Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

Kedci, 1988. május 3. 3 Városellátó nyílt Szőregen Hozzávetőlegesen 2 ezer szőregi lakó jobb áruellátását biz­tosítja Szőregen. a borpalackozónál tegnap, hétfőn átadott ABC. A városellátó vállalat egy régi, 30 négyzetmétere® üzletét bővítette saját pénzeszközéből 200 négyzetméteres­re. Ennek a területnek a fele az eladótér. Az átalakítási, amely 3 millió forintba került, az elmúlt év novemberé­ben kezdték. Az élelmiszeren kívül árusítanak ott vegyi és műszaki cikkeket is. Az ABC árukészlete a nyitáskor 1 millió 200 ezer forint volt, s az előzetes számitások alap­ján másfél milliós forgalomra számítanak a városellátó szakemberei Kit képviselnek? A Szentesi Baromfifeldol­gozó Vállalat technológiáin 20—22 millió broiler csirke levágására alkalmas, a való­ságban az idén 17 milliót kí­vánnak felvásárolni. A ter­melök ennél többet szeretné­nek átadni, de a piaci infor­mációk szerint a bel- és kül­földi vásárlók — legalábbis tőlünk — ennyit veszne',; meg. A korlát a kereslet él­dalán van. Ebből 3 milliót saját''" rhaguk. úgynevezett bérnevelési szerződéssel köt­nek' le a háztáji gazdasagok­ból!"'A minden részletre ki­terjedő szerződés ez év ele­jén egy kiegészítéssel bővült íme: „Nyilatkozat. Elfogadom és magamra nézve kötelező érvényűnek tartom a válla­lat azon kikötését, ameiy ál­lat-egészségügyi, élelmiszer­higiéniai, munkavédelmi okokra való tekintettel meg­tiltja a feldolgozó üzembe (műhelyekbe) oda be nem osztott személyek belépesét. Előzőekből adódóan iudo­másul veszem, hogy csirke­átadáskor a mérlegelésnél és minősítésnél képviselete­met közös 'képviselők látják el. A közös képviselőket a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat mezőgazdasági osz­tálya biztosítja, bérezésüket az általam nevelt csirkeállo­mányok költségtérítéséből fedezi. A termelő aláírása:' Egy-egy családi gazdaság­ban nagy esemény a szállí­tás, hisz ismerősömnél ez 6—7 ezer csirkét jelent. Tur­nusonként hevenyészett szá­mítással is 400 ezer forintot, ér e rakomány. Nem csoda, ha érdekli a minősitéi, az átvétel, a saját szeincV'cl akarja látni, biztosan nem csapták be. Mert az el;ö osz­tályú kilónkénti szezonara 40 forint, a szabványon kí­vülié 15 forint. A szállítás közben valamennyi el • is pusztulhat belőle, s ennek fele öt terheli. A pénzéért fi­gyelt, most már így múlt időben. Az erőviszonyok alapján, vagyis azzal a tu­dattal, hogyha nem írják alá a nyilatkozatot, akkor kizár­ják magukat a szerződöttek koréból, legtöbben vagy ta­lán mindannyian kézjegyük­kel látták el a dokumentu­mot. Aztán sokan elmernek mégis az átadás helyszínére, hátha nem olyan szigorú az őrizet, s megtalálják a kis­kaput. Ha már ottvannalc, úgyis bemehetnek, még ha huzavona árán is. Ügy hal­lottam, ez az igyekezetük nem iárt eredménnyel, s ki­sebb-nagyobb perpatvarok után a kaputól visszavonul­tak. — Vajon mi szükség minderre? — kérdeztem Mag Pált, a Szentesi Barom­fifeldolgozó Vállalat igazga­tóját. — Az a legfurcsább az egészben, hogy önök, niint. feldolgozók, a nyilatkozat­ban foglaltak szerint egy­ben vállalják a terme'ő ér­dekképviseletét is. Elég tu­dathasadásos állapotnak lát­szik. — Általában a kisterme­lők integrátora téesz, vagy áfész. Így, akik náluk szer­ződnek, az érdekképviseletet is ellátják. A szóban l'orgó termelőket mi fogjuk össze, ilyen jellegű közvetlen, kap­csolat az országban egyedül nálunk létezik, így tz a probléma is. Vagyis másutt eleve nem mennek be csapa­tostul emberek a feldo'gozo­üzembe. Aztán a szövegben leírtak mellett személyes visszaélések is történtek. Ji pár nehéz fizikai munkate­rületért nem versenyeznek az emberek, akik ide kerül­nek, nem mindegyik meg­vesztegethetetlen. Ha bejön a termelő, ellenőrizhetetlen, melyikük s kinek adott bor­ravalót, vagy teli pálinkás­üveget. Ezért viszont ellen­szolgáltatás jár, volt olyan fegyelmi ügyünk, hogy az egyik termelő útközben el­hullott állatait az anyag­mozgató a másikéhoz rakta, akiéből így több lett a levo­nás. Elejét szeretnénk venni a hasonló eseteknek. Két nyugdíjas, hozzáértő, nagy gyakorlatú ember a közös képviselő. Szeretnénk megnyugtatni partnereinket, nem érdekünk senkit meg­károsítani. Különben is ók a mi termelőink, s ha hátrá­nyosan bánnánk velük, el­menne a kedvük a csirkene­veléstől, s ez nekünk sem célunk. Amit e két ember­nek fizetünk, azt nem külön vonjuk le, abból a költségté­rítésből fedezzük, ami ko­rábban is a szerződésűén volt rögzítve a bonyolítá­sért. — A termelő bizalmatlan ­ságának bármely felvásárló­val szemben — melynek ta­pasztalataik adnak talajt —. úgymond hagyományai van­nak nálunk. Mit lehetne ten­ni, hogy ne csak a'saját sze­müknek, higgyenek? — A szubjektív jegyeket igyekszünk teljesen kizárni. Minden adat közvetlenül ke­rül a számitógépre. Igy a mázsáról a bruttó és a tára, valamint az ennek megfelelő nettósúly, a darabszámot a feldolgozó vonalon fotocellás számláló továbbítja. A mi­nősítés a csomagolóban tör­ténik egyedenkénti súlymé­réssel, számítógépes kiérté­keléssel. Az észrevételek alapján az eddigieknél több részadatot íratunk ki a szá­mítógéppel a termelök bi­zonylatára, így maguk szá­mára is megnyugtatóan el­lenőrizhetik. Rövid idő telt el a „nép­szavazást" mellőző intézke­dés bevezetése óta, a kedve­zőtlen megítélés gyökere ed­dig inkább érzelmi. A kö­vetkeztetések levonására, az értékelésre, a konkrét ta­pasztalás eredményei slan­ján még ezután kerül sor, odahaza a háztartásokban. De szép is lenne, ha mint a mesében, minden jóra for­dulna ... Tóth Szeles Islván Pártértekezlet előtt Volános viták Nyílt, kritikus viták, elemző összegezések, a jobbítás szándékával megfogalmazott javaslatok. Igy összegezték országszerte azokat a tanácskozásokat, amelyeken az MSZMP-pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét vitatták meg a párt tagjai. Ez a megállapítás minden tekintetben igaz a Tisza Volán párttag-kollektívájára is — hallottam Antal Lajostól, a vállalat pártbizottságának titkárától. De az ol­vasó joggal vádolhat azzal, ez így túl általános. Ezért fi­gyelve most a részletekre is, idézünk abból az összege­zésből, amelyet a vállalat pártbizottsága továbbított a felsőbb pártszervek felé. „Alapvetően jellemző va­lamennyi taggyűlés hangula­tára, hogy a vita során el­hangzottak ismét felidézxk az elbeszélgetések során fel­vetett problémákat, gondo­kat és gondolatokat" — ol­vasható a pártbizottság ösz­szegzésében. Majd így foly­tatódik: „Az állásfoglalás­tervezet a korábbi határoza­tokhoz íképest ismételten ál­talánosan fogalmaz,, s bár van új, helyeslést kiváltó gondolat is benne, ebben a formában nem határozza meg eléggé a konkrét tenni­valókat, feladatokat. Ezért a tagság úgy ítéli meg, ameny­nyiben ez az állásfoglalás­tervezet nem kerül további területeken — mint például gazdaságpolitika, ideológia, szervezeti élet — részlete­sebb kidolgozásra, az állás­foglalás sem hoz nagvopb eredményeket, mint a koráb­bi határozatok. A volános párttagság nagy várakozással tekint a párt­értekezlet elé, és úgy veii, hogy a jelenlegi viták tény­leges összegzéseit, majd a pártértekezlet vitáját is fel­használva, feldolgozva lehet és kell a tényleges feladato­kat, tennivalókat meghatá­rozó állásfoglalást (cselekvé­si programokat) megfogal­mazni. * Az általános összegzést kö­vetően most emeljünk ki néhányat a részleteket is érintő kérdések közül. Az intézményrendszer korsze­rűsítésével kapcsolatban pél­dául elhangzott az. hogy a minisztériumok és egyéb szervek létszámcsökkentésé­vel nem oldunk meg semmit, magát a döntési mechaniz­must kellene megváltoztatni. Ehhez pedig intézmények, szervezetek megszűnése és újabbak alakulása szükséges. Akárcsak más vállalatoknál, a Tisza Volánnál is megfo­galmazódott a személyes fe­lelősség kérdése. Igy vetet­ték föl: sajnos, az állásfog­lalás nem tért ki azokra a hibákra, amely a vezetés fe­lelősségét elemzi. Ez vonat­kozik a gazdasági és társa­dalmi problémákra egyaránt. ..Aki hibát követ el, váltsák le. aki szándékosan visszaél beosztásával, szigorúan bün­tessék meg!" — olvasható a jelentésben, ami így folyta­tódik: „Az állami apparátu­sok a dolgozók érdekeit kép­viseljék, és valóban ügyinté­zők legyenek, ne pedig csa* útbaigazítók és adminisztrá­torok." Nagyon sokan foglalkoztak az ország gazdasági helyze­tével. néhány ezekből a né­zetekből. ..Hiába akarunk a piacon versenyképesek lenni, ha a műszaki feltételek nincsenek meg, túlszabályo­zott a gazdaság, s bürokra­tizmus van. Mindez kiala­kíthatja a protekcioniz­must ... A gazdasági veze­tés ne dönthessen egyszo­mélyben fontos kérdések­ben . . . Feszítő a jelenlegi bérrendszer, sok területen teljesítményt csökkentő ha­tása van." Társadalmi életünkkel, a különböző társadalmi, tö­megszervezete!:. munkájával kapcsolatban szintén a konk­rétabb feladatmeghatározá­sokat hiányolták a pártta­gok. Elhangzott többek közt az, hogy a politikai intéz­ményrendszer korszerűsítése elodázhatatlan követelmény, míg a szakszervezet és a KISZ jogosítványait orsz'i­gos szinten is bővíteni kell. Végül a pártélet kérdései­ről: „Növelni kell a válasz­tott testületek szerepét az irányításban Szükséges a választások korszerűsítése A Központi Bizottság la-.,aj találkozzanak sűrűbben az alapszervezetekkel, mert ez hasznos lenne m,nőket fel számára... Minden szin a kiemelten kezeljek a szemé­lyes politikai felelőssé­get ... Az elmélet és a gya­korlat egységének elemzése és ellenőrzése nélkülözhetet­len, ugyanakkor az ellenőr­zés tapasztalatait hozzuk nyilvánosságra... Az alap­szervezeti vezetőségek ts tisztségviselők, a közbeeső párttestületek választását az irányító pártbizottságok elő­zetes állásfoglalásaikkal ne befolyásolják . .. Szélesíteni kell a többesjelölés gyakor­latát ... A választások min­den szinten legyenek titko­sak, és az eredményt a ka­pott szavazatok aránya dönt­se el. Lehetővé kell tenn>, hogy az irányító testületei: tagjainak meghatározott há­nyadát az alapszervezetek, illetve az alsóbb szintű párt­szervek közvetlenül választ­hassák." Bátyi Zoltán Műszaki hónap Csak holnap, szerdán kez­dődik a XXVIII. műszaki hónap rendezvénysorozata. Ugyanis az előzetesen ki­adott programfüzetben má­ra meghirdetett előadás a MÁV Igazgatóságon elma­rad. Holnap, szerdán, a tech­nika házában a délelőtti program a korábban terve­zettnél félórával korábban, 10 óra 30 perckor kezdődik. Ezen Kojnok Jenő a számí­tástechnikai alkalmazások történetét tekinti át, majd az IBM PC alkalmazása a2„ operatív irányításban és a vezetői információs rend­szerben címmel tart elő­adást. További előadók és témák: Herpai László: PC alkalmazása a határállomá­sokon, Papp László: A helyi PC-s rendszerek központi rendszerekhez csatlakoztatá­sa. Délután gyakorlati be­mutatókra és konzultációk­ra kerül sor. flz önállóságra szavazott Forráskút Ügy látszik, még mindig vannak ráérős emberek. A szegediek egy csoportja például újabban azt a szo­kást vette föl, hogy bete­lefonálgat a szerkesztőség­be: nincs kenyér, főleg friss kenyér a ságváritele­pi élelmiszerboltban. A bolt címe: Szabadkai út 7., szama pedig 152. Hát, nem tudom ... Le­het, hogy tényleg nincs. Én valamelyik nap minden­esetre odaszóltam telefo­non a boltba: csókolom, Kovásztalan Kamill va­gyok, kéne nekem, de azonnal, harminc kiló ke­nyér; mehetek-e érte máris? — Természetesen 1 — volt a válasz, mire nagy lelki ryugalommal letet­tem a kagylót. Következő lépésként pedig, pár nap múlva elmentem az üz­letbe, akkor már nem mint Kovásztalan Kamill, kenyeret!... hanem, mint újságíró. Szép, viszonylag frissen sült, ropogós kenyerek so­rakoztak a polcokon, s a zsömle, kifli jóval több volt, mint amire számítot­tam. Mivel pedig a telefo­nálók közleménye és a sa­ját két szép szemem által tapasztaltak között eltéré­sek mutatkoztak, megkér­deztem az üzletvezetőt, hogy akkor most mi a helyzet, van kenyér, vagy nincs kenyér? Az üzletvezető erre be­vitt a raktárba, ahol to­vábbi szép kenyérpéldá­nyok 'sorakoztak, s el­mondta, hogy a szegedi sütőipar termékeiből a boltban háromféle min­dig van, a kis cipó, a zsúr­kenyér és a Sió kenyér ál­landóan kapható, éppúgy, mint a zsömle, meg a kif­li. Időnként még marad is vissza néhány; az üzletve­zető mutatott is többnapos, megmaradt kenyereket. Végül pedig közölte: akár számlákkal is bizonyíthat­ja, a kellő mennyiségű péksüteményt mindig meg­rendeli, s nem mondható az sem, hogy szállítási problémákkal küszködné­nek. Most pedig itt állok ta­nácstalan, arckifejezésem oly gondolatdűs, akár a háromnapos, szikkadt ke­nyér. Hiszen egyrészt lát­va látom, hogy van friss péksütemény, másrészt vi­szont az emberek bizonyá­ra nem állítják ok nélkül, hogy nincsen. Nyilván iga­zuk van... Az az üzlet nem is üzlet, ahol nagy ritkán, néha-néha ne lenne friss kenyér. F. Cs. Forráskút lakossága a márciusi falugyűlésen in­dítványozta, s megszavazta Ullés és Forráskút közös ta­nácsának szétválását. A tör­vényes rendelkezések értel­mében a kérdés eldöntésére az Üllési Nagyközségi Kö­zös Tanács múlt szombatra írta ki a helyi népszavazást Forráskúton. A szavazásra jogosultak 89 százaléka tet­te le voksát, 77 százalékuk az önállóság mellett döntött. E többségi igen alapján a megyei tanács vb-nek kell az Elnöki Tanács elé ter­jeszteni a jövőről kimun­kált elképzelést. Amennyi­ben az Elnöki Tanács el­fogadja az indítványt, For­ráskűtnak leghamarabb 1989. január elsejétől lehet önálló tanácsa. Áz áprilisi fagykárról A MÉM-ben összesítették az április 24-ről 25-re virra­dó éjszaka bekövetkezett mínusz 5, mínusz 7 fokos éjszakai fagyok által oko­zott károkat, amelyeknek — az elemzés szerint — meg­lehetősen súlyos következ­ményei lesznek, mindenek­előtt a csonthéjas gyümöl­csök terméseredményeire. A talaj menti fagyok mindenekelőtt az ország dé­li részén és a mélyebb fek­vésű területeken pusztítot­tak. Csongrád megyében a növényzet úgynevezett zöld része, a virágok és a levél­zet csaknem teljesen elfa­gyott, úgyhogy az országnak ezen a vidékén sajnos na­gyon gyatrák az őszi gyü­mölcsszüret kilátásai. En­nél csak némileg jobb a helyzet Bács-Kiskun és Pest megyében, ahol nem általá­nos a fagykár, ám a lapos fekvésű részeken a növé­nyek itt sem vészelték át az erős lehűlést, így hát je­lentős kiterjedésű gyümöl­csöskertekben termést nem­igen várhatnak a betakarí­tás idején.

Next

/
Oldalképek
Tartalom