. A Mikrovilág új száma Felszálló ág A világ nagy repülőterei olyanok, mint a forgalmas autóparkolók: percenként érkeznek és indulnak a járatok. A repülési információk halmazának begyűjtése, feldolgozása és szétosztása olyan feladat, amely számitógépért kiált. „A levegő meghódítása" című cikkben a Siemens cég Siport nevű repülőtéri számítógépes információs rendszerének érdekességeiről olvashatunk. A számítógépes rendszer gondoskodik többek között az utasok tájékoztatásáról, nyilvántartja a gépkocsik szabad parkolóhelyeit, és már a repülőtér felé vezető úton jelzi, merre érdemes menni, meteorológiai adatokat gyűjt és oszt szét, és segíti a gépek és a repülésirányítók közötti kommunikációt. Az informatika világeseménye volt a márciusban, Hannoverben megrendezett CeBIT kiállítás és vásár. A Mikrovilág egy hosszabb, üzleti és műszaki hírekkel, inforjmációkkal bőven fűszerezett összeállításban számol be a hannoveri bemutatóról. A cikkekből kitűnik, hogy a világcégek öldöklő versenyében nemcsak a jó műszaki elgondolás, hanem a nagy hozzáértést és érzéket kívánó üzleti konstrukció is fontos szerepet játszik. Egy másik versenyről, a Bács-Kiskun megyei programozási tanulmányi vetélkedőről szól a Verseny a javából cimű összeállítás. Egy lelkes és hozzáértő szervező vezényletével igazi, többfordulós tanulmányi versennyé nehezítették és nemesítették a másutt általában egy-két nap alatt lezavart programozási vetélkedőt. A Mikrovilág 88/8-as számában a házi számi tógépek kedvelői több érdekes programmal is megismerkedhetnek, a műholdas televízióműsorok nézői pedig az Égi jelek műsor mellékletből tájékozódhatnak arról, mikor melyik csatornát érdemes nézni. V