Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

4 Kedd, 1988. április 12. Tények, teóriák, tudomány Beindul az észkerék Érdekes ugrást fedezett fel egy amerikai kutatónö a gyermekek gondolkozásának fejlődésében. Az. ugrás két és fél, három éves kor között zajlik le. A kísérlet lényege, hogy kimutatja azt, hogy mikor alakul ki a gyerekekben az elvonatkoztató képesség, nevezetesen, hogy mikor válnak képessé egy dolgot egy másik dolog jelzéseként, szimbólumaként felfogni. A kísérletet a következőképpen folytatták le: Kél és fél éves és hároméves gyerekeknpk egyenként megmutattak egy rajztáblányi modellt, amely egy szobát ábrázolt: A modellben a gyerekek szeme láttára elrejtették egy játék arányosan lekicsinyített mását, majd felszólították őket, hogy menjenek be az ugyanúgy berendezett szobába és keressék meg ott az. igazi játékot. A két és fél éves csoportból a gyerekeknek csak 15%-a tudta megtalálni az. igazi szobában lévő játékot a modellen való tájékozódás alapján, mig a háromévesek közül 78%. A külnbség oka nem az volt, hogy a gyermekek netán elfeledték az elrejtés helyét. Erről úgy győződött meg a kísérletező, hogy a szobából való kijövet után ismét megmutatta a modellt, s kérte a „kísérleti alanytól" hogy ott mutassa meg az elrejtett tárgyat. Mindkét csoport gyerekei közel 80%-os eredményességggel tudták ezt megtenni. A két és fél évesek tehát csak mint önálló tárgyat tudták felfogni a modellt, míg a hároméves gondolkodók már ossz.e tudták kapcsolni a jelzést és a valóságot. A szép, ötletes kis kísérlet mélyreszántó elméleti eredményt hozott emberi lényegünk megvalósulásáról. (Science) Bankdáridó(l<) ? A részvénytársaságok évi rendes közgyűlése fontos esemény, mivel ott kell jóváhagyni a mérleget, rendelkezni a nyereség felosztásáról, és mint arról nem egy híradás szól, az alaptöke felemeléséről. Ez ígv van rendjén, hiszen a részvényesek elidegeníthetetlen joga tökéjük hozama felett rendelkezni, a jövő kilátásait megítélni, és más fontos kérdésben dönteni. Ügy tűnik jó előiskola a bankok eme ténykedése, mivel úgy tűnik a korszerű szocialista gazdasági modell ezt a társasági formát ki fogja terjeszteni a gazdaság más területeire is. Az már az első év tapasztalatai alapján is látszik, miszerint a tulajdonosi szerepkör itt sokkal aktívabb, mitöbb, olyan elemek is felszínre törnek, amit sem ideológiai, sem mozgalmi ráhatással eddig vállalatainknál nem tudtunk, — ilyen hatásfokkal — elérni. Van olyan megítélés is, hogy mivel a bank jó üzlet, tovább kell szaporítani a pénzintézetek számát. Az első év eredményei is ezt látszanak igazolni. Sokat hallottunk a közelmúltban a kezdet nehézségeiről, a bevezetés kockázatáról, és íme: az első esztendő is jó hasznot hozott, amiről az alaptöke-emelések is árulkodnak. Megeshet, hogy egy sor iparvállalat, mint részvényes is szép summához jut. Főleg a befektetett tökéjéhez viszonyítva, miközben fő tevékenysége, tehát vállalati munkája csak szerény nyereséget, esetleg azt sém biztosított. Ez az a pont, ahol meg kell állnunk, és egy kicsit gondolkodnunk. A hazai ipar, — hogy csak erről essék szó — szerény átlagos nyereséget (árbevételre, vagy eszközre kb. tíz százalék körülit) ér el immár évek óta, ami nem annyira a teljesítményt minősíti, persze azt is, hanem a szabályozás rendre kiszivatytyűzza a nyereséget (tisztajövedelem-elvonás) vállalatainkból. Volt is biztatás: Kétszintű bankrendszerünk második évet járjuk. Mivel a kereskedelmi bankok, talán a jövő előhírnökeiként is, részvénytársasági formában működnek, mostanában öles hirdetések adják tudtul a részvényeseknek és a nagyérdeműnek, hogy melyik bank mikor és hol tartja évi rendes közgyűlését. Ez ugyanis régi hagyomány és jogszabályi előírás is. Egyik-másik bank még a mérleg fontosahh számait is közzéteszi, bár az olvasó ettől nem lesz sokkal okosabb. a kevéske tőkét fektessék be értékpapírokba, így bankrészvényekbe is. Volt is foganatja ennek, de azért az is megfigyelhető, miszerint a vállalatok inkább elköltik apró dolgokra a szabadrendelkezésű tőkét. Miért? Ennek sok oka van, de leginkább a gazdaság képlékenysége, a stabilitás érzetének hiánya visz erre az útra. Pedig a bankrészvény jó befektetés, hiszen tizenöt százalék kamatláb alatt hitelt ma nem lehet kapni. De azt is szigorú feltételek mellett. A bankok ugyanis pénzt fialtatnak pénzzel, ami ősi bölcsesség szerint is a gazdagodás legbiztosabb útja. De az világos; ha mindenki kifizeti az adóját (itt jegyzem meg, hogy a mai mód?zer már anakronisztikus, hiszen a valódi nyereség az, ami adózás után marad, és nem az, ami ma a mérlegekben van), akkor is jobb a tökehozadék, mint a kínnalbajjal kiizzadott vállalati nyereség. Így világos a bizonyság: pénzt legkönnyebb pénzzel csinálni. Noha nálunk a monetarizmus újra gyermekkorát éli, hiszen negyvenévi szünet után kell vele ismerkedni, és azonnal élni is, a természetes logika tiltakozik e könynyű pénzszerzés végtelensége ellen. De még maguk a bankok is! Nem a türelmetlenség mondatja velem azt, hogy a könnyű hitelnyújtás mellett alig tapasztalható a fejlett bankvilágban bevett módszer, hogy vállalkozóként is jelenjenek meg vállalatainkban a bankok. Igaz, ennek gátja hogy a mai tárIfjúságmozgalmak dokumentumai Egy új kötet megjelenésével gazdagodott megyénk évek óta magas színvonalon működő, országosan elismert ifjúságmozgalmi kutatását bizonyító munkája. 1986-ban a Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében sorozatban az 1946— 1986 közötti időszak úttörőmozgalmát, tavaly az ifjúsági szövetség történetét feldolgozó kötet jelent meg. A napokban ugyan szerényebb köntösben, de ismét gyarapodott az ifjúságmozgalmat rendszerező, dokumentáló kötetek száma, melynek címe Ifjúságkutatás — ifjúságpolitika. A kötet a TIT Csongrád megyei szervezete történész szakosztálya és a SZAB neveléstörténeti munkabizottsága által a KISZ megalakulásának 30. évfordulójára 1987-ben szervezett tudományos ülésén elhangzott előadások anyagát tartalmazza. A kötet bevezetőjében Koncz János többek, között arról ír, hogy az ifjúsági szövetség minden bizonnyal a régebbinél kisebb, vagy éppen hullámzó létszámának kell, hogy új tartalmi feladatait kimunkálja, felvállalja. Ennek keretében egyik fő tennivalója tagsága múlt-, jelen- és jövötudatának, felelős gondolkodásának és cselekvésének állandó gazdagítása. Amikor tehát mozgalomtörténettel foglalkozunk, akkor keressük mindig a tanulságok jelenbeli és jövóbeni hasznosításának lehetőségeit is. A felolvasó ülésen elhangzott 11 előadás — 1944től napjainkig — a történeti út bemutatása mellett az új helyzet új feladatait kívánja számba venni. Olvasva, a tanulságok, bár másmás szálon, a válaszkeresés igényével fogalmazódtak meg. Az összeállítók minden ajánlás helyett ezzel a szándékkal adták közre ifjúsági vezetőknek, pedagógusoknak, politikai felelősöknek a most megjeleni kötetet. Egyetemi, főiskolai oktatók, politikai munkatársak. közép- és általános iskolai tanárok érdeklődésük és kutatási területük szerint adnak számot a több mint négy évtized gyermekés ifjúságmozgalmáról, társadalmi hátteréről. Csak néhány témát említve ds jellemzi a sokszínűséget. A Diákszövetség harca az iskolák államosításáért a szegedi tanítóképzőben, a KISZ zászlóbontása a szegedi tudományegyetemen. A szakszervezeti, ifjúsági munka hagyományai és megújulása, vagy az MSZMP ifjúságpolitikai törekvései 1957-tól 1987-ig. A KISZ KB Jövőnk a tét! felhívásának értékeléséről érdekes az összevetés, hogy látja az ifjúsági szövetség, és hogyan a párt. A kutatómunka és azok publikálásának erénye, hogy közkinccsé tesz olyan visszaemlékezéseket is, amely szubjektív, emberközelsége a tények igazát erősitik. A kötet a Magyar Üttörők Szövetsége Csongrád megyei elnöksége gondozásában jelent meg, szerkesztői: Bakacsiné Gulyás Mária, Hegyi András és Micheller Magdolna. * Néhány najppal ezelőtt az ifjúságmozgalom-történeti tanács, áttekintve eddigi munkáját, a megyében folyó ifjúságmozgalom-történeti kutatások helyzetét, meghatározta a közeljövő feladatait is. Folytatják a legszínvonalasabb tanulmányok közreadásának előkészítését, és remélik, hogy még ebben az évben nyomdába kerül a Haladó egyetemi, főiskolai ifjúsági mozgalmak története Csongrád megyében című tanulmány. Tovább gyűjtik az írott források és tárgyi dokumentumok feltárását, gazdagítva az újszegedi politikai képzési központban levő gyűjteményt. Kutatószoba, szakkönyvtár és állandó kiállítás létrehozását tervezik. Építeni szeretnének az egyetemeinken, főiskoláinkon és a pártiskolán folyó szociológiai. Dedaeóeiai kutatásokra, ifjúságpolitikai munkára. Tovább erősítik a megyei tudományos szervezetekkel és fórumokkal való együttműködést. Munkájuk során részt vesznek a párt- és munkásmozgalom-történeti kutatásokban is. _ CJ. J. sasági formák ezt nem teszik könnyűvé. Ha viszont a vállalatok jelentős hányada részvénytársaság lenne, a dolog, legalábbis formai és jogi oldalról könnyebb lenne. Tudniillik a tapasztalat az, miszerint a hitelkonstrukció éppen a bankbefolyást korlátozza és kizárja a vállalkozásból. Pedig ez lenne az igazi. De van más probléma is, mely a jövőben gondot okozhat. Ez nedig nem más, mint a konvertibilitás hiánya. Ha a bankok még devizaügyletekkel sem foglalkozhatnak, mint ma még, akkor a belföldi finánctőke le fog bénulni. Tudnivaló ugyanis, valamirevaló beruházási fejlesztést kemény valuta nélkül lebonyolítani nem lehet. Már ma is látszik, hogy főleg a forgóalap-hitelezés kínál lehetőséget a bankoknál, amint ez uz év elejei hitelfelmondásokból is kitűnt. Világos a képlet (erre jó példa a jugoszláviai 1970-es bankreform is), hogy a belföldi pénz egy szint felett semmire sem jó, hacsak nem a pazarlásra, mivel az átválthatósági (konvertálási) nehézségek csak alacsony hatékonyságú vállalkozások számára nyújthatnak lehetőséget. Ez már az 1968-as mechanizmus reformnál is kimondásra került, amikor is a belföldi forinttöke könnyű átválthatóságát ígérték. Ezért nincs bankdáridó! Az eredmények önmagukban szépek, forintban jó mutatnak, de a közgyűlési viták másról is szólnak. Arról is szólni kell, hogy a monetarista szemlélet nem békélhet meg a magántöke, másként a takarékbetétek korszerűtlen kezelésével, amint ez ma még történik. Nem igaz, hogy a pénznek nem kell a verseny. Arról már nem is beszélve, hogy a kispénzű emberek a világon mindenütt jobban kedvelik a takarékpénztári elnevezésű bankokat. Ezt a tradíciót azonban nem szerencsés úgy „megadóztatni", hogy a betevő kénytelen nagyságrenddel kisebb kamatjövedelemmel beérni. Ráadásul még adót is fizettetni vele. A pántlikázás tehát a bankszférában is jelen van, akadályozva a szabad pénzek tökeként való felhasználását. Arról már nem is beszélve, hogy ennek árát a betevő fizeti meg, s legfeljebb azzal vigasztalhatja magát, hogy néhány szociálpolitikai kérdés (pl.: lakásépítés) megoldásában vesz részt. Bár ma már sokan vannak, akik éppen ezt a konstrukciót tartják a válságban lévő építőipar egyik okának. Amikor oly sok bajunk, gondunk van, némi öröm lehet, hogy az új bankok feltalálták magukat, és többnyire szép eredményekről adhatnak számot. De tudnunk kell, hogy a továbblépés a reform útján lehet csak az igazán virágzó bankélet garanciája. Valamit már felmutattak a bankok, de ez még távolról sem az igazi. Marosi János 1988. ÁPRILIS 12., KEDD — NÉVNAP: GYULA A Nap kel fi óra 2 perckor, és nyugszik 19 óra 29 perekor. A Hold kel 4 óra 22 perckor, és nyugszik 14 óra 23 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél hátfűn plusz 693 cm (apadó). NYOLCVANÖT ÉVES Jan Tmbergen (sz. 1903) Nobeldíjas holland közgazdász. Okonometria (1957) és A RlO-jelentés (1979) cimü múvei magyarul is olvashatók. HETVENÉVES A. A. Popov (sz. 1918) szovjetorosz színész, a moszkvai Művész Színház tagja, számos filmszerep alakítója. ÖTVENÉVES Kristóf Attila (sz. 1938) Rózsa Feronc-dijas újságíró. a Magyar Nemzet főmunkatársa. Számos riportkönyvet és regényt irt. ÖTVEN ÉVE halt meg Fjodor Saljapin (1873— 1938), a világhírű orosz operaénekes. K1SSZINIIAZ Este 7 órakor: Rinocérosz (Uray 1. bérlet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fél 4, háromnegyed 6 órakor: Hupikék törpikék és a csodafurulya (színes, m. b. belga rajzfilm) 8 órakor: A mi kis ügyeink (színes magyar film). Fáklya: fél 3 és háromnegyed 5 órakor: Hupikék törpikék és a csodafurulya (színes, m. b. belga rajzfilm. III. helyár! 7 órakor: A nyolcadik utas: a halai (színes, angol tudományosfantasztikus film. III. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Világautó (színes, m. b. NSZK fantasztikus film. III. helyár!). Filmtcka: 5 és fél 8 órakor: Brazil (színes, angol film). Éve. presszó: este 3 órakor: A királynő birodalma (színes, hongkongi film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs). Este 8 órától reggel 7 óráig Csak sürgős esetben. BALESETI, SEIIÉSZETI ÉS UROLOG1AI FELVÉTELI ÜGYELET ít balesetet szenvedett személyeket a II. kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. kórnáz tart. A balesetet szenvedett gyermekeket a kórház baleseti sebészeti psztályán, az egyéb sebészeti gvermekbetegeket a sebészeti klinikán látják el. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőttlakosság részéte: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszegedi Gyermekkórház, Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKI SEGÉL YSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI IJROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. BELGRÁD 1. 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17 30: Gyermekműsor 18.00: Ismeretterjesztőműsor 18.30: Raiz.tilm 18.40: Vetélkedő 19.00: ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: Qucnie — amerikai tv-film 21.05: stúdióbeszélgetés 22.30: Híradó 22.55: Éjszakai műsor EELGRAD 2. 16.00: Belgrádi műsor 19.00: Falumüsor 19.30: Híradó 20.00: Komoly zene 20.50: Vidám kedd 22.20: Dok.-müsor ÜJVIDÉK 16.50: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyermekműsor 18.00: Ruszin nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Quoenie — amerikai tv-film 21.10: Játékfilm 22.40: Híradó Rádió m Tévé 8.55: 9.00: 9.05: 10.00: 11.25: 11.35: 16.55: 17.00: 17.30: 17.35: 18.20: 18.35: 18.40: 19.05: 19.30: 20.05: 21.05: 21.50: 22.05: 17.50: 17.55: 18.00: 18.40: 19.00: 20.05: 211.10: 20.40: 20.55: 21.15: 22.35: BUDAPEST 1. Tv-tonna Képújság Tv-te ka Pont. mint egy férfi — francia tv-film — (ism.) Mozgató Képújság Hírek Képes nóták kívánságműsora Ne játssz a tűzzel! Kalendárium 1988 Három nap tv-müsora Tv-torna Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal Esti mese Híradó Mindenki tanköteles — csehszlovák tv-filmsorozat — 2. Stúdió '88 Kardiológia — amerikai filmsorozat — 3. Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Hírek román nyelven Zenebona Autó-motorsport Mindenki tanköteles — 1. — (ism.) Képújság 1 lét ordóg bújt belem Vidám forgácsok — (ism.) Híradó 2. A WannseekonferencLa — NSZK tv-film Képújság KOSSUTH 8.20: Társalgó 9.44: Rahmanyjnov: Három orosz népdal 10.05: Kapcsoljuk a nyíregyházi korzeli stúdiót 10.25: Opereltparádé 11.35: A Balngh-család — Veres Péter regénye — 7. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Muzeumi híradó 12.45: A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara játszik 14.10: Magyarán szólva — Nyelvőrködes 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom 15.20: Népdalok, népláncok 16.05: Uj zenei felvételeinkből 16.15: A Nyitnikék postája 17.00: Tér-idő 17.30: Beszélni nehéz . . . 17.45: A Szabó család . . . 19.15: Az Esti magazin melléklete 19.30: Emberi dolgok 20.30: Lakáshelyzetek 21.00: llans Knapperlbusch öröksége — 6. 22.00: Hírvilág 22.30: Díjnyertes zeneszerzőink — 2. 23 in: oneracst 0.10: Himnusz 0.15 : Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Slágermúzeum 8.50: Nemzetközi lapszemle 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: A Szovjetunió Déli Hadseregcsoportjának füvószenekara játszik 12.25: Környezetük védelmében 12.30: Népdalkörök énekelnek 13.05: Popzene sztereóban 14.00: A csillagok közel vannak 14.50: Komoly zene 15.05: Marosfalvi Imre hegedül 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom . . . 17.30: önindító 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.05: Nótaest 21.4)5: Az óriástök — Rákosy Gergely regénye — 8. 21.32: Poprock-muhely 22.00: Neveletlenek . . . — (ism.) , 23.10: A dzsessz története 23.50: A Carpenters együttes felvételeiből 0.15: Éjfél után ... BARTÖK 9.08: Pcrtis Zsuzsa (csembaló) hangversenye 10.31: /Zenekari muzsika 12.00: René Kollo operaáriákat énekel 12.45: A Kaláka együttes felvételeiből 13.05: Undok ördög — Fjodor Szologub regénye — 1. 13.48: Obrecht: Sub tuum praesidium eomfugimus — mise 14.10: Zenekari mozsika 14.59: Zenei tükör — (ism.) 15.34: Körmendi Klára zongorázik 16.05: Mozart: Titus — kétfelvonásos opera 18.30: Na maternjem jeziku — szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: In der Muttersprache — — német nyelvű nemzetiségi műsor Zenekari muzsika Rockpódfum 19.35 21.00 21.30: Múlt idéző — 22.00 (ism.) Gyurkovics Mdria és Svéd Sándor operafelvételeiből 22.30: Zeneközeiben a magnósok ., » 4