Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

4 Csütörtök, 1988. április 28. Önállóság, útakadályokkal A valóságból merített tör­ténet, kicsit úgy kezdődik, mint a mesék: hol volt, hol nem volt... Pontosabban hol van, hol nincsen —már­mint a tanácsi önállóság. Hittel hirdetett elvek, a leg­halározottabb határozatok érvényesítése nyomán van, illetve ezek ellenére sin­csen. Igazolandó a hamari­nak tetszhető általánosítást, következik a történet: Néhányan a nagyközségi tanács tagjai közül azt java­solják a végrehajtó bizott­ságnak, kezdeményezzen díszpolgári cim alapításáról szóló helyi tanácsrendeletet. Az elgondolás mögött az a tapasztalat áll, hogy bár a településen többen is szinte egész életüket (és benne szabadidejük javát) a közös­ségnek áldozták, a lakóhely, viszonzásként nem sokat tud nyújtani. A körzeti or­vosnak, aki 37. esztendeje gyógyítja az itt élőket, lelke a vöröskeresztes szervezet­nek, tanfolyamok rendezője és előadója az iskolában. Az építésznek, aki társadalmi munkában szinte az életmü­vét alkotta meg a község­központ tervezésével, ök és még ketten-hárman mások, sokszorosan megszolgálták a díszpolgári címet. Érthető tehát, hogy a végrehajtó bi­zottság egyetértett a tanács­tagi javaslattal. Gondolhatnánk, máris ké­szült a tanácsrendelet... Ám van egy régi, 1973-ban kelt minisztertanácsi rende­let, amely kimondja, nagy­községek csak egészen kivé­teles esetben alapithatnak díszpolgári címet. S a kivé­teles esetet ki más bírálhat­ná el, mint a messzi távol­ban egy — tisztviselő. Ugyanis: a település ta­nácsának előzetes javaslatot kell beszereznie a megyei tanács egyik osztályától, majd annak birtokában a megyei tanács végrehajtó bi­zottságától szükséges meg­kapniuk az előzetes egyetér­tést. Ez után folyamodhat­nak az engedélyezésért. S ha végre ott a papircr a pecsét, akkor láthatnak neki hely­ben a tanácsrendelet kidol­gozásának. Nem sok lépcső ez? De bi­zony sok. Ezt mondják az el­járás állomásairól értesülő tanácstagok, azon tűnődve, vajon miként lehetséges, hogy ha úgy hozza a dolgok sora, akkor választhatnak elnököt a testület élére, kine­vezhetnek titkárt a végre­hajtó bizottsághoz, dönthet­nek az egységes pénzalap sorsáról, de arról, legyen-e díszpolgáruk ... Nos, arról nem mondhatják ki az igent vagy a nemet. S nem teheti ezt meg az a testület sem, melyre pedig nem akármilyen jogköröket ruház rá a tanácstörvény: a megyei végrehajtó bizottság sem jogosult erre! Az ügy­rend fintora, hogy ebben a testületben ott ül az érintett nagyközség megyei tanács­tagja is. Persze számos vonatko­zásban jelentősen megnőtt a helyi testületek önállósága, lehetősége, felelőssége. Még­is, az önállóság jogszabályi kerete és gyakorlati lehető­sége mellett hiba lenne ész­revétlenül hagyni a régi ref­lexeket. Tény, hogy nem­csak a díszpolgári cím eseté­ben kényszerülnek kacska­ringós útra a választott tes­tületek, hanem például ak­kor is, ha egy városi jogú nagyközség közterületi fel­ügyeletet kíván — a saját pénzalapjából! ni. létrehoz­Ezekkel az állampolgári tapasztalatokkal egyezően mondja ki az MSZMP or­szágos értekezletének ál­lásfoglalás-tervezete: „in­dokoltnak tartjuk, hogy új jogszabályokat alkossanak a népképviseleti testületek feladatairól, szervezetéről és működéséről". Régi beidegződések, a taná­csokat kiskorúként kezelő módszerek élnek együtt ma az önállóság sokféle elemé­vel, s ez tulajdonképpen természetes. Az átmeneti­ségben mindig is jelen van a még és a már, de nem mindegy, meddig van jelen az, ami elavult, ami a fő áramlatok ellenében hat. S mert az eddigiéknél gyor­sabban akarunk haladni a tanácsok önállóságában is, módszeresen sorra kell ven­ni, miként tüntethetők el a változás útjából az itt felej­tett útakadályok. M. O. Mezőgazdasági múzeumok Áprilisban valamennyi, té_ len zárva tartó vidéki kiál lítását megnyitotta a Mező gazdasági Múzeum; húsz he­lyen várják a látogatókat többnyire a korábbinál gaz­dagabb anyaggal. A múzeu­mok közül a legnagyobb vi­déki hálózattal rendelkező intézmény a szőlőtermesztés cs a szántóföldi növények művelésének több évszáza­dos eszközeit mutatja 'be a keszthelyi Georgikon Major Múzeumban. Az eddiginél is több, a Duna—Tisza közi tanyás gazdálkodásra jel­lemző tárgyat állítanák ki a lajosmizsei Tanya-múzeum­ban és a Kecskemét Miklós­telepi Borászati Múzeumban. A baráti körökkel, okta­tási intézményekkel és me­zőgazdasági üzemekkel fenn­tartott fiókmúzeumok is gyarapodtak az elmúlt hóna­pokban. A soroksári tájmú­zeum, amely egyúttal hely­történeti kiállítást is magá­ba foglal, Dél-Pest és kör­nyékének állatvilágát, régi gazdasági eszközeit mutatja be. Szűk, háromnegyedes halál „...én meg elinaltam két üveg borral a magamra szabott sötétségbe." Így zár­ja a kötet utolsó előtti versét A borozói Medveva­dászt a szegedi származású költő, Marsall László. Itt köszön el tulajdonképpen öregeitől, barátaitól és olva­sóitól is e könyvben; a „ma­radék" két vers már szin­te mindentől független be­látás (amint a többi is az, csak a portrék ismételhetet­len barázdáit fixálva), a vi­lágosság meghívása, s ugyanakkor — tagadhatat­lanul marsaili módon! — az öregséggel szembeni és az öregség melletti „kiállás" az élet legegyszerűbbe'), legokosabb( ?) dolgai nevé­ben. „Cseréljünk helyet, öreg, igy igazságos! / Vé­nebb vagyok nálad, az én földi idom szerint.'' Mondja „az égi Végát lecsalva a földre." (A csillagcsalogató) Marsall László, a „röplab­dás-matematikus-költö" ötö­dik kötete a Vízjelek, a Szerelem alfapont, a Por­táncfigurák és a tavaly meg­jelent Egy világ mintája után — a Negyvenegy öre­gek. „Hát kik ök, az öre­gek?" Dobben meg, már a fölfedezés szomorú nyugal­mával és dacos bátorságá­val a versgyűjteményt nyi­tó esszéjében, a Röpke val­lomás .. .-ban. „Honnan jön­nek és hova mennek ezek a bácsik meg nénik?" Kérdi előbb, gyermeki fővel még, az idegenek betoppanására, jelenlétére és eltűnésére. Ahogy az ö kölyök-korának „magányos-magánzó"-terét dúsítják föl, s végül szabjak ki, hogy „közel hajolnak" s a ráncok szálai „túlfutnak az arcon, mintha valami messzi tárgyakra, pontokra volnának fölfüggesztve ..." Renkívül pontos, tárgyias megfogalmazása ez a kötet tárgyának: az öregség léte­zésének, az öreg ember lét­terének. Hogy vannak, igy egyszerűen, és saját korunk­ban (a népek claggása ko­rában), otthontalan. Van az egyik életünk — gondolja a még mindig fi­atalember —, ami hasonló a szüleiéhez. „De a másik? — Összejönnek valahol, va­lami pusztaságon, tűz mel­lett, mint kártyában a Makk Ász. Nézegettem a kártyát, mint képeskönyvet, és sej­tettem, tudtam, hogy csak: kép. De hátha nemcsak kép." Hanem egy túl szoro­san határolt világ, morfon­díroz, maradék kis ország nekünk. „Talán azért szeret­nek kártyázni, mert akkor otthon vannak." És később, már érett fővel, „mint ma­gát hirtelen elszégyellő bús lovag", tudja nagyonis je­IIAZASSAG Purnhauscr László ós Bcliezai Mária Éva. Huszár Gyula István ós Lőrinez Maria, Kerekes Jó­zsef cs Pataki Róza, Kovács Mi­hály Attila és Turl Julianna Il­dikó. Tanács István és Szebc­hclyi Katalin, Hali Máté ós Cr.c­ne Maria. dr. Tlchy István Ta­más és Füzesi Edit. Kmeez Jó­zsef és Mityók Ibolya. Mayer Péter és FaraRo Gabriella. Sző­ri Ferenc István és laczkó Ju­dit, NagyRyörgy Csaba es La­hó Emese, Ecscri György és Snmogyi Andrea. Hab Tibor Jó­zsef és nata Marta. Fleisz Ru­dolf és Branyiczkt Ildikó Csilla. Fazekas Sándor Csaba és Dé­kány Dóra. Bárkányi János és Tcrties Márta Aranka házassá­got kötöttek. SZÜLETÉS Csukonyl Andrásnak és Fehér Ibolyának Aron, Ambrus Fe­reninek és Nagy Margitnak Ri­chárd Levente. Voszelovszki Vince Mihálynak és Bagi Kata­lin Máriának Daniellá, Forcntzi Pálnak és Lovászi Mártának Flóra. Deák Tibor Olivérnek és Szegedi Veronikának Veronika Kata, Vadász Lászlóinak ós Horváth Ildikónak Veronika, Balázs József Jánosnak és Ka­nyó Mária Margitnak Mária, Fe­hér Jánosnak és Vér Katalin­nak János Tibor, La'katus Ist­vánnak es Farkas Rozália Má­riának Ádám, Barna szilárd Gyulának és Bacsa Magdolna Máriának Diana Magdolna, Tóth Imrének és Bogár Ilonának Im­re. Fekete József Balázsnak és Rckeczkl Margit Juliannának Gá­Családi események bor, Tóth Ferencnek és Szirákl Ilona Juliannának Katalin Éva, Széli Lajosnak és Balogh Anna Zsuzsannanak Judit Anna. Far­kas Sandomak és Engi Erzsé­betnek Adrienn, Szabó Tibor­nak és Kiss Zsuzsannának Csa­ba, Otott-Kovacs Flóriánnak és Lengyel Ildikónak Eszter. Ta­nács Mihálynak és Csókasi Jo­lán Erikának Gábor Mihály, Ju­hász Jánosnak és Nagy Andreá­nak Gergő, Horváth Tibornak és Hegedűs Rózsanak Tamás, Tóth Józsefnek és Morvái Zsu­zsanna Erikanak Mark levente, Tóth Mátyásnak és Hinterser Rózsanak Katalin. Olnh Lajos­nak és Balázs Margitnak Attila Norbert, Régaisz. Zoltánnak és Vajda Katalinnak Petra Réka, Kovács Laszlónak és Ordóg Évának Krisztián. Almásl Bá­lintnak és Lohr Máriának Bá­lint, Kovács Lajosnak és Pap­logó Klára Irénnek Lilla, Né­meth Csabának és Barta Évá­nak Éva, Czipó Gyula Ferenc­nek és BaU.si Jolimnak Renáta, Végh Zoltánnak és Busies llil­danak Balázs, Tóth Ferencnek és Kovács Veron Lkának Renáta, Tóth József Attilának és Veres Évának Róbert, Engi Attila Sandomak es Csányi Tímea Krisztinának Balázs nevű gyer­meke született. HALALOZAS Marx János, Lengyel Józsefné Rácz Erzsébet. Füzesi Mihály, Jarosiewitz Ede Benőné Szente­si Margit. Ludányi Jánosné Né­meth Rozália. Zsíros Jánosné Tapixli Magdolna, Kádár Bálint Gyula, Károlyi Kálmánné Hackler Erzsébet. Bité Zoltán, Agóesi Hona, Gcra Józsefné Ab­rahám-Furus Anna, dr. Margita Istvánná Ze.kár Anna. Jozó Fe­renc. Juhász Istvánné Koppi Anna. Szabó Lajosné Bórcsok Emília, Kantor Mária, Ambrus Dávid, Sipka Péterné Bittmann Piroska, Gerebecz. József. Már­ton Lajosné Kazi Veronika. Balthazár Péter, Forray László Miklós, Szalma István, Gombos Istvánné Rehák Maria. Tóth Jó­zsefné Fontos Julianna, Kovács I-ajosné Varga Ilona, Kárpáti Karolyné Barcza Mária. Csá­nyi István. Horváth József. Ko­vács Istvánné Kis Rozália. Pes­ti Imre né Dudás BTZSébét, Fo­dor Józsefné Győri Julianna, Bende Lajos, Dobó Miklós, Lá­nyi Antal, Kühn Antalné Schwan Anna, Rózsi Istvánné FUzes Irén. Ábrahám Lajosi Somodi lmréné Berta E f­zsébet, Biczók Szilvesz­ter. Jenei Károly István, Sisak Gézáné Nagy Klára, Vágó .Jó­zsef János, Nagy Karolyné Csá­szár Ilona. Fazekas Józsefné Csintalan Etelka, Szabó Julian­na, Szúcs István, Zombori And­rás, Kófalvi Ignáczné Krár Má­rta, Vas Imre. Joó János, Lan­tos Ferencné Csűri Margit meg­haltak. lenvaló, iszonytató sorsukat, magányukat... „Meg kell tanulni öregnek lenni ..." Mondja tehát, föl­készülni rá, míg ereje teljé­ben vagyunk. Hogy amikor már húromnegyed részt meg­evett bennünket a dolog, legalább kérdezni tudjunk: hogy történt?... Miközben persze folytatódik a munka, a halál már csak a lólábat hagyja kilógni; minden (jó és rossz) szándék hiába, egy­re világosabb lesz a sötétség értelme. A valóság. A valós beszéd. Marsall az élőbeszéd és a dialogikusság díszítettségével és feszességével hozza közel öregei portréit, és hozza kö­zel a líra értelmét is . . . Te­hát, ha van, akkor igy lehet. A rendkívül magas forma­kultúra és a stilizáltság e nem önkényes fokán. Ahol a hevület, a szépség, a megbo­csátás, vagy akár az irónia is azon nyomban és csak ön­maga tárgyát adja, és nem a líra vagy a lírai megoldás célja. És hát micsoda han­gok a szeretet jegyében! Ahogy akárhány furfang után valósággá csattan a vers éppen mert a fájdalom és a részvét a legkisebb, a leghétköznapibb dolgainkat is elbírja. Sőt, kimutatja, megmutatja. „Már öregember volt, amikor megismertem, / büdös, mint a rókalyuk, és szemében / mint kicsinyke bányatóban, / meg nem rez­dülő csillag. / Mindig az alu­míniumról beszélt, / alumí­niumtetökröl, -falakról..." Marsallnak nem kell semmit föladnia a fantasztikus erejű nyelvteremtő és nyelvmíme­lő, ott is az abszurdig hajló hajlamából ahhoz, hogy ha­tározott kontúrokkal tűnje­nek elő filozófiai gondolatok, barmi pontosítások, tárgyak. „Medve, starking alma, anyám lánykori arca, szip­ka, / pálinka. Gauss-f éle el­oszlás függvényének képe, / Coreggio madonnája, vízbe fúlt gyerek .../ A világ talá­lomra odavetett dolgok hal­maza / — mondotta volt a nagy Hérakleitosz ... (Az ál­modozó). Magát, a maga hangját is odakölcsönzi a költő e tablóhoz, öregei arc­képéhez, nyilván és bizony­nyal tüntetőleg a részvétlen­séggel és a vigasztalansággal szemben. És végül is, a Röpke vallomásból idézve e tárgy­ban: „— nem, nem a meg­bocsátás; valami belátás és magamnak is ismeretlen ir­galom fedeztette fel őket — talán szégyenkezésnek is mondhatnám ..." (Magvető). Solymoai Bálint 1988. ÁPRILIS 28., KEDD — NÉVNAP: ERVIN A Nap kel 5 óra 36 perekor, ás nyugszik 19 óra 48 perekor. A Hold kel 14 ora 2 perckor, és nyugszik 3 óra 36 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 651 rm (apadó). SZÁZHUSZONÖT ÉVE született Amo Holz (1863—1929) német költő, regény- és drá­maíró, a naturajista líra úttörő­je. HETVENÖT ÉVES E. E. Itkonen (sz. 1913) finn nyelvész, a helsinki egyetem Finnugor Kutatóintézetének igazgatója, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tiszteleti tagja. HETVENÖT ÉVES Száday Rezső (sz. 1913) állami díjas gépészmérnök, a budapes­ti műszaki egyetem ny. tanára, a gözturbinagyártás szakkutató­ja. ÖTVENÉVES Koncz János (sz. 1938), a neve­léstudomány kandidátusa, egye­temi docens, az MSZMP Csong­rád Megyei Bizottságának titko­ra. NAGYSZÍNHÁZ Este 7 órakor: Otelló (József A. 1—2. bérlet). KISSZINHAZ Este 7 orakor: Rinocérosz (Uray 2. bériét). MOZIK Vörös Csillag: delelött 10. dél­után fél 4, háromnegyed 6 cs 8 orakor: A bolygó neve: Halál (sztnes. m. b. amerikai sci-fi film. V. helyár! CsaJ< 16 éven felülieknek!). Fáklya: fél 3 órakor. Egy táj­futó tévelygései (színes, m. b. csehszlovák ifjúsági film), ne­gyed 6 órakor: A másik ember, I—II. rész (sztnes magyar film). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: A bolygó neve: Ha­lál (színes, m. b. amerikai sci­fi film. V. helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Filmtéka: fél 6 és fél 8 óra­kor: Szentivánéji szexkomédia (színes amerikai filmvigjáték. Csak 16 éven felülieknek!). Éva presszó: este 8 órakor: Fekele kalóz (színes olasz ka­landfilm). UGYFI.ETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (t3/57-cs). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ES UKOI.OGIA1 FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi lel, sebészeti felvé­teli ügyeletet az I. Sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiái felvételi ügyeletet a II. kórház tart. A balesetet szenvedett gyerme­keket a kórház baleseti sebészeti osztályán, az egyéb sebészeti gyermekbetegeket a sebészeti kli­nikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél B óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FUL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Üjszegedi Gyermek­kórház, Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reg­gel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 20.00: Képújság 20.05: Zenebutik 20.55: Hiradó 2. 21.15: Ártalmatlan tolvaj — svájci film 22.10: Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Rajzfilm 18.40: Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó 20.05: Quenie — amerikai tv-film 21.05: stúdióbeszélgetések 22.35: Hiradó 22.55: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Dok.-műsor 19.30: Hiradó 20.00: Milhaud: Európa elrablása 20.50: Vidám kedd 22.20: Művelődési műsor 23.05: Ismeretterjesztő műsor ÚJVIDÉK 16.50: Hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Bemutató 18.30: Ruszin nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.05: Queenie — amerikai tv-film 21.00: Híradó szerbhorvátul 21.15: Filmest Rádió m Tévé 8.55: 9.00: 9.05: 10.00: 11.00: 11.10: 17.10: 17.15: 17.20: 17.40: 18.35: 18.40: 19.05: 19.30: 20.05: 21.00: 21.45: 22.00; 22.05: 22.40: BUDAPEST 1. Tv-torna Képújság Tv-téka Homokkéve — csehszlovák tv-film — (ism.) Mozgató Képújság Hirek Három nap tv-müsora Az Afgán Köztársaság nemzeti ünnepén Táv-adó konzultáció Tv-torna Nils Holgcrsson csodálatos utazása a vadludakkal Esti mese Hiradó Mindenki tanköteles — 4. Stúdió "88 Kardiológia — amerikai filmsorozat —5. Van öt perce? Határtalan szerelem Hiradó 3. BUDAPEST 2. 17.40: Képújság 17.45: llirck román nyelven 17.50: Keszeg és horgaszata — (ism.) 18.15: Apropo — 1. 18.40: Sportmúzeum 19.00: Mindenki tanköteles - 3. - (ism.) y. KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Petró István nótáiból 10.05: Színházi válság? 10.25: Rita Streieh és Róbert Merrill opera­áriákat énekel 10.58: Arany János és a népdal — 1. 11.34: A Balogh család — 14. — Veres Péter regénye 12.45: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmclódiák 15.00: Elő világirodalom 15.20: Nóták 16.05: A Magyar Rádió és Televízió gyermek­kórusa énekel 16.20: Képek és jelképek 16.50: Beszélgessünk . . . 17.00: Tér-idő 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.30: Az Arbat gyermekei — Anatolij Ribakov regénye — 3. 20.31: Pénz számolva (lenne) jó 21.00: llans Knappcrtsbusch öröksége — 8, 22.30: Díjnyertes zeneszerzőink 23.25: Mozart: Esz-dúr divertimento PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközbeni 12.10: A Szovjetunió Állami fuvószene.karanak felvételeiből 12.25: Környezetünk védelmében 12.30: Közvetítés a Hungária Szálló étterméből 13.05: popzene sztereóban 14.00: Sokféle 15.05: Fercnczi Anikó oboázik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Segíthetünk? 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Piaci dámák — Offenbach operettje 21.05: Az óriáslök — Rákosy Gergely regénye — 10. 21.34: Népdalkürók pódiuma 21.59: Zenekozelben a hallgató BARTÖK 9.08: Magyar művészek opera­fclvetcléibül 9.48: Frams Brüggcn blockflötézik, Gustav Leonhardt csembalózík, Anncr Bylsma gordonkázik 10.30: Diákfélóra 11.00: Csuka Zoltán versel 11.10: Haydn: Napszak szimfóniák 12.19: Egy énekes — több szerep 13.05: Bánffy György előadóestje 13.58: Zenekari muzsika 15.00: Zenei tükör 15.35: Magyar zeneszerzők 16.11: XIX. századi operákból 17.00: Diákfélóra 17.30: Lemez.muzeum 18.30: Na maternjem jeziku — szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: In der Muttersprache — német nyelvű nemzetiségi imüsor 19.35: Nicolal Gedda opera­áriákat énekel 20.00: A Kadiózenekar kamaraegyüttesének hangversenye 21.03: Rockpódium 21.33: Portugál költök és Író s zemel vén ye i 22.03: Mendelssohn: Szentivánéjt álom — kísérőzene 22.56: Angol énekkarok felvételeiből 21.20: Népzene Tanzániából

Next

/
Oldalképek
Tartalom